Csongrád Megyei Iparszövetség

Randstad vezér: a 200 ezres bruttó fizetés még mindig rabszolgabér

A termelékenységnek és az iskolai végzettségnek is emelkednie kellene a bérekkel együtt – hangzott el az 59. Közgazdász Vándorgyűlés szakmai kerekasztalán, ahol azt is értékelték, mennyire elég a 200 ezres bruttó bér, és megéri-e már hazajönni külföldről dolgozni. A Randstad vezetője szerint a termelékenység emelése azért is fontos, mert a 200 ezres bruttó, 133 ezres nettó bér még mindig rabszolgabérnek számít.

Hogyan áll a magyar átlagbér régiós összehasonlításban, mire elegendő a 200 ezres minimálbér, miben változtatta meg a járvány a hazai foglalkoztatottságot – többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg az 59. Közgazdász Vándorgyűlés munkaerőpiaci kerekasztalának résztvevői: Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője, Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója, és a kerekasztal moderátora, Kamasz Melinda, a Növekedés.hu főszerkesztője.

Rendeződött-e a munkaerőpiac a járvány után?

Jelenleg 56 ezerrel többen dolgoznak, mint a pandémiát megelőzően – mondta el Zöld-Nagy Viktória az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Az álláskeresési adatokat látva most megint ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, mint a járvány előtt – mondta a munkaerőhiánnyal kapcsolatban.

– A foglalkoztatottak számának növekedése azonban nem járt együtt a termelékenység növekedésével:az egy főre jutó termelékenység növekedése nálunk volt a legalacsonyabb a régióban – tette hozzá Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója, az MKT alelnöke, aki hangsúlyozta: a foglalkoztatás terén kétségtelenül nagy volt az előrehaladás, mert a foglalkoztatottak száma elérte a 4,6 millió főt, amire korábban nem volt példa.

Baja Sándor, a Randstad vezetője, Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója, Zöld-Nagy Viktória, az ITM helyettes államtitkára és Kamasz Melinda, a növekedés.hu főszerkesztője

Mintmondta, más országokban jelentősebb (bér)támogatást kaptak a bajba jutott szektorok azért, hogy tartsák meg a munkaerőt, mert később nehéz lesz visszaszerezni a szakembereket. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy ez feltolja majd a bérszintet, ami alapjában véve kedvező.A magyar adóék, tehát a munkára rakódó adóteher már nem olyan kimagasló, mint tíz évvel ezelőtt, amikor a legmagasabb volt az EU-ban, most a 6. helyre csúszott le az adócsökkentéseknek köszönhetően.

Ma már nem annyira a munkahelyteremtéssel, hanem a munkahelyek minőségének javításával kellene foglalkozni, a cél az lenne, hogy a munkaerő képzésével legyen összefüggésben a munkahely megtartása – véli Palócz Éva.

– Október elsejétől indul háromszor 15 milliárd forintos munkaerőpiaci pályázat, amely a termelékenység emelését célozza, és szerepel benne az alkalmazottak képzése – mondta az ITM államtitkára, kiemelve, hogy kiemelten az alacsony képzettségűek számára is készülnek új programok.

Mekkora a munkaerőhiány?

– Évente 50 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint akik új munkavállalóként belépnek a munkaerőpiacra – mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. vezérigazgatója. Magyarországon százból 71-72 fő dolgozik, de Csehországban 78 százalék a foglalkoztatottság aránya, a különbség egyik oka, hogy nálunk a fekete foglalkoztatottság még mindig jelen van – tette hozzá.

Vannak olyan korosztályok, ahol a foglalkoztatottság elmarad az átlagtól: ilyen például az 55 év felettiek csoportja, illetve a frissen végzettek és a diákok köre.

A munkaerőpiaci helyreállással kapcsolatban kiemelte, hogy a vendéglátó- és szállodaiparba már nem mennek vissza feketén dolgozni, a munkaerőhiány így kikényszerítheti ezekben a szektorokban is a fehér foglalkoztatást.

Hányan jöttek haza külföldről a pandémia miatt?

