Csongrád Megyei Iparszövetség

Vége a katás kapcsolt vállalkozásoknak: de mi minősül kapcsoltnak?

Az újtípusú 40 százalékos adók bevezetésével és a többes katás jogviszonyok eltörlésével a koncentrált partnerkörrel dolgozó KATÁ-sok és megbízóik 2021-től lépéskényszerbe kerültek. A kapcsolt vállalkozás fogalma korábban is jelentőséggel bírt a KATA szabályozás szempontjából, a 2021-es változások fényében pedig további szempontból is fontossá váltak a kapcsoltsági szintet elérő összefonódások a kisadózó vállalkozások, illetve a részükre kifizetést teljesítő cégek szempontjából egyaránt. A nagy kérdés: kik minősülnek kapcsolt vállalkozásnak és mi vár rájuk? Erre kerestük a választ az RSM Hungary Adótanácsadó Zrt. szakértőjével.

A kapcsolt vállalkozások fogalma a teljes magyar adórendszert áthatja, azonban a szakmai közvélekedés ezt a témakört korábban alapvetően a nagyvállalatokhoz, illetve a nemzetközi cégcsoportok tagjai közötti ügyletekhez társította. Azonban 2021-től a kapcsolt vállalkozások mindenekelőtt a KATA és KIVA változások miatt kerültek a közérdeklődés és a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor figyelmének fókuszába.

A nagyvállalkozáson túlmenően tehát immár a mikro-, kis és középvállalkozások, illetve az őket befolyásoló magánszemélyek viszonylatában is tétje lett az összefonódások intenzitásának, azon túlmenően is, hogy az egymás közötti ügyleteik kapcsán a szerződéses feltételeket már eddig is a független felektől elvárható magatartásnak megfelelően kellett (volna) kialakítani. 

Ezek után felmerül a kérdés, hogy kik is minősülnek kapcsolt vállalkozásnak? A választ Karczub Jánossal, az RSM Hungary adóüzletágának menedzserével kerestük.

Kapcsolt vállalkozásokról elsősorban akkor beszélhetünk, ha a vállalkozások egy tulajdonosi körhöz tartoznak, vagy egymásra valamilyen egyéb módon többségi befolyást gyakorolnak.

Többségi befolyás többféle módon megvalósulhat, ez lehet többségi tulajdon, lehet kizárólag szavazattöbbség is, de akkor is többségi befolyásról beszélhetünk, ha valaki az előbbiek nélkül is jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására – ismertette a szakember.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen esetekben jöhet létre kapcsolt viszony.

Mint megtudtuk, például akkor, ha az egyik vállalkozás a másikban többségi befolyással rendelkezik közvetlenül, vagy akár közvetetten, vagyis több vállalaton keresztül. Vagy ha van olyan magánszemély, aki két, vagy több vállalkozásban közvetlenül, vagy közvetett módon rendelkezik többségi befolyással. Az is előfordulhat, hogy kapcsolt vállalkozás a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve a belföldi vállalkozó és külföldi telephelye is.

De két vállalkozást akkor is kapcsolt vállalatnak kell tekinteni, amennyiben az ügyvezetésük azonos. Ezek lehetnek határon átívelő kapcsolatok is, vagyis nem befolyásolja a kapcsolt viszonyt az, ha külföldiek is szerepelnek a struktúrában. 

Sokan kérdezik, hogy mi a helyzet például azzal a testvérrel, aki továbbra is “beszámláz” annak a rokonának, akivel üzleti kapcsolatban állt eddig. Vagy mi történik azzal a gyermekkel, aki például édesanyja vállalkozásának nyújt szolgáltatást és ezért szintén “beszámláz”. Vagy mi történik az elvált házaspárok esetében, akik továbbra is üzleti viszonyban maradtak. Ezekben a helyzetekben is kapcsolt vállalkozói viszonyról beszélünk?

