Csongrád Megyei Iparszövetség

Kínos találkozón fedte fel a kínai elnök, mi lehet a radikális magyar kormánydöntések egyik mozgatórugója

A diplomáciában ritkán látott húzással hat uniós tagállam szándékosan csak miniszteri, vagy miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát a keddi 17+1 csúcstalálkozón, amelyet a kínai elnök hívott össze, így ez nagy meglepés volt az ázsiai óriásgazdaság számára, és erős jelzést kapott arra, hogy ki hogyan gondolkodik az új amerikai vezetés mellett a kínai mosolyoffenzíváról a kelet-közép-európai térségben. Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte és a magyar kormányzati helyett kínai sajtójelentésekből derült ki, hogy miket is ígért Hszi Csin-Ping többek között Magyarországnak a következő évekre. Agrárterületen például kifejezetten nagy lehetőségeket. Ezek rögtön más perspektívába helyezik két minapi radikális magyar kormánydöntés hátterét és erősítik a megalapozottságukat.
 

Hat renitens tagállam, erős üzenet

A koronavírus-járvány miatt csaknem egy évet csúszott a Kína és 17 kelet-közép-európai ország vezetőivel rendezett tegnapi online találkozó, amelyet sebtében hívott össze a kínai elnök. Részben emiatt, de inkább demonstratív okok miatt a találkozón végül hat uniós és NATO-tagállam vezetője (államfője, vagy miniszterelnöke) nem vett részt, inkább minisztereket és miniszterelnök-helyetteseket delegáltak.

Politico információi szerint a hat tagállam Bulgária, Románia, Szlovénia és a három Balti-ország (Észtország, Lettország, Litvánia) voltak és a lapnak nyilatkozó egyik diplomata szerint ez „nagy meglepetés” volt a kínaiaknak azután, hogy a 7 évig tárgyalt EU-Kína beruházási megállapodást végül tavaly év végére sikerült összehoznia az Európai Bizottságnak és azt utána minden uniós tagállam gyorsan jóvá is hagyta (az életbe lépéséhez még az Európai Parlament hosszadalmas jóváhagyása is szükséges).

Majdnem hét renitens tagállam lett a hatból, de mivel egy nappal a csúcstalálkozó előtt egy külön megállapodást össze tudott hozni Szlovákia Kínával a több szlovák bárányhús-exportról, így végül Igor Matovic kormányfő ült oda a monitor mögé Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélgetni, nem pedig valamelyik helyettese.

A hat tagállam közül a baltiaknak az Oroszország-faktor lehetett a fő motivációja, hogy legfelső szinten kihagyják a részvételt (ellenségesek az oroszokkal, akik viszont barátkoznak a kínaiakkal több területen), a többieknek pedig inkább az, hogy jó pontot akarhattak szerezni az új amerikai vezetés szemében, amely egyébként is törekszik megerősíteni a szövetségesi rendszerét.

A lapnak persze az amerikai külügyi tárca azt mondta: senkit sem kényszerítenek, hogy válasszon Amerika és Kína között, de azt továbbra is aggasztónak tartják, ahogy Kína eszközként felhasználja a multilaterális szervezeteket saját „gazdasági, nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeinek előmozdítására más országok békéjének és jólétének, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának és a szabályokon alapuló kereskedelemnek a kárára.”

Nyilván gyengítette a CEE-országok vezetőiben a részvételi hajlandóságot az is, hogy a 2012-ben létrehozott tanácskozási forma, illetve a kínaiak által elindított „Egy övezet, egy út” kezdeményezés több országban nem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket, jórészt amiatt, mert a kínaiak nem ruháztak be annyit az érintett országokban, illetve továbbra is nehézkes a hatalmas kínai piachoz való hozzáférés.

Utóbbira panaszkodott nyilvánosan is a lengyel elnök (aki részt vett a tanácskozáson), illetve a bolgár miniszterelnök-helyettes is többek között az EurActive beszámolója szerint, felróva, hogy különféle akadályok nehezítik a saját országaik élelmiszer-exportját Kínába.

