Csongrád Megyei Iparszövetség

Itt a friss GDP-adat, így nőtt a magyar gazdaság!

A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.
 

Az erőteljes GDP-növekedés várható volt, hiszen a második negyedévben már jóval kevesebb járványügyi korlátozás fékezte a magyar gazdaságot, így olyan területek is aktivizálódhattak, amelyek korábban szinte tetszhalott állapotban voltak. Elsősorban a szolgáltató szektor fontos ágazatai (vendéglátás, turizmus) produkálhattak jóval nagyobb hozzáadott értéket. A vártnál erősebb aktivitás azt jelzi, hogy a lezárások megszűnése valóban igen erős felhajtó erőt jelent. Összességében a nagy előrejelzői és módszertani bizonytalanság mellett azt mondhatjuk, hogy a mai GDP-jelentés az optimista várakozásokhoz képest enyhén pozitív meglepetést okozott.

Ahogyan arról többször írtuk, a mai adatban nem a rekord magas éves növekedés az érdekes. Tavaly a második negyedévben csaknem 15%-ot zuhant a gazdaság teljesítménye, azóta a sokkból való gyors helyreállás folyamata zajlik, így teljesen természetes, hogy az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest óriási bővülést jelentett a KSH. A 2,7%-os negyedéves alapú növekedés viszont azt jelezi, hogy a gazdaság helyreállási folyamata rendületlenül kitart. A második és harmadik járványhullámhoz kötődő lezárások az adatok szerint már nem is okoztak visszaesést, így jó esély van arra, hogy a harmadik negyedév is dinamikus bővülést hoz majd, különösen, ha ez az időszak teljesen korlátozásmentes marad.

A növekedés okairól, szerkezetéről a KSH az első becslés közlésekor még nem ad információkat. Utalásszerűen most ennyit közölt: “A II. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 2,7%-kal bővült a gazdaság teljesítménye. A növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá.” Ez az információ azonban meglehetősen rejtélyes. Az előző negyedévhez képest ugyanis az ipari teljesítmény volumene (a havi jelentések alapján) alig növekedett. Az egyik magyarázat az lehet, hogy az ipar hozzáadott értéke sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a termelési volumen. Tekintve azonban, hogy egyes szolgáltató ágazatok biztosan nagyot ugrottak, valószínűtlenül nagy különbségnek kellene lenni az ipari volumen és hozzáadott érték növekedése között. A másik magyarázat, hogy a KSH éves összevetésben értette az ipar nagy növekedési hozzájárulását, bár akkor nem világos, miért a negyedéves index közlése után írja az ipar nagy húzóerejét. 

gdp2

A 2020-as év “áramszünet” jellegű időszaka volt a világgazdaságnak, így érdemes azt is vizsgálni, hogy a nagy visszaesés után hol tart a korrekció, vagyis a válság előtti időszakhoz képest milyen a gazdasági teljesítmény. A Portfolio számításai szerint 2021 második negyedévében a GDP szintje elérhette a 2019 végi szintjét, tehát a válságban elszenvedett visszaesést ledolgozta. (Ezt biztosabban majd néhány hét múlva, a részletes adatok megjelenésekor állapíthatjuk meg.)

A friss adatok alapján újraszámoltuk korábbi illusztratív előrejelzésünket, ezt mutatja az alábbi ábra.

gdp3

Mint látható, az utóbbi negyedévekben még gyorsult is a kilábalás üteme (a tényadatokat mutató szürke vonal meredeksége nőtt), ez magyarázza, hogy a második negyedévben elérhettük a 2019 végi gazdasági teljesítményt.

Közgazdasági értelemben egy válság tökéletes ledolgozása azt jelenti, hogy a válság előtti növekedési trendvonalhoz tér vissza a gazdaság. Ahhoz, hogy ez a következő fél évben megtörténjen, a GDP-nek hasonló tempóban kellene emelkedni, mint az elmúlt negyedévekben. Nem véletlenül hívjuk ezt hiperoptimista forgatókönyvnek, hiszen ehhez az kell, hogy a feloldások gyorsító hatása nélkül is úgy bővüljön a gazdaság, mint azzal együtt. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az idei átlagos GDP-növekedés 9% körüli lehetne.

A második negyedéves adat az “optimista forgatókönyvet” erősíti meg, melyben néhány hónapja épp azt feltételeztük, hogy a második negyedévre elérjük a válság előtti kibocsátási szintet. Amennyiben az akkor várt pályát futja be a gazdaság a második fél évben is, a 2021-es átlagos GDP-növekedés 7% felett alakulhat.

A másik két (borúsabb) forgatókönyvet már felülírta az élet azzal, hogy a második negyedév sokkal jobban alakult az azokban feltételezetteknél. Érdemes azonban rögzíteni, hogy a kormány által célul kitűzött 5,5%-os idei GDP-növekedést még ezekkel a pesszimista pályákkal is el lehet érni. Vagyis megerősödött az a korábbi megállapításunk, hogy a gazdaságpolitika finoman szólva is “biztosra ment”, amikor az 5,5%-os célját megfogalmazta, ehhez ugyanis nem szükséges további kormányzati “újraindító” lépés, a gazdaság automatikus helyreállítási mechanizmusai a feloldásokkal együtt biztosítanak ekkora (vagy jóval nagyobb) növekedést az idén.

Értékelt a Pénzügyminisztérium

A GDP-adat kapcsán a Pénzügymnisztérium is kiadott egy közleményt, ebben elsősorban az éves alapon számított magas indexeket hangsúlyozzák. A PM azt is megjegyzi, hogy az elérhető részstatisztikák azt jelzik, hogy a növekedés egészséges szerkezetű, a legtöbb gazdasági ágazatra kiterjedt. A minisztérium azt is kiemeli, hogy a növekedést jelentősen támogatták a kormány gazdaságvédelmi és –újraindítási intézkedései. Számításai szerint ezek összességében idén 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait. Az erőteljes visszapattanást segítette, hogy a magyar gazdaság járványhoz való alkalmazkodóképessége megnövekedett, így a járványügyi intézkedések kevésbé fogták vissza az aktivitást. A GDP hazai és globális alakulását figyelve valószínűnek tartjuk, hogy utóbbinak jóval nagyobb szerepe van a korrekcióban, az országok közötti különbségeket pedig sokkal inkább a gazdasági szerkezetben található eltérések magyarázzák.

Gazdaságpolitikai következmények

A Pénzügyminisztérium az adat kapcsán jelezte, hogy “a kormány folytatja az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát.” Ez a makrogazdaságpolitika nyelvére lefordítva további élénkítő lépéseket jelent, ám a mai adat éppen azt erősíti meg, hogy ezzel a fiskális politika még inkább prociklikussá válhat. A gyakorlat (és a retorika) a választásokig biztosan kitart.

A monetáris politika szempontjából a gyors növekedés a kibocsátási rés záródását, újra feszessé váló munkaerőpiacot, inflációs kockázatokat jelent, ami a kamatok normalizálódásának igényét erősítik, különösen egy kiköltekező költségvetés mellett.

Forrás: Portfolio