Csongrád Megyei Iparszövetség

Így tarolja le Európát az infláció: a magyarokra durva böjt vár, a franciák, svédek dőzsölhetnek

Egekben van az infláció a boltokban, ezt pedig mindenki tudja és érzi, aki vásárol. Nem érdemes szépíteni: hiába vártak az elemzők, és a lakosság is mérséklődést 2022-ben, egyre csak emelkednek az árak. Az orosz-ukrán háború pedig felülírta az eddigi kilátásokat, gazdasági hatásai egyelőre beláthatatlanok. Nemcsak Európára, és a világgazdaságra, de Magyarországra is hatással vannak azok a globális folyamatok, amelyek az árak emelkedését generálják. Ahogy azonban ez lenni szokott, nem mindenkit érint azonos mértékben a válság. A Pénzcentrum most megvizsgálta, milyen mértékű jelenleg az infláció Európa egyes országaiban, és azon belül is mennyit drágultak az élelmiszerek. Úgy tűnik a magyarok pénztárcája az egyik leglaposabb most Európában.

Nemcsak hazánkban, hanem Európában és az egész világon nagymértékben emelkednek az árak. Vajon jobban sújtja a magyarokat a válság, mint más országok lakóit? Ki jár a legrosszabbul a bizonytalan gazdasági helyzetben?

 
 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Hazánkban utoljára 2007 augusztusában volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – írták. Az élelmiszerek áremelkedése még drasztikusabb volt: 11,3 százalékkal kerültek többe összességében, mint egy éve.

Leginkább a margarin (25,8%) és vaj (16,3%), a kenyér (25%), a száraztészta (22,1%) és a liszt (17,6%), a baromfihús (19,2%), valamint a sajt (17,9%) és a tejtermékek (15,5%) ára emelkedett az alapvető élelmiszerek közül Magyarországon egy év alatt.

Máshol is így emelkednek az árak?

Az infláció nem csak Magyarországot sújtja ilyen drasztikusan, Európában sok helyen egekbe szöktek az árak, és a világ többi országa is megszenvedi a válságot, amelyet együttesen generál a több mint két éve tartó pandémia, a klímaváltozás, a most kirobbant háborús konfliktus Ukrajna és Oroszország között, és más hatások. Viszont nem minden országra hatnak egyformán a világgazdasági folyamatok, a válság hatásai, míg egyes országok lakói alig érzik meg a gazdasági krízist, máshol a bőrén érzi a lakosság, hogy nagy baj van.

A Pénzcentrum most megvizsgálta az utolsó ismert, februári inflációs adatok alapján, hogy Európa egyes országaiban mennyire drasztikus az infláció a magyarországi dráguláshoz képest. Azt láthatjuk, hogy az uniós átlagot messze meghaladja az árak emelkedése itthon, élelmiszer-infláció tekintetében pedig még súlyosabb a helyzet.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint 8,4% volt az infláció februárban. (Ez 0,1 százalékponttal eltér a KSH által közölt adattól, feltehetően minimális módszertani különbségek miatt.) A vizsgált 31 ország közül tehát Magyarország a nyolcadik helyen áll az infláció súlyosságát tekintve. Az EU-s átlag „mindössze” 6,2 százalék, a leginkább a litvánoknál (14%), észteknél (11,6%) és cseheknél (10%) szabadultak el az árak.

Az élelmiszerinflációt tekintve Szerbiában a legrosszabb a helyzet, 16,1 százalékkal fizettek többet a szerb vásárlók februárban, mint egy éve. Litvániában (15,3%) sem sokkal rózsásabb a helyzet, és a bolgárok (13,4%), lettek (12,4%) után a magyar vásárlók azok, akiket elég súlyosan érint az élelmiszerdrágulás. (Az Eurostat ráadásul 12,1 százalékot mért februárra, ez már jelentősen eltér a KSH által számol 11,3 százaléktól!)

Mindenhol ilyen drága a kenyér, a hús, a tej és a zöldség?

Ha az élelmiszer-infláció mélyére tekintünk, az is látható, hogy tulajdonképpen az árstopnak köszönhető, hogy nem mutatnak még sokkal magasabb drágulást a mutatók: a kenyér-, a hús-, valamint a tej-, sajt- és tojásinflációt nézve még így is dobogós Magyarország. Árulkodó, hogy az étkezési olajok és zsírok tekintetében már közelítjük az EU-átlagot, a cukorinfláció terén pedig sokkal jobban állunk: míg nálunk csak 3,8 százalékkal emelkedett a cukor ára egy év alatt, addig az Unióban 9,8 százalékos volt a drágulás! Ebben vastagon benne van az árstop, amit a kristálycukorra is alkalmazniuk kell a boltoknak. 

