Csongrád Megyei Iparszövetség

Munkaidőkeret 2021: Mi a munkaidőkeret számítás, hogyan történik a havi munkaidőkeret elszámolása?

A koronavírus nem csak a vendéglátóipar és a turizmus életét forgatta fel, gyökeresen megváltoztatta az irodai dolgozók életét is. Mi magunk is megfigyelhettük a változást: általános opcióvá válik a home office, egyre kevesebbet látogatjuk az irodát és egyre rugalmasabban végezhetjük el a ránk bízott feladatokat, emellett léteznek olyan munkakörök is, amelyekre alapvetően sem alkalmazható a kötött, nyolcórás munkakör.

Cikkünkben eláruljuk, mi a különbség a hagyományos es az egyenlőtlen munkaidőbeosztás között, mi az a munkaidőkeret és mi a szerepe a munkaidőkeret bevezetésének, illetve hogyan néz ki általánosságban a munkaidőkeret 2021 évében. Hogyan történik a heti vagy a havi munkaidőkeret elszámolása rugalmas feladatvégzésnél, honnan tudja a munkahelyünk, hogy tényleg dolgozunk? Milyen formákat ölthet a munkaidőkeret elszámolása, mivel jár igazán jól a dolgozó?

 
 

Hagyományos és rugalmas / egyenlőtlen munkaidőbeosztás

Hagyományos munkaidőbeosztásnak hívjuk azt a felállást, amikor a dolgozó heti 5 napon keresztül végez napi 8 óra munkát a munkaszerződésben meghatározott ebédszünetekkel, pihenőidőkkel (például egy átlagos irodai dolgozó az ebédszünet mellett tarthat óránként 10 perc pihenőt). Ezzel szemben az egyenlőtlen munkaidőbeosztás már nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavállaló részére. Egyenlőtlen vagy rugalmas időbeosztásnál a munkáltató a legtöbbször megad egy munkaidőkeretet, amivel a dolgozó a saját beosztása szerint gazdálkodik.

Mi a munkaidőkeret?

A munkaidőkeret időtartamát a munkaszerződésben rögzítik, ugyanis minden munkavállalót a foglalkoztatónak kötelessége a munkavégzés módjáról előre tájékoztatni. A munkaidőkeret ugyanúgy lehet 5 napon keresztül napi 8 óra, ám azt, hogy a dolgozó mikor, hogyan tölti le a munkaidőkeret alatt a tényleges munkaidőt, saját beosztása szerint döntheti el. A munkaidőkeret mindig valamilyen időszakra vonatkozik, amit a munkáltató egyedi egységek szerint mérhet (pl. heti munkaidőkeret, havi munkaidőkeret vagy hosszabb munkaidőkeret egységek). Munkaidőkeret vonatkozhat az irodai munkák és projektjellegű munkák mellett például az idénymunkára is, ahol a hagyományos szabadságolási rend akár teljesen felborulhat.

Munkaidőkeret és pihenőidő

Minden munkarendnek megvan a maga szabályozása arra, hogyan kell beosztani a pihenőidőt, hogy a munkavégzés ne károsíthassa a dolgozó egészségét. A hagyományos nyolcórás munkavégzés mellett a dolgozók vállalhatnak 2 vagy 3 műszakos állást és különféle egyenlőtlen időbeosztású munkákat is. Utóbbi esetben a munkaidőkeret kitöltése lehetőséget ad az alkalmazottnak, hogy akkor tölthesse le a pihenő idejét, amikor azt ő jónak látja.

A munkaidőkeret kitöltésekor mindemellett célszerű odafigyelnünk arra, hogy ne halmozzuk a munkát vagy a pihenőidőt, ugyanis bármelyik eset áll elő, túlterhelhetjük magunkat, vagy olyan munkaidő-adósságot halmozhatunk fel, amellyel a későbbiekben nem, vagy csak nagyon nehezen fogunk tudni megbirkózni.

Hogyan történik a munkaidőkeret elszámolása?

