Csongrád Megyei Iparszövetség

„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül – 2021/14. szám

„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.

“Elsöprő siker” a négynapos munkahét Izlandon
A munkaidő csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítené.

Megemelték a Nyári diákmunka program keretösszegét
Már az első héten a húszezret közelítette a Nyári diákmunka program támogatásával munkába állt nappali tagozatos diákok száma, a kormány a kiemelt érdeklődésre tekintettel az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 400 millió forinttal megemelte – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca szerdai közleménye szerint.

A jogosulatlan személy által tett jognyilatkozat érvénytelenségének kiküszöbölése
A munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a jognyilatkozatok megtételére. Így, amikor a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, az erre vonatkozó jognyilatkozatot a munkáltató nevében a munkavállaló vonatkozásában munkáltatói jogkört gyakorló személy írhatja alá. Kérdésként merül fel azonban, hogy mikor, illetve mit tehet a munkáltató, ha nem a megfelelő személy írta alá a jognyilatkozatot.

Az azonos felek között létrejött több munkaviszony esetén alkalmazandó napi pihenőidő
Egy román bíróság az azonos felek között fennálló több munkaviszony esetén a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó uniós szabályok megfelelő alkalmazása érdekében előzetes döntéshozatal keretében fordult az Európai Unió Bíróságához. Vajon a napi 11 órás minimális pihenőidő munkaviszonyonként vagy munkavállalónként értendő? Jelen cikk a kérdés tárgyában hozott uniós ítélet összefoglalója (C‑585/19. sz. ügy).

Nem szűnik meg automatikusan a munkahelyi maszkviselés
Ha elérjük az 5,5 millió beoltottat, a munkáltató akkor is köteles gondoskodni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről. Így például kockázatértékelés alapján egyes munkavállalói csoportoknál továbbra is elrendelhető a maszkviselés. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal elemzése.

EY: sokan felmondanának rugalmas munkavégzés nélkül
Az alkalmazottak többsége akár ott is hagyná a munkahelyét, ha az nem biztosítana számára hosszú távon is rugalmas munkakörülményeket – mutat rá az EY 16 országban több mint 16 000 dolgozóval készített nemzetközi kutatása. A koronavírus-járvány hatására változó igényekhez a cégeknek is alkalmazkodniuk kell, ha versenyképesek akarnak maradni a munkaerőpiacon.

A diákmunka jogi aspektusai – 2021/13. szám

A diákmunka jogi aspektusai
A diákok körében gyakori, hogy tanulmányaik folytatása mellett, illetve nyáron iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy olyan atipikus munkavégzési forma, amely során a diák és a szövetkezet között áll fenn jogviszony, azonban a diák egy olyan harmadik személy számára végez feladatot, akivel nem áll jogviszonyban. A szövetkezeti foglalkoztatás tehát egy speciális, megbízási jellegű jogviszony, amely során a Munka Törvénykönyve csak szűk körben alkalmazandó.

Diákmunka szabályok az Mt. szerint
A nyár nem csak a nyaralás, hanem ehhez az időszakhoz kötődő diákmunka ideje is, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) milyen speciális szabályokat határoz meg ezekre a munkavállalókra – írja az RSM blogja.

Támogatást igényelhetnek az önfoglalkoztatók
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat azon Önfoglalkoztató, aki nem volt jogosult ágazati bértámogatásra.

2023-ig 15 százalékkal emelkednek a bérek a közszolgáltató vállalatoknál
A kormány 3 éves bérmegállapodást ír alá, amely lehetővé teszi, hogy az állami közszolgáltató vállalatoknál 15 százalékkal emelkedjenek a bérek 2021-2023-ban összesen 152 milliárd forintból – mondta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

A vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
A vezetők a munkáltató szervezeti hierarchiájának élén álló munkavállalók, amely befolyásos pozíció miatt szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak rájuk. Ezzel párhuzamosan, a betöltött magas pozíció és a munkáltató működésében meghatározó szerep miatt gyengébb jogi védelem illeti meg őket.

