2008 és 2020 után az idei év újra vízválasztó lehet a cégek számára, bár a visszaesés egyelőre nem olyan erőteljes, mint 2 évvel ezelőtt. A várakozásokat illetően viszont tartós csökkenés figyelhető meg. Emögött négy kihívás bújik meg, amelyek kezeléséhez már nem elég digitalizálni vagy korszerűsíteni, hanem olyan alapvető folyamatokat kell újragondolni, mint az energiafelhasználás, az ellátási láncok menedzsmentje és a gyártási technológiák beszerzése és implementálása. Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője mutatták be, hogy mire számíthat a hazai nagyvállalati szektor az új típusú válságban.
Az elszálló gázárak jelentik a legnagyobb kockázati faktort, ez számít a leginkább bizonytalan tényezőnek, hiszen a háború kimenetelétől függ, Magyarország pedig 95 százalékban Oroszországból importálja a gázt. A maximális tárolókapacitás tekintetében nincs rossz pozíciónk, de a régió sérülékeny. Komolyabb negatív hatások az alacsonyabb arányos tárolókapacitással rendelkező Németországon, Csehországon és Lengyelországon keresztül gyűrűzhetnek be. Magyarország maximális tárolókapacitása elég lehet ahhoz, hogy átvészeljük a telet, de csak október közepéig lehet tölteni a tárolókat, mert onnantól már kezdődik a felhasználás.
Németh Dávid elmondta, hogy a vállalatok gázhiánnyal nem számolnak, de jelentős drágulásra már felkészültek.
További kockázatot jelent az infláció, amely kapcsán nem várható enyhülés rövid távon.
Az ellátási láncokban fellépő problémák miatt az infláció várhatóan a visszaesés ellenére sem fog csökkenteni, a vállalatoknak emiatt át kell szervezniük az ellátási lánc és gyártási folyamataikat. A fenntarthatóság és az újabb technológiai beruházások vélhetően kevesebb hangsúlyt kap majd rövid távon.
A 2008-as válság során elsősorban a pénzügyi szektor kellett megmenteni, a 2020-as válság pedig szektoriális válság volt, erős állami mentőprogramokkal, és digitalizációs kényszerrel. A termelés lokálisan át kellett szervezni. 2022-ben energiapiaci zavarok miatt lépett fel inflációs nyomás, de a nyersanyag, és a késztermék hiány is szerepet játszik benne. Tehát nem csak keresleti nyomás jelentkezik, hanem kínálati oldali szűkösség is.
A fogyasztói kereslet egyelőre rugalmas, így az áremelkedést még át tudják hárítani a cégek. A kérdés, hogy ez meddig fenntartható.
A koronavírus-járvány esetében hirtelen bezuhanás történt, de a vakcinák megjelenésével hektikusság volt jellemző, jelenleg viszont fokozatosan haladunk a válság felé, egyre rosszabb számok mellett. Az előző válsággal ellentétben, amikor a szolgáltatószektor esett vissza a legnagyobb mértékben, jelenleg a kereskedelmi szektor várja a legnagyobb visszaesést.
Ilyen volatilis környezetben nem szabad fedezetlen pozíciókat hagyni, ezekre minden vállalatnak oda kell figyelnie. Elérhetőek finanszírozási konstrukciók, mint a Széchenyi Kártya Program Max és az EXIM Zöld hitel.
A vállalatok továbbra is sokat fognak költeni digitalizációs fejlesztésekre, terjedni fog a digitális bankolás és az elektronikus aláírás.
A K&H elemzői szerint az igazán nagy cégeknél nem lesz majd jelentős visszaesés a beruházásokban, de a diverzifikációs kényszer nőni fog. A likviditás rugalmassága egyelőre a legfontosabb, és annak ellenére, hogy bizonyos elemzések „szoftabb” válsággal számolnak, a vállalatoknak a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülniük.
Forrás: Portfolio