Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2022. február 28.

Februárban sem csökkent a cégek áremelési törekvése
A GKI konjunktúraindexe februárban a januári emelkedés után hibahatáron belül, de csökkent. A GKI Gazdaságkutatónak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.

A hibás válságkezelés és a választási költségvetés zsákutcájába kerültünk
Még kitart, de az egyensúlyi problémák miatt kifulladóban van az erőltetett növekedés 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája. Karsai Gábor írása a G7 portálon.

Már Románia is lehagy minket?
Az elmúlt években gyakran esett szó hazánk kimagasló gazdasági teljesítményéről. A gyors növekedés nem lenne csoda, hiszen az EU nettó támogatások (fejlesztési és földalapú támogatások) 2010-2020 között a GDP 5%-át tették ki. Ugyanakkor az átlagos GDP növekedés mindössze 2,3% (2020 nélkül 3,1%) volt. Azonban még ezzel is sikerült közelítenünk az uniós átlagot!

Tőkések és tőkejövedelmeik a koronavírus járvány első évében
A NAV 2020-as adatai alapján 265.988 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet). Ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt. Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt). Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja. Ebben a felső 11%-ot 30 ezer ember alkotja, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

A vásárlóerő alakulása a Covid járvány idején
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

Határidők szorításában erősödnek a lakásfelújítási tervek – A GKI és a Masterplast 2022. januári felmérésének eredményei
Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22%-a (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben. A legerőteljesebb terveket a községekben élők fogalmazták meg – ebben szerepe lehet, hogy a falusi csok nyújtotta támogatások a jelenlegi szabályok szerint idén június 30-án zárulnak.

Médiaszerepléseink:
2022. február 5.
Vértes András az ATV “Civil a pályán” című műsorában.
2022. január 24.
Némethné Pál Katalin munkaerőhiányról a Tilos Rádió Sznobok órája című műsorában (az 59. perc 40. másodperctől).