Csongrád Megyei Iparszövetség

A világgazdasági válság óta nem látott összeomlást okozott a koronavírus (TOP10 sztori – 1.)

A 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem látott pusztítást okozott a gazdaságban a koronavírus-járvány hatása. A GDP hatalmasat esett a legtöbb országban, a részvénypiacok összeomlottak, majd főnixként éledtek újjá, miközben az ingatlanszektor is megremegett. Olyan dolgok történtek idén, amiket senki sem gondolt, hogy bekövetkezhetnek.
 

Még akkor sem lehetett látni, hogy milyen óriási hatása lesz a koronavírus-járványnak, amikor az év elején egyre több esetet diagnosztizáltak Kínában. Egyelőre még most is csak annyi biztos, hogy a 2008-2009-es válság óta nem látott recessziót éltünk át idén, a költségvetési hiányok is évtizedes magasságokat jártak meg, miközben a halálozások száma nagymértékben megemelkedett a világ csaknem minden táján (kivéve a professzionális járványkezelést folytató, jobbára kelet-ázsiai országokat). A járvány első hullámában Európában jellemzően gyors lezárásokat alkalmaztak a döntéshozók, amelynek hatására sosem látott GDP-zuhanásokat láthattunk a második negyedévben, majd a korlátozások enyhítésével a harmadik negyedévben jött a visszapattanás, de a második hullám az év végén újra visszaesést hozott. A negyedik negyedévben már valószínűleg nem lesz olyan mély a válság, mint az év első felében volt, hiszen nem olyan erőteljesek a lezárások. Azonban a gyenge járványügy és a megkésett intézkedések hatására sosem látott halálozási számokat hozott a járvány számos országban.

A JÁRVÁNY HATÁSAIT TAVASSZAL AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK TERHELŐDÉSE MELLETT ELŐSZÖR A RÉSZVÉNYPIACOKON LEHETETT LÁTNI.

Mivel az első megbetegedéseket Kínából jelentették, és ott került sor az első nagyobb, több millió lakos életét korlátozó intézkedések bevezetésére, ezért nem meglepő módon a kínai részvénypiacokon éreztette legkorábban hatását a koronavírus-járvány. A Hang Seng index január 20-án emelkedett lokális csúcsra, onnan pedig február elejéig hirtelen és markáns esés jött, és bár február közepéig újra emelkedéssel próbálkozott a helyi részvénypiac, azt követően március közepéig meredek esés következett.

hangs

A világ vezető részvénypiacain később jelentkezett a globálissá váló járvány hatása, az egyik legfontosabb részvényindex, az S&P 500 február 19-én még új történelmi csúcsra emelkedett, ott csak az után következett a zuhanás, egy hónap alatt közel 35 százalékot veszített az értékéből az index.

spxxx

Az az egy hónap történelminek mondható a tőzsdéken, definíció szerint 20 százaléknál nagyobb esés esetén beszélhetünk medve piacról,

EKKORA ESÉSRE IDÉN TAVASSZAL A DOW JONES INDEXNÉL 16, AZ S&P 500-NÁL 17 KERESKEDÉSI NAPRA VOLT SZÜKSÉG.

Bár a tőzsdei zuhanás kezdete és vége piaconként eltérő volt, a vezető amerikai részvényindexekhez igazodva február közepe és március közepe között vizsgálva elképesztő pusztítást okozott a koronavírus a tőzsdéken.

És, hogy mit áraznak most a részvénypiacok? Ha csak a vezető részvényindexeket nézzük, akkor V-alakú kilábalást, hiszen a márciusi mélypontokról nem csak hogy meredek emelkedést láttunk, de sok esetben új történelmi csúcsokat is, az index-szintű vizsgálat azonban elfedi a valóság néhány szeletét, ami inkább K-alakú kilábalás lehet,

  • amelyben sok cég, például a turisztikai vállalatok, utazásszervezők, hotelüzemeltetők, hajótársaságok, moziüzemeltetők, étteremláncok stb. alaposan megszenvedik a válságot, és ott a kilábalás is lassabb lehet, ezeknek a cégeknek a részvényei a K alsó szárán mozognak,
  • és vannak a nyertesek, például a technológiai vállalatok, IT-cégek, streaming szolgáltatók, e-kereskedelmi vállalatok, ételkiszállító cégek stb., ezeknek a részvényei a K felső szárán mozognak.

