Csongrád Megyei Iparszövetség

Akár 20 százalékos inflációt is érzékelhetünk

A kormányzati osztogatás miatt megélénkült kereslet is szítja az áremelkedést.

Majdnem 15 éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2022 februárjában, a KSH jelentése szerint átlagban 8,3 százalékkal emelkedtek az árak, azon belül is kiemelkedően, 11,3 százalékkal nőtt az élelmiszereké. Átlag felett drágult

  • a margarin (25,8%),
  • a kenyér (25,0%),
  • a száraztészta (22,1%),
  • a baromfihús (19,2%),
  • a sajt (17,9%),
  • valamint átlag felett nőtt a péksütemények (17,8%),
  • a liszt (17,6%),
  • a vaj (16,3%),
  • és a tejtermékek (15,5%) ára is.

Szintén átlag felett, 18,7 százalékkal nőtt a járműüzemanyagok, továbbá és a lakásjavító, -karbantartó cikkek ára (19,2 százalékkal). A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15, a használt személygépkocsikért 10 a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért átlagosan 7,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett.

Petschnig Mária Zita közgazdász 8,1 százalékos inflációra számított (ez volt az elemzői konszenzus), és úgy véli, az élelmiszerek drágulása miatt lett végül 8,3 százalékos a februári éves infláció. Az élelmiszerek drágulásához pedig hozzájárult, hogy a választásra időzített kormányzati pénzszórás révén mesterségesen felfújt kereslet jelent meg. E nélkül nem lett volna ekkora áremelkedés, hiszen ha nincs, aki megvegye a drágább árut, akkor nem éri meg árat emelni. A keresletélénkülés most lehetővé teszi a tavalyi veszteségek behozását és a termelőiár-nyomás átterhelését is – magyarázta. Emellett elkezdődött az inflációs jövedelmekért folytatott harc, ami azt jelenti, hogy a piac minden szereplője infláció felett szeretne nyerni egy-egy üzleten – a szinte végtelenített kereslet mellett ez is gerjeszti az áremelkedést. A februári deficit elképesztően magas, majdnem 1600 milliárd forintnyi volt, miközben az évest 3,1 ezer milliárd forintra tervezték. Ez is jelzi, mennyire nagy volt az inflációt gerjesztő jövedelemkiáramlás az év elején.

Nem látszik az élelmiszerárstop hatása

A közgazdász szerint a legfontosabb inflációs mutató az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés: februárban januárhoz képest 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és ezen belül az élelmiszereknél volt a legnagyobb a drágulás, átlagban 2,1 százalékos. Ez nagyon sok, kivált úgy, hogy már érvényesült az árstop, amit a kormány február 1-jétől rendelt el, előírva, hogy a tavaly október 15-i áraknál nem lehet többért adni a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó étolajat, a sertéscombot, a csirkemellet és -farhátat, valamint a 2,8 százalékos UHT-tejet. Ezeknél januárhoz képest be is következett árcsökkenés. Jelentős emelkedés látszik azonban az árstoppal érintett termékek helyettesítőinél és a többi élelmiszernél is.

Nem érzékelem az úgynevezett élelmiszerár-befagyasztás jótékony hatását. Még átmenetileg sem. Amikor a piacon a zöldségárus azt mondja, olyan árak vannak, hogy szégyelli kimondani, az árulkodó,

mondja a közgazdász. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy emiatt a 8,3 százaléknál jóval nagyobb inflációt érzékelhetnek az emberek, akár 20 százalékost is – tette hozzá.

Érzékelhetően nőttek a szolgáltatások árai is, havi szinten 0,7 százalékkal – ebben szerinte a lezárásokat követő átárazások érvényesülnek. A szolgáltatók a tavaly elszenvedett vesztségeket próbálják behozni, ami várható volt a minimális kompenzáció mellett. Ebben segíti őket a kormányzati pénzkiáramlás (nyugdíjasok, családosok, fiatalok, fegyveresek extra kifizetései) miatt megnövekedett kereslet, ami teret ad az áremeléseknek.