Fontos ígéretek hangzottak el

Részben ezt felismerve, részben pedig az új amerikai vezetés felől Kína felé irányítva a figyelmet Hszi Csin-Ping elnök azt jelentette be a kínai Xinhua hírügynökség tudósítása szerint, hogy

A KÖVETKEZŐ 5 ÉVBEN SZERETNÉ MEGDUPLÁZNI A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TAGÁLLAMOK FELŐLI AGRÁREXPORTOT KÍNÁBA, ILLETVE EGYÉBKÉNT IS SZERETNÉ 50%-KAL MEGNÖVELNI 5 ÉV ALATT A KÉTOLDALÚ AGRÁRFORGALOM VOLUMENÉT.

Ezek a tényezők bizonyára lényegesek lesznek annak az új kínai elnöki célnak az elérésében is, hogy 5 év alatt 170 milliárd dollárra nőjön a 17 régiós ország és Kína közötti kereskedelmi forgalom. Ez tavaly 103 milliárd dollár volt és 8,4%-os növekedést jelentett a megelőző évhez képest, ami gyorsabb ütemű bővülést jelent a Kína és az Európai Unió közötti forgalomhoz, valamint a teljes kínai külkereskedelmi forgalom növekedéséhez képest is.

A Reuters által szemlézett másik Xinhua-cikk emlékeztet rá, hogy a 2012-ben létrehozott 17+1 platform óta összesen 85%-kal nőtt a kereskedelmi forgalom, évi átlagban 8%-kal, ami háromszor olyan gyors, mint ahogy a kínai külkereskedelem nőtt és kétszer olyan gyors, mint amilyen ütemben összességében az EU-val folytatott kínai kereskedelem nőtt.

A kínai hírügynökség emlékeztet rá, hogy például a görög Pireus kikötőjében, vagy a lengyel Krasnik Bearing Factory-ban történt kínai beruházásokkal összességében tavaly 3,14 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett Kínából a 17 ország területére. Ezzel párhuzamosan 2020-ban a Kína által aláírt összes beruházási megállapodás értéke ezen 17 ország területén 35%-kal 5,4 milliárd dollárra nőtt, ami azt jelzi, hogy tovább erősödtek az ázsiai óriásgazdaság és a kelet-közép-európai térség közötti gazdasági kapcsolatok.

Orbán Viktor kormányfősajtófőnöke, Havasi Bertalan emellett azt is kiemelte, hogy a kínai vállalatok éltek a magyar gazdasági akcióterv által biztosított beruházási lehetőségekkel, és

JELENTŐS PROJEKTEKET HOZTAK MAGYARORSZÁGRA, AMELYEK KÍNÁT AZ ELSŐ SZÁMÚ BEFEKTETŐVÉ TETTÉK 2020-BAN.

China Global Television Network cikke szerint tavaly rekord magasságba, összesen 12400 darabig nőtt a Kína és a 17 ország között közlekedtetett tehervonat szállítmányok volumene, amelyek nagy része Lengyelországba, Magyarországra és Csehországba ment, többek között például a koronavírus-járvány elleni védekezési eszközöket szállítva.

Azt is kiemeli a cikk, hogy a keddi 17+1 csúcstalálkozó keretében összesen 88 együttműködési megállapodást írtak alá, amely majd fokozza az együttműködéseket a zöldenergia, a digitális gazdaság, a kultúra és a turizmus terén.

“Nagy beruházások a láthatáron”

A keddi találkozó kapcsán Orbán Viktor Facebook-oldalán egy olyan poszt jelent meg, amely az online tanácskozás képei mellett azt az üzenetet tartalmazta, miszerint

Vakcina és nagy befektetések a láthatáron.

Előbbi érthető, hiszen a 17+1 ország közé tartozó Szerbia után Magyarország volt a második, amely vakcina vásárlási szerződést írt alá a kínai Sinophmarm céggel 2,5 millió embernek elegendő vakcinára, amelyet 4 hónap alatt kell leszállítaniuk.

