Csongrád Megyei Iparszövetség

Magyarország külkereskedelme egy országtól függ, és ez veszélyes lehet

A nagy változások korát éljük.

Beszélünk negyedik ipari forradalomról, de vannak, akik már az ötödik közelségére figyelmeztetnek. Ezt az innováció felgyorsulásával, az ember-gép kapcsolat elterjedésével, a kreativitás fontosságának megerősödésével jellemzik.

A mechanikus feladatokat felváltják az automatizált megoldások, ami munkahelyek megszűnésével, de egyben új munkahelyek keletkezésével jár együtt.

Ezek az új munkahelyek azonban új képességeket: problémamegoldást, önálló gondolkodást és csapatmunkára való felkészültséget igényelnek. Ehhez pedig gyors és hatékony, általános és célirányos képzésre, továbbképzésre és átképzésre van szükség, nem később, most.

Az időben lépő, a lehetőségeket kihasználó országok és cégek nyertesei, a lemaradók vesztesei lesznek ennek a folyamatnak.

A versenyképesség növelés feltételei és módosulnak.

Megnő az alkalmazkodó képesség, az ellenállóképesség és a tanulási képesség szerepe.

Azok az országok és cégek tudják növelni versenyképességüket, amelyek ezeken a területeken érnek el jó eredményeket.

Az alkalmazkodóképesség és ellenállóképesség erősítéséhez, a képzésen kívül, országos és céges szinten is fontos sok lábon állás, valamint a rugalmas változtatási képesség.

A kevés ágazattól, tevékenységtől függés ugyanis lemerevíti a gazdaságot, gátolja a szükséges változtatásokat.

Régiónkat, történelmi okokból kifolyólag a gazdasági függőségek jellemzik, ami nehezítheti a világban zajló gyors technológiai és innovációs változásokba való sikeres bekapcsolódást.

Jelentős régiónk exportfüggősége, amely sérülékenységet jelent akkor, amikor a világgazdaságban zavarok vannak, például háborúk vagy természeti csapások nehezítik az áruk és szolgáltatások áramlását.

Ehhez kapcsolódva kitettséget és egyben rugalmatlanságot is jelenthet egy ország számára a nemzetközi láncok jelenléte is, főleg ha azoknak elsősorban az összeszerelő tevékenységi vannak döntő arányban jelen egy országban.

Az összeszereléshez be kell hozni a részegységeket, alapanyagokat – ez statisztikailag importnak számít – majd az összeszerelt terméket a cég általában saját székhelyére szállítja vissza, amit a statisztika exportként számol el.

Ez az export- import tevékenység jelentős mértékben járulhat hozzá az adott ország gazdasági függőségéhez.

Továbbá a nagy gazdasági súllyal jelenlévő láncok működésének zavarai, például alapanyag és részegység hiány, hirtelen áremelkedések, szállítási zavarok, amelyeket eddig a pandémia, most pedig a háború vált ki, nagy hatással vannak a gazdaság egészére, és növelik a jövőbeli bizonytalanságokat is.

Export-import a GDP százalékában, 2021

  Export Import
Szlovákia 85 85
Magyarország 80 78
Csehország 73 70
Ausztria 56 55
Lengyelország 56 50
Németország 47 42

Forrás: OECD

Az export-import százalékos értéke Magyarországon és Szlovákiában nagyon nagy, és a két érték közel is van egymáshoz. Ennek egyik nyilvánvaló oka az összeszerelő tevékenységekkel előállított végtermékek jelentős importigénye. Magyarország és Szlovákia a gépjárműgyártáson keresztül Németországgal van a legszorosabb gazdasági kapcsolatban.

Magyarország és Szlovákia export-import kapcsolata Németországgal (2020, millió US $)

 

 

Export

Import

Export többlet az export %-ában

Magyarország

31 420

28 144

10,4

Szlovákia

17 301

15 015

13,2

Forrás: OECD

A táblázat szerint Magyarország esetén a teljes export százalékában mért export többlet csupán 10,4, Szlovákia esetén pedig 13,2 százalék. Ennek egyik oka a két országban működő német gépjármű összeszerelő tevékenység hatása az export-importra.

Ezt bizonyítja Magyarország esetén az is, hogy az árufőcsoportok szerint a teljes magyar export 57,1 százalékát, az importnak pedig 48 százalékát a gépek és szállítóeszközök teszik ki.

A gépek és szállítóeszközök csoporton belül a járművek az export 30 százalékát adják.

Továbbá az ipari export 79,3, és az ipari import 77,1 százalékát a 250 fő fölött foglalkoztató nagyvállalatok bonyolítják le.

A globális láncok export-import tevékenysége ugyanakkor kívül esik az adott ország gazdasági döntési-változtatási lehetőségein, hiszen az érdemi döntéseket a globális cégek székhelyén hozzák meg.

Ha pedig az ilyen tevékenységek nagy arányt képviselnek egy adott ország gazdaságában, az megmerevítheti, rugalmatlanná teheti a gazdaságot, gátolva a változásokba, az új világgazdasági folyamatokba való gyors bekapcsolódást.

A nemzetközi elemzések is arra figyelmeztetnek, hogy a kevés ágazattól való függés akadályozhatja a folyamatban lévő változásokba való nem követő, hanem aktív, előre tekintő bekapcsolódást, vagyis az adódó új lehetőségek kihasználását.

Ezt az erős gazdasági függést érdemes összevetni a többi V4 országgal való messze alacsonyabb szintű gazdasági együttműködési adatokkal. Ez azért is fontos, mivel a V4-ek gazdasági kapcsolatainak erősítése növelné a gazdaságok sokszínűségét, ezzel ellenálló- és alkalmazkodóképességét.

