Csongrád Megyei Iparszövetség

Ide tedd a pénzed 2022-ben, ha nem akarod elbukni mindened a dühöngő infláció miatt

Két éve, hogy a koronavírus járvány megrengette a világot, mely válságot, magas inflációt eredményezett és fokozta a munkanélküliséget. Nem kellett azonban sokat várni a világot megrázó újabb válságra: február 24-én Oroszország és Ukrajna konfliktusa háborús helyzetet teremtett Európában. A gazdasági következmények egyelőre bizonytalanok, az infláció azonban – sok együttes folyamat hatására – már most az egekben van, azt pedig nem tudni, meddig emekedik és tart ki a tartós drágulás. Nem először alakul ki ilyen gazdasági helyzet a történelem során, és némely esetben a válságot hiperinfláció is követte, mely olyan nagy mértékű infláció, melynek hatására a pénz gyakorlatilag elveszíti az értékét, így teljes életutak alatt felhalmozott vagyonok, megtakarítások válhatnak semmivé. Bár az ilyen esetek igen ritkák, sokan tarthatnak attól, hogy a jelenlegi válság elfajulhat. A Pénzcentrum befektetési szakértőket kérdezett arról, tartanunk kell-e a hiperinflációtól jelen helyzetben, illetve milyen befektetéssel óvhatjuk meg a megtakarításunkat az elértéktelenedéstől.

A hiperinfláció jelensége nem példa nélküli a történelemben. A válságba került Római Birodalomban is éppúgy felütötte a fejét, mint ahogy az első világháborút követően számos országban. Akkor leginkább Németország szenvedte el a pénz nagymértékű elértéktelenedését, ahol 3,25 millió (!) százalékos volt a havi pénzromlás mértéke. (Ehhez képest a 2022. februári 8,3 százalék, amit a Központi Statisztikai Hivatal kimutatott, nem is tűnik soknak.) Viszont Magyarország még ezt a hihetetlen mértékű inflációt is képest volt túlszárnyalni 1945-ben a második világháborút követően – még most is vannak, akik emlékeznek rá, hogy az utcán söpörték a bilpengőt, annyira értéktelen volt. A havi drágulás akkor 41,9 billiárd százalékos volt, vagyis 15 óránként megduplázódtak az árak. A délszláv háború alatt pedig Jugoszláviában is 5 billiárdos hiperinfláció következett be 1994 végén.

Ezek a legismertebb esetek, azonban a 20. és 21. században is akadtak további példák a pénz értékének nagyfokú csökkenésére, melyeket valamilyen válság váltott ki. Az egész világot megrázó koronavírus-járvány is olyan válságot generált a gazdaságban, mint amit egy háború alatt lehet tapasztalni, az infláció is magasabb, kiszámíthatatlanabb volt a szokásosnál. Viszont Ukrajna és Oroszország háborús konfliktusa újabb válságot hozott mindössze két évvel a pandémia után. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy mi várható így a jövőben, meddig emelkedhetnek az árak. Bár a kilátások egyelőre bizonytalanok, nagyban függnek attól, hogyan alakul a háborús helyzet, az elemzők elég borúsan látják a helyzetet.

Tavaly, amikor szintén erősödtek az inflációval kapcsolatos félelmek, a Pénzcentrum ugyancsak kikérte erről elemzők véleményét. Akkor a befektetési szakemberek egyértelműen úgy ítélték meg, hogy hiperinflációtól nem kell tartani. Most ismét aktuálissá vált a kérdés, hogy kell-e tartani ilyesmitől, valamint hogy ebben a kiszámíthatatlan helyzetben mi jelenthet biztos befektetést. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ezúttal is egyetértenek abban, hogy Magyarországon a háború következtében hiperinflációnak igen-igen csekély az esélye. Viszont azt senki sem vitatja, hogy az infláció magas lesz, így érdemes inflációálló befektetésekben gondolkodni.

Kell-e hiperinflációtól tartanunk?

Jobbágy Sándor, a Concorde szenior makrogazdasági elemzője szerint a hiperinflációtól – mivel hagyományosan a tartósan havi 50 százalék feletti inflációt szokás hiperinflációnak nevezni – nagyon messze vannak az európai és észak-amerikai gazdaságok, de általában a világ nagy része is néhány speciális kivétellel. “Nem számítunk rá, hogy ilyen infláció következne be, amennyiben a háború nem terjed ki Ukrajnán és Oroszországon (esetleg még Fehéroroszországon) kívül más országokra is” – mondta el a Pénzcentrum kérdésére.

Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere szerint a hiperinflációhoz olyan háború kell, ami elpusztítja az ellátási láncot. A szakértő szerint Ukrajnában ez a feltétel teljesült, ezért valószínű, hogy Ukrajnában – ha rövid időre is, de – nagyon magas lesz az infláció.

Ami súlyosbítja a helyzetet, hogy Ukrajna nagy búza termelő, és nyugodtan mondhatjuk, hogy az idei termés kiesett. Ami különbözik a 90-es évek szerb hiperinflációjától, hogy míg a szerbeknek nem nagyon segített senki az ellátási lánc helyrehozásában, addíg Ukrajna jelentős külföldi segítségre számíthat a háború után. Emiatt nem valószínű a hiperinfláció, de azért magasabb lesz az infláció az átlagnál

– magyarázta Kardos Zsolt.

