Csongrád Megyei Iparszövetség

“Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak” – Áll a bál a kamarai hozzájárulás einstandolása miatt

Még a kormánypárti irányítású megyék gazdasági kamaráinak vezetői is próbálnák megfúrni azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének ötletéből faragott törvényjavaslatot, amely a területi kamaráktól a Parragh László vezette országos központhoz irányítaná a kamarai hozzájárulás teljes összegét. A területi kamarák durva központosítást látnak a pénzek átcsatornázásában, és egyelőre a részleteket sem ismerik. Annyi már most is látható, hogy a változtatás legnagyobb vesztese a központi régió lesz, ami újabb csörtéhez vezetett múlt héten a budapesti és az országos kamara vezetője között.

Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki információink szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között. Az ülés részleteit ismerő forrásaink szerint a BKIK elnöke amiatt a nemrég benyújtott törvényjavaslatban szereplő elképzelés miatt szólalkozott össze az MKIK vezetőjével, amely az eddig a területi kamaráknak fizetendő ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulás teljes összegét az MKIK-hoz irányítaná a jövőben. (A jelenlegi rendszer szerint a vállalkozások által befizetett díjnak csak a 10 százaléka, vagyis cégenként 500 forint illeti az MKIK-t, a többi a területi kamaráknál marad.)

A hivatalosan Semjén Zsolt által benyújtott módosítás ötlete kamarai forrásaink szerint egyértelműen Parragh Lászlótól származik, aki először két hónapja próbálta a javaslat mellé állítani a területi kamarák vezetőit. Az országos elnök érvelése szerint a kamarai hozzájárulások MKIK-hoz csatornázásával egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére. Az újraelosztás módja egyelőre ugyanakkor sem az elnök magyarázatából, sem a törvényjavaslatból nem derült ki (a benyújtott tervezet mindössze annyit ír, hogy „a kamarai hozzájárulás fizetésének és felhasználásának részletes szabályait az országos gazdasági kamara alapszabálya határozza meg”.

Kamarai forrásaink közül többen egy 60-10-30-as elképzelésről hallottak, amelyben az MKIK-hoz befolyó ötezer forintok hatvan százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések harminc százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára a Hangnak szombaton pedig egy olyan verziót említett, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

Mivel az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka a központi régióban folyik be, a módosítás legnagyobb kárvallottjai értelemszerűen az ide tartozó kamarák lennének – elsősorban a fővárosi iparkamara –, ezért is fakadt ki a pénteki elnökségi ülésen az országos szervezet vezetőjével információink szerint nem túl szívélyes viszonyt ápoló Nagy Elek is.

Kamarai forrásaink közül többen egymástól függetlenül is úgy vélték, hogy a javaslat kifejezetten „Nagy és Parragh harcáról szól”. Volt, aki azt feltételezi az MKIK elnökéről, hogy azt eleve azért találta ki, hogy „Budapestnek betegyen”. (Nagy és Parragh között több emlékezetes, a nyilvánosságba is eljutó csörte volt az elmúlt időkben. 2019 elején kettejük közt lévő feszültség például annyira kiéleződött, hogy az MKIK elnöke megtiltotta Nagynak, hogy megjelenjen az országos szervezet egyik rendezvényén, tavaly ősszel, a „lex Parraghként” elhíresült kata-szigorítás miatt pedig a BKIK vezetője ment neki több alkalommal az országos kamara vezetőjének.)

Nagy Elek a hvg.hu-nak nem cáfolta a kettejük közt kialakult szóváltást. Elmondása szerint elsősorban az egyeztetés hiányát rótta fel az MKIK vezetőjének, vagyis, hogy a területi kamarák többségének a nemtetszése ellenére javasolta a kamarai törvény módosítását a kormánynak, a törvényjavaslat pedig anélkül került a parlament elé, hogy a kamarai rendszerben nemhogy jóvá nem hagyták, de még a legfontosabb, az újraelosztás módját és mértékét meghatározó részletek sem ismertek. Ez a BKIK vezetője szerint az MKIK alapszabályába is ütközik, az ugyanis előírja, hogy a szervezet működését érintő döntésekhez elnökségi állásfoglalás szükséges.