A KSH 2021 évi adatai alapján az export-import tevékenység értéke Magyarország és a többi V4 ország között alacsony, és ráadásul a magyar egyenleg mindhárom ország esetén negatív.

magyar külkereskedelmi termékforgalom forint értéke, 2021

 

Ország

Export

Import

Egyenleg

md Ft

Csehország

1754

2064

-310

Lengyelország

1835

2408

-573

Szlovákia

2205

2490

-285

Németország

11 447

10 018

+1429

Forrás: KSH

Az előző évhez képest különösen Szlovákiából nőtt meg a behozatal, 52,4 százalékos volt az értéke, miközben a kivitel csak 11,6 százalékkal bővült.

Magyarország esetén az erős egy országos függőséget az is bizonyítja, hogy a V3 országokba menő teljes exportunk együtt is csupán a németnek felét teszi ki. A német külkereskedelmi termékforgalmi egyenlegünk pedig a teljes export csupán 12 százalékát éri el, ami összefüggésbe hozható az összeszerelés magas import igényével.

A változásokba való sikeres bekapcsolódás feltétele a termelékenység növelése, amihez kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet is hozzájárulna.

A termelékenység növelése azért is fontos lenne, mert enélkül a versenyképesség sem javítható.

A termelékenységet általában a munkavállalók által előállított új értékkel mérik.

Fontos azonban az is, hogy a befektetett eszközökkel, gépekkel, technológiákkal mennyi új értéket állít elő egy ország, azaz mekkora a befektetett tőke hatékonysága.

Az Eurostat március 10-i jelentése több termelékenységi mutató értékének alakulását is közli.

Az egy órára jutó valós termelékenység növekedés a 2015 évet bázisnak tekintve 2021-ben az EU-ban Romániában volt a legmagasabb: 22 százalékos. A magyar érték 11,7 százalék, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2020 évi érték és 14 százalékponttal magasabb, mint 2016-ban. A magyar érték a 10. legjobb az EU-ban.

Regionális szinten azonban nagy különbségeket látunk.

Az egy óra alatt előállított euro érték (nominális munkatermelékenység egy ledolgozott órára vetítve) Észak-Alföldön a legalacsonyabb – 15,7 euro -, ami a legfejletlenebb osztrák régió, Burgenland értékének csupán 35 százaléka, a budapesti értéknek pedig 78 százaléka.

Viszont a budapesti érték a bécsinek szintén csak 34 százaléka.

A munkatermelékenység területén tehát jelentős előrelépésre lenne szükség, amely kétféleképpen érhető el.

Egyrészt növekednie kellene azon ágazatok arányának, amelyekben nagyobb a termelékenység.

Ezek általában a nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok, mint például a gyógyszeripar, illetve a nagy tudást teremtő szolgáltatási területek, mint például az informatika, vagy a szakmai- és kulturális szolgáltatások.

Megjegyzendő, hogy a termék kereskedelem már a pandémia előtt mérséklődött, a szolgáltatás kereskedelem viszont bővült.

Másrészről pedig minden cég esetén javulnia kellene a termelékenységnek, amit segíthetne a digitalizáció és az adatelemzés gyorsabb terjedése, valamint a beruházások jobb hasznosulása.

Nem állunk ugyanis túl jól a tőkehatékonyság terén sem.

Ennek egyik oka lehet, hogy a főleg állami támogatásokkal létrehozott új létesítmények – épületek, új géppark – esetén nincsen elég szigorú megtérülési követelmény. Az országos szintű hozzáadott értékteremtésre vonatkozó Eurostat adat V4 országok között, 2015 évi bázison, nálunk a legalacsonyabb, és az érték romlása nálunk a legnagyobb.

A nettó befektetett tőke és az új hozzáadott érték arányának változása (2015=100)

Ország

2016

2019

Különbség (százalékpont)

2015=100

Magyarország

98,3

90,9

-7,4

Csehország

99,4

95,7

-3,7

Lengyelország

99,8

94,0

-5,8

Szlovákia

99,9

97,8

-2,1

Forrás: Eurostat

A tőkehatékonysági mutató romlása nyilván összefügg a pandémia hatásával is, illetve az azt ellensúlyozni akaró államilag támogatott beruházásokkal, amelyek esetén nem volt általános követelmény a hozzáadott érték növelése.

A mutató értéke minden V4-es országban romlott, viszont a magyar érték legnagyobb romlása figyelemre érdemes adat. Azt érzékeltetheti, hogy a beruházási ráfordítások nem kellő tőkehatékonysággal történtek.

Végsősoron minden ország arra törekszik, hogy a nagy változásokat ne csak túlélje, hanem azokban a lehetőségeket megtalálva sikeres fejlődési úton maradhasson.

Az egyes országok adottságai és helyzete nagyon eltérő, ezért az ellenálló- és alkalmazkodóképesség és erre alapozva a versenyképesség javítása is eltérő, testreszabott megoldásokat tesz szükségessé.

A bemutatott adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarország számára fontos lenne a jelenlegi erős függések ellensúlyozása színesebb, több lábonálló gazdasági szerkezettel és kiegyensúlyozottabb, főleg a V4-ország együttműködésre támaszkodó gazdasági kapcsolatrendszerrel.

Szükség lenne továbbá a munkatermelékenység és a tőkehatékonyság növelésére, illetve azon ágazatok erősítésére és olyan újak létrejöttének bátorítására, amelyek magasabb munkatermelékenységgel és tőkehatékonysággal működnek. Ezzel egyben jelentős versenyképesség javulást is elérhetnénk.

Forrás: Növekedés.hu