Vigyázz, mint mondasz
Néha egészen abszurd visszaolvasni egy nagyjából egy évvel korábban készült cikket. Közel egy éve írtam ugyanis az úgynevezett áthúzódó hatásról (carry-over effect), és arról, hogy mit jelent egy jól sikerült utolsó negyedév a következő évre vonatkozóan. Akkor a cikket úgy nyitottam, hogy „az elemzők számára talán a 2020-as év volt a legnehezebb”, hiszen a koronavírus hullámai közepette nehéz volt megjósolni a jövőt.
A TÖRTÉNELEM PEDIG ISMÉTLI ÖNMAGÁT. ITT VAGYUNK 2022 ELEJÉN, A KELETI SZOMSZÉDUNKBAN HÁBORÚ DÚL, ÉS GYAKORLATILAG AZ EGÉSZ VILÁG A FEJE TETEJÉRE ÁLLT.
Három éven belül másodjára. Tanulva az egy évvel korábbi hibámból („legnehezebb”) inkább már nem minősítek, csak azt merem kijelenteni, hogy ez az év sem lesz egyszerű annak, aki meg akarja jósolni, hogy milyen növekedési kilátásokkal számolhatunk az idei évre.
Az áthúzódó hatás, mint védőháló
Mivel az egy évvel korábbi cikkben részletesen bemutattam, hogy miről is szól az áthúzódó hatás, ezért most jöjjön egy gyorstalpaló. Az áthúzódó hatás azt mutatja meg nekünk, hogy mennyivel nőtt volna a GDP az adott évben akkor, ha a negyedéves növekedési ütemek nullák lettek volna. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben megfigyelt reál GDP szint nem változik, stagnál a következő év során. Az éven belüli növekedési dinamika pedig nem más, mint a tényleges gazdasági növekedés és az áthúzódó hatás különbsége.
A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben tette közzé a 2021 utolsó negyedévére vonatkozó részletes GDP-adatokat. Ezt felhasználva már pontos képet kaphatunk arról, hogy mekkora is lesz az a bizonyos áthúzódó hatás 2022-ben.
SZÁMÍTÁSAIM ALAPJÁN, HA IDÉN ÉV KÖZBEN VÉGIG STAGNÁL A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY, AKKOR IS ELKÖNYVELHETNÉNK 2,5 SZÁZALÉKNYI GDP-NÖVEKEDÉST.
Amikor még csak az előzetes adatot közölte a KSH, a vártnál jobb negyedik negyedéves gazdaságbővülés miatt mindenki elkezdte felfelé húzni a növekedési előrejelzéseit. Így tettem magam is, és miközben még az előzetes adatok alapján kiszámoltam az áthúzódó hatást, azon morfondíroztam, milyen butaság arról beszélni, hogy „2,5 százalékos növekedés már zsebben van, akkor is, ha idén egyáltalán nem növekedne a gazdaság… már miért ne növekedne?!”. Aztán kitört a háború és most ténylegesen arról beszélünk, hogy lesz-e, lehet-e éven belüli gazdasági növekedés, és elég lehet-e a 2,5 százalékos áthúzódó hatás, mint védőháló, hogy elkerüljük a recessziót.
Pedig nem is indult olyan rosszul ez a 2022-es év. A felméréseken alapuló indikátorok (a bizalmi- és a menedzserindexek), a rendelésállományra vonatkozó adatok vagy a KSH Heti Monitorjában közzétett adatok alapján tényleg jó esély volt arra, hogy az idei évben is elérhető, sőt felülmúlható legyen a 6 százalékos gazdasági növekedés. A háború kitörése előtt még 6,2 százalékos GDP-bővüléssel számoltam. Az MNB becslése szerint a gazdaság az év első hónapjában nagyjából 7 százalékos év/év növekedést mutatott.
A januári kiskereskedelmi és ipari adatok, de még a februári BMI is most abba a kategóriába esik, amit megnézünk, és el is felejthetünk. A napjainkban beérkező tényadatok kedvező képet festenek majd a gazdasági teljesítményről, hiszen ezek még a békeidőkre vonatkoznak. De mi lesz ezután?
A FEBRUÁR VÉGÉN KITÖRT HÁBORÚ, A SZANKCIÓK ÉS A PIACI SOKK EGYÜTTESÉNEK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE GYAKOROLT HATÁSAI MÉG MEGBECSÜLHETETLENEK.
A helyzet nem napról-napra, hanem óráról-órára változik. E tekintetben a frissen, negatív irányba módosított GDP-előrejelzésemet érdemes némi fenntartással kezelni, vagy ahogy azt egy angol mondja: „let’s take it with a pinch of salt”. Szóval a változtatás sokkal inkább szimbolikus jellegű.
Számos csatornán keresztül érezzük a gazdasági hatásokat
Nézzük meg, hogy mik azok az elsődleges negatív csatornák, amelyeken keresztül érintett lehet a magyar gazdasági növekedés. A fogyasztói és vállalati bizalom megrendülése, a jövőbe vetett hit megkérdőjelezése a fogyasztás és a beruházás irányából a megtakarítás felé terelik a piaci szereplőket. Ez inkább egy elnyújtottabb, fokozatosan jelentkező fékező hatás, amelyre majd a különféle bizalmi indexek alakulása reflektál.