Az Eurostat statisztikáiból az id kiderül, hogy bár nagymértékben nőtt itthon a friss gyümölcsök, zöldségek és a burgonya ára, más országokat még súlyosabban érint ezeknek a termékeknek a drágulása. Míg nálunk a gyümölcsinfláció 6,8, a zöldségeké 12,3 és a burgonyáé 25,5 százalékos(!) volt februárban, addig Máltán például 18,9, Szlovéniában 15, Bulgáriában 14,8 százalékkal nőtt a gyümölcsök ára, Cipruson 68,5 százalékkal kerülnek többe a zöldségek, mint egy éve, az észteknél 45,4 százalékos, Máltán 40,6 százalékos a zöldséginfláció. 

A legsúlyosabb mégis a burgonya drágulása: Észtországban 122 százalékkal kerül most többe az alapvető élelmiszer, mint egy évvel korábban, vagyis több mint a dupláját kérik kilójáért a boltokban. Litvániában 64,4, Szerbiában 63,8, Cipruson 53, Lettországban 52,6 százalékkal nőtt a krumpli ára. Ehhez képest a magyarországi 25,5 százalékos emelkedés nem is olyan vészes, nem igaz? Bár az EU-átlag ennél is jóval alacsonyabb: 11,8 százalékos.

Lassan luxus lesz a hús, a tej és a tojás

Borzasztóan megemelkedtek a húsárak a globális hatások – mint a sertéspestis, vagy a madárinfluenza -, a takarmányárak emelkedése, energiaárak, munkaerőköltségek növekedése következtében. Hogyha részletesen megnézzük, mely húsok árai nőttek, itt is felfedezhetjük az árstop hatását. Szerbiában 17,2 százalékkal nőtt a húsok ára egy év alatt, Magyarországon 8,1 százalékkal, az EU-átlag 3,9 százalék.

Mind a marha- és borjúhús, mind a baromfihús ára jelentős mértékben emelkedett az átlaghoz képest hazánkban, a sertéshús viszont kivétel. Ez azért van, mert a sertéshús árát jobban meghatározza árstop, míg a baromfihúsok esetében ez csak egyes csirkehús féléket érint, és számos más baromfihúsnak is helye van a magyar boltokban. Viszont el lehet képzelni, mi lenne az árstop nélkül:

A takarmányárak megemelkedése nemcsak a húsok, hanem az egyéb állati eredetű élelmiszerek árát is megdrágították. A tej-, sajt és tojásdrágulást tekintve Magyarország ismét az élbolyban van: Litvánia (19,5%), és Lettország (18,1%) után a harmadikak vagyunk a sorban, 14,3 százalékos inflációval. Az EU-átlag mindössze 5,4 százalékos. Pedig nálunk még árstop is van az UHT, 2,8%-os tehéntejre. A friss teljes tej ára nem is nőtt akkorát, mint a sajté, vagy a tojásé.

Ki is mutatta az Agroinform elemzése, hogy húsvétra 55 forint körül alakulhat a tojás fogyasztói átlagára. Ez pedig csak az átlag! Lehet, hogy a piacon, vagy akciósan a diszkontokban lehet olcsóbban is találni majd, máshol pedig még jóval magasabb áron lesz kapható a húsvéti időszakban különösen keresett alapvető élelmiszer.

Hamár az árstop hatásait megnéztük a húsok, tejtermékek, tojás esetében, érdemes a különböző étkezési zsírok és olajok grafikonjára is vetni egy pillantást: Magyaországon 17 százalékkal drágább volt februárban ez a termékcsoport, mint egy éve, az uniós átlag 15,2 százalékos infláció. Viszont amíg a finomított napraforgó étolajra kivetett árstop megfogja az étolajok inflációját, a más növényi zsírokét már nem: a margarin drágulása 25,8 százalékos volt februárban – az Eurostat számításai szerint.

Az alkoholos és nem alkoholos italok árait tekintve sokkal rosszabb a litvánok, a finnek vagy a szerbek helyzete. A finneket a kávé drágulása, Litvániát és Szerbiát az ásványvizek, borok drágulása sújtja leginkább. Az íreknél a sör lett kifejezetten drága. Magyarország is a lista felső harmadában helyezkedik el az italinfláció szempontjából, a teák drágulását (15,6%) tekintve pedig első helyen állunk:

Mindent egybevetve elmondható, hogy Magyarország az egyik olyan állam Európában, amelyet a legmagasabb drágulás sújt a fogyasztói árak, azon belül is az élelmiszerárak terén. Az is látható, hogy az árstop hatása nélkül akár a drágulási lista élén is lehenénk sok más termék esetében is, és az általános drágulás mértéke még magasabb lenne. 

Mi jöhet még 2022-ben?

Az elemzőket is meglepte az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése, melyet csak némileg tudott fékzeni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon. Azt egyöntetűen állítják, hogy az orosz-ukrán háború, az energiaválság és a bizonytalanság az idei búzatermelést illetően kiszámíthatatlanná teszi az árak alakulását.

Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés- és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása kezd megjelenni a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai – magyarázta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A közeljövőben az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés – véli a szakértő.

Forrás: Pénzcentrum