A különadók felülvizsgálatát javasolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, különösen a pénzügyi vállalkozások és a légitársaságok esetében.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tudomásul veszi az extraprofit adókról szóló kormányrendelet szükségszerűségét, ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet néhány olyan problémás pontra, melyeket mindenképp orvosolni kellene – közölték. A budapesti kamara az érintett üzletágakra kifejtett várható hatások részletes elemzése alapján
egy igazságosabb megoldási javaslatot dolgozott ki, melyet eljuttatott a Pénzügyminisztériumnak.
A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották:
A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35% között mozog. A BKIK részletes elemzése rámutatott, hogy a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók.
Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3%. Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5%-os elvonást jelent.
A pénzügyi vállalkozások esetében, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon. A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 db, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5%-os, az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent.
A pénzügyi vállalkozások különadójának várható hatásairól Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója is beszélt a Portfolio-nak:
Tovább bontva azonban a pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit látható, hogy vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az EPA, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben.
A BKIK szakértői a fizetendő adó alapján 4 csoportba osztották a pénzügyi vállalkozásokat:
Az elvonási mérték mindkét szektor esetében meghaladja a banki elvonás átlagát, ezért javasolja megfontolásra a BKIK e két szektor terheinek mérséklését.
3. melyek esetében nem javasolt a rendelet módosítása, mivel az adóterhek az üzletág átlagához igazodnak:
4. Speciális feladatokat ellátó pénzügyi vállalkozások (4 db, pl. GIRO Zrt., BISZ Zrt.): 880 millió forint, EPA: 701 millió forint, elvonási arány: 79,6%
A légitársaságokra utasonkénti tranzakciós hozzájárulási díjat szabott ki a rendelet, amelyet az „légiközlekedésről szóló törvény. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek” kell megfizetni és behajtani a légitársaságokon, amivel jelentős adminisztrációs teher keletkezik. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban az utasra, azaz a jegyre kivetett adón kívül lehetőség van a repülőt, azaz a járatot adóztatni, a BKIK megfontolásra ajánlja, hogy az adóztatás egyszerűsítése és a versenyképesség megőrzése érdekében inkább járatonkénti átalányadót vessen ki az állam.
A BKIK a fővárosi vállalkozások általános gazdasági érdekképviseleti szervezeteként nagy hangsúlyt fektet a piaci versenyhelyzet kiegyenlített feltételeinek biztosítására. Különösen fontos ez olyan terhelt körülmények között, amikor a gazdasági szereplőknek nagyobb terhet kell viselniük a társadalmi válság elkerülése érdekében úgy, hogy mindez a piaci erőviszonyokat ne torzítsa.
Forrás: Portfolio