Visszaesett a gazdaság

De hogy Magyarországon milyen betűvel írható le a válság? Nagyon úgy néz ki, hogy W-vel. Az első negyedéves 2,2%-os GDP-növekedés után sosem látott mértékben, 13,6%-kal esett vissza a magyar gazdaság. Ebben az időszakban voltak a legszigorúbb korlátozó intézkedések Magyarországon. Az ipari termelés zuhant, a szolgáltató szektor gyakorlatilag leállt, miközben a munkanélküliség megemelkedett. Utóbbit kompenzálta, hogy a kormány német mintára (annál szűkebb körű) bértámogatási programot hirdetett. A gazdasági visszaesés kompenzálására a kormányok a világgazdasági válság óta nem látott költségvetési élénkítésbe kezdtek. Magyarországon is várhatóan 9% körül lesz a költségvetési hiány az elmúlt évek 2%-hoz közeli rátája után.

A harmadik negyedévben az első hullám elvonulása után már „csak” 4,6%-os volt az éves alapú GDP-visszaesés (negyedéves alapon 11,4%-kal nőtt a gazdaság). Várhatóan a második hullám miatt a negyedik negyedév éves alapon nagyobb visszaesést hoz, mint a harmadik (de kisebbet, mint a második), negyedéves összevetésben pedig ebből következően a gazdaság zsugorodásáról kell majd beszélnünk. A második hullámban már itthon sem voltak olyan szigorúak a korlátozások, így a gazdasági áldozat nem olyan súlyos, szemben a járvány terjedése miatt megemelkedő halálozásokkal.

Pénzügyi stabilizáló lépések

A koronavírus-járvány első hullámának megérkezése, és ennek nyomában az üzleti és pénzügyi kilátások gyors romlása a világ számos országától és jegybankjától sürgős beavatkozást igényelt. A Fed, az EKB, valamint az MNB is számos élénkítő lépést hozott. A nagy jegybankok újraindították az előző válság során használt kötvényvásárlási programjaikat, míg a kisebb központi bankok a nagyok útjára léptek.

Egészséges pénzügyi kondíciókkal rendelkező vállalatok árbevétele olvadt a töredékére egyik hétről a másikra, aminek hatására elbocsátási hullám kezdődött, ezért a gyors likviditási segítségnyújtás cégek tízezrei és háztartások százezrei számára vált mindennél fontosabbá Magyarországon is, amit a leghatékonyabban és a leggyorsabban a hitelpiacon lehetett végrehajtani.  Három fontos, a pénzügyi szektor érintő intézkedést vezetett be a kormány és a jegybank Magyarországon: 

