Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Gőzerővel zajlik a toborzás, eddig 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést, hogy egyszerűsített eljárással vendégmunkásokat hozzon Magyarországra – közölte a Világgazdasággal Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője. Ami ennél is figyelemreméltóbb, hogy folyamatosan bővül a hazai megrendelők köre, már nemcsak gyártó-, hanem szolgáltatócégek is alkalmaznának vendégmunkásokat, például a szállodák takarítására is így keresnek munkaerőt: az első számú célország a Fülöp-szigetek, de Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból is toboroznak nagyobb számban munkavállalókat. 

A többségüket betanított munkára hozzák, de egyre több a szakmunkáskeresés is, például hegesztő, teherautó-sofőr, targoncás pozícióba keresnek munkaerőt, annak ellenére is, hogy az adminisztrációval 3-4 hónap is elmehet.

A cikk emlékeztet, Orbán Viktor ígéretének megfelelően Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonását indokolja a mostani százezer körüli létszám felett.

• Magyarországon 2,5 százalékos a munkaerőhiány,
• ez az uniós átlagnál alacsonyabb (2,8 százalék),
• illetve Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát (mindhárom országban 4,7 százalékos kereslet) is jóval alul múlja. 

3,8 százalék, csak nem mindegy, melyik!

Ha csak a számoknál maradunk, sok kérdést felvet ez a gőzerővel történő toborzás. 

A KSH júniusi kimutatása szerint az elmúlt év azonos időszakához képest növekedett a munkanélküliségi ráta, és most már elérte a 3,8 százalékot, miközben szintén éves távlat során 3,8 százalékos csökkenést volt kénytelen elszenvedni a magyar ipari termelés. 

Ezt támasztja alá a tény, hogy az építőipar március végétől létszámkibocsátóvá vált. Míg

az év elején 385 ezer embert foglalkoztatott a szektor, jelenleg pedig ennél 15-20 ezer emberrel kevesebbet.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke ezzel kapcsolatban a Napi.hu-nak elmondta azt is, az elbocsátott dolgozók többsége a be sem tanított segédmunkásokból állt. 

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke portálunknak megerősítette ezt tényt. A konglomerátumnál is érzékelték, hogy az építőiparból nagy számú munkanélküli, főleg segédmunkás került ki a munkaerőpiacra, és a mikrovállalkozásoknál is sok munkahely szűnt meg.

Szerinte is aggodalomra adhat okot az észak-alföldi, észak-magyarországi szakképzetlen munkanélküliek helyzete, főleg, ha nem indulnak be a nagy állami beruházások. 

Egyébként jelenleg is zajlanak az egyeztetések a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban a vendégmunkások számáról, illetve azokról az ágazatokról, ahol munkát vállalhatnak.

Kik mosogatnak?

Abban egyébként a szakszervezetek álláspontja megegyezik, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók most még nem veszik el magyar állampolgárok elől a munkát, és ezt közölte a Napi.hu-val Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerőszervező egyik alapítója is. 

Az ázsiai toborzással foglalkozó munkaerőkölcsönző cég országos lefedettségű, és a magyarországi partnereik gyakorlatilag minden egyes szektorból jelentkeznek a munkaerőhiány miatt, a mezőgazdaságtól kezdve az autóiparon át, a feldolgozóiparon keresztül egészen a turizmusig. Elmondása szerint nemcsak a gyártósorokon, hanem hotelek karbantartó- és konyhai csapataiban is megjelentek a külföldi alkalmazottak.

Az viszont rejtély, hogy a munkanélkülivé vált magyar betanított munkaerő miért nem kopogtat, miért nem tud kopogtatni egy konyhai mosogatóállásra, miközben nem kifizetődő ázsiai vendégmunkásokat foglalkoztatni a cégeknek, tekintettel az elszállásolásukra és utaztatásukra.

A törvény nevében

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt már nyáron elfogadták, de csak novembertől lép hatályba. Ebben egyébként rögzítik, a Parlamenttől felhatalmazást kap a kormányzat, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások magyarországi beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat.

Többek között  

• a Magyarországon évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát,
• azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható, valamint
• az Európai Gazdasági Térségen kívüli azon országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.

Az általános indokolás szerint a kormány elkötelezett a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése mellett. Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása átlátható szabályozási keretek között valósuljon meg, a hatályos foglalkoztatási szabályok és kedvezmények figyelembevételével olyan jogszabályi környezet kialakítására van szükség, amely a munkavállalás engedélyezésének szempontjából kedvezményes helyzetben lévő foglalkoztatók számára is egyértelművé teszi, hogy vendégmunkást milyen feltételekkel és eljárásjogi szempontok figyelembevételével tudnak Magyarország területén, huzamosabb időtartamban foglalkoztatni.

A törvény – a kormányzat reményei szerint – többek között meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyek teljesülése esetén a vendégmunkás Magyarországon területén, kilencven napot meghaladó tartózkodása engedélyezhető. Ilyen általános feltételnek minősül többek között az érvényes úti okmány, egyéb engedély megléte, a megfelelő szálláshely és a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttér biztosítása, valamint a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak való megfelelés.

Forrás: Napi.hu