Egyszerűsített foglalkoztatás: változások 2025. január 1-től
2025. január 10.
2025.január 1-től az egyszerűsített foglalkoztatásban változik a napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is – hívja fel a figyelmet a NAV.
A változás oka, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban a munkáltató által fizetendő napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is a minimálbérhez igazodik, amely 2025. január 1-jétől 290 800 forintra emelkedett.
A napi közteher mértéke
A fizetendő közteher – száz forintra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1500 forint,
– alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2900 forint,
– filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8700 forint.
A filmipari statiszták napi jövedelme
A filmipari statiszta – e tevékenységéből származó – napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékának száz forintra kerekített összegét, azaz a 34 900 forintot.
A nyugellátás számítási alapja
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalónál a nyugellátás számításának – száz forintra kerekített – alapja
– napi 1500 forint köztehernél a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, vagyis 4100 forint naponta,
– napi 2900 forint vagy azt meghaladó köztehernél pedig a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 8100 forint naponta.
Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?
Azok, akik követik a napi vagy heti sajtót, híreket bizonyára találkoztak azzal a szalagcímmel, hogy eltörölték a kötelező foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, azaz az üzemorvosi vizsgálatokat. A következő összefoglalónkkal ebben szeretnék segítséget, tájékoztatást adni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2023. év végén több módosításon esett át, ezen módosítások több hullámban fognak hatályba lépni. Az egyik ilyen módosítás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok (munkába lépés előtti, időszakos, soron kívüli, munkakör változás előtti, záró) témakörét érinti.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett előírási szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;
- foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára;
- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
A fenti változásokat is tartalmazó, a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése), valamint a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott esetekben (a feladatkörében érintett miniszter, az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni) vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Az eddig megjelent, több minisztérium által is kiadott ágazati rendeletek mindegyike expozíciók mentén határozza meg (nem munkakör vagy feladatkörök alapján), hogy mikor szükséges továbbra is időszakos alkalmassági vizsgálatra küldeni a munkavállalókat. Szeretnénk azonban kihangsúlyozni, hogy az ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell.
Továbbá azt is fontos kiemelni, hogy – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998 (VI.24) NM rendelet 4 § (1) bekezdése alapján – az új belépő munkavállalókra vonatkozó munkába lépést megelőző orvosi vizsgálat kötelezősége sem változik.
Tehát a munkáltatóknak (tevékenységüktől függetlenül) továbbra is kötelező minden újonnan belépő munkavállaló számára munkába lépést megelőző munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni.
Így a cégvezetőknek cégük, vállalkozásuk tevékenységétől függetlenül az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszüntetése előtt mindenképp javasoljuk, hogy mérlegeljék, a „könnyítés” lehetőségével élnek-e (amennyiben a végrehajtási rendelet erre esetlegesen lehetőséget fog adni), mert a munkáltatók objektív felelősségét ez a változás nem törli el és továbbra is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltatónak kell biztosítania.
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavédelemről szóló törvény azon előírásai, mely szerint a munkáltatóknak valamennyi munkavállalójukra kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást kötelesek biztosítani nem változik. Így a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben előírt, a munkáltatókra háruló foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása továbbra is törvényi kötelezettség marad.
Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai nemcsak az orvosi rendelőben végzett tevékenységekre terjed ki. Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- részvétel a (munkahelyi- és a kémiai) kockázatértékelés elkészítésében a munkavédelmi szakemberrel közösen;
- biológiai kockázatértékelés elkészítése;
- egyéni védőeszközök meghatározása a munkavédelmi szakemberrel közösen;
- súlyos munkabalesetek kivizsgálásában való kötelező részvétel;
- orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározása;
- részvétel a munka- és tűzvédelmi oktatási tematika kidolgozásában a munkavédelmi szakemberrel közösen;
- fokozott expozíciós esetek munkahelyi kivizsgálása.Röviden összefoglalva cikkünk leglényegesebb pontjait:
- a munkáltatók objektív felelőssége – ezután is – megmarad;
- a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása továbbra is munkáltatói kötelezettség marad;
- az új belépő munkavállalók munkába lépést megelőző munkaköri alkalmassági vizsgálata kötelező marad munkakörtől, feladattól függetlenül.
