Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A munkaügyi perek határmezsgyéjén – 2024/5.

A határidő és az időtartam közötti különbség és munkajogi jelentősége
Talán elsőre nem is gondolnánk, de az időnek meghatározó jelentősége van a jogviszonyokban. Nincs ez másképpen a munkajog területén sem. A határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam rendeltetésének megkülönböztetése, illetve szabályainak pontos ismerete ezért kulcsfontossággal bír mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

Egyre több vállalatnál döntenek a home office megszüntetése mellett
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.

Nem csökken a nemek közötti bérszakadék, de már bátrabban váltanak a nők munkahelyet
Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy a jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék, ami a 2021-ben mért 13,2%-ról 2022-ben 13,5%-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban nőtt a bérszakadék, Magyarország bekerült a top15-be.

A nők átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában
A női vezetők száma és a nők foglalkoztatottsága is dinamikusan emelkedett Romániában.

Új foglalkoztatási igazolás jár a távozó munkavállalónak – 2024/4.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj
A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások
A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.

„Egy nappal se tovább?” – A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei
A törvény lehetővé teszi a munkaviszony felmondási idő nélküli megszüntetését, ám ennek különböző módjaihoz csak jól behatárolt esetkörben lehet folyamodni.

Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről – 2024/3.

Ki nem túlórázhat?
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát
A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

Egyszerűsödött a már foglalkoztatott, megváltozott munkaképességűek ellátásainak igénylése
Egyszerűsödött idén a már foglalkoztatási jogviszonyban álló, megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak igénylése – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóban.

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria – 2024/2.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
A próbaidő tartama alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható, ami ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a felmondás közlésére ne kerülhetne sor jogellenesen. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül ismertetjük, hogy mi a jogi megítélése annak az esetnek, amely szerint a munkáltató a próbaidő tartama alatt kizárólag a munkavállaló betegsége miatt közli felmondását.

A munkáltatói jogkör gyakorlója
A foglalkoztatás szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye kiemelt jelentőséggel bír; ez a személy jogosult ugyanis a munkavállalókkal szembeni döntések meghozatalára. A jogkör gyakorlása azonban nemcsak a munkáltatói jogok munkavállalóval szembeni gyakorlását jelenti, hiszen sok esetben ez az a személy, aki a vállalt kötelezettségeket is teljesíteni köteles.

2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

65 ezerben maximalizálják a kiadható munkavállalási engedélyek számát
A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei – 2024/1.

A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége
A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.

Munkaviszony vagy segítő családtag?
Ismertetjük a segítő családtag tb-jogviszonyával kapcsolatos szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.

Soha nem volt még olyan kevés regisztrált álláskereső, mint 2023-ban
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2023-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly átlagosan havi 232 ezer álláskeresőt tartott nyilván, amely további 6 ezerrel volt kedvezőbb az eddigi 2022-es rekordévhez képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tanulmányi szerződés főbb szabályai – 2023/24.

Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló helyzete
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.

A vallási jelképek viselése a munkahelyen: a közigazgatási szerv dönthet a tiltás mellett
A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák.

Jövőre a vállalatok átlagosan 12 százalékos béremelést terveznek
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés: az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – közölte a Profession.hu a HR Körkép felmérése alapján kedden.

Minimálbér 2024: íme, minden részlet – 2023/24.

A távolléti díj szabályai és számítása
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.

A bruttó átlagkereset 557 900 forint volt szeptemberben, 14,1 százalékkal magasabb
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A munkahelyi zaklatás közvetett részesei: szem- és fültanúk
A prevenciós irodalom a zaklatás témakörében kifejezetten hangsúlyozza a határsértő, emberi méltóságot sértő szituációk tanúinak szerepét. Azokét, akik jelen vannak, akik közvetve ugyan, de részesei ezeknek a helyzeteknek; látják, hallják a történéseket, mintegy kívülállóként nyugtázzák a látottakat, hallottakat. A nemzetközi szakirodalom ’bystander’-ek-nek hívja őket.

A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény dilemmái – 2023/23.

Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.

Multicégek becsábítása: turbófokozatba kapcsolna a kormány
A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.

A friss Mt-változások gyakorlati tapasztalatai – 2023/22.

Azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

Vajon tíz éve múlva lesz-e alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben?
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

A bruttó átlagkereset 555 900 forint volt 2023 augusztusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.

Ezt érdemes tudni a munkáltatói szabályzatról – 2023/21.

A kereset és módosítása a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben
Mai cikkünkben szerző a munkaviszony munkáltató részéről történő, jogellenes megszüntetése és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított peres eljárások egypár gyakorlati kérdését járja körül.

Lehet-e azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka az, ha a keresőképtelen munkavállaló megszegi az együttműködési kötelezettségét?
A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XX. Magyar Munkajogi Konferencia zárónapján, 2023. október 12-én az alábbi jogeset részletes elemzésén túl, dr. Zambó Réka ügyvéd segítségével azt a kérdéskört járták körbe a résztvevők, hogy a törvényes távolléten (pl. betegség vagy szabadság miatt) levő munkavállalót milyen kötelezettségek terhelik, illetve a munkáltatónak milyen jogai vannak a hasonló élethelyzetekben.

Az elévülés nyugvása munkajogi igénynél
Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.