Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Változtatnának a különadókon: új javaslat érkezett a pénzügyi vállalkozások és a légitársaságok megadóztatására

2022. július 6.

A különadók felülvizsgálatát javasolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, különösen a pénzügyi vállalkozások és a légitársaságok esetében.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tudomásul veszi az extraprofit adókról szóló kormányrendelet szükségszerűségét, ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet néhány olyan problémás pontra, melyeket mindenképp orvosolni kellene – közölték. A budapesti kamara az érintett üzletágakra kifejtett várható hatások részletes elemzése alapján

egy igazságosabb megoldási javaslatot dolgozott ki, melyet eljuttatott a Pénzügyminisztériumnak.

 A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották:

1. melyeknél a változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofit keletkezik (pl. bankok, kőolajipar),
2. melyeknél a gazdasági helyzet miatt nem keletkezik extraprofit, de a teherviselő képességük egy bizonyos szintű adót elbír,
3. a légitársaságok, amely részben luxusszektornak minősül, az igénybe vevők nagyobb része nem magyar állampolgár és az adók áthárítása a fogyasztókra nehezen megakadályozható.

A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35% között mozog. A BKIK részletes elemzése rámutatott, hogy a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók.

Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3%. Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5%-os elvonást jelent.

A pénzügyi vállalkozások esetében, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon. A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 db, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5%-os, az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent.

A pénzügyi vállalkozások különadójának várható hatásairól Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója is beszélt a Portfolio-nak:

Tovább bontva azonban a pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit látható, hogy vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az EPA, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben.

A BKIK szakértői a fizetendő adó alapján 4 csoportba osztották a pénzügyi vállalkozásokat:

1. melyek esetében mindenképpen javasolt a rendelet módosítása: ezek a kézizáloghitelezési tevékenységet folytató társaságok. A szektorban 17 társaság működik. A 2021. évi adózott eredmény 999 millió forint volt, míg az EPA 908,4 millió forint, ami az átlagos adóteherhez képest extrém módon szélsőséges, 90,9%-os elvonást jelent. Ez azért történhet meg, mivel a zálogházak, a tevékenység specialitásai miatt ügynökökkel dolgoznak, ezért a nettó árbevétel alapú számítás esetükben rendkívül torzító hatású. Fontos megemlíteni, hogy a kormányzat a zálogházakat mindig kiemelten kezelte, tekintettel a szektor sajátosságaira (működési modell, rendkívül kis mértékű, rövid futamidejű kölcsönök), valamint azért, mert az uzsorások visszaszorítása társadalmi prioritás. Nem véletlen, hogy a zálogházakra magasabb THM plafon vonatkozik, mint a többi pénzügyi vállalkozásra, ahogy az sem, hogy a pandémia alatt a THM plafon nem vonatkozott a erre a típusú pénzügyi vállalkozásra. Mindezek figyelembevételével a BKIK támogatja a zálogszakma azon javaslatát, hogy az EPA a szektorra specifikus hiteltranzakciók száma alapján legyen meghatározva (figyelembe véve, hogy az átlagos kölcsön tranzakciók összege 50-60 ezer forint között van, ami éves szinten 800-900 ezer tranzakciót jelent ebben a szektorban). A pénzügyi vállalkozások által fizetendő átlag 15% körüli arány megvalósítása, valamint a zálogházak igazságos terhelése érdekében 170-200 forint/tétel közötti kölcsöntranzakciós adót lenne indokolt kivetni.
2. melyek esetében megfontolásra érdemes a rendelet módosítása, ami két szektort jelent:

• Hitelezést folytató társaságok. A szektorban 69 társaság működik. A 2021. évi adózott eredményük 6,65 milliárd forintvolt, míg az EPA 4,43 milliárd forint, ami 66,5%-os elvonást jelent. A képet árnyalja, hogy amennyiben egy, a többi közül piaci súlyát tekintve lényegesen kiemelkedő társaság adatait nem számoljuk, akkor a szektor adózott eredménye 4,45 milliárd forint, míg az EPA 2,6 milliárd forint, ami 40,8%-os elvonást jelent, valamint a
• Lízing társaságok (40 db): adózott eredmény: 9,56 milliárd forint, EPA: 2,87 milliárd forint, elvonási arány: 30,07%

Az elvonási mérték mindkét szektor esetében meghaladja a banki elvonás átlagát, ezért javasolja megfontolásra a BKIK e két szektor terheinek mérséklését.

3. melyek esetében nem javasolt a rendelet módosítása, mivel az adóterhek az üzletág átlagához igazodnak:

• Work-out követeléskezelés/faktoring (98 db): adózott eredmény: 102,5 milliárd forint, EPA: 10,96 milliárd forint, elvonási arány: 10,7%
• Üzleti faktoring (10 db): 1,94 milliárd forint, EPA: 339 millió forint, elvonási arány: 17,4%
• Egyéb pénzügyi vállalkozások (19 db) – tavaly nem teljes évet zárt társaságok

4. Speciális feladatokat ellátó pénzügyi vállalkozások (4 db, pl. GIRO Zrt., BISZ Zrt.): 880 millió forint, EPA: 701 millió forint, elvonási arány: 79,6%

A légitársaságokra utasonkénti tranzakciós hozzájárulási díjat szabott ki a rendelet, amelyet az „légiközlekedésről szóló törvény. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek” kell megfizetni és behajtani a légitársaságokon, amivel jelentős adminisztrációs teher keletkezik. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban az utasra, azaz a jegyre kivetett adón kívül lehetőség van a repülőt, azaz a járatot adóztatni, a BKIK megfontolásra ajánlja, hogy az adóztatás egyszerűsítése és a versenyképesség megőrzése érdekében inkább járatonkénti átalányadót vessen ki az állam.

A BKIK a fővárosi vállalkozások általános gazdasági érdekképviseleti szervezeteként nagy hangsúlyt fektet a piaci versenyhelyzet kiegyenlített feltételeinek biztosítására. Különösen fontos ez olyan terhelt körülmények között, amikor a gazdasági szereplőknek nagyobb terhet kell viselniük a társadalmi válság elkerülése érdekében úgy, hogy mindez a piaci erőviszonyokat ne torzítsa.

Forrás: Portfolio