Csongrád Megyei Iparszövetség

Itt a magyar GDP-adat! A vártnál jobb számok érkeztek

A harmadik negyedévben a várakozásoknak megfelelően jelentősen, 11,3%-kal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az emelkedés oka természetesen az, hogy a koronavírus járvány tavasszal óriásit ütött a gazdaságon, történelmi mértékű visszaesést okozva. Ezután a nyári újranyitás a gazdaság jelentős részében normalizálta a helyzetet, így a teljesítmény visszatért a korábbi szint közelébe. Legalábbis nagyjából, hiszen az egy évvel ezelőtti szinthez képest szezonálisan és munkanap-hatással igazítva még mindig 4,7%-os az elmaradás. A kiigazítatlan GDP-növekedés -4,6%, az erre vonatkozó elemzői várakozás 5,2%-os visszaesés volt, tekintve az óriási bizonytalanságot, ezt enyhe pozitív meglepetésként lehet értékelni. A koronavírus-válságban gyorsan változik helyzet: mire a KSH harmadik negyedéves GDP-gyorsbecslése megérkezett, addigra már a fő kérdés, hogy a második hullám által kikövetelt lezárások mennyire sújtják a gazdaságot az év végén.

A KSH gyorsbecslése még nem tartalmaz részletes információkat a gazdasági teljesítmény szerkezetére vonatkozóan. Rövid közleményében a hivatal azt írja, hogy az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, ez a körülmények ismeretében teljesen érthető. A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte, eszerint elsősorban a szolgáltató szektor korrekciója volt jelentős. 

Az elemzők előzetesen úgy látták, hogy az ipar a korlátozások feloldását követően nagyon hamar magára talált, így a harmadik negyedévre valószínűleg teljesen ledolgozta a tavaszi leállás okozta lemaradást. A belföldi turizmus a nyár folyamán gyorsan magához tért és a forgalom augusztusban már alig maradt el a tavalyitól, mindez sajnos messze nem kompenzálja a külföldi idegenforgalom súlyos mélyrepülését, ami egész nyáron kitartott. Így ez a terület a harmadik negyedévben is súlyos visszahúzó hatású volt.

A havi termelési volumenadatokból is a fentiekhez hasonló kép bontakozik ki. Az ipar negyedéves alapon akár egyharmadával is bővülhetett, ez önmagában jelentős növekedési hozzájárulást jelent, hiszen a szektor a magyar gazdaság ötödét-negyedét teszi ki. Éves alapon azonban a harmadik negyedévben még nem volt volumennövekedés, ezért feltehetően az ipar még egy kicsit így is hozzájárult ahhoz, hogy az éves GDP-index negatív legyen.

Kicsit más a mintája az építőiparnak, ami áprilisban még kitartott, viszont a harmadik negyedévben csak mérsékelt fellendülést mutatott az esés után, így az ágazat átlagosan nagyjából úgy teljesített, mint az előző negyedévben.

A negyedik negyedéves kilátások sajnos sokat romlottak azzal, hogy a kormány újabb korlátozásokat volt kénytelen bevezetni a koronavírus-járvány második hullámának fékezése érdekében. (Természetesen ha nem vezet be ilyet, akkor a járvány elszabadulása vetett volna vissza a gazdaságot, kicsit később, de talán még súlyosabban.) Az októberi teljesítmény még a lezárásoktól függetlenül a korrekció lelassulását sugallta, erre jön rá, hogy novembertől a vendéglátás, turisztikai szolgáltatás terület a tavaszihoz hasonló sokkot kapott. A legfontosabb kérdés, hogy a bizonytalanság, milyen hatást vált ki a beruházási, fogyasztási, foglalkoztatási döntésekre. Emiatt a negyedik negyedév akár újabb visszaesést okozhat a GDP-szintjében, igaz, akkora sokkra, mint tavasszal, nem kell számítanunk. 

Az év első három negyedévében a GDP átlagos visszaesése az előző év azonos időszakához képest 5,6% volt. A kilátások alapján a teljes 2020-as GDP-zsugorodás ennél nagyobb lehet, nagyjából az lehet a kérdés, hogy a pénzügyi válságban látott 2009-es esést meghaladja-e.

Forrás: Portfolio