Csongrád Megyei Iparszövetség

Nem az olcsóság és a külföldi cégek, hanem az oktatás erősítése a versenyképesség kulcsa

Nem az olcsósággal lehet versenyképességet emelni, a világ legversenyképesebb országai sem olcsók. A hazai versenyképességet az oktatás színvonalának növelésével, a digitalizáció erősítésével, valamint az egészségben eltöltött évek számának emelésével lehetne segíteni – hangzott el a Közgazdász Vándorgyűlés Makrogazdasági Kerekasztalán.

A munkaerőpiacot nem roppantotta össze a válság, a korábbi válsághoz képest sokkal kisebb volt a munkanélküliek számának emelkedése. Ennek egyik oka a távmunka, másrészt a részmunkaidő nagyobb elfogadottsága. Nagyon közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, de vannak még azonosítható tartalékok a munkaerőpiacon, elsősorban a részmunkaidősök esetben – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 59. Közgazdász Vándorgyűlés Makrogazdasági kerekasztalán.

Gyors helyreállás kockázatokkal

– Hat és fél év alatt jött ki a magyar gazdaság a 2008-2010-es recesszióból, most másfél év alatt sikerült a járvány előtti szintet elérni– mondta Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója.

– Utolértük a válság előtti kibocsátási szintünket, de még nem tartunk ott, hogy a válság előtti növekedési pályára is visszajussunk, ehhez még időre van szükség. Innentől lesz lassabb a növekedési pálya – fogalmazott Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője, az MKT elnökségi tagja. Mint mondta, a lezárások mellett, a harmadik hullám idején is emelkedett a gazdaság teljesítménye, és a helyreállás is gyors volt.

A járvány utáni válságkezelés két fő kockázatként említette a magasabb inflációt és az államadósság emelkedését.Hangsúlyozta: az állam versenyképesség növelő ereje leginkább a humántőke fejlesztése, vagyis az oktatás és az egészség(ügy) helyzetének javítása, itt vannak még olyan területek, beleértve az egészségben eltöltött évek számának emelését is.

Madár István úgy látja, hogy új tipusú növekedési mintákra lenne szükség, ehhez azonban még hiányzik az intézményi háttér.

Győrffy Dóra a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tanára kiemelte: a külföldi működőtőke nem fogja elvégezni helyettünk a versenyképesség emelését.Az ár-alapú versenyképesség helyett a minőség-alapú, a képzett munkaerőre támaszkodó versenyképességre lenne szükség.Éppen ezért a képzés és az oktatás határozza majd meg a javítás minőségét. A pedagóguskar átlagéletkora emelkedik, a reálfizetésük csökken, a tehetségek gondozása márpedig a kezdeti hátrányok ledolgozása miatt kulcsfontosságú. 

Utalt arra is, hogy a digitalizációból kimaradó diákok nehézségeit, arányuk 10 százalékra tehető.

Fontosnak nevezte a bizalom és a kiszámíthatóság emelését, valamint a hazai vállalati verseny erősítését.

Akkor leszünk versenyképesek, ha a bérek lemaradása miatt nem mennek el a szakemberek, és a vállalatok ki tudják majd termelni a magasabb béreket – mondta Balatoni András, aki hangsúlyozta: 2012 és 2019 között egy úgynevezett magas nyomású gazdaság alakult ki, amikor emelkedett a versenyképesség, és ennek eredményeképp 2019-ben öt százalékos növekedést sikerült elérni.

Miközben egyrészt high-tech beruházásokra van szükség, gondolni kell arra is, hogy a hazai kkv-szektor nem mindig tudja kigazdálkodni az emelkedő munkabéreket, itt érdemes segíteni a munkára rakódó terheket – tette hozzá.

Az uniós támogatások és a versenyképesség összefüggésével kapcsolatban Balatoni András emlékeztetett arra, hogy az MNB egyik elemzése szerint a vissza nem térítendő forrásoknak kisebb volt a termelékenységet emelő hatása, mint a visszatérítendő források esetében.

Munkaerőpiaci tartalékok

– A helyreállítás valóban gyors volt, és nagyon fontos szerepet kaptak ebben az új beruházások. Ebben segített az alacsony nyereségadó és a kiszámítható kormányzás, valamint a digitális ügyintézés, amelynek aránya 55 százalékra emelkedett – mondta Gion Gábor. A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2010-ben foglalkoztatottságban a legutolsók voltunk az EU-ban, a munkanélküliség pedig 11 százalékon állt. A mostani válság során ugyan hamar rendeződött a munakerőpiac,de három társadalmi csoportnál látnak még tartalékokat:

  • az 55 éven felettiek körében (jelentős részben nyugdíjasok), ahol a munkáltatót adókedvezményekkel ösztönzik.
  • a 30-as éveikben járó hölgyek (zömében kismamák), ahol a részmunkaidő segítése hozhat létre új munkahelyeket.
  • illetve a 25 év alattiak, itt az szja elengedésével próbálják javítani a foglalkozatottságot.

A nagyvállalatoknak és a legnagyobb beszállítók versenyképességével nincs gond,a kisvállalatokat azonban segíteni kell a versenyképesség emelésében, többek között a digitalizációban.Ehhez célzott programokra, termelékenységet javító pályázatokra lenne szükség – fogalmazott Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Az olcsó termelés nem hoz termelékenység növekedést

Az olcsósítás csak rövid távon emeli a versenyképességet, ilyen például a valuta leértékelése. Azonban a világ legversenyképesebb országai nem olcsók, és egy tízmilliós ország amúgy sem tud hosszabb távon olcsósági versenyt nyerni – fogalmazott az államtitkár.

Az oktatással kapcsolatban kiemelte az iskolákban a pénzügyi ismeretek tanítását, amit a vállalati ismeretek is kiegészítenek.

Balatoni András hangsúlyozta, hogy a jegybank széleskörű elemzéseket dolgozott ki a versenyképesség és a termelékenység növelésére, és saját versenyképességi listát is létrehozott, hogy a külföldi listák sokszor szubjektív indeeit kiküszöbölje.

A jegybank ezen kívül rendszeresen vázol hosszú távú gazdasági víziókat, melyek a versenyképesség emelését központba helyezik.

Az euróval kapcsolatban Győrffy Dóra elmondta: biztos horgony lenne, és eddig egyetlen ország sem bánta meg a bevezetését. Madár István óvott attól, hogy az eurótól azonnali növekedést várjunk, és minden gondunk megoldódjon.

Balatoni András kiemelte: az MNB elkötelezett az euró fenntartható bevezetése mellett, elemzéseikben pedig pontosan bemutatták, mely paraméterek, milyen felzárkózási szintnél érdemes bevezetni a közös európai valutát.

Forrás: Növekedés.hu