Elfojtott infláció mellett ekkora a drágulás

A befagyasztott árak termékköre – beleértve az évek óta rögzített energiaárakat és a szemétszállítási díjakat is – az összes fogyasztás mintegy 15 százalékát teszi ki. Ezért mondjuk, hogy jelenleg elfojtott az infláció – fejtette ki Petschnig Mária Zita. Ez a fojtás pedig sokáig nem tartható. Sem az üzemanyagoknál, sem az energiaáraknál, hiszen az utóbbi már most több százmilliárd forint mínuszt jelent az MVM-nél a beszerzési és az értékesítési ár különbségéből adódóan. Ezt a különbséget a költségvetésnek kell megfizetnie, azaz mindnyájunknak – és itt a kör bezárult.

Ha nem lenne elfojtott infláció, Petschnig Mária Zita nem tartja kizártnak, hogy már most két számjegyű volna az áremelkedés. Az elfojtott inflációnak azonban ára van, mert amikor majd fel kell szabadítani az árakat, akkor nagyobb árnyomás zúdul rá a fogyasztásra. Ha pedig nem vagy nem egészében szabadítják fel az árakat, akkor az a költségvetési hiányt növeli, amit inkább csökkenteni kellene.

Aggasztó jelek

A havi maginfláció – ami most 1,3 százalékos, vagyis magasabb, mint az átlagos havi pénzromlás – szintén meghatározó. Ez azt jelzi, hogy hatalmas a magyar gazdaságon az inflációs nyomás. Ehhez hozzájárul, hogy a termelői árnyomás is nagyon magas, és még magasabb lehet. A belföldi ipari termelői ár például januárban 36 százalékkal emelkedett éves szinten, az ipar belföldi termelői árainak emelkedéséből pedig biztosan fogyasztói árnyomás lesz – borítékolta. A maginflációval kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy úgy magas most, hogy a KSH tavaly áprilistól a maginflációból kivette a szeszesitalokat és a dohányárukat, ezekkel együtt tavaly is 1 százalékponttal magasabb lett volna a maginfláció, és most is még nagyobb lenne.

Ráadásul a mostani gyenge forintárfolyam inflációgerjesztő hatása később fog csak jelentkezni, hiszen az importárukat korábban szerezhették be, a mostani beszerzések pedig csak később kerülnek majd a fogyasztók elé.

Nem tudjuk még azt sem, hogy a február 24-én kitört orosz-ukrán háború mennyire gerjeszti az inflációt. De a háborútól függetlenül már januárban 20 százalékkal drágult az élelmiszer-nyersanyag a nemzetközi piacokon, ami szintén aggasztó.

Ha pedig megszűnik az árstop májusban, akkor júniusra várható egy újabb nagyobb robbanás az élelmiszeráraknál.

A januári 5 százalékos nyugdíjemelés is elolvadni tűnik, hiszen január-februárban a KSH szerint átlagosan 7,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartásokban. Amikor a nyugdíjemelésről döntött a kormány, akkor a Pénzügyminisztérium még 4,7 százalékos inflációt prognosztizált. Vagyis az eddigiek és az előrejelzések alapján az idén is kell majd nyugdíjkompenzáció.

Két számjegyű is lehet az éves infláció

Petschnig Mária Zita óvatos prognózisa, hogy az éves infláció 9 százalék körüli lehet, de nem zárja ki a két számjegyű átlagos fogyasztóiár-emelkedést sem 2022-re. Hogy végül mennyi lesz, az több tényezőtől függhet, így a háború lefolyásától, az árfelszabadításoktól és a költségvetési politikától.

A jegybanki lépések, a keddi 1 százalékos kamatemelés (a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamat emelkedett 6,4 százalékra) és a múlt heti 0,75 százalékos (az egyhetes betéteknél), csak néhány órára erősítették meg a forint árfolyamát. Ennél hatásosabb eszköz lehet az intervenció, ami direktben növeli a forintkeresletet. Békeidőben elég lehet a kamatemelés, hogy a befektetők számára vonzóbbá tegyék a forintot, háborúban azonban nem ez a fő szempont, hanem a biztonság: a biztonságos devizákat (a dollárt és a svájci frankot), valamint az aranyat keresik a befektetők.

Amit még figyelembe kell venni, hogy a jegybank kamatemeléseinek később jelentkezhet a hatása a forint árfolyamánál, de csak akkor, ha nincs külső árnyomás. Korábban nem volt, a devizában számított árak nem emelkedtek, így játszhatott gyönge árfolyamra a jegybank. Most viszont nem, mert van külső árnyomás, például az üzemanyagoknál, és nem számíthatunk rá, hogy hamar enyhülni fog.

Forrás: 24.hu