A korhatár előtti ellátás mellett dolgozó munkavállaló
A korhatár előtti ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytató személy munkajogi és társadalombiztosítási szempontból is sajátos helyzetben van.

Milyen munkavédelmi szabályokat kell betartani a hőségben?
A szabadban hideg vizet és árnyékos pihenőt kell biztosítani, az irodában pedig a klímaberendezést pedig ki kell tisztítani a nyári első használat előtt

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő? – 2021/12. szám

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?
A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe.

Tíz nap többletszabadságot kapnak a koronavírus elleni védekezésben részt vevők
A Magyar Közlönyben megjelent intézkedés több mint 170 ezer közszolgálatban foglalkoztatottat érint.

ManpowerGroup : Felpörög a létszámbővítés a hazai cégeknél
A következő negyedévben a hazai munkáltatók 12 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 4 százalékuk tervez. Ennél nagyobb optimizmusra utoljára 2019 első negyedévében volt példa – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből, olvasható a cég Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

A diákmunka segíthet a gazdaság újraindításában
Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.

Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.

A csoportos létszámleépítés visszatérő kérdése
Az EUB úgy foglalt állást, hogy annak értékeléséhez, hogy egy vitatott egyéni elbocsátás csoportos létszámcsökkentés részét képezi‑e, az e rendelkezés által a csoportos létszámcsökkenés fennállásának megállapításához előírt referencia‑időszak kiszámítása során figyelembe kell venni azt a teljes, egymást követő 30 vagy 90 napos időszakot, amelynek során ezen egyéni elbocsátásra sor került, és amelynek folyamán a munkáltató részéről, ugyanezen rendelkezés értelmében nem a munkavállalók személyében rejlő egy vagy több ok miatt a legnagyobb számú elbocsátás történt.

Jön a szezon: az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – 2021/11. szám

Jön a szezon: az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Gyakran előfordul, hogy egy munka csak rövid időt igényel, pár napra van csak szükség a megfelelő munkavállalókra. Köthető erre a rövid időre is határozott idejű munkaszerződés, de ennél jobb megoldás lehet ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák a szükséges munkaerőt.

Mi jön az ágazati bértámogatás után?
A kibővített Vállalatok munkaerő támogatása program tízezrek elhelyezkedését segítheti Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai és parlamenti államtitkára szerint.

A foglalkoztatás ellenőrzése nemzetközi helyzetekben
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések?

„Ki itt a főnök?” – a több foglalkoztatóval megvalósuló munkavégzés variációi
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.

Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.

A csoportos létszámleépítés visszatérő kérdése
Az EUB úgy foglalt állást, hogy annak értékeléséhez, hogy egy vitatott egyéni elbocsátás csoportos létszámcsökkentés részét képezi‑e, az e rendelkezés által a csoportos létszámcsökkenés fennállásának megállapításához előírt referencia‑időszak kiszámítása során figyelembe kell venni azt a teljes, egymást követő 30 vagy 90 napos időszakot, amelynek során ezen egyéni elbocsátásra sor került, és amelynek folyamán a munkáltató részéről, ugyanezen rendelkezés értelmében nem a munkavállalók személyében rejlő egy vagy több ok miatt a legnagyobb számú elbocsátás történt.

Változtak munkaügyi feketelista szabályai – 2021/9. szám

A home office éve – infografika
A járvány berobbanásával, a tavalyi második negyedévben, nyolcszorosára nőtt a távmunkában dolgozók részaránya. A leginkább érintett az információ, kommunikáció ágazat, ahol tízből négyen voltak home office-ban. Az InfoTandem infografikája.

Változtak munkaügyi feketelista szabályai
Idén március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges feltételek: ha valaki nem jelenti be alkalmazottját, a bírság mellett már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára – derül ki a NAV közleményéből.

Nem lehet csak úgy belenézni az alkalmazott levelezésébe
Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat. A munkáltató nem ellenőrizheti a privát leveleket, ha ezt mégis megteszi, majd ezek tartalma alapján jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát, akkor ezért kártérítést, a személyiségi jogok megsértése miatt pedig sérelemdíjat is követelhet a munkavállaló – hívja fel a figyelmet act Bán és Karika Ügyvédi Társulás Adó Online-hoz eljuttatott közleménye.

Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?
Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.

A több műszakos tevékenység és a műszakpótlék kapcsolata
Már csak nevéből eredően is egyértelműnek tűnhet, hogy műszakpótlék illeti meg azokat a munkavállalókat, akik több műszakos tevékenységű munkáltatónál végeznek munkát. Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék.

Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció – 2021/8. szám

Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció
Az új törvény értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének.
Tovább olvasom

Felszabadították a SZÉP-kártyát
Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.

Megtriplázódott tavaly az otthonról dolgozók száma
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
Tovább olvasom

Munkavégzés munkaszüneti napon
Munkaszüneti napokon sokszor a munkáltatók és munkavállalók nagy része hosszú hétvégére számíthat, azonban bizonyos munkavállalói csoportok részére a munkaszüneti nap is munkavégzést tartogathat.
Tovább olvasom

Visszafordított áfa a munkaerő-kölcsönzésben: maradtak kivételek
Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal megváltoztak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfakezelési szabályai is és megszűnik a fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben.
Tovább olvasom

Ha a kártérítés krízisbe sodor – a munkavállalói kártérítés bírói mérséklésének lehetősége
A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.

Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre – 2021/7. szám

Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre
A munkajog különféle megoldásokat kínál arra, hogy a szülő ne kerülhessen munkajogi hátrányba azért, mert munkáját nem tudja ellátni a digitális oktatás vagy rendkívüli iskolai, óvodai szünetek miatt.

Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata
A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni.

ITM: az áprilisi bérekre is kérhető ágazati bértámogatás
A bértámogatásra a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz, míg akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Fel lehet-e mondani e-mailben? – elektronikus írásbeliség a munkajogban
A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat – munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés – elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják – írja a HR Portal.hu cikkében Fodor T. Gábor munkajogász.

„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.

A munkába járás költségtérítése
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok – 2021/6. szám

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok
Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok
Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.

Bértámogatás 4.0: újabb ágazatok, megemelt bértámogatási plafon, előlegfizetés
A koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozó rendelkezésekkel egyidőben módosultak a bértámogatással kapcsolatos szabályok: újabb ágazatok kerültek be a bértámogatási programba, és időközben lehetővé vált a támogatás előlegként történő kifizetése, mely cash-flow előnyt jelenthet a munkaadóknak. Az RSM blogbejegyzésében áttekintette a fontos dátumokat, határidőket.

Milyen segítséget ad az állam koronavírus idején?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta: munkáltatói adómentesség, a hitelmoratórium, a családtámogatások meghosszabbítása, a kamatmentes gyorskölcsön, a falusi kisboltok támogatása és a bértámogatások.

Munkaidő számítása a készenlét alatt
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt – 2021/5. szám

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Tehet-e különbséget a munkáltató a védettségi igazolvány alapján?
A munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottakat, de a védettségi igazolvány megléte esetén tehet megkülönböztetést, ha ezt a munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei.

A munkaerő-kölcsönzés jogszerű és rendeltetésellenes alkalmazása
A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik – nem tárgya a munkaerő-kölcsönzés vállalkozási, megbízási szerződéssel történő leplezése.

A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek
Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder felméréséből.

Milyen HR-stratégiával terveznek a vállalatok idén?
A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését – derül ki a Randstad kutatásából.

A leendő örökbefogadókat megillető munkavégzés alóli mentesülés
A munkáltató számára ideális világban a munkavállaló a beosztás szerinti munkaideje valamennyi percét ténylegesen a munka végzésével tölti. Azonban a munkavállaló is ember, így számos olyan körülmény adódhat, amely miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ilyen kedvezmény illeti meg 2020 szeptembere óta a leendő örökbefogadókat is.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait – 2021/4. szám

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.

Távmunka vs home office
A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.

Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?
A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik?

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

Új eszközt vethetnek be a feketefoglalkoztatókkal szemben
Idén tavasztól a jogsértésen ért munkaadók kötelesek lesznek jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Brexit: az üzleti utak is nehezebbek lettek
Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak munkát Magyarországon – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői.