Ma délelőtt 9:30-tól videókonferencián egyeztetett Orbán Viktor magyar kormányfővel az Európai Tanács elnöke, Charles Michel – derül ki utóbbi hivatalos mai napirendjéből. Mindez azután történt, hogy a kormányfő a hétvégén levelet írt neki és az Európai Bizottság vezetőjének, hogy felhívja a figyelmet arra: ha túlságosan szigorú jogállamisági feltételeket társítanának az új uniós költségvetéshez és ezzel eltérnének a nyári állam- és kormányfői alkutól, akkor a magyar kormány képviselője meg fogja vétózni a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal összefüggő saját forrás rendeletét a Tanácsban.
Bár a ma délelőtti videókonferencia témájáról és az esetleges megállapodásról egyik fél sem adott ki közleményt, röviddel ezelőtt megjelentetett angolul egy vélemény cikket Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. Ez orientáló jellegű arra, hogy miről is lehetett szó a mai tanácskozáson (az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről) és a magyar vétóveszély mennyire lehet reális.
A cikk tartalma afelé mutat, hogy
A MAGYAR KORMÁNY KÉPVISELŐJE MÉGSEM FOG VÉTÓZNI A 2021-2027-ES KÖLTSÉGVETÉSNÉL ÉS A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPNÁL, ERRE MÁR NINCS UTALÁS A PÁR BEKEZDÉSES ANYAGBAN.
Inkább csak azt bizonygatja a cikk, hogy a múlt héten megszületett jogállamisági alku eltér az állam- és kormányfők nyári megállapodásának a tartalmától és ezzel az új jogállamisági eszközzel az EU zsarolja a tagállamokat, nyomást gyakorol azokra, amelyek nem állnak be a sorba a migráció kapcsán. Emlékeztet Kovács Zoltán arra az Orbán Viktor által a múlt pénteki rádióinterjúban elmondott üzenetre, miszerint ezzel a jogállamisági feltételrendszerrel az EU valójában az állítólagos Soros-tervet valósítja meg, azaz azt, hogy ne fizessenek EU-s pénzt azoknak a tagállamoknak, akik elutasítják a bevándorlást. A jelek szerint tehát erre, a 2021 után bizonytalan EU-s pénzekre készíti fel a hazai közvéleményt a mai cikk.
Amint egyébként reggel már megírtuk: a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-s frakcióvezetője, Manfred Weber arra utalt: nem gondolja, hogy a magyar és a lengyel kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél, így az ügyek haladhatnak a maguk útján és nem is fogják tudni elérni, hogy az összerakott szigorú jogállamisági feltételrendszert megváltoztassa a két kormány a belengetett vétóval.
Mindezek mellett az még teljesen reális forgatókönyv, hogy a magyar (és a lengyel) kormány képviselője megvétózza a jogállamisági rendelettervezetet a Tanácsban, de mivel ennek elfogadásához elég a minősített többség (legalább 15 tagállam támogatása), ami bizonyára összejön, így ez is hatályba léphet. Akárcsak az elháruló magyar és lengyel vétóveszély miatt a két másik rendelet is.
Forrás: Portfolio