Ami ennél egy sokkal gyorsabb, ténylegesen sokkszerű hatást generál az a vagyonvesztés és annak hatása a keresletre. A tőzsdei összeomlással párhuzamosan világszerte dollármilliárdok égtek el. A megtakarított vagyon hazai csökkenése egyértelműen és gyorsan éreztetheti hatását a fogyasztói és beruházási döntésekben. Ugyanakkor abban bízva, hogy ezt a beszakadást egy normalizáció követheti, talán a sokk mély lesz, de remélhetőleg gyors lefutású. Erről adatokat azonban csak nagyjából egy negyedév múlva látunk, akkor is csak részben, az első negyedéves GDP-növekedésben.
A TERMELŐI OLDAL ESETÉBEN EGYELŐRE A LEGINKÁBB KÉZZELFOGHATÓ HATÁS A TERMELÉSI LÁNCOK ÚJBÓLI SZÉTSZAKADÁSA.
Az ukrán gyárak értelemszerűen leálltak, és így láthatóvá vált, hogy az ukrán gazdaság is – ha nem is annyira, mint a cseh vagy a magyar –, de szerves részét képezi a globális értékláncoknak. A nagy autógyárak egyre-másra jelentik be világszerte a termelés korlátozását, sőt közeljövőbeli leállítását. Ez alól nem kivétel a győri Audi-gyár sem. És szerintem hamarosan egyre több lesz a hasonló bejelentés. Ez ismét komoly hatást gyakorol a termelésre és természetesen az exportra. A leállás talán nem lesz annyira széleskörű, mint a Covid mélypontján volt, ugyanakkor nagy kérdés, hogy milyen gyorsan tud helyreállni a termelés. Hiszen a koronavírus-válság alatt sem a tőke, sem a munka nem tűnt el. Egy háború alatt mind a kettő komoly veszteségeket könyvelhet el, így kérdéses, hogy a kieső kapacitásokat mikorra lehet helyettesíteni. Két hónap múlva, a márciusi ipari termelési adatok már árulkodóak lesznek.
Arról pedig még szót sem ejtettem, hogy a világpiaci nyersanyagárak elszaladása és az energiahiány további súlyosbodása milyen kockázatokat hordoz magában. Ennek gazdasági növekedésre gyakorolt hatása egyelőre csak Damoklész-kardjaként lebeg a fejünk felett. Ennek GDP-hatását beárazni jelen helyzetben nem lehet. Ez esetben például az energiafelhasználásra vonatkozó adatok jelezhetik majd a helyzet súlyosságát.
Elkerülhető a recesszió, csak épp nem rajtunk múlik
Mindezek alapján talán tényleg érzékelhető, hogy a növekedési előrejelzésem 1 százalékponttal történő visszavágása sokkal inkább jelzésértékű, mint valamilyen erős fundamentumokon alapuló becslés. A 2022-re jósolt 5 százalék körüli teljesítmény már most is erősen optimistának tűnik, és talán nagyobb valószínűséggel lesz valahol 2-3 százalék körül a GDP-bővülése.
Az optimizmusom egyedüli oka az erős évkezdés, valamint az a remény, hogy az év eleji kormányzati transzferek nagyot lökhettek a gazdaságon, és amely után már jóval nehezebb lesz akkora visszaesést produkálni az év egészében, hogy végül recesszió alakuljon ki. És persze itt van a menekülthullám pozitív gazdasági hatása. A magyarok oroszlánrészt vállalnak a humanitárius katasztrófa mérséklésében. Mindez állami forrásokat emészt fel, de közben a lakosság is jelentős összegekkel (akár áru, akár pénz formájában) segíti a menekülteket, amelynek jelentős része a magyar határokon belül jelentkező keresletet generál.
HOGY MINDEZ MENNYIT LESZ KÉPES ELLEN TÉTELEZNI ÉS HOGY PONTOSAN MEKKORA IS LESZ A GAZDASÁGI VESZTESÉG, AZ ALIGHA RAJTUNK MÚLIK.
A jegybank a forint stabilizálásért és az infláció letöréséért küzd. A költségvetési politikát már egy eleve kifeszített helyzetben érte az újabb sokk. Bár jó hír, hogy talán 2023-ban sem kell még megfelelni az Európai Uniós költségvetési szabályoknak. Szóval lehet támogatni a gazdaságot, de az elmenekült ukrán munkaerőt, a lerombolt gyárakat a hazai költségvetés nem tudja pótolni. A tőzsdei pánikban elégett vagyonokat sem tudja ellensúlyozni a költségvetés, ahogyan a háború miatti bizalmi válság is csak a tűzszünettel és a geopolitikai helyzet rendeződésével állhat helyre.
Tekintettel az ukrajnai szörnyű emberi tragédiára, szinte durvaságnak tűnik jelenleg a gazdasági következményekről beszélni. De elemzőként nekem ez a feladatom, és bár még nem látni tisztán, az egyértelmű, hogy a háború és a nemzetközi szankciók nem csak Magyarországon, de világszerte súlyos hatással lesznek az emberekre. Az ING az ukrán nép mellett áll. Egyben gondolunk mindazokra, akik szenvednek és az életüket és megélhetésüket féltik.
Forrás: Portfolio