A második utalást se a kormányfő, se a szóvivője nem fejtette ki bővebben, de a fenti Xinhua-beszámolóból már érthető, hogy többek között agrárügyi fronton célozhatott beruházásokra Orbán Viktor. Itt nem feltétlenül kínai közvetlen tőkebefektetésre kell gondolni, hanem akár arra is, hogy itthon felpörget állami beruházásokat a kormány, hogy a tovább nyíló kínai piacra minél több és minél jobb minőségű magyar agrárexport tudjon menni.

A kínai elnök ugyanis a tanácskozáson több beszámoló szerint ígéretet tett az agrárügyi szabályok lazítására, a könnyebb piacra lépésre, és ha belegondolunk, az elnök által célként megjelölt 5 év alatti exportduplázáshoz ez valóban kell is.

Fontos tudni, hogy a CEE régióból már most is a legnagyobb agrárügyi exportőr Lengyelország, utána pedig a második helyen Magyarország áll a Politico összefoglalója szerint, és leginkább húst, és tejtermékeket exportálunk a kínaiaknak.

Sőt a lap beszámolójának egyik mondata újabb ígéretes kínai beruházásra is utal, ugyanis Hszi Csin-Ping azt is jelezte, hogy a görög Pireus kikötőjéből

BELGRÁDON ÁT BUDAPESTIG TARTÓ VASÚTVONAL MIATT KI FOGNAK ÉPÍTENI A KÍNAIAK EGY “ÚJ VÁMKEZELÉSI, KOORDINÁCIÓS ÉS KONZULTÁCIÓS KÖZPONTOT”.

Ennek lehetséges helyszínéről, tartalmáról nem mondott semmit a kínai elnök (uniós és nem-uniós országok vámkezelési gyakorlatát kell összehangolni), de mivel Budapesten ér véget a vasútvonal, így elképzelhető, hogy ehhez kapcsolódóan itt is lesz további beruházás (ahogy az EU-ba való első belépési pontként a görög Pireus kikötőjében, hiszen elvileg ott kell vámoltatni először).

A Teneo szerda délutáni helyzetértékelése szerint a tegnapi 17+1 találkozó jól érzékeltette azt, hogy a térségünk több országa kezd elfordulni Kínától az elmúlt évekbeli ígéretek utáni csalódás miatt, ez pedig néhány régiós ország számára még több lehetőséget ad, és a tanácsadó cég szerint várhatóan továbbra is az egyik legszorosabb partnere Kínának az egész EU-n belül Magyarország lesz. Ez pedig a magyar cégek számára az üzleti lehetőségeket erősítheti is Kínában.

Még indokoltabb a két radikális magyar kormánydöntés

Az, hogy a kínai elnök a tegnapi fórumon célként jelölte meg a következő 5 évben a kelet-közép-európai országokból az agrárexport duplázását és ígéretet tett az ezt lehetővé tevő kínai szabályok lazítására, fontos és nagy lehetőség többek között a magyar agrárium számára.

A kínai elnök által elmondott célok feltehetően nem érték teljesen váratlanul a magyar diplomáciát és emiatt még jobban érthető az a két januári kormánydöntés, miszerint

  • Az új uniós ciklusban a vidékfejlesztési EU-s pénzekhez radikálisan több, 80%-os állami önerőt biztosít a kormány, így 4265 milliárd forintos hihetetlen volumenű pénzt kap a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar a fejlesztésekre, ami teljesen felforgatja a vidéki Magyarországot. A fő cél az, hogy a most még elérhető jelentős EU-s forrásokra “ráemelve” megerősítse az ország teljes körű és biztonságos élelmiszerellátását, illetve minél inkább magas feldolgozottságú exportra is jusson az itthon megtermelt alapanyagokból. Amint látjuk, a kínai piac nyílása és ez a stratégia éppen összeér.
  • Számos vidéki agrárintézmény integrálásával létrehozta az új agráregyetemet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) és alapítványi modellbe szervezte. Utóbbit az agrár felsőoktatás színvonalának növelése vezérelte, de ahogy elhangzott, ezzel együtt cél az is, hogy egységnyi magyar földből minél több előállított terméket ki lehessen hozni és így ez is megteremti annak lehetőségét, hogy valóban minél többet lehessen a tovább nyíló hatalmas kínai piacra is exportálni.

Forrás: Portfolio