2022. július 6.
A magyar gazdasági miniszternél, aki legalább 3 nagy összeomlást is közelről tapasztalt meg, talán senki nem ismeri jobban a válságok természetét idehaza.
Szinte biztos, hogy óriási fékezést láthatunk jövőre a világgazdaságban, ma már egyre inkább az lenne a meglepetés, ha a hetvenes évek olajválsága óta nem tapasztalt inflációra adott jegybanki válaszok nem löknék recesszióba a legfejlettebb gazdaságokat. A történelmi tapasztalat alapján ugyanis szinte lehetetlen elképzelni, hogy akár az Amerikai Egyesült Államok, vagy Németország megússza kisebb-nagyobb visszaesés nélkül.
Annyi öröm azért van az ürömben, hogy ezúttal nem valamilyen sokkszerű megrázkódtatással nézhetnek szembe a hazai gazdasági szereplők, ahogy az történt 2008 őszén vagy 2011 végén, a kormánynak legalább van ideje felkészülni a nehéz időkre.
Főleg úgy, hogy közben elég nagyot megy a magyar gazdaság, a tavalyi több évtizedes rekordnövekedés után az idei GDP-bővülés, ha valóban eléri az 5 százalékot, ahogy az elemzők is jósolják, akkor 1980 óta akár ez lehet a második vagy harmadik legnagyobb növekedést produkáló év.
A hivatalban lévő gazdasági miniszternek nem sokan tudnak újat mutatni
Az eddigi kormányzati megszólalások alapján pedig elég jól kiolvasható, hogy a válság menedzselésében érdemi szerep hárul a miniszterelnök korábbi gazdasági főtanácsadójára, Nagy Mártonra.
A hivatalban lévő magyar gazdasági miniszternél talán senki nem ismeri jobban idehaza a válságok természetét.
Közel húsz évet töltött el a jegybankban különböző pozíciókban, így közelről tapasztalhatta meg a 2008–2009-es nagy gazdasági világválságot, a 2012-es eurókrízist, legutóbb pedig a 2020-as koronavírus-járvány okozta megrázkódtatást. Ismerve a miniszterelnök elsőre általában mindig szokatlannak tűnő gazdaságpolitikai megoldásait, utólag egyáltalán nem tűnik véletlennek, hogy a jegybankból való távozása után rögtön a kormányfő mellett kötött ki, hogy aztán az extraprofitadó vagy az árstopok alkalmazásán keresztül borzolja bizonyos gazdasági szereplők idegeit.
Magyarország megúszhatja, de lassulás jön
A recesszió elkerülhetetlen, csak a mélysége kérdés
– mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki nagyon masszív lassulásra számít a világgazdaságban, szerinte egy-két negyedév erejéig biztosan lesz recesszió. A szakember szerint Magyarországon bár kisebb lehet a mérséklődés, várhatóan így sem tudja függetleníteni magát a külső környezet romlásától, így a jegybank inflációs jelentéséhez hasonló forgatókönyvet valószínűsít, az idei 5 százalékos növekedés jövőre 2 százalék környékére eshet vissza, ráadásul a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak.
Tiszta hetvenes évek, vagy mégse?
A gazdasági miniszter tapasztalatára még akkor is szükség van, ha a mostani időszakhoz hasonló válságot nemigen láttunk mostanában, legfeljebb csak a 70-es évek olajválságához és az azt követő gazdasági depresszióhoz mérhető. Annyi különbség van azért az 50 évvel ezelőttihez képest, hogy most a magas infláció nem munkanélküliséggel, hanem munkaerőhiánnyal párosul.
Pont ezért lesz iszonytatóan nehéz az előttünk álló pár év, mert a szűkös munkaerő-kínálat mellett, ami folyamatosan nyomás alatt tartja a béreket, szinte lehetetlen küldetésnek ígérkezik az infláció elleni küzdelem. A munkavállalók alkupozíciója ma lényegesen erősebb, tehát az ár-bér egyhamar nem fog eltűnni.
A béreket kordában kell tartani és a megélhetési válságot is el kell kerülni
Nagy kérdés, hogy ebben a küzdelemben mennyire lesznek partnerek a szakszervezetek, amelyek folyamatosan azért harcolnak, hogy reálértéken ne veszítsenek a munkavállalók. Márpedig erre utalt Nagy Márton is nemrégiben, hogy amíg ez így marad, addig eredménytelen lesz minden próbálkozás, ami arra irányul, hogy a fogyasztói árindex lassuljon.
Németh Dávid szerint ugyan a bértárgyalásokon a szakszervezetek és a munkaadók tárgyalása alapján dől el például a minimálbér összege, de szerinte sok múlik az államon is, hogy mennyire erőlteti a béremeléseket. A miniszterelnök péntek reggeli szokásos rádióinterjúja ezt a visszafogottabb bérpolitikát valószínűsíti, de az igazán érdekes az lesz, amikor szeptemberben megkezdődnek a minimálbér-tárgyalások. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma idén ismét nehezebb fordulókat ígér.