  • A járvány kitörése után Európa talán legbőkezűbb, 2020 végéig szóló, majd 2021 közepéig meghosszabbított törlesztési moratóriumát vezették be a vállalati és lakossági ügyfelek számára. Ez a likviditáskiesés egy részét a moratóriumban opcionálisan résztvevő hitelezett ügyfelekről a bankokra transzferálta át (rontva a nem hitelezett vállalatok és háztartások relatív pozícióján), ugyanakkor a bankoknak a hiteltörlesztések miatti likviditáskiesését az MNB bőséges likviditásnyújtással kompenzálta. A törlesztési moratórium lejárta után az ügyfelek törlesztőrészlete a moratórium következtében nem nőhet, kamatos kamatot nem számíthatnak fel a bankok, ehelyett a hitelek futamideje hosszabbodik meg az elhalasztott törlesztéseknek megfelelően. 2020 szeptemberében a vállalati hitelállomány 41, a háztartási hitelállomány 57 százaléka vett részt a moratóriumban. 
  • Alacsony kamatozású (többségében jegybanki forrásból, EU-forrásból vagy állami kamattámogatással rendelkező) új hitel- és garanciaprogramok elindítása. Az április óta szinte minden hitelcélra felvehető, MNB NHP Hajrá nevű, legfeljebb 2,5%-os, fix kamatozású és nagyon hosszú lejáratra is igénybe vehető hitelprogramja a kereskedelmi bankokon és pénzügyi vállalkozásokon keresztül 17 ezer vállalkozáshoz jutott el november végéig 1159 milliárd forint szerződéses értékben. Az MFB, a Garantiqa, az EXIM és a KAVOSZ termékei további több tízezer vállalkozás számára jelentettek tűzoltást, vagy éppen segítették beruházási terveik megvalósítását a gazdasági visszaesés ellenére is. Bár visszaesett a vállalati hitelkihelyezések volumene, a törlesztési moratórium hatásával együtt valószínűleg nem csökken idén a vállalatok hitelállománya, mint ahogy a lakosságé sem. A vállalati likviditás javulása a cégek betétállományának több mint 20%-os éves növekedésében is tetten érhető, ugyanígy a lakosságot is pénzügyi tartalékolás jellemezte 2020-ban.    
  • THM-plafon bevezetése 2020 végéig a fogyasztási hitelekre: a talán legkevésbé sikerült intézkedés előbb 6,0%-ban, majd (az első idei jegybanki alapkamat-csökkentés miatt) 5,75%-ban maximálta a fogyasztási hitelek THM-ét. Ennek szerepe lehetett abban, hogy a személyi kölcsönök kihelyezése nagyjából a felére esett 2020-ban, és sok ügyfél kiesett a hitelezhető körből.  A THM-plafont 2021 elején egy ígéretesebb jegybanki intézkedés, a minősített fogyasztóbarát személyi hitelek megjelenése váltja fel, amely a bankok számára kedvezőbb módon korlátozza a felszámítható kamatfelárat. 

Más, mint a 2008-as krízis

A 2008-2009-es válság az ingatlanpiacról indult, így a mostani, koronavírus okozta világgazdasági összeroppanás is jogosan hozta sokaknál az őrült spekulációt és pozícióharcot, mind a lakó, mind a kereskedelmi ingatlanok piacán. Akinek volt mozgatható forrása, azonnal aprópénzért akart volna vásárolni, érthetően. De a látványos bedőlések, az árak mélyrepülése és az ingatlanok drasztikus leértékelődése elmaradt. Legalábbis Magyarországra még biztosan nem érkezett meg. Ennek számtalan, az eszközosztályokra és konkrét ingatlanokra külön-külön meglévő egyedi ok mellett, öt fontosabb tényezője volt:

  • sokkal erősebb (koncentrált, profi) és stabilabb (likvid, hazai) tulajdonosi kör;
  • a moratórium bevezetése;
  • a lakosság oldalán a devizakockázat korábbi megszüntetése (bár most közel sem okozott volna akkora sokkot, mint 10-12 éve);
  • a mostani válság természete (vagyis, hogy a helyzet nagyon gyorsan fog normalizálódni, V-alakú válság vágya, és csak átmenetiek voltak a nehézségek);
  • illetve az egyre stabilabb tudás a társadalom minden szintjén, hogy az ingatlan közép- és hosszútávon továbbra is értékálló és jó befektetés, főleg a jelenlegi kamat és inflációs környezetben.

Ez praktikusan annyit jelent, hogy a legnagyobb károkat szenvedett ingatlantulajdonosok sem akartak azonnal ár alatt értékesíteni, amit a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően meg is tehettek.

De mit hozott az egyes eszközosztályokban a járvány?