Nagy Elek előzőleg, és a pénteki elnökségi ülésen is szavazást kért a tervezetről, de az MKIK elnöke állítása szerint ezt arra hivatkozva söpörte le, hogy

nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve.

„Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak: tájékoztat, hogy a témát egyeztette valamelyik miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel, azzal a téma le van zárva. A kormány gazdasági partnere az MKIK és ha a kamara elnöke valamit mond, akkor joggal gondolhatják, hogy az az MKIK mint testület véleménye. Sajnos, ez távolról sincs így, ezt a nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat is ékesen bizonyítja” – magyarázta a hvg.hu-nak Nagy Elek.

Az ülés egy másik résztvevője szerint Parragh László azzal is érvelt, hogy a javaslatot már két hónappal korábban az elnökség elé vitte. „Ez igaz – mondta forrásunk – csak éppen senki nem értett vele egyet.”

A kamarai főtitkárok értekezletén információink szerint szintén óriási tiltakozást váltottak ki az MKIK elnök tervei, és mindkét fórumon még a Parragh Lászlóval amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők, illetve a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást.

A hvg.hu-nak több olyan területi kamara képviselője is ellenérzésekkel beszélt az elképzelésről, amely amúgy nagy valószínűséggel a kedvezményezettek között lenne: a teljes összeg MKIK-hoz irányításában ugyanis egy nagyon erős központosítás első lépcsőjét látják.

„Eddig, ha nem tetszett valami, amit az országos elnök mondott vagy lépett, akkor mondhattuk, hogy ugyan már, bolond vagy, Laci! Maximum mérges lett, de mivel önálló jogi személyiségként a működésünk, és a költségvetésünk független az MKIK-tól, nem lett egyéb következménye” – érzékeltette a különbséget egy vidéki területi kamara egyik tisztségviselője, de mások is a várható függőségi viszonyt nevezték a leginkább aggasztónak, hogy a központon keresztül érkező forrásokra a jövőben rá kell szolgálni, illetve azokért „jól kell viselkedni”.

Nem kis összegekről van szó: a területi kamarák költségvetésének a hvg.hu által kikért kimutatások szerint nagyjából a harmadát, a fővárosi és a Pest megyei kamaránál viszont majdnem a büdzsé felét teszi ki a kötelező hozzájárulásból származó bevétel, amely a jövőben nemcsak hogy az országos központhoz kerülne, de a háromsoros tervezet ártatlannak tűnő (cikkünk elején is idézett) félmondata értelmében a megyei kamarák a visszaosztott a pénzekről sem dönthetnének saját hatáskörben, hanem csak az MKIK által szabott feltételek szerint használhatnák fel az összeget.

Egy vidéki kamarai tisztségviselő megfogalmazása szerint így

nem a területi kamaráknak lesz már országos központja, hanem az országos központnak lesznek – felülről irányított – fiókszervezetei (22 vidéki + a BKIK).

A gazdálkodási rövid pórázon túl többen említették ellenérvként azt is, hogy a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és az ötezer forintos hozzájárulás befizetési moráljának sem tenne jót az új rendszer.

„Teljesen más nekünk befizetni az 5 ezret, mint az MKIK-nak. A mi arcunk itt van, be lehet jönni, meg lehet kérdezni, hogy mégis mit kap, mit nyújtunk a pénzért cserébe, és igénybe is veheti a szolgáltatásainkat” – érzékeltette egy kisebb vidéki kamara tisztségviselője, hogy a módosítással szerinte rosszabb ízű lesz a hozzájárulás, és az emberek sokkal inkább adóként, a helyi vállalkozók helyett a pazar körülmények közepette székelő országos központot gazdagító tételként élik majd meg az eddig is általános utálatnak örvendő kötelezettséget.

A hasonló felvetésekre az MKIK főtitkára viszont azzal érvelt, hogy a központosítás inkább javítja majd a fizetési morált, majd az országos központ gazdálkodásával kapcsolatos prekoncepciókat is igyekezett eloszlatni, mondván „a módosítás hátterében egyáltalán nem az áll, hogy több pénzből gazdálkodjon az MKIK”.

Forrás: hvg