Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Miközben a rekordokat döntögető növekedési adatokra mutogatnak a legnagyobb gazdaságok – az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és az euróövezet többi országa -, vannak, akik szerint nincs minek örülni. A koronavírus-járvány kiváltotta válságra adott válaszreakciók – pénznyomtatás, kamatvágások – csúcsra járatják a bővülést, azonban ezek hosszú távon egy a mostaninál is jelentősebb visszaesést hozhatnak.

A leginkább Patrick Artus francia közgazdász, korábbi jegybankár, kutató, a Total egykori vezérigazgatója, a Natixis bank vezető elemzője figyelmeztet: a mostani folyamatoknak sírás lesz a vége. A pénzintézet ügyfeleinek írt helyzetértékelésében is kifejtette ezt, szerinte a válság „elkerülhetetlen”.

Mint írta, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az euróövezet és Japán teljes fennálló adósságállománya a bruttó hazai termékhez viszonyítva a gazdaságok újbóli megnyitásával elmaradt a világjárvány idején tapasztalt legmagasabb szintektől, de még mindig magas. „A hitelfelvevők fizetőképessége nem biztosítható, ha a jövedelemhez viszonyított adóssághányad folyamatosan nő” – véli Artus.

A pénzkínálat is rekordokat döntöget, amit szintén egy időzített bombának tart. „A pénzkínálatot nem lehet a végtelenségig növelni a jövedelmekhez képest, mivel a megtakarításokhoz és a jövedelemhez kötött pénz iránti kereslet előbb-utóbb már nem tud tovább növekedni” – magyarázta.

Szerinte az is rossz előjel, hogy a részvény- és a lakásárak egyaránt megugrottak. „Az emelkedő relatív eszközárak nem extrapolálhatók: Ha túl magasra emelkednek, akkor az eszközvásárlók megtakarításai már nem lesznek elegendők a vásárláshoz, ami elkerülhetetlenül az árak lefelé irányuló korrekciójához vezet” – állítja az elemző. aki végül azt is megállapítja, hogy a jövedelemeloszlás ferdülését is ez okozza, rosszul pedig a bérből és fizetésből élők járnak.

„Ha a bérjövedelmek hosszú időn keresztül nem növekednek, az áruk és szolgáltatások iránti kereslet túlságosan gyengévé válik ahhoz, hogy felszívja a termelést, amely a jövedelmek befektetésekor gyorsan növekszik” – érvel Artus arra, hogy miért is teremthetnek igazságtalan helyzetet a magas tőkejövedelmek.

Kódolt válság az egész

Hogyan fog ez feloldódni? Artus szerint a jövedelemeloszlás korrekciója gyorsabb bérnövekedéshez és magasabb inflációhoz vezet. Ez viszont szigorúbb monetáris politikát és magasabb inflációval korrigált kamatlábakat tesz szükségessé. A szigorúbb monetáris politika stabilizálni fogja az eszközárakat és a vagyont, ami a hitelállomány leépítését kényszeríti ki. Ez az adósságleépítés pedig recesszióhoz fog vezetni a háztartások, a vállalatok és a kormányok keresletének ezzel járó csökkenése miatt.

„Ezeknek a változóknak a stabilizálódása nagyon drasztikus válsághoz fog vezetni a bérek és az infláció gyorsabb növekedése, a restriktív monetáris politika, a vagyon és az eszközárak csökkenése, valamint a belföldi kereslet visszaesése okozta recesszió miatt” – zárja a szerző a Marketwatch összefoglalója szerint.

Mások is óva intenek

Jean Tirole szintén francia Nobel-díjjal kitüntetett közgazdász is hasonló strukturális problémákat lát. A francia gazdaság jelenlegi helyzetéről írt megállapításai – amelyeket az ottani Forbes foglalt össze – egyetemesek a nyugati gazdaságokra nézve, mivel nagyjából ugyanolyan válaszlépéseket adtak ott is a járványválságra, mint egész Európában vagy az Egyesült Államokban.

Mint írja – Olivier Blancharddal, az IMF vezető közgazdászával közösen készített jelentésében – bár a Banque de France legutóbbi, június 14-i, felfelé módosított előrejelzései nem haboznak 5,75 százalékos növekedést jósolni az idei évre, a válság előtti aktivitási szintet pedig a jövő év elejétől meghaladhatják, de ezt az előrejelzést elsősorban a háztartások kiadásainak 2021 második felében várható fellendülésére alapozzák, köszönhetően a karantén miatt fel nem használt jövedelmeknek. A jegybank közgazdászai e mellé veszik az export „erőteljes” fellendülését, amelyet szerintük a nemzetközi kereskedelem élénkülése okoz. Ezektől várják, hogy támogatják a növekedést, sőt a foglalkoztatást is, amely már 2022-ben újra fellendülhet, miután a munkanélküliség idén átmenetileg 9,2 százalékra emelkedett Franciaországban.

