Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Bréking: megvan a nagy brüsszeli megállapodás a magyar EU-pénzekről is

2022. december 19.

Percekkel ezelőtt posztolta a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy összejött a négy elemből álló alku a tagállamok nagyköveti ülésén, így tehát az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és az EU-pénzek felfüggesztéséről is. Az alkut írásos eljárásban fogják a következő órákban jóváhagyni a tagállamok.

Négy nagy ügy csúszott össze

Arról, hogy a ma este 6-kor kezdődött nagyköveti ülésen ez a négy téma ebben a sorrendben kerül megtárgyalásra, már előre írtunk és a jelek szerint ezen koreográfia mentén haladt végig a cseh soros elnökség. Így tehát előbb megkérték az árat a tagállamok, és utána adtak a magyar kormánynak.

Ez azt jeleti, hogy a kérés az volt: a magyar kormány is támogassa az ukrajnai programot és a minimumadó ügyét egy friss engedményért cserébe, és utána jóváhagyták a magyar helyreállítási programot és a felfüggesztési ügyben is döntés született.

Mivel tehát a mai ülésen megszületett a nagy csomagalku, azaz a magyar kormány engedett, és ezért cserébe a többi tagállam is engedett, ezzel magyarázható az, hogy miért nem kérte Orbán Viktor kormányfő azt, hogy a csütörtöki EU-csúcson vitassák meg a magyar felfüggesztési ügyet.

Mi a konkrét megállapodás?

A Portfolio információi szerint a magyar kormány – Szijjártó Péter ma délutáni nyilatkozatától eltérően – mégis belement abba, hogy a közös uniós adósságvállalási megoldáson keresztül támogatja Ukrajnát (nem pedig bilaterális alapon, mint ahogy akarta). Ezután pedig a magyar kormány elfogadta a globális minimumadó második pilléréhez csatlakozást egy friss engedmény tükrében.

Ezen kedvező magyar lépésekért cserébe a tagállamok elfogadták a magyar helyreállítási tervet, illetve 65%-ról 55%-ra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar Operatív Programban. Utóbbi azt jelenti, hogy mintegy 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk ragad be addig, amíg a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul teljesíti a kormány (amiből 11 konkrét pontban még mindig hiányosságokat és gyengeségeket talált a Bizottság a múlt pénteki értékelésében).

Úgy tudjuk, hogy egyedül Hollandia tartózkodott a magyar helyreállítási programról szóló szavazáson, a többiek mind jóváhagyták, míg a magyar EU-pénz felfüggesztési arányról szóló szavazásnál az összes tagállam, tehát még a lengyelek is megszavazták a felfüggesztést – némileg csökkentett mértékben (7,5 milliárd helyett 6,3 milliárdot).

Azzal, hogy a helyreállítási program 5,8 milliárd eurós támogatási keretét elfogadja a Tanács, elhárul a veszélye annak, hogy a 80%-nyi részét elbukja az ország (ez akkor következett volna be, ha év végéig nem fogadta volna el a Tanács a programot). A gyakorlatban azonban csak azután fér majd hozzá az ország a kerethez, ha előtte a 17 fenti vállalást is tartalmazó, összesen 27 féle szuperfeltételt teljesíti, benne 4 kulcsfontosságú igazságügyi reformmal. Éppen ezért továbbra is az a valószínű, hogy leghamarabb a késő tavaszi-nyári hónapoktól tud ténylegesen forrásokat lehívni majd a kormány a helyreállítási programból, illetve a most felfüggesztési alá kerülő keretből.

Időközben felkerült a Tanács oldalára a négy nagy konkrét ügybeli megállapodásból háromnak az eredménye: a globális minimumadó második pillérbeli megállapodásának részletei itt, a magyar helyreállítási program elfogadása itt, a 6,3 miliárd eurónyi felfüggesztés részletei pedig itt érhetők el. Az ukrajnai támogatási program részletei a szombati állapot szerint itt érhetők el, amely még nyitva hagyta az ajtót a Tanács arra, hogy ha Magyarország meggondolja magát, akkor a közös adósságvállaláson keresztüli úton halad tovább az EU. Most tehát az fog történni a mai alku alapján, hogy a cseh soros elnökség az írásos eljárásban azt a költségvetési jogszabályt is szavazásra viszi, ami egyhangúságot követel meg, de múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter az Ecofinben még átmenetileg blokkolta azt az utat. Így mivel létrejön az egyhangú támogatás, a közös adósságvállaláson keresztüli ukrajnai finanszírozási megoldás kerül az Európai Parlament elé jóváhagyásra.

