Csongrád Megyei Iparszövetség

Itt a várt inflációs adat: tovább emelkedett a drágulás üteme Magyarországon

Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.

Tovább emelkedett a hektikusan változó termékek egyedi árváltozását kiszűrő maginflációs mutató is, 4,5%-ról 4,7%-ra. Ez hét és fél éves csúcsot jelent a mutató életében.

inflacio1

A maginfláció emelkedéséhez kis mértékben hozzájárult a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének megjelenése az árakban, de ez a hatás nem volt jelentős. A maginfláció elmúlt három havi alakulásából 5% feletti éves alapinflációs folyamat következne, vagyis továbbra is erősödő, a jegybanki célt jóval meghaladó inflációs nyomás figyelhető meg a gazdaságban.


Az inflációs tendenciák értelmezését természetesen nagyban nehezíti a koronavírus-járvány. Ugyanakkor a technikai problémák már nem befolyásolják az indexet: az árfelírási körülmények normalizálódtak, tehát az augusztusi árindex már a normál körülmények között készülhetett. Annak megítélése azonban továbbra is bizonytalan, hogy a koronavírus sokkja mennyire okoz tartós áremelő hatásokat. Korábban azt lehetett inkább gondolni, hogy a nyár végére inkább már a keresletszűkítő hatások (magasabb munkanélküliség, leálló bértömeg-növekedés) jelentkeznek az árakban és ez visszafogja az inflációt. Egyelőre ennek nincs nyoma a mutatóban, de a jegybank az egy hónappal ezelőtti értelmezésében azon bizakodásának adott hangot, hogy a koronavírus-válságnak van rövid távon ható árfelhajtó hatása, ami fokozatosan eltűnik majd.

Mindenesetre a friss adat nem támasztja alá az extra laza monetáris politika szükségességét, amit a jegybank elsősorban a gazdaság támogatása érdekben tart fent. Az MNB operatív célja ezért továbbra is az lehet, hogy a hosszú lejáratú kamatszintet alacsonyan tartsa, de a rövid lejáraton elegendően magas legyen, hogy a forint intenzív shortolását megakadályozza. Elsősorban a forint védelmét szolgálhatta a tegnap bevezetett devizaswap-eszköz is. Ugyanakkor ezek csak akkor működnek, ha a jegybank fenntartja a hitelességét az árstabilitás iránti elkötelezettségét illetően.

A részletekről

Augusztusban az előző hónaphoz képest nem változott a fogyasztói árszínvonal, de ez nem is meglepetés, a nyár vége hagyományosan enyhe időszak, hiszen az idényáras élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) és más szezonális termékek (pl. ruházat) árai inkább csökkennek. 

Havi alapon az élelmiszerek ára 0,3%-kal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4%-os árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal nőtt. A nem idényáras élelmiszereken belül a tej, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0–1,0, a tojás 0,8, a kenyér 0,5%-kal drágább, a sertéshús 1,9, a sajt 1,2, a baromfihús 0,5%-kal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,7, ezen belül a dohányáruké 0,9%-kal nőtt. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,9%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások 0,4%-kal drágultak, részben az üdülési szolgáltatások 2,2%-os áremelkedése következtében.


Az élelmiszerek ára 7,9%-kal nőtt, ezen belül a párizsi, kolbászé 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,8, ezen belül a dohányáruk 10,3%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,7%-kal csökkent, tehát az infláció úgy emelkedett, hogy a mindig hektikus alakulású, a fő inflációs mutatót gyakran mozgató üzemanyagárak lefelé húzták.

Forrás: Portfolio