Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Munkaáltatói jogkör gyakorlása vezető tisztségviselő felett – 2026/10.

2026. április 30.

Külföldi munkavállalók elszállásolása, mint az egyenlő bánásmód érvényesülésének kerékkötője
Az utóbbi években egyre több munkáltató foglalkoztat harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországon. A gyakorlatban visszatérő problémaként jelenik meg, hogy a külföldi munkavállaló részére a munkáltató szállást biztosít, míg az azonos munkakörben dolgozó magyar munkavállaló ilyen vagy ezzel egyenértékű juttatásban nem részesül. A helyzet megítélése összetett, és a munkajogi, idegenrendészeti, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok együttes értelmezését igényli.

Februárban 725 500 forint volt a bruttó átlagkereset
2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fizikai dolgozók átlagos órabére elérte a 2390 forintot az első negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2390 forint volt az első negyedévben, ami 6,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 2250 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és az RSM Hungary.

Felelősség munkáltató által biztosított eszközök magáncélú használata esetén – 2026/9.

2026. április 16.

Az engedélyhez kötött munkaviszony vége
Ahogy az engedélyköteles foglalkoztatás érdekében kötött munkaszerződések tartalmáról szóló előző cikkünkben említettük, az engedélyköteles foglalkoztatást – így kiemelten a harmadik országbeli állampolgárokét – határozott idejű munkaviszonyok jellemzik. Határozott időre szóló munkaszerződések kötése esetén szükséges a munkaviszony határozott idő lejártával történő megszűnésének szabályaival tisztában lenni, illetve figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogszerűen a határozatlan idejű munkaviszonyok kapcsán megszokottól részben eltérő feltételrendszer mentén kerülhet sor.

Szövetkezet keretében végzett munka és nyugdíj
Ismertetjük a különböző szövetkezetekben végzett munkák jogi megítélését és a nyugdíjhoz való viszonyukat.

KSH: januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forint volt
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Családlátogatás a munkáltató költségére – 2026/8.

2026. április 1.

A magyar cégek 75 százaléka ellenzi ezt a változást, pedig júniustól kötelezővé válik
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe, ami jelentős változásokat hozhat a vállalatok bérezési és HR-folyamataiban. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése az átláthatóbb bérrendszerek és a munkavállalói jogok erősítése révén.

Trenkwalder: paradox munkaerőpiaci helyzet a gyógyszeriparban
A piaci átlagnál magasabb juttatások, a kiszámítható túlórarendszer, a széles körű cafeteria- és bónuszjuttatások, illetve a rendszeres egészségügyi és prevenciós szolgáltatások hosszú ideje vonzó, magas presztízsű munkahelyekké teszik a gyógyszeripari cégeket a hazai munkavállalók körében. Ennek ellenére a szektor cégeinek egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett kékgalléros munkavállalók számára kínált pozícióik betöltése. E látszólagos ellentmondás főbb okait és a jövőbeli kilátásokat mutatja be a Trenkwalder most közzétett elemzése.

MŰISZ: Valódi rugalmasságot vár a Z és az Alfa generáció a munkaerőpiacon
Egyre élesebb a feszültség a munkáltatói elvárások és a diákok valós igényei között a hazai munkaerőpiacon. A MŰISZ Iskolaszövetkezet friss elemzése szerint, miközben a cégek „kész” szakembereket keresnek gyakornoki pozíciókra, a fiatalok számára a rugalmasság és a tanulási lehetőség a prioritás.

Az írásbeli kommunikáció írott szabályai a munkajogban – 2026/6.

2026. március 4.

Bértranszparencia a gyakorlatban – mit ígér és mit hozhat a nemek közötti bérszakadék csökkentésében?
A „Nők a jogban” szervezet beszélgetéssorozatának bértranszparenciáról szóló szakmai eseménye arra a kérdésre kereste a választ, hogy az uniós bértranszparencia-irányelv képes lehet-e valódi változást elérni a nemek közötti bérkülönbségek csökkentésében, vagy csupán újabb adminisztratív terhet ró a munkáltatókra. A panel résztvevői Óváry-Papp Nóra (vezető ügyvéd, Baker&McKenzie), Mészáros Melinda (jogi igazgató, ALTEO Nyrt.), Palásti G. György (country manager, Gi Group Holding) és Velkey Gábor (associate, Dentons Réczicza) voltak.

8,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset
2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2026 a tudatos építkezés éve lehet a kékgalléros szektorban
A 2025-ös év a fizikai munkaerőpiacon nem a látványos bővülésről, hanem a stabilitás megőrzéséről szólt. Az új belépők kiválasztásánál egyre inkább a tényleges kompetenciák és a gyakorlati tapasztalat került előtérbe, miközben elsősorban a meglévő állomány megtartására koncentráltak a cégek a WHC Csoport tavalyi éves elemzése alapján. A szakértők szerint 2026 egyik legfontosabb kifejezése a tudatos humántőke-menedzsment lesz a fizikai munkaerőpiacon.

