Csongrád Megyei Iparszövetség

Abba a gazdasági csapdába táncolt bele a kormány, amit a leginkább el akart kerülni

Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében mennyire jól sikerült kezelni a koronavírus okozta válság első hullámát. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságvédelmi intézkedései 900 ezer ember munkahelyét őrizték meg, hogy  GDP-arányosan Magyarország költött a legtöbbet a válság kezelésére, és hogy mindez akár 3-4 százalékkal is lassíthatta a magyar gazdaság visszaesését. 

Ha azonban megnézzük kicsit alaposabban azt, hogy mit lépett a magyar kormány, főleg azt, hogy mire és mennyi költségvetési pénzt költött, akkor egészen más képet kapunk, mint amit a pénzügyminiszter felfesteni igyekszik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormány későn és keveset költött a válság kezelésére, és azt sem ott, ahol az valóban segítette volna a gazdaság talpraállását. Ezzel pedig a magyar gazdaságpolitikának sikerült pont abba a sarokba beszorítania magát, amit éppen a leginkább el akart kerülni a járvány kitörése óta. 

Lélegeztetőgéptől nem nő a GDP

Érdemes először egy kicsit mögé nézni, hogy milyen számokat mutogat a kormány a válságkezelésről. Varga Mihály például nemrég egy konferencián mutatott egy ábrát, amely szerint az EU-ban Magyarország a 2019-es évi GDP 20 százalékának megfelelő összegű kárenyhítő intézkedéseket jelentett be eddig. Ebbe viszont, ahogy azt a Portfolio.hu korábban kimatekozta, valószínűleg mindent beleszámol a pénzügyminisztérium, amit csak lehet, többek között olyan lépéseket is, amelyek egy fillérbe sem kerültek a kormánynak. Ilyen a  hitelmoratórium – ami a kormány szerint úgy 3600 milliárd forint összeget érintett – vagy az olyanok, mint a hitelkeret- és garancia programok, amelyek ígért összegek, de nem biztos, hogy azt mind ki is kell fizetni.