Csongrád Megyei Iparszövetség

Mit jelentene Magyarország számára a társasági adókulcs megemelkedése? – Van rá esély?

Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere egy globális minimális társasági adókulcs bevezetését javasolja. A társasági adókulcs Magyarországon a legalacsonyabb az egész EU-ban. Milyen hatása lenne a működőtőke beáramlásra és a nemzetközi vállalatok letelepedési kedvére, ha megvalósulna az amerikai pénzügyminiszter javaslata és megemelkedne a társasági adókulcs hazánkban? Mekkora erre az esély, illetőleg milyen szempontok szerint dönt magyarországi működés mellett egy multinacionális vállalat? Erről kérdeztük az EY, a PwC és a Deloitte könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalatokat.

EY

Érdemes egyet visszalépni. Ezzel a témával már foglalkozott az OECD is, nem teljesen új a felvetés – mutatott rá Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. Nyilván az amerikai erőteljes hozzáállás új lendületet ad az egységesítési törekvéseknek. De miről is szól a javaslat?

Globális minimum effektív adókulcsot várnak el. Ennek az a következménye, hogy ha például egy amerikai cég a minimum adómértéket el nem érő profitra tesz szert egy másik országban működő leányvállalatánál, akkor otthon, az USA-ban, „kiegyenlítő” adót kell fizetnie.

Reális szcenárió, hogy egy ilyen javaslat hatására az alacsony adókulcsú országok alkalmazkodnak majd a minimum elváráshoz, és a meghatározott mérték felettiek is ezt a mértéket fogják nemzetközi referenciának tekinteni, ők viszont csökkentik az adómértéküket.

Magyarul megindul egy egységesítési tendencia, minimum az USA-val komolyabb befektetési, kereskedelmi kapcsolatban állók körében.

Heinczinger Róbert két nagy problémát lát ezzel kapcsolatban. Egyrészről más országnak gazdaságilag előírni, hogy milyen mértékű adót vessen ki, az a szuverenitásba történő beavatkozás.

Történeti, fejlettségi, gazdaság-szerkezeti, társadalmi szempontok határozzák meg az adórendszerünket. Kelet-Európai országok tipikusan tőkeimportőrök, nem volt nagyon más alternatíva a rendszerváltás után. Ez hozza az alacsonyabb társasági adókat, mint a tőkevonzás egyik eszközét, aminek ára a tipikusan magasabb fogyasztási adók.

Egy ilyen javaslat ebbe a rendszerbe avatkozna bele, és elvárná, hogy a jelenlegi optimum pontunkról mozduljunk egy mi viszonyainkhoz képest kevésbé optimális rendszer felé.

Másrészről a javaslat effektív adókulcsról beszél. Azaz arról, hogy a profitot adóalap-módosítások és kedvezmények után ténylegesen milyen mértékű adó terheli. Itt több probléma is van. Milyen számviteli rendszer szerint megállapított profitról beszélünk?

Más eredmény jön ki magyar számvitel és IFRS-ek szerint. A társasági adó csak egy a sok adónem közül. Heinczinger Róbert ezzel kapcsolatban visszautal a szuverenitási kérdésre. Minden ország eldönti, hogy milyen adókat vet ki, milyen mértékben. Kivétel csak a vám, jövedék, áfa az EU közös piaca miatt.

Régi problémát jelent az iparűzési adó Magyarországon. A javaslat azt nem veszi be az effektív adókulcsba, pedig oda tartozna. Azzal együtt valószínűleg elérnénk az elvárt minimum szintet.

Egy megemelt társasági adókulccsal mindenképpen vesztenénk versenyképességünkből. A társasági adó mértéke egy szempont a sok közül beruházási döntések meghozatalakor, hiszen értelemszerűen befolyásolja a befektető nettó profitját, a befektetés megtérülését.

Fontos, hogy nem kizárólagos szempont. A profitot más tényezők akár külön-külön is nagyobb mértékben tudják befolyásolni, úgy mint a piacok közelsége, vásárlóereje, termelés-, munkaerő költsége, infrastruktúra megléte. A társasági adó akkor mindenképpen döntő, ha ezen komplex egyéb tényezők tekintetében nagyjából azonos megtérülést ad egy beruházás. A javaslat Magyarországnak ezt a versenyelőnyét venné el.

Az EY szerint minden befektetési döntés komplex, nincs egységes szempontrendszer. Sok múlik az iparágon, tevékenységi körön. Ipari befektetésnél fontos szempont az ipari infrastruktúra megléte, anyag-, energiaárak, logisztika, melyek egy szolgáltatószektori befektetésnél nem lényegesek.

Vannak olyan szempontok, amik minden befektetésnél fontosak. Ilyen például az általános üzleti környezet, a banki infrastruktúra, cégalapítás. Ezt nehéz pénzben kifejezni, erre általában kevésbé objektív pontrendszert alkalmaznak a befektetők. Mindenkinek fontos az igények szerint képzett munkaerő rendelkezésre állása, nyilván létszám függvényében növekvő súllyal.

Most úgy tűnik, közeledik az a pont, amit adózásban úgy hívunk, „More Likely Than Not”, magyarul ahonnan inkább nagyobb a megvalósulás esélye. A javaslat régi gondolat, voltak már ezzel kapcsolatban fellángolások és lelohadások. Heinczinger Róbert reméli, hogy ezt a fellángolást is követi egy lelohadás.

Forrás: Növekedés