Ha rugalmas időbeosztásban dolgozunk, mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy tartsuk számon, mennyi időt töltöttünk tényleges munkavégzéssel, hiszen el kell tudni számolnunk azzal, hogy miért kapjuk a fizetésünket. Egyes esetekben a munkahely vizsgálja a munkaidőt (pl. mikor, mennyi ideig voltunk bejelentkezve a rendszerbe), máskor saját magunknak kell vezetnünk egy heti vagy havi munkaidőkeret táblázat segítségével a tevékenységeinket – leginkább becsületkassza alapon.

Munkaidőkeret és túlóra

A rugalmas időbeosztás esetében a túlóra kérdésköre egy kicsit bonyolultabb, mint számontartani azt, hogy mennyivel később mentünk haza egy hétköznap délután a cégtől, ugyanis nincs napi 8 órában megkötve, hogy mennyit dolgozhatunk. A munkaidőkeret elszámolása attól függ, hogy heti vagy havi egységekre van lebontva a munkaidő: össze kell számolnunk, hogy mennyi munkát vár el a munkaidőkeret és összesen mennyi az egész egységre vonatkozóan a túlmunka, amit viszont a munkáltatónál el kell számoltatni.

A napi munkaidőkeret

A munkaidőkeret betartásának egyik szabálya az, hogy idealizált esetben egy munkanapon minimum 4, de maximum 12 órát kell az alkalmazottnak dolgoznia, ezen felül a heti nettó munkavégzést 48 órában maximalizálják (vagyis egy pihenőnapnak maradnia kellene). A gyakorlatban a rugalmas időbeosztás ennél is nagyobb szabadságot engedélyez egyes dolgozóknak, ám értelemszerűen nem érdemes ettől a normától eltérni.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeret mellett

Számos esetben megtörténhet, hogy habár nem része a munkaidőkeretünknek, a foglalkoztató szerv rendkívüli munkaidőre hívhat be minket, amelyet szintén el kell számolni, főleg, ha az vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik.

A munkaidőkeret időtartama

A munkaidőkeret időtartama maximalizálva van: alapvetően 4 hónap lehet egy munkaidőkeret hossza, azonban 6 hónapos egységeket is megfigyelhetünk különleges esetekben (pl. idényjellegű munka, megszakítás nélküli többműszakos munka, készenléti jellegű munkakörök, árufuvarozás és személyszállítás stb.). Kollektív munkaszerződés esetén ez a munkaidőkeret 2019 óta egy évre is kiterjeszthető.

Munkaidőkeret várandós nők / kisgyermekes anyák esetén

Alapesetben a munkáltató határozza meg, hogy a munkavégzés hagyományos munkarendben vagy munkaidőkeret betartásával történjen, kivétel ez alól a várandós nők és a legfeljebb hároméves gyermeket nevelő anyák (vagy egyedülálló szülő) esete, akiknek a beleegyezése szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez. Azt, hogy a hagyományos munkarend vagy a munkaidőkeret a megfelelőbb lehetőség, a dolgozó maga döntheti el.

Munkaidőkeret 2021: egyszerű munkaidőkeret minta home office-ra

Összegzés: a munkaidőkeret előnyei és hátrányai

A munkaidőkeret kitöltése és az általa végezhető egyedi beosztású, rugalmas munka számos előnyös és hátrányos tulajdonsággal bír. A munkaidőkeret nem csak az olyan munkakörökre jellemző, mint a fuvarozás, az idénymunkák vagy a gyári munkák, számos szervezet teszi egyre gyakoribb munkavégzési formává, ugyanis különösen előnyös lehet egy home office-dolgozó számára is.

A munkaidőkeret rugalmassága hatalmas előny, ha nem tudjuk tevékenységeinket összeegyeztetni a kötött, napi nyolcórás munkavégzéssel, azonban számos hátránya is lehet annak, ha nem tudunk megfelelni a munkaidőkeret elvárásainak. Problémát okozhat például az, ha nem sikerül a munkaidőkeret elszámolása, a megtörténik a munkaidő-adósság felhalmozása vagy ellentétes esetben a túldolgozás.

Forrás: Pénzcentrum