Az Országgyűlés kedden számos adóváltoztatásról döntött a kormány javaslatára. Egyebek mellett lehetővé tette, hogy
a jövőben az adóhatóság készítse el a vállalkozások áfabevallás-tervezetét a hozzá beérkező számlaadatok birtokában, a személyijövedelemadó-kedvezmény pedig 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető.
Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a kata január 1-től hatályos szabályozásán.
„Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy érdemi változtatásra az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40%-os különadót kell fizetni” – emelte ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
A Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) kutatása szerint egyébként a kisadózók nyolc százaléka miatt bűnhődhet a becsületes kisadózók 30 százaléka.
Az új szabályok ugyanis a burkolt munkaviszonyokat akarják felszámolni, ám közben rengeteg olyan céget is sújtanak, ahol nem történik visszaélés.
A MINKE októberi felmérése szerint – amelyben 4380 katás vállalkozásra rálátó 269 könyvelőiroda vett részt – a szigorítás a kisadózók 38 százalékát érinti, holott mindössze 8 százalékuk sorolható a „trükközők” közé.
„Sajnos borítékolható, hogy ezt a büntetőadót a megbízók sok esetben át fogják hárítani a katás vállalkozásokra. Ez a gyakorlat akár tömegesen is megjelenhet, pedig vélhetően nem ez volt a jogalkotó szándéka” – véli Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.
Szerint a változások így a fekete-, illetve a szürkegazdaságot erősíthetik. A büntetőadó ugyanis annyira magas, hogy többen meg fogják kockáztatni az elkerülését. Az is elképzelhető, hogy a kisadózóknál a továbbiakban a 3 millió forint feletti ügyleteknél nem lesz számlaadás.
Az elfogadott adócsomag értelmében további érdemi módosítás az is, hogy 2021-ben az önkormányzati adókat nem önkormányzatonként eltérő rendszeren és bevalláson, hanem központilag, a NAV által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden céges telephelyre.
Azaz, annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye (bár erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály).
Az adóbevallás központosítása ellenére azonban a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. Nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatok felé is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Fischer Ádám szerint ez továbbra is felesleges és jelentős banki költséget generál a vállalkozásoknak.
Szintén a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. Itt is a módosító javaslat világít rá az átállás nagyságrendjére, ugyanis a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Azaz 2021-ben elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
Mivel a jövő évi költségvetésben ez már teljes egészében a központi költségvetést illeti meg, az állami adóhatósághoz telepítették a teher beszedésének jogkörét az eddig illetékes önkormányzatoktól.
A társasági adóról (tao) szóló törvény módosításával a képviselők lehetővé tették, hogy a sportszervezetek a koronavírus-járvány elleni védekezésre is költhessék az adózók támogatását.