Kiemelten fontosnak tartjuk a munkáltatók számára hangsúlyozni (tevékenységüktől és cégméretüktől függetlenül), hogy e témakörben mielőtt döntést hoznak érdemes a „kockázatok és mellékhatások” tekintetében egy foglalkozás-egészségügyi szakemberrel egyeztetni és felmérni a lehetőségeket, mérlegelni az előnyöket és hátrányokat.
A témával kapcsolatos további információk IDE KATTINTVA érhetők el a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály hivatalos honlapján.
Forrás: Ergonom
Ennyit keresnek a magyarok – mutatjuk, melyik adatot kell nézni
A KSH szerint mind a bruttó, mind pedig a nettó átlagkeresetek tovább emelkedtek idén októberben, valamint a bérek vásárlóereje is erősödött. Az Index ezúttal is felhívja a figyelmet, mely adatot kell nézni a jelentésben ahhoz, hogy a valósághoz közelebb álló képet kapjunk.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint volt idén októberben, 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 613 100 forintra becsülhető, 13,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 615 100, a költségvetésben 597 000, a nonprofit szektorban 638 100 forintot tett ki, 12,9, 15,4, illetve 14,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forintot ért el, 12,9, illetve 12,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023 októberében.
A reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,2 százalékos növekedése mellett.
Itt jön a lényeg
A bruttó mediánkereset 529 000 forint volt, 15,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, 15,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső néhány százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.
A mostani adatból is jól kiolvasható, hogy
az átlag-, illetve a mediánbér között 100 forint híján 73 ezer forint különbség mutatkozik.
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.
Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
Az első tíz hónap átlaga
Ami az év első tíz hónapját illeti: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 900 forint volt 2024. január–októberben. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 500, a kedvezményeket figyelembe véve 436 400 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,6, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Gyorsult a béremelkedési ütem, de hamarosan megtorpanhat
Októberben a várakozásoknak megfelelően, szeptemberhez képest kismértékben még gyorsulva is, 12,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. A bérdinamikát az év tizedik hónapjában is a költségvetési szféra húzta, itt az átlagos kereset 15,8 százalékkal nőtt, elsősorban a pedagógusbér-emelés nyomán az oktatás ágazatban megvalósuló 25,5 százalékos átlagbérnövekedés következtében, de a KSH a közigazgatásban és az egészségügyben is kétszámjegyű bérdinamikát regisztrált – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője.
A vállalkozások körében is érdemi, 12,0 százalékos átlagos béremelkedés valósult meg, amely mögött a minimálbér és a garantált bérminimum emelése húzódik meg, illetve az inflációs időszakot követően a munkavállalók kompenzációja. A legkisebb keresetek emelésének szerepét mutatja, hogy a mediánkereset az átlagnál érdemben gyorsabb ütemben, 15,9 százalékkal nőtt, amely jelzi, hogy mérséklődött a bérek közti különbség. Ez utóbbit jelzi az is, hogy az ágazatok közül egyedül az egyik legmagasabb, több mint 1 millió forintos átlagbért fizető pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban nem történt kétszámjegyű bérfejlesztés.
Novemberben még az októberihez hasonló béremelkedés várható,
decemberben következhet be lassulás, ekkor kerül bázisba a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, azonban várakozásaink szerint a bérdinamika még ekkor is kétszámjegyű lehet
– mondta Molnár Dániel. Az év vége kapcsán a nagyobb kérdés a jutalmak, bónuszok alakulása, hogy mennyire befolyásolta azok mértékét a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény.
A Makronóm várakozásai szerint a dinamikus bérnövekedés jövőre is folytatódik, bár annak üteme némiképp lassul, előrejelzésünk szerint 9,2 százalékra.