Viszont szerintük bizonytalansági tényezőkből sincs hiány, és ezek inkább ellentmondanak a következő hónapokban a normalitáshoz való visszatérés hipotézisének, mintsem táplálják azt. Az első kockázati tényező az, hogy a fogyasztás jelentős fellendülését feltételezik, amely valószínűleg ösztönzi a termelői kínálat élénkülését, de ez leginkább arra épít, hogy a pénzügyi megtakarítások többletét (amely az év végére elérheti a 180 milliárd eurót) hogyan fogják felhasználni az emberek, ami bizonytalanabb. A Banque de France arra számít, hogy ez a többlet két év alatt (2022-2023) 20 százalékkal csökken. De semmi sem kevésbé biztos, különösen akkor, ha a franciák továbbra is az elővigyázatos megtakarítási magatartást részesítenék előnyben, hogy megvédjék magukat az egészségügyi és gazdasági helyzet esetleges újabb romlása ellen.

Itt érdemes kitekinteni Magyarországra is: a Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely is azzal számol, hogy a magyar növekedés akár a 7 százalékot is elérheti 2021-ben, mivel a karantén az emberek nem tudtak szolgáltatásokra költeni, jelentős megtakarításállomány alakult ki a hazai gazdaságban. Viszont itthon is kérdéses, hogy ebből ténylegesen mennyit költenek el azonnal.

Jöhet még új járvány

A második bizonytalanság Tirole és Blanchard szerint, hogy a Covid-19 járvány gyors leküzdésére számítanak a piacok és az államok is. A (indiai eredetű) delta változat megjelenése, amely augusztus végére dominánssá válhat, komoly kétségeket ébreszt az év második felében várható fellendülés mértékét illetően. Ismét versenyfutás indul az idővel a védőoltás és a vírus között, amelynek kimenetelét illetően nagy a bizonytalanság.

A harmadik kockázati tényező az infláció visszatérése és tartós jelenléte a gazdaságban. Természetesen nem ez a „központi forgatókönyv” – ahogy Patrick Artus közgazdász is kiemeli a Challenges lapnak adott értekezésében -, de ha az Egyesült Államokban már megfigyelhető áremelkedés folytatódna és megfertőzné Európát, akkor az eredmény a kamatok emelkedése lenne, ami rendkívül káros hatás lenne. Ez valószínűleg veszélyeztetné a vállalatok beruházási dinamikáját, és kihívás elé állítaná azokat, amelyek adóssága már így is magas. Mivel az árindex májusban 5 százalékkal, a fémek ára egy év alatt 50 százalékkal, az olaj pedig ugyanebben az időszakban hordónként 20 dollárról 70 dollárra drágult, a nyersanyagárak sokkja már itt van, és máris ellátási nehézségeket okoz az iparban.

E három bizonytalansági tényezőket a hatóságoknak, a jegybanknak és az államnak éberen kell figyelnie. Főként azért mert több tízezer vállalkozás (a François Asselin által vezetett CPME szerint 65 000 és 100 000 között) továbbra is veszélyeztetve van magas adósságállománya miatt, és tekintettel a fizetésképtelenségek „felzárkózásának” nem nulla kockázatára, amely jelenleg olyan abnormálisan alacsony szinten van, amely nem tartható fenn.

Strukturális reformok kellenek 

Amíg a 2021 második felére prognosztizált fellendülés nem igazolódik be ténylegesen, addig a támogatás bástyájához nem szabad hozzányúlni. Annál is inkább, mert ha a francia gazdaságnak sikerül gyorsan kilábalnia a válságból, akkor olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek a jövő szempontjából központi jelentőségűek: az éghajlatváltozás, a társadalmi egyenlőtlenség problémája és az elöregedés. Olivier Blanchard és Jean Tirole – a 24 másik közgazdásszal közösen készített, több mint 500 oldalas jelentésben – azt javasolták Emmanuel Macron elnöknek: Franciaországnak a lehető leggyorsabban vissza kell térnie a strukturális reformok útjára, hogy gazdasági lépések ne hagyják figyelmen kívül századunk legnagyobb kihívásait, amelyeket nem szabad most feláldozni a rövid távú célok oltárán.

A Forbes-ban megjelent értekezés végkonklúzió, hogy egy olyan „gazdasági csoda”, mint amilyen a második világháborút követő évtizedeket jellemezte a súlyosan érintett országokban (Japán, Németország, Olaszország stb.), csak akkor következhet be, ha sikerül a válság leküzdésére irányuló hatékony állami beavatkozások (rövid távú segélyek, gazdaságélénkítési tervek stb.) és a magánszféra innovációs képességeinek sikeres kombinációját megvalósítani.

Forrás: Napi.hu