Csongrád Megyei Iparszövetség

Visszapattanhat a magyar gazdaság, de sorakoznak a feladatok: itt az újabb lista a kormánynak

A koronavírus-járvány után gyorsan visszapattanhat a magyar gazdaság teljesítménye, az idén 4,6%-os lehet a GDP-növekedés, majd ez 2022-ben még fokozódhat 5%-ra – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentésében. A szakértők szerint a válság okozta károk elhárítása mellett egyre többet kellene foglalkozni a hosszútávú, strukturális problémák orvoslásával. Az országjelentésben szokás szerint konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a következő időszakra a kormánynak.
 

Gyorsan talpra állhat a gazdaság

A koronavírus-járvány egy fontos növekedési fázist akasztott meg Magyarországon, melynek során 2016-19 között jelentősen bővült a foglalkoztatás, emelkedtek a reáljövedelmek és harmincéves mélypontra esett a munkanélküliség – kezdi gazdasági értékelését az OECD.

Az átoltottság gyorsasága már 2021 közepétől erőteljes kilábalást tesz lehetővé azzal, hogy a belső kereslet élénkül és a nemzetközi környezet is támogató. Ugyanakkor a szervezet szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy

A KILÁBALÁS ÜTEME TOVÁBBRA IS BIZONYTALAN, AZ ESETLEGES ÚJABB VÍRUSVARIÁNSOK ISMÉT NYOMÁST HELYEZHETNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERRE ÉS ÚJABB ESETLEGES LEZÁRÁSOKRA KÉNYSZERÍTHETNEK.

Ha a kilábalás önfenntartóvá válik, akkor a költségvetési politikának ismét az idősödő társadalommal kapcsolatos feladatokra kell összpontosítania, illetve vissza kell térnie egy fenntartható pályára – olvasható a jelentésben. Hozzáteszik, hogy egy jobb gazdaságpolitikának a fenntartható növekedést kell előtérbe helyezni, ebből a szempontból kulcsfontosságú lenne a környezettudatosság fokozása.

AZ OECD ELŐREJELZÉSE SZERINT A MAGYAR GDP IDÉN 4,6%-KAL, MAJD 2022-BEN TOVÁBBI 5%-KAL BŐVÜLHET.

Közben a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4%-ról jövőre 3,4%-ra eshet vissza. Az inflációban viszont alig számíthatunk enyhülésre, az idei 3,9%-hoz hasonló lehet 2022-ben is az éves átlag. A költségvetésben a szervezet a kormány terveivel számol, az idei 7,5 százalék után 2022-ben 5,9 százalékra mérséklődhet a deficit a GDP arányában. Érdekesség, hogy

AZ OECD SZERINT AZ IDÉN NEM SIKERÜL MAJD CSÖKKENTENI AZ ADÓSSÁGOT, A 2020-AS 80,4%-RÓL A GDP 81,9%-ÁRA EMELKEDHET A RÁTA, MAJD JÖVŐRE IS OTT STAGNÁLHAT.

Javaslatokat is kapott a kormány

Szokás szerint az éves országjelentésben az OECD konkrét javaslatokat, ajánlásokat is megfogalmazott a magyar kormány számára. Ezeket összesen négy területre csoportosították:

Makrogazdaság és költségvetés

  • A kamatok további emelése, ha az inflációs várakozások nem lesznek horgonyzottak. Emellett az MNB-nek fokozatosan le kellene építenie nem konvencionális eszközeit.
  • A költségvetés oldaláról továbbra is biztosítani a célzott támogatást, ugyanakkor felkészülni a fegyelmezett pályához való visszatérésre, ha a kilábalás önfenntartóvá válik.
  • Középtávú adósságcsökkentési stratégia elfogadása, illetve az emelkedő demográfiai költségekre való felkészülés.
  • A nyugdíjkorhatár emelése a meghatározott pálya alapján 65 évre 2022-re, azt követően pedig a korhatár várható élettartamhoz kötése.

Strukturális reformok az erősebb és fenntarthatóbb növekedés érdekében

  • Növekedésbarátabb adórendszer megalkotása, a munkát terhelő adók további csökkentése, illetve a fogyasztást terhelő adók és az ingatlant terhelő adók emelése.
  • Az áfarendszer egyszerűsítése alacsonyabb, de szélesebb kulccsal. Jelenleg az OECD szerint a probléma, hogy a túl magas (27%-os) magyar áfa mellett sok a kivétel.
  • A széndioxid-szennyezéshez kapcsolódó adók összevonása annak érdekében, hogy a szennyező gazdasági szereplők fizessék a terheket.

A munkaerőpiaci helyzet javítása

  • A szakiskolák finanszírozásának összekapcsolása az elhelyezkedéssel a munkaerőpiacon.
  • A szakiskolai oktatás megkezdése előtt megállapodás előírása a cégekkel a gyakorlati képzésről.
  • Az albérletpiac erősebb szabályozása, hogy a bérlő és a tulajdonos érdekei is érvényesüljenek.
  • Mérlegelni a munkanélküli segély idejének meghosszabbítását.
  • A beruházások növelése a belföldi vasútvonalakon.
  • A másod- és harmadrendű utak karbantartásának erősítése.
  • Költség-haszon elemzés készítése az infrastruktúra-fejlesztések lehetséges társfinanszírozásáról.
  • Az elérhető, magas színvonalú gyermekgondozási rendszer kiterjesztése.
  • A gyes és gyed idejének rövidítése és a rugalmas munkavállalási formák élénkítése.

Dinamikus és versenyző vállalati szféra

  • Minden cégösszeolvadás esetében teljes vizsgálat elrendelése.
  • Korlátozott és világosan meghatározott kivételek a közérdek esetén.
  • A versenykorlátozó szektoradók kivezetése az energia-, pénzügyi- és a kiskereskedelmi ágazatban.
  • Az elektronikus rendszer élénkítése a közbeszerzéseknél.
  • A közbeszerzések átláthatóságának növelése és több tender bonyolítása versennyel.
  • A telefonhívások és üzenetek adójának eltörlése.
  • A verseny elősegítése a kommunikációs szektorban, további frekvenciák értékesítésével új szereplők bevonzása a piacra.
  • Független korrupcióellenes szervezet felállítása vagy egy erős bizottság létrehozása.

A fenti javaslatok egybecsengnek azzal, amit a nemzetközi szervezetek (OECD, IMF) évek óta szorgalmaznak Magyarországon. Vannak köztük olyanok, melyeket biztosan nem fog megfogadni a kormány, ilyen például az ingatlanadó bevezetése vagy az áfarendszer átalakítása.

Forrás: Portfolio