A reálbérek így jövőre az idénre várt 9,2 százalék után 5,6 százalékkal emelkedhetnek, érdemben támogatva a fogyasztás további bővülését.
A jövő évi bérfolyamatokat támogatják a hároméves bérmegállapodás keretében 9 százalékkal emelkedő minimálbér, illetve a 7 százalékkal növekvő garantált bérminimum, valamint a költségvetési szféra több területét (például oktatás, vízügy, igazságszolgáltatás) érintő bérfejlesztések. A versenyszféra esetében kulcsfontosságú lesz a jövő évi bérdinamika kapcsán az év eleji gazdasági teljesítmény. A legtöbb vállalat év elején határoz a bérszintekről, a bizonytalan kilátások pedig óvatosságra inthetik a döntéshozókat. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a növekedés beindulásával ismét élénkül majd a munkaerő iránti kereslet, amely újabb támaszt adhat a bérfelzárkózáshoz – zárta gondolatait Molnár Dániel.
NGM: ismét 9 százalék felett nőtt a reálbér
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 októberében a bruttó átlagkereset 637 ezer forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy októberben tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset több mint 72 ezer forinttal, azaz közel 13 százalékkal emelkedett.
A kedvező bérdinamika és a tartósan alacsony szintre szorított infláció eredményeként a reálbérek már 14 hónapja folyamatosan és nagymértékben növekednek. Októberben a reálbér-növekedés mértéke 9,4 százalékot tett ki az előző év azonos időszakához képest. A kormány intézkedéseinek köszönhetően a családok jövedelmének vásárlóereje töretlenül erősödik, ami élénkíti a fogyasztást, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025- ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: az októberi kimagasló eredmények mellett a munkaerőpiac helyzete is kedvező: a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak ma Magyarországon, vagyis 2010-hez képest mintegy 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagkereset már több mint háromszorosára nőtt.
A kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, ennek érdekében a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját. Átfogó, hároméves bérmegállapodás jött létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, melynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő: 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet.
„A hároméves bérmegállapodás biztosítja, hogy az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók fizetése átlag fölött növekedjen, ezáltal a konjunktúra helyreállításából a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön. A kormány az akcióterv részeként további intézkedésekkel a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával járul hozzá a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen” – közölte az államtitkár.
1000 eurós minimálbér
Bár a magyar gazdaság nem a legszebb arcát mutatja, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter optimista jövőképet vázolt a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán. A Pénzügyminisztérium Nemzetgazdaság Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsálódó Nagy fogadni is merne rá, hogy megvalósul a kormány által célul kitűzött 1000 euró minimálbér (mai árfolyamon közel 415 ezer forint), valamint az egymillió forintos átlagfizetés.
Forrás: Index
Jelentősen megemelkedik a műszaki vizsga ára, de a rendszámokért is többet kell majd fizetni
Bő egy hónapjuk maradt azoknak az autósoknak, akik a jelenlegi áron szeretnék még műszaki vizsgálat alá vetni a járműveiket, 2025 februárjától már jóval magasabb áron tehetik meg. Többek között a forgalmi engedély, az általános forgalomba helyezési engedély, a törzskönyv ára is jelentősen emelkedik, de aki egyedi rendszámot szeretne magának, annak az eddig sem alacsony árnál jóval többet kell majd fizetnie.
Február elsejétől mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki műszaki vizsgáztatásra viszi a járművét, de a közlekedési hatósági díjak és a rendszámtáblák árai is jelentősen emelkednek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy hét alatt, december 19-én fejezte be a rendelettervezet miatti társadalmi egyeztetést, annak elfogadása után átlagosan 35 százalékkal kell majd többet fizetni a személyautókkal kapcsolatos díjakért – számolt be róla a Vezess.hu.
A szaklap emlékeztetett, hogy a közlekedési hatósági díjak 14, míg a műszaki vizsgálat összege 17 éve nem változott, ettől függetlenül a mostani emelés így is jelentős mértékű.
A rendelettervezet alapján az eddigi 16 290 helyett februártól már 26 700 forintot kell fizetni a műszaki vizsgáért, míg a forgalmi engedély és a törzskönyv árai egyaránt 12 ezer forintra nőnek a jelenlegi 6 ezerről.
„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a rendelet kizárólag a műszaki vizsgálat díját határozza meg, továbbá nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy ha a jármű valamilyen hibával rendelkezik, magasabb lenne a műszaki vizsga díja. A vizsgálóállomás által végzett, a műszaki vizsgálatot megelőző javítási, felkészítési munkák díja nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, így a rendelet azzal kapcsolatban nem tartalmazhat rendelkezést” – írta a lapnak az ÉKM.
A műszakiztatás és az egyéb díjak mellett a rendszámtáblák árai is jelentősen megnövekednek. Bár egy hétköznapi rendszámtábla „csupán” háromezer forinttal növekedik, aki már egy teljesen egyedi azonosítót szeretne magának, annak 150 ezer forinttal kell többet fizetnie februártól, mint ha most rendelné meg.
A közlekedési hatósági díjak árainak változása:
| |
Jelenlegi ár |
Új ár 2025. február 1-től |
| Időszakos műszaki vizsgálat alapdíja |
16 290 |
26 700 |
| Általános forgalomba helyezési engedély |
178 900 |
242 100 |
| Egyedi forgalomba helyezési engedély |
22 800 |
30 600 |
| Forgalmi engedély |
6000 |
12 000 |
| Törzskönyv |
6000 |
12 000 |
| Egy pár rendszámtábla |
8500 |
11 475 |
| Egyénileg kiválasztott rendszámtábla |
112 450 |
151 810 |
| Egyedileg előállított rendszámtábla |
435 000 |
587 250 |
| Rendszámtábla utángyártása |
12 300 |
16 605 |
| Regisztrációs matrica utángyártása |
1550 |
2100 |
Új programot indít a VOSZ: a magyar KKV-k bekerülhetnek a multik látókörébe
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) új beszállító-fejlesztési programot indít a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A program célja, hogy elősegítse a magyar KKV-k integrációját a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke és a Beszállító-fejlesztési Program egyik vezető felelőse a Portfolio-nak elmondta, hogy a program várhatóan jelentős szerepet játszhat a hazai KKV-k versenyképességének növelésében és a magyar gazdaság erősítésében azáltal, hogy elősegíti a kisebb vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.
Milyen kihívásokkal szembesülhetnek a KKV-k, amikor nemzetközi vállalatok beszállítóivá szeretnének válni?
A kérdés megválaszolásához először is érdemes megbecsülni azt, hogy a KKV-k hány százaléka minősül aktív nagyvállalati beszállítónak – tehát szükséges meghatározni azt a kört, ahol felmerül valamilyen kihívás, ok amiért ez a kapcsolat nem jön létre. A VOSZ Beszállító -fejlesztési Program keretében, a 2024 tavaszán, összesen 400 KKV aktív bevonódásával lezajlott VOSZ Barométer felmérés során többek között azt a kérdéskört is körbejártuk, hogy mik a tapasztalatok a nagyvállalati együttműködés terén, jelenleg milyen a KKV-k kapcsolata a nagyvállalatokkal.
A VOSZ Barométer eredményei alapján a megkérdezett vállalatok 18%-a rendelkezik aktív nagyvállalati beszállítói kapcsolatokkal – a legfeljebb 5 főt foglalkoztató cégek esetében ez az arány 14%, az 5 főnél többet foglalkoztatók esetében 24%. Tehát a felmérés eredményeiből kiindulva a KKV-k 75 – 85%-a nem rendelkezik nagyvállalati kapcsolattal, amely mögött minden esetben valamilyen egészen konkrét ok áll. Ezek az okok rettentően széles skálán mozoghatnak – felmerülhetnek a vállalati adottságokból, szektorból, egyéb hatásokból eredeztethetően.