A külföldön dolgozó magyarokkal kapcsolatban elhangzott, hogy

– Becslések szerint 4-500 ezer magyar szakember dolgozik külföldön,a Randstad által elhelyezettek között sokan például többen külföldről hazatért munkavállalók. Ennek hátterében az áll, hogy a külföldi gazdasági felpattanás nem olyan gyors, mint itthon, a járvány miatt hazatért munkavállalókat tehát a magasabb bérekkel lehetne itthon tartani.

– A járvány alatt mintegy 40 ezer külföldön foglalkoztatott jöhetett haza, közülük sokan itthon maradtak.

– 2015 óta többen jönnek haza külföldről, mint amennyien kimennek külföldi munkát vállalni.

Mire elég a minimálbér?

A KSH 8,5 százalékos béremelést regisztrált, de a 200 ezres minimálbér 133 ezer nettó fizetésre jön ki, amiből még mindig nem lehet megélni, 200 ezer forint még mindig egy rabszolgabér,a nem termelékeny vállalatoktól el lehetne vinni az alkalmazottakat a termelékenyebb szektorok felé, ami kikényszerítheti a magasabb béreket – mondta el Baja Sándor.

Megjegyzendő, hogy minimálbéren arányaiban viszonylag kevesen vannak Magyarországon foglalkoztatva, de a minimálbér emelésnek kétségkívül jelentős a továbbgyűrűző hatása.

Mindenütt nagy a munkaerőhiány, az álláshirdetések száma összességében megduplázódott a járvány után, sőt a toborzókra is szükség van, meg is emelték év közben a bérüket tíz százalékkal – fogalmazott Baja Sándor.

A pályakezdők fizetésével kapcsolatban elmondta: egy pályakezdő mérnök 450-500 ezer forintot kereshet, de a tanárok fizetése egy szakmunkáshoz képest még mindig egyharmadnyi – tette hozzá.

– A magyar nettó bérek simulnak a régió országaihoz, de még mindig jelentősen elmaradnak az európai átlagtól – mondta el Palócz Éva. Kiemelte: a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység és az iskolai végzettség növekedésével, különben csak az inflációt fűti.

Az alacsony iskolai végzettségűek körében vesztették el legtöbben az állásukat, ezért is fontos a képzésekre koncentrálni, ezek a rétegek ugyanis nehezen tudnak még mindig elhelyezkedni – fogalmazott Zöld-Nagy Viktória.

Javult-e a mobilitás?

Továbbra is nagyon alacsony Magyarországon a munkahelyi mobilitás, a magyar munkavállaló nehezen akar és tud átköltözni másik városba egy munkahely miatt.Ennek hátterében az is áll, hogy nagyon különböznek az ingatlanárak az egyes régiók között, és még mindig kevés a munkásszálló.A munkaerő szállítása sem megoldott sok esetben, ami szintén hátráltatja a mobilitást. Többek között ezért is alakulhatott ki, hogy bizonyos térségekben az átlagnál sokkal magasabb a munkanélküliség, máshol pedig erős a munkaerőhiány.

Főként a kis falvakban probléma a munkaerő toborzása, mert itt kedvezőtlenebb a közlekedési infrastruktúra, így sokkal nehezebben megoldható az ingázás.

Mi lesz az 50 felettiekkel?

Az 50 év felettiek, a gyesről visszatérők és a fiatalok körében alacsonyabb a foglalkoztatás, számukra több kormányzati átképzési program indult az utóbbi években.

Nem csak az életkor, hanem az egészségben eltöltött évek száma számít a munkavállalásban – mondta el Baja Sándor, többek között ezért sem lehet emelni a korhatárt, vagy szorgalmazni a nyugdíj melletti munkavállalást.

Sokat számít ebben a korcsoportban az agyelszívás, a külföldön munkát vállalók körében sok az 50 feletti, de lényeges szempont az is, mennyire vagyunk rugalmasak az átképzés, a szakma- és munkahelyváltás terén – tette hozzá a Randstad vezetője.

Kiemelte: nekünk kellene idehozni külföldről olyan szakembereket, akik itthon magas hozzáadott értékű területeken dolgoznának, ami segítene fellendítheti az itthoni foglalkozás minőségét is.

Az 50 felettiek körében is vannak még tartalékok: jelenleg ugyan már majdnem elértük a teljes foglalkoztatottságot, de 2035-re a 85 százalékos szintet tűzött ki a kormány.

Forrás: Növekedés.hu