Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A foglalkoztatási formától is függ a diákmunka keresete – 2024/12.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

Szavazás vagy munka? – a választásokon való részvétel munkahelyi lehetővé tétele
2024. június 9-én Magyarország választópolgárai ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak. A választások napja – ahogyan azt a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) előírja – vasárnapra esik, ezért a legtöbb munkavállaló számára nem jelent nehézséget, hogy pihenőnapján gyakorolja választójogát. Nem mindenkinek adatik azonban meg a munkamentes vasárnap, ezért azoknak, akiknek vasárnapra is be van osztva munkaidejük, fejtörést okozhat, miként járulhatnak az urnákhoz. A Munka törvénykönyve 2022. július 26. napjától hatályos rendelkezése segítséget jelenthet abban, hogy a munkavállaló a munkahelyi kötelezettségei mellett a választásokra is eljusson.

Emelte a minimálbért a román kormány
A román kormány 12 százalékkal megemelte a minimálbért csütörtöki ülésén – írja az Agerpres. Ez idén a második minimálbér-emelés.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme – 2024/10.

A munkavállalók képviselői bíróság előtt – A szakszervezetek és az üzemi tanácsok státusza munkaügyi bírósági eljárásokban I.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

A kapcsolattartás kulcsfontosságú a szülés után visszatérő munkavállalók megtartásában
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól – 2024/9.

Szolgáltatásnyújtás vagy bújtatott munkaerő-kölcsönzés? Az „employer of record” jelenség
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén – 2024/8.

NAV mobilappban bárki ellenőrizheti foglalkoztatásának szabályosságát
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti néhány koppintással, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e – hívta fel a figyelmet az adóhivatal csütörtököni közleményében.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

A tévedés és a megtévesztés szabályai a munkajogban – 2024/7.

Életbe lépett a legális munkavállalás szigorításának első szakasza Nagy-Britanniában
Életbe lépett csütörtökön a külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának anyagi feltételeit szigorító folyamat első szakasza.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A felesleges értekezletek és a belső kommunikációs akadályok is hátráltatják a dolgozókat
A felesleges értekezletek, a rosszul elmentett dokumentumok és a belső kommunikációs akadályok is sok problémát okoznak az irodai dolgozóknak – derül ki abból az országos reprezentatív produktivitás kutatásból, amelyet a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készített az NRC piackutató közreműködésével.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor – 2024/6.

A tanárok személyes adatainak kezelése videóoktatás során
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.

A vezető tisztségviselő felelőssége a cég tartozásáért
A témakörben meglehetősen sok cikket, részletes jogirodalmat lehet találni jogi oldalakat böngészve. Mindezekre tekintettel magának a (volt) vezető tisztségviselői felelősségnek a kérdését alapjaiban, avagy részleteiben a jelen cikk nem tárgyalja. Ugyanakkor, egy nemrégiben közzétett kúriai határozat egy érdekes elvi jellegű megállapítást tett az ilyen jellegű perekben alkalmazandó bizonyítási érdek tekintetében.

Sok vezető elcsúszhat a jogi megfelelésen
Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.

A családi állapot érdekli legkevésbé a munkáltatókat
Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, Állásbörzén vagy saját céges weboldalon.

A munkaügyi perek határmezsgyéjén – 2024/5.

A határidő és az időtartam közötti különbség és munkajogi jelentősége
Talán elsőre nem is gondolnánk, de az időnek meghatározó jelentősége van a jogviszonyokban. Nincs ez másképpen a munkajog területén sem. A határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam rendeltetésének megkülönböztetése, illetve szabályainak pontos ismerete ezért kulcsfontossággal bír mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

Egyre több vállalatnál döntenek a home office megszüntetése mellett
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.

Nem csökken a nemek közötti bérszakadék, de már bátrabban váltanak a nők munkahelyet
Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy a jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék, ami a 2021-ben mért 13,2%-ról 2022-ben 13,5%-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban nőtt a bérszakadék, Magyarország bekerült a top15-be.

A nők átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában
A női vezetők száma és a nők foglalkoztatottsága is dinamikusan emelkedett Romániában.

Új foglalkoztatási igazolás jár a távozó munkavállalónak – 2024/4.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj
A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások
A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.

„Egy nappal se tovább?” – A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei
A törvény lehetővé teszi a munkaviszony felmondási idő nélküli megszüntetését, ám ennek különböző módjaihoz csak jól behatárolt esetkörben lehet folyamodni.

Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről – 2024/3.

Ki nem túlórázhat?
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát
A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

Egyszerűsödött a már foglalkoztatott, megváltozott munkaképességűek ellátásainak igénylése
Egyszerűsödött idén a már foglalkoztatási jogviszonyban álló, megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak igénylése – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóban.

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria – 2024/2.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
A próbaidő tartama alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható, ami ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a felmondás közlésére ne kerülhetne sor jogellenesen. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül ismertetjük, hogy mi a jogi megítélése annak az esetnek, amely szerint a munkáltató a próbaidő tartama alatt kizárólag a munkavállaló betegsége miatt közli felmondását.

A munkáltatói jogkör gyakorlója
A foglalkoztatás szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye kiemelt jelentőséggel bír; ez a személy jogosult ugyanis a munkavállalókkal szembeni döntések meghozatalára. A jogkör gyakorlása azonban nemcsak a munkáltatói jogok munkavállalóval szembeni gyakorlását jelenti, hiszen sok esetben ez az a személy, aki a vállalt kötelezettségeket is teljesíteni köteles.

2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

65 ezerben maximalizálják a kiadható munkavállalási engedélyek számát
A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.