Megjelent széles körben a „home office” (karanténosított kiadás), amitől szellemházak lettek az irodaházaink. Néhányak már a Váci úti irodafolyosó Atlantiszként való elsüllyedését vizionálták, és hogy mindenki (akinek nem veszi el a munkáját pár éven belül a digitalizáció felpörgése következtében az AI vagy egy robot) mindenhol akar majd dolgozni, csak irodaházban nem. Az irodapiaci üresedés 2013 óta először valóban elkezdett nőni, a rendkívül alacsony (nyugodtan állítható, hogy egészségtelen szinten lévő) 6%-ról most 8%-ra „szaladt” fel. Vélhetően itt nem áll meg a dolog (és van egy láthatatlan réteg is, a piacra dobott albérletek, amely kategóriában a Telekomtól származó hírekre kaptuk fel legjobban a fejünket), de 10-15% között még teljesen normális ez a mutató, és a fölött lehet majd elkezdeni aggódni, vagy újratervezni.

A koronaválság persze nem hagyja nyom nélkül az irodapiacot, még akkor sem, ha már az utolsó tobzoskát is beoltották a Földön. Az irodai munka már nem lesz soha ugyanaz, mint előtte. Lehet, sőt biztos, hogy cégeknek megfelelő szervezés mellett ugyanannyi emberre akár látványosan 20-30 vagy akár 50%-kal kisebb irodaterület is elég lesz, de erre legkorábban akkor fogunk tudni választ kapni, ha visszaáll az élet, és azt is élesben tesztelhetjük. Ami viszont érdekesebb kérdés, hogy a rugalmasabb feltételek (pl. egy új iroda bérlésénél egyszerűbben mondhassunk majd le nagyobb területeket, szinteket) milyen újdonságokat hoznak az árazásban, a szerződésekben, a finanszírozásban, a befektetői keresletben. Itt a fejlesztőknek, tulajdonosnak, finanszírozóknak teljesen újfajta értékbecslésekkel, kockázatelemzésekkel és megtérülésekkel kell majd kalkulálniuk. De (ezt a részét a cikknek éppen két ünnep között, két kiskorú fiúgyermekkel a háztartásban itthon ülve írva biztosan állítom) az irodák nem tűnnek el. Lesz, ami más lesz, de biztosan majd akkor tudjuk meg, amikor vége a kényszerszünetnek. És ez még csak az irodapiac volt. 

lakóingatlanok 3 markáns csoportra oszthatók. A legnagyobb a tulajdonban lévő lakhatásra és magán kikapcsolódásra szolgálók (nyaralók). Itt a hirtelen változó igények és trendek mentén folytatódott az árak stabilizációja (valahol nagyobb esés, valahol növekedés mellett). Budapest belvárosában egyértelmű az áresés, a népszerű üdülőterületek, főleg a Balaton környékén, és az agglomerációkban inkább a pezsgés volt jellemző mind a tranzakciókra, mind az árakra vonatkozóan.

Lakáskiadás és turizmus

A tavaszt nyilván hazavágta a vírus, mármint a tranzakciók tekintetében, de az év többi részén a piaci adatok szerint érdemi volt a visszapattanás. A moratóriumnak köszönhetően a látványos bedőlések sem látszanak még, hogy meddig lehet ezt húzni, és amikor vége éppen milyen állapotban lesznek a tulajdonosok az egyelőre nagy kérdőjel.

Aztán vannak a hosszú távú bérbeadásra szánt lakások, melyek bérleti díja, a megnövekedett versenynek köszönhetően Budapesten látványosan esett (15% körül), míg vidéken stabilak voltak. És ott van a rövid távú kiadásra (Airbnb) fenntartott lakások piaca, ami ugyan kb. 15 ezer lakást jelent(ett) (az országban 4,5 millió, Budapesten közel 1 millió lakás van összesen), de koncentráltságuknak és transzparenciájuknak köszönhetően komoly hatást gyakorolnak főleg a budapesti piacra. Március 10-e óta biztosan tudhatjuk, hogy „a turisztikai szezon idén kampó”, és ez valós változásokat hozott a lakáspiac azon részében, ami érintett ebben, leginkább Budapesten. Több ezer belvárosi airbnb-lakás került a hosszú távú piacra lenyomva az árakat, de leginkább emelve az ár/érték arányt. Persze a többség, várva a mielőbbi visszarendeződést, inkább csak 3-6 hónapra adta ki „hosszú távon” a lakását, ahogy azt megtette azóta jónéhány szálloda is.