A kapcsolatteremtést akadályozó kihívásokat ezek után célzottan vizsgáltuk mind a nemzetközi értékláncokba történő becsatlakozás, mind a nagyvállalati kapcsolatfenntartás és megtartás vonatkozásában. A vizsgálat során alapul vettük a VOSZ Barométer eredményeit, workshopokat és mélyinterjúkat szerveztünk kisvállalkozók részvételével és interjúkat készítettünk a nagyvállalatok beszállítók kiválasztásáért felelős döntéshozóival.
Mindezek alapján egy komplex elemzést végeztünk, melynek eredményeként megállapítottuk, hogy a KKV-k 57%-a esetében korlátot jelentenek a nagyvállalati beszállítói láncba történő becsatlakozás tekintetében az előfinanszírozási nehézségek, míg a KKV-k 54%-a ütközik adminisztratív és nyelvi nehézségekbe a beszállító kiválasztási és szerződéskötési folyamat során.
További jelentős kihívások közé sorolandók az információhiány, a kiválasztási kritériumok tekintetében (49%), a kis – és középvállalkozók esetében felmerülő munkaerőhiány (45%), valamint a skálázási, kapacitás bővítési problémák (37%).
Hogyan segíti elő az helyzetértékelési dokumentum a KKV-k és multinacionális vállalatok közötti együttműködést?
Először is azt szükséges hangsúlyozni, hogy a VOSZ Beszállító-fejlesztési program egy több éven átívelő olyan komplex terv, amelyet hosszú tervezési folyamat előzött meg, annak munkafolyamatai egymásra épülnek, azok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így az egyes munkafolyamatokat önállóan nem érdemes értékelni. Azzal viszont érdemes foglalkozni, hogy a helyzetértékelési dokumentum milyen szerepet tölt be a projekt egészében.
A helyzetértékelési dokumentum azért volt elengedhetetlen része a projektnek, hiszen a tervezési szakaszban objektív alapokon, az egyes szektorokba beáramló külföldi működőtőke értékek alapján meg kellett határozni azokat az iparágakat, ahol egyáltalán gazdaságilag racionális vizsgálni az együttműködés lehetőségét. Magyarán szólva ezek azok a nemzetgazdasági szempontból is kulcs ágazatok, amelyekben az európai uniós átlaghoz mérten is lehet tér a termelékenység növelésére a KKV-k bevonódásával.
t jelentené, hogy a nominális GDP közel 2000 milliárd forinttal is magasabb lehetne. Ez a nagyságrend 410-880 milliárd forinttal magasabb éves állami bevételnek feleltethető meg.
A program megvalósítását követően ezen mérőszámokat fogjuk monitorozni és megnézzük, hogy az általunk készített előzetes becslés mennyire felel majd meg a valóságnak.
Direkt módon pedig teljesen profánul azzal fogjuk mérni, hogy a részvétel hatására, hány vállalat tudott ténylegesen nagyvállalati beszállítóvá válni.
Milyen szerepet játszik a VOSZ a program megvalósításában és az eredmények terjesztésében?
A VOSZ számára régóta fontos célkitűzés a beszállítók szervezett fejlesztése, ennek okán indította el a Beszállító-fejlesztési programot is. Azonban ez a projekt nem csupán egy kipipálandó pont a vezetőségünk listáján: éppen ezért a tervezési szakasz lezárulta után a VOSZ széles körben terjeszteni kívánja a kutatások és a vizsgálatok eredményeit.
Ezen túl pedig a tervezési fázis eredményeire alapozva inkubátor programokat tervezünk indítani, ahol a meghatározott akciópontok megvalósíthatóságát még célzottabban szeretnénk elősegíteni. A VOSZ a megvalósítási szakaszban aktívan bevonódva részt fog vállalni abban, hogy a KKV-k minél szélesebb körének lehetősége legyen részt venni a programban. Konkrétumokkal természetesen itt is a tervezési fázis lezárását követően tudunk szolgálni.