Szakértőnktől megtudtuk, hogy a kapcsoltságnál a Ptk. szerinti közeli hozzátartozókat úgy kell nézni, mintha ők egy személy lennének. A testvér és a szülő-gyerek ilyen, a házastárs is. Ám ha időközben elváltak, akkor már nem kapcsolt felek.

Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Igen ám, de a KATA-szabályozás ugyanakkor a Tao törvényre (társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény) hivatkozik. Ez pedig egy újabb csavar!

Ezt azt jelenti, hogy két egyéni vállalkozó nem lehet kapcsolt, és két magánszemély sem, mert egyik sem Tao alany. Egy cég és egy magánszemély már kapcsolt félnek minősül.

Természetesen senkit sem szeretnénk válásra bíztatni a KATA-szabályok égisze alatt. Fontos tehát, hogy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani, mintha egy személy lennének. 

„Tehát ha egy férj és egy feleség is önállóan rendelkezik egy-egy vállalkozással, és nincs közöttük semmilyen tulajdoni átfedés, az általuk tulajdonolt vállalkozások akkor is kapcsolt vállalatok lesznek, hiszen közeli hozzátartozónak minősülnek.” – hívta fel a figyelmet a szakember.  

Tehát a “kapcsolt vállalkozás” fogalom nem csak cégek közötti viszonylatban, hanem adott esetben vállalkozási tevékenységet végző magánszemély/vállalkozó magánszemély és cég viszonylatban is felmerül(het)nek.

Ami a horizontális és vertikális kapcsoltsági viszonyokat illeti, lényeges hogy a kapcsolt vállalkozás fogalma korábban is jelentőséggel bírt a KATA szabályozás szempontjából. A 2021-es változások fényében pedig további szempontból is fontossá váltak a kapcsoltsági szintet elérő összefonódások a kisadózó vállalkozások, illetve a részükre kifizetést teljesítő cégek szempontjából egyaránt.

Az idei esztendő előtt és jelenleg is a kapcsolt vállalkozási relációnak a munkaviszonytól való elhatárolás szempontjából volt és van jelentősége.

A kisadózó vállalkozás részére a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegben kifizetést teljesítő cég megrendelő és a kisadózó vállalkozás között a törvény 2021 előtt és után is vélelmezte/vélelmezi a munkaviszony létrejöttét önmagában a kifizetés volumenénél fogva. Ezt a jogszabályi vélelmet a kisadózó megdöntheti, amennyiben igazolni tudja a jól ismert hét jogszabályi feltételből. (Például a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezhette, tevékenységét saját eszközökkel, a saját birtokában álló helyen végzi stb.) legalább kettő fennállását.

Azt is megtudtuk, hogy az egymillió forint feletti kifizetés szempontjából a kapcsolt vállalkozásokat egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Azaz amennyiben az egyik vállalkozástól származó kifizetés nem éri el az egymillió forintot naptári éves szinten, de a kapcsolt vállalkozásoktól együttesen származó bevétel már meghaladja a limitet, úgy a munkaviszony törvényi vélelme fennáll a kisadózó és a kapcsolt vállalkozások között.  Ez a szabály 2021 előtti is élt és azt követően is tovább él a megrendelői szinten felmerülő „horizontális” kapcsoltsági viszonyok tekintetében.

Az idei évtől újdonságként lépett életbe a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket terhelő 40 százalékos adó,

amely az előbb említett kapcsoltsági szabálytól eltérően nem a megrendelők közötti horizontális, hanem a megrendelő és a kisadózó közötti vertikális viszonyokra vonatkozik.

A kapcsolt vállalkozások közötti 40 százalékos adót kell elkülöníteni a nem kapcsolt vállalkozások közötti 3 millió Ft feletti kifizetéseket terhelő 40 százalékos extra adótehertől, mely utóbbit szintén 2021-ben vezette be a jogalkotó – hívta fel a fegyelmet az RSM szakembere.

A legfontosabb eltérés a két 40 százalékos adó között, hogy a kapcsolt felek közötti kifizetéseket már az első forinttól kezdve terheli ez a fajta adókötelezettség.