Nyilván a befektetők sem tolongtak már (tavaly év végén egyébként is eljött már egy egyensúlyi pont, ahol az állandó éves kétszámjegyű növekedéssel már nem lehetett kalkulálni, inkább csak az értékállósággal és a havi bevétellel).

Vidéken ebben a kategóriában is más volt a helyzet. A belföldi turizmus egyes szegmenseinek rekord nyara volt, hiszen külföldre nem volt tanácsos utazni, így a „több Balaton, kevesebb Adria” 2020-as nyári slágernek köszönhetően legalább a vidéki vendéglátást sikerült a víz felett tartania a lakosság utazni és fogyasztani képes rétegének.

Mindeközben a budapesti szállodák szinte teljesen lehúzták a rolót. A folyamatban lévő fejlesztések közül párat ugyan átadtak, de több ezer szobát (ideiglenesen) töröltek a megvalósítandó projektek listájáról. Az érdekképviselet felcsavarta a lobbilángot a kormánynál, hogy az „airbnb-zőket” korlátozzák, aminek a konkrétumokkal kapcsolatos döntési jogkörét, vélhetően a szerteágazó belső érdekellentétek miatt, a kormány az önkormányzatok kezébe adta. És amivel máig semmit sem kezdtek. 

Az e-kereskedelem, az azt szolgáló logisztikával (city logisztika, csomagpontok, házhoz szállítás) együtt a csúcsra pörgött, és hasonlóan a home office-hoz, amivel szinte mindenki megismerkedett (akinek a munkája lehetővé tette), a bolt, az üzletház, a bevásárlóközpont látogatása helyett egyre nagyobb tömegek ismerkedtek meg és építették be a mindennapjaikba az internetről való rendelést, ami szintén strukturális változásokat hozhat az ezt a szegmenst érintő ingatlanok területén. 

Összességében a koronavírus az ingatlanpiac különböző területein korábban szépen óvatosan megindult változásokat, megújulásokat, rugalmasságot és jövedelmezőséget serkentő átalakulásokat gyorsította teljes fordulatra. De pusztítást (még) nem végzett, nem tudott végezni ennyi idő alatt. Az újratervezés minden szektorban megindult. A rövid és hosszú távú veszteségek eltérőek és az is könnyen lehet, hogy aki 2020-at stabilan zárta (pl. egy irodaház), az 3-4 éves távlatban nagyobb visszaeséssel kell majd szembenézzen, mint egy olyan piaci szereplő, aki idén lenullázódott (pl. egy népszerű belvárosi hotel). 

Kilátások

Habár a 2021-es évben már kedvezőbbek a gazdasági kilátások, mint 2020-ban, a vírus hatásai még egy ideig velünk maradnak. A járvány második (harmadik?) hulláma még mindig nem csengett le, ami miatt érdemi korlátozó intézkedések vannak szerte a világon, ez pedig meggátolja a gazdaság fellélegzését is. A növekedés megindulását és a válságban lévő szektorok kilábalását csak akkor várhatjuk, ha kialakul a nyájimmunitás. Ez pedig attól függ, hogy mikorra sikerül a társadalom nagy részét beoltani. Mindezek miatt habár a részvénypiacok már újra történelmi csúcsok közelében vannak, a magyar (európai) GDP valószínűleg csak 2022-ben érheti el a válság előtti szintet.

De hogy milyen tartós hatásai lesznek a járványnak? Ez a tízmillió forintos kérdés. Azt tudjuk, hogy az euróért volt, amikor csaknem 370 forintot kellett adni év közben, a forint pedig azóta sem kapott erőre. Egyelőre csak egy dologra mernénk fogadni, ami a járvány tartós hatásait illeti: mégpedig arra, hogy a forint jóval gyengébb lesz a következő időkben, mint a koronavírus előtt volt.

Forrás: Portfolio