A fenti négy nagy ügybeli megállapodás egy olyan brüsszeli kompromisszumot jelent, amelyben a magyar kormánynak is engednie kellett, illetve a többi tagállamnak is, így egyik oldal se hirdethet nagy, átütő győzelmet. Az viszont ezzel együtt is lényeges pénzügyi eredmény, hogy végül az alapforgatókönyvnek tekinthető 7,5 milliárd helyett 6,3 milliárd eurós zárolás lett a vége a nagy kötélhúzásnak.

A kormánynak inkább taktikai és kommunikációs engedményeket kellett tennie, hiszen a globális minimumadó második pillérét júniusig maga is támogatta (és csak akkor fordult ellene nehezen magyarázható érvek mentén), a legutóbbi időkben pedig a miniszterelnök „munkahelygyilkos” megoldásnak nevezte. Az Ukrajnának szánt pénz közös adósságvállaláson keresztüli bevonását pedig a szavak szintjén azért utasította el a kormány egészen ma délutánig, mert eddig nem voltak jó tapasztalatai az ilyen megoldással (hiszen a helyreállítási programból eddig még nem kaptunk pénz). Emellett azt hangsúlyozta rendszeresen a kormány, hogy az EU jövője nem a közös eladósodás felé van, miközben ezzel a módszerrel az ukrajnai program kb. negyed akkora kamatterhet jelent a magyar államnak, mint a különutas, bilaterális megoldás.

Összességében tehát inkább kommunikációs/taktikai szinten, de jelentős engedmény a „munkahelygyilkos” adómegállapodáshoz csatlakozás (bár nem tudni, hogy a friss engedmény és egyéb részletek mellett pontosan mi ránk a hatásmechanizmus), valamint a közös eladósodás útjára lépés.

A másik oldalon a 26 tagállam már a szombati döntéssel kinyilvánította, hogy akár Magyarország megkerülésével is haladni fog Ukrajna támogatása ügyében, így a magyar zsarolási potenciált csökkentette. Mivel a cseh soros elnökség a jelek szerint a végsőkig kitartott amellett, hogy csak csomagban lehet megállapodni a négy nagy ügyről, így a magyar kormánynak tényleg engednie kellett az ukrajnai ügyben és (a pontos részletek ismerete nélkül) valószínűleg a minimumadós ügyben is. Ezért cserébe a Tanács hajlandó volt arra, hogy az Európai Bizottság friss értékelésén átnézve 65%-ról 55%-ra csökkentse a három érintett Operatív Programban a felfüggesztés mértékét, így a 7,5 milliárd eurónyi alapforgatókönyvbeli (és a 11,4 milliárd eurós pesszimista forgatókönyvbeli) felfüggesztéssel szemben végül 6,3 milliárd euróra szorította le a felfüggesztés mértékét.

Amint megírtuk: a felfüggesztés csökkentését a nagy tagállamok (németek, franciák, olaszok) és a kelet-közép-európai tagállamok kezdeményezték a múlt héten a patthelyzetből való kijövetel érdekében, és a jelek szerint az utolsó pillanatra mind a 26 tagállam beállt emögé a magyar kormánytól kicsikart engedményekért cserébe. Ez fontos jel, mert ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a 26 tagállam a magyar felzárkóztatási EU-pénzek több, mint egynegyedének (kb. 29%-ának) felfüggesztésére szavazott a jogállamisági, közbeszerzési, korrupciós problémák miatt, noha elég lett volna 15 tagállam jóváhagyása ehhez, amelyek együtt az uniós összlakosság 65%-át képviselik.

Ezzel párhuzamosan pedig a hollandok tartózkodása mellett mind a többi 25 tagállam elfogadta a jó minőségű magyar helyreállítási tervet, amelynek elfogadása alapforgatókönyvnek számított (némi ezt árnyaló cseh soros elnöki fenyegetés mellett). A pénzekhez való tényleges hozzáféréshez persze összesen 27 szuperfeltétel maradéktalan kipipálása kell majd.

Így tehát a kormány a taktikai és kommunikációs engedmények mellett a felzárkóztatási pénzek közel háromnegyedét ki tudja szabadítani, az egynegyedéhez 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést kell végrehajtania; a helyreállítási pénzekhez pedig ezen felül további 10 feltételt is teljesítenie kell. A másik oldalon a Tanács, a Bizottság, illetve az EP elmondhatja, hogy igenis van „foga” a feltételességi/jogállamisági eljárásnak, mert 6,3 milliárd eurót felfüggesztettek Magyarországnak, és ehhez a pénzhez, illetve a helyreállítási programhoz csak a szigorú feltételek teljesítése esetén fér hozzá.

A forint a brüsszeli fejleményekre már a késő esti kereskedésben erősödéssel reagált, 415,5 körülről 414,5-ig jutott, amelyet ebben a külön cikkben írtunk meg részletesebben.

Forrás: Portfolio