Fontos kérdés, hogy kit terhel a 40 százalékos adó? Amennyiben a kisadózónak belföldi cég a megrendelője, úgy a belföldi kapcsolt céget. Amennyiben külföldi kapcsolt vállalkozás a megrendelő, úgy a belföldi kisadózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót. Amennyiben a kisadózót terheli az adó, úgy a 40 százalékos adó alapja a bevétel 71,42 százaléka.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás megrendelői nem cégek, hanem belföldi/külföldi kifizetőnek nem minősülő – vállalkozási tevékenységet nem folytató – magánszemélyek, úgy 40 százalékos adóval nem kell számolni.

Kiemelendő, hogy a 2021-től újonnan bevezetett 40 százalékos adót/adókat közvetlenül nem a burkolt munkaviszony miatt kell megfizetni, ugyanis az extraadó direkt kiváltó oka vagy a szerződő felek közötti összefonódás, vagy – kapcsoltsági viszony hiányában – a kifizetés nagyságrendje.

Más kérdés, hogy közvetetetten mindkét 40 százalékos adó összefügg a jogviszonyok valódi tartalmával.

Amennyiben a nem kapcsolt felek közötti 40 százalékos adó felmerül (egy megrendelő fizet 3 millió forint felett), úgy figyelni kell arra, hogy mivel a törvény automatikusan vélelmezi a munkaviszonyt is egyben (hiszen az évi 1 millió forintot meghaladja a megrendelő által kifizetett díj), a 40 százalékos adó megfizetése nem mentesíti a feleket a vélelmezett munkaviszony fennállásának a vizsgálata alól.

A kapcsolt vállalkozások közötti negyven százalékos adó esetében nincs ilyen közvetlen összefüggés a munkaviszony törvényi vélelme és az adókötelezettség között, ugyanis az adókötelezettség az 1 millió forintot meg nem haladó kifizetések esetében is fennáll.

Az 1 millió forintot meghaladó kifizetések esetében a kapcsolt vállalkozásoknak is szembesülni kell a munkaviszony törvényi vélelmével.

Ezek függvényében felmerül, hogy kik a célcsoportjai a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket terhelő 40 százalékos adónak? Elsősorban azok a vállalkozások, ahol a magánszemély tulajdonosok személyesen végzik a tevékenységüket kisadózói minőségben.

Sokan nem tudják, hogy hol a határ a kapcsoltságban. Azaz fokozottan ügyelni kell a rendeltetésszerű joggyakorlásra!

Ha egy egyéni vállalkozó KATÁ-s számláz be a többségi befolyásában álló Kft-be, akkor a megrendelőnek az első forinttól kezdve számolnia kell a 40 százalékos adóval. Ha ugyanez az egyéni vállalkozó KATÁ-s számláz be a házastársa többségi tulajdonában álló cégbe (is), akkor a helyzet ugyanaz, ráadásul a két megrendelő horizontálisan is kapcsolt vállalkozásnak minősül, így a munkaviszony vélelme szempontjából is össze kell számítani a két céget.

Ha a KATÁ-s egyéni vállalkozó nem a házastársa, hanem például az anyósa vagy az élettársa cégébe számláz be, akkor az első forinttól kezdve nem kell számolni a 40 százalékos adóval a megrendelőnek, „csak” a hárommillió Ft feletti kifizetés esetén.

Amennyiben a KATÁ-s egyéni vállalkozó ebbéli minőségében ellátja egy (vagy több) Kft. ügyvezetését, akkor a kapott díjazás kapcsán csak a 3 millió forintot meghaladó 40 százalékos adóra kell tekintettel lenni a Kft(-k) oldalán.