Bence Balázs a Portfolio Trader befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy Oroszország és Ukrajna nagy gabonatermelők, illetve exportőrök. A szakértő szerint a háború miatt Ukrajnában csökkeni fog a bevetett területek nagysága, Oroszországtól pedig nehéz lesz gabonát venni, mert az árutőzsdei termékeket dollárban számolják el, a dollár elszámolási rendszerekből meg kizárták az országot.

Mivel Oroszország olaj- és gázexportőr is, az energiaárakon is érződik az orosz-ukrán háború hatása. Tehát  emelkedni fognak az energiaárak és az élelmiszerárak: míg előbbi a magyar inflációs kosárban 7 százalékkal szerepel, az élelmiszer 26,5 százalékkal. Azonban a szakértő szerint a hiperinflációról havi 10-20 százalékos infláció esetén beszélhetnénk, ilyen pedig nem lesz sehol a fejlett világban.

Mennyire szabadulhat el az áremelkedés és mely területeket érintheti ez leginkább?

Bence Balázs szerint bár nőni fog az infláció 2022-be,n de az energia és az élelmiszeráremelkedés egyszeri hatás, jövőre már csökkeni fog az infláció. A leginkább az élelmiszerárak drágulására van kilátás a szakértő szerint. Kitért arra is, hogy inflációt növelő kockázat az is, hogy a politikia kockázatok miatt a globalizált termelés visszaesőben van. A globalizáció ellen ható folyamatok szintén emelik az árakat: ha például nem ott szerelnek össze valamit, ahol az a legolcsóbb lenne, hanem a közelben, ahol biztonságosnak gondolják.

Kardos Zsolt szerint az inflációs hatások érezhetőek minden területen. Az olaj miatt az energia szinte minden szegmense drágább mint tavaly a szakértő szerint.

A fejlett országok ott rontották el, hogy túl gyorsan építették le a fosszilis és atom  energiával kapcsolatos szektorokat, anélkül, hogy felfejlesztették volna a zöld vagy alternatív energiát. Így most olyan világban élünk, hogy a zöld energiából még nincs elég, a foszilis illetve atom energiából már nincs elég. Hülye helyzet

– magyarázta az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere.

Jobbágy Sándor szerint is kétségtelenül gyorsuló inflációt okoz a háborús helyzet. “Ráadásul már a háború előtt is egy gyorsuló inflációs szakaszban voltunk, részben az európai energiaárak miatt, de az élelmiszerárak is gyorsuló ütemben emelkedtek az elmúlt fél évben” – emelte ki.

Amire nagy valószínűséggel számítunk, hogy a sok országban a 2022-es éves átlagos infláció megközelítheti a 2021-es dupláját. Ez azonban még a legtöbb EU-s országban és a fejlett gazdaságok többségében 10 százalék alatti éves átlagos fogyasztói árindexet jelent

– mondta el a Concorde szenior makrogazdasági elemzője, hozzátéve, hogy Magyarországon és számos régiós országban, de egyre több nyugat-európai országban is adminisztratív intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni a fogyasztókra háruló terheket különböző árrögzítésekkel, adócsökkentésekkel vagy árkompenzációval. Azaz, az infláció elleni küzdelemben a költségvetések egyre nagyobb szerepet vállalnak, hiszen a kínálati sokkok ellen a kamatemelések érdemben nem segítenek, legfeljebb az árfolyam-erősítő hatáson keresztül – fejtette ki a szakértő.

Mi lehet az infláció ellen a legjobb befektetés ebben a helyzetben? Hol érezheti biztonságban a pénzét a lakosság?

A legegyszerűbben kifejezve olyat kell venni amit a lábadra ejtesz és fáj. Ezek leginkább a nyersanyagok. De ezenkívül az ingatlan is jó befektetés lehet, és inflációt követő kötvények. Amit tilos inflációs környezetben tartani az a készpénz, illetve lehet készpénz de akkor az euró vagy dollár legyen

– tanácsolta Kardos Zsolt.

Bence Balázs szerint, ha valaki nem bírja a kockázatot, akkor számára megfelelő befektetés lehet az infláció követő 5 éves  állampapapír. A Prémium Magyar Államkötvény most 6,6 százalékot hoz, mely a Portfolio Trader befektetési igazgatója szerint 2022-ben biztosan kevesebb, mint az infláció, 2023-ban pedig körülbelül annyi, a következő években pedig már reálhozamot is adhat. Ezen a téren a legjobb papír a babakötvény, 8,1 százalékos hozammal.

Klasszikusan a reál eszközök védenek infláció ellen, ilyen az ingatlan, a részvény. A hosszú inflációs menetre készül valaki akkor az arany, vagy aranybányász cégrészvények is védelmet nyújtanak

– mondta el Bence Balázs.

Jobbágy Sándor szerint emelkedő inflációs környezetben, illetve nagy inflációs bizonytalanság esetén jó befektetés lehet az ingatlan és egyéb reáleszközök. A szakértő szerint a részvények közül azokat érdemes keresni, amelyeknél a cég piaci pozíciójánál fogva képes a megnövekedett költségeit érdemi piacvesztés nélkül áthárítani a fogyasztókra. Ezek mellett ugyancsak említette, hogy a lakossági befektetők számára inflációkövető kötvények is elérhetőek, melyek a megelőző év átlagos inflációja feletti kupont fizetnek.

Forrás: Pénzcentrum