Milyen konkrét javaslatokat tartalmaz majd az akcióterv, és hogyan befolyásolhatják ezek a gazdaságpolitikát?
Ahogy említettem jelenleg a tervezési fázisban tartunk, de az elmondható, hogy a kulcsterületek már most körvonalazódnak, amelyek tekintetében célzott intézkedés a VOSZ által egyértelműen várható. Ilyen kulcsterületek például a vizibilitás fokozása, a digitális tudásuk, infrastruktúrájuk fejlesztése, KKV és nagyvállalati kommunikáció javítása.
Az akcióterv konkrét gazdaságpolitikai lecsapódása a kis – és középvállalkozások termelékenységi mutatóinak javulásában fog leghamarabb és leglátványosabban manifesztálódni. Azonban a vállalkozások szerepe és fontossága már most is megmutatkozik, hiszen itt ülünk és róluk beszélgetünk. Ez számomra már hatalmas siker. A számokban mérhető sikerekért pedig közös erőbedobással fogunk dolgozni.
Forrás: Portfolio
Brutálisan emelkedik az alkalmi munka napi adója 2025-től
A parlament által elfogadott új törvényjavaslat alapján a másfélszeresére emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalók napi adója.
A parlament honlapján elérhető „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvényjavaslat 31. pont 88. §-a alapján változnak a munkáltató által fizetendő közterhek mértékei. Az egyszerűsített foglalkoztatás két formája esetén is jelentősen nő a napi adóteher. Az eddig érvényes szabályok alapján,
az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
a) mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
2025-től a következő változás lép életbe a napi adó mértékénél munkavállalónként:
a) mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka,
b) az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy a jövő évi minimálbér-emeléssel összhangban,
- a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka napi adója a 2024. évi körülbelül 1300 forintról mintegy 2200 forintra emelkedik,
- az alkalmi munka napi adója a 2024. évi, körülbelül 2700 forintról 4400 forintra emelkedik.
Forrás: 24.hu
GKI Hírlevél
2025. január 7.
Hatszoros különbség a települések között – A 2023-as nettó keresetek alakulása településenként
Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Az orosz gázfüggőség azonban nem csak Magyarországon alakult ki: a KGST megszűnését követően hasonló problémával találta szemben magát a régió többi országa is…
Magyarország orosz energiakitettsége
Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Az orosz gázfüggőség azonban nem csak Magyarországon alakult ki: a KGST megszűnését követően hasonló problémával találta szemben magát a régió többi országa is…
Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben az üzleti szféra kilátásai tovább romlottak, de a fogyasztók kissé optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe az idei második félévben apró lépésekkel, de lényegében folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le…
GKI Hírlevél
2025. január 1.
Orosz gázkitettség Magyarországon: Lehetne másképp is?
Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Az orosz gázfüggőség azonban nem csak Magyarországon alakult ki: a KGST megszűnését követően hasonló problémával találta szemben magát a régió többi országa is…
Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben az üzleti szféra kilátásai tovább romlottak, de a fogyasztók kissé optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe az idei második félévben apró lépésekkel, de lényegében folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le…
Keresetek: Mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi…
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
GKI Hírlevél
2024. december 19.
Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben az üzleti szféra kilátásai tovább romlottak, de a fogyasztók kissé optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe az idei második félévben apró lépésekkel, de lényegében folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le…
Keresetek: Mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi…
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Minimálbér 2025: íme minden részlet – 2024/25.
2024. december 18.
Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
A magyarok kevésbé félnek, hogy elveszi az AI a munkájukat
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyulnak az emberek világszerte és Magyarországon a mesterséges intelligenciához (AI). Bár a többség bízik abban, hogy az AI nagyobb hatékonyságot fog eredményezni és több szórakozási lehetőséget teremt, de egyelőre nem látjuk, hogy az AI mekkora hatással lesz az egészségünkre, a gazdaságra, ahol élünk, a munkahelyünkre vagy az általános munkaerőpiacra.