Szakértőnk arra viszont felhívta a figyelmet, hogy amennyiben ugyanaz az egyéni vállalkozó két olyan belföldi cégnek számláz, amelyek nem minősülnek egymás kapcsolt vállalkozásának (sem a szavazati, részesedési viszonyokra tekintettel, sem az ügyvezetés azonosságára tekintettel) és az egyéni vállalkozó sem kapcsolt vállalkozása egyik megrendelőnek sem, úgy a megrendelői oldalon „csak” a 3 millió Ft feletti 40 százalékos adóra kell tekintettel lenni.

Elviekben ugyanez a helyzet, amennyiben a megrendelői szinten horizontálisan fennáll a kapcsoltság, ugyanakkor vertikálisan az egyéni vállalkozó egyik céggel sem áll kapcsoltsági viszonyban.

Ugyanis a jelenlegi tételes szabályok mellett csak a munkaviszonytól való elhatárolás szempontjából kell egybeszámítani a kapcsolt vállalkozásokat, a 3 millió forint feletti 40 százalékos adó szempontjából nem. Ekkor azonban fokozottan figyelni kell a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményére, ugyanis az ügyletek mesterséges szétdarabolása esetén a NAV átminősítheti a szerződéses viszonyokat, amelynek mindenekelőtt a megrendelő láthatja a kárát.

A kapcsoltság kapcsán mindenképpen indokolt megcáfolni olyan közkeletű hiedelmeket, miszerint az ismerősöm ismerőse és a rokonom rokona nem lesz automatikusan az én kapcsolt vállalkozásom is egyben, mint ahogy a férj és a feleség egyéni vállalkozó sem lesznek kapcsoltak önmagában attól, hogy ugyanannak a megrendelőnek (vagy akár egymásnak) számláznak. A kapcsoltság megállapításához egyáltalán nem mindegy, hogy a magánszemélyek közeli vagy távolabbi hozzátartozók, mint ahogy a házastársi viszony is csak abban az esetben lehet érdekes, ha a férj és feleség többségi befolyással rendelkeznek különböző társaságokban.

Fontos, hogy amennyiben a magánszemély több cégben is ügyvezető, úgy önmagában az ügyvezetés azonossága még nem alapozza meg a kapcsoltságot.

Ugyanis ez még nem garantálja, hogy az említett személy az adott cégek üzleti és pénzügyi politikájára is döntő befolyással bír egyúttal, tekintettel arra, ha az egyik cégben önálló képviseleti joga van ugyan, de például egy másik cégben csak egy másik ügyvezetővel együttesen írhat csak alá.

A fentiek alapján látható, hogy 2021-től a kapcsoltsági viszonyok egyszerre jelentenek lehetőséget és a korlátozást a kkv-szektor szereplői számára. A lehetőségek keresése, mint mindig, a kockázatok növekedését is jelenti egyben.

Összességében elmondható, hogy az új típusú 40 százalékos adók bevezetésével és a többes katás jogviszonyok eltörlésével a koncentrált partnerkörrel dolgozó KATÁ-sok és megbízóik 2021-től lépéskényszerbe kerültek.

A magyar adórendszer a KATA 2020-ig hatályos formáján kívül nem ismert egyéb, az adókötelezettségek túlnyomó részét 5 százalékos átalányadóval kiváltó adónemet.

A KATA korábbi formájában visszaélésszerű felhasználás hiányában is az igazságtalanság forrása volt, a degresszív adóterhelés ugyanis önmagában is sértette az arányos közteherviselés elvét, illetve a versenyt is torzította.

A felmerülő alternatívák többsége nem alkalmas az új kata-szabályok következtében felmerülő többletköltségek teljes mértékű ellentételezésére.

A legjobb alternatíva mellett is valamilyen formában osztozkodniuk kell a felmerülő többletköltségeken, a korábbi KATÁ-ztatók pedig elmozdulhatnak a KIVA irányába.  A gyakorlatban felmerülő problémák (például a kisadózó tájékoztatási kötelezettségének elmaradása) a közeljövőben minden bizonnyal a szabályozás pontosítását eredményezik majd.

Forrás: Növekedés.hu