Haláleset a munkavállaló családjában – 2026/5.

2026. február 19.

Bértranszparencia: A felkészülést most már nem lehet halogatni
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén. Leginkább az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja a rendezvényen megkérdezett szakembereket a helyszínen készült gyorsfelmérés alapján.

2025-ben a „most” kultúra és a home office-háború állította válaszút elé a cégeket
A 2025-ös év a végletek éve volt a magyar munkaerőpiacon: miközben az autóipar megtorpanása óvatosságra intette a szereplőket, a logisztika, a kiskereskedelem és a turizmus soha nem látott intenzitással szívta fel a munkaerőt. A WHC Csoport éves elemzése rávilágít, hogy a sikeres toborzás kulcsa tavaly már nem a puszta közvetítés, hanem a technológiai innováció és a hatékonyságnövelés volt.

Öt tévhit a bértranszparenciáról – 2026/4.

2026. február 4.

Egykori vezető tisztségviselő perköltség-követelésének helye a kielégítési sorrendben
A kielégítési sorrend utolsó helyére tartoznak azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, vagy amelyek az adós ingyenes szerződései alapján állnak fenn. Kivétel ez alól az adós felszámolást megelőző vezető tisztségviselője javára, az ellene a felszámolási eljárás alatt megalapozatlanul kezdeményezett peres eljárásban megítélt perköltség-követelés – a Kúria eseti döntése.

Decemberben 4,4 százalékos volt a munkanélküliség, a bruttó átlagkereset pedig 756 400 forint volt
2025 decemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Minimálbér 2026: íme, minden részlet – 2026/1.

2026. január 7.

NAV: elérhetők az szja-kedvezményekről szóló adóelőleg-nyilatkozatok
A NAV részletesen elmagyarázta, miként érdemes nyilatkozniuk az szja-kedvezményekre jogosult édesanyáknak és családoknak.

A számviteli szakemberek rejtett terhei – friss jóllétkutatás mutatja meg a szektor valódi kockázatait
A számviteli szakemberek jelentős stresszterheléssel dolgoznak, miközben a vállalati oldalon még mindig korlátozott szervezeti szintű stresszkezelési támogatás áll rendelkezésre – derül ki a friss kiégés-stresszérzékelés-jóllét-kutatásból.

Lehet-e mérhető és hatékony a távmunka?
Hibrid munkavégzés: a munkahelyi dinamikák újragondolása a pandémia után címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) november 26-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukács Társalgójában, valamint az online térben.

Aláírták a bérmegállapodást – 2025/24.

2025. december 10.

Munkáltatói rémálom: csendes felmondásban a dolgozók háromnegyede?
A csendes kilépés, illetve a munkavállalói lojalitás drasztikus romlása az utóbbi években került a kutatások középpontjába, és minden felmérés szerint hatalmas mértékű, ami jelentősen rontja az egyes cégek, összességében teljes ágazatok, nemzetgazdaságok teljesítményét. A jelenségnek számos oka van, de a fontosabbak közül a belső kommunikáció, illetve a munkahelyi légkör és kultúra a legkönnyebben orvosolhatók közé tartozik.

Bértranszparencia, átlátható bérezés – a munkáltatók előtt álló kihívások
A bér ekvivalencia, vagyis az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve a modern munkajog egyik sarokköve. Az új uniós bértranszparencia-szabályozás ennek betartását már nem hagyja a munkáltatók belátására: minden cégnek átlátható és objektív szempontrendszert kell kialakítania a bérek megállapításához. A bér ekvivalencia így a következő években nemcsak elméleti alapelv, hanem a napi gyakorlat számon kérhető része lesz.

Mesterséges intelligencia és bizonyítási kérdések munkaügyi perekben – 2025/23.

2025. november 26.

Cinkos, aki néma? – a (volt) munkatársak mint tanúk munkaügyi perekben I.
Munkaügyi perekben a jogvitát sokszor a tényállás apró részletei döntik el: például egy konfliktus valódi természetének, tartalmának szempontjából igen fontos lehet egy munkahelyi légkör, egy elejtett szó, egy íratlan helyi gyakorlat feltárása. Ezek a mozzanatok „papírból” – vagyis: iratokból, okirati bizonyítékból – vajmi kevéssé ismerhetők meg. Ilyenkor gyakran nem áll rendelkezésre más lehetőség, mint a munkatársak tanúként való meghallgatása. Az ilyen bizonyítás azonban sokszor aggályokat vet fel a peres felekben. Ez a cikksorozat – két részben – a (volt) kollégák tanúként való meghallgatásának indítványozásával kapcsolatos egyes elvi és praktikus kérdéseket járja körül.

A kollektív szerződések arányát 80 százalékhoz kell közelíteni, ami ma itthon legfeljebb 20 százalék
Alig másfél hónapja van a magyar kormánynak egy EU-s elvárás teljesítésére, ami nem más, mint kidolgozni azt a cselekvési tervet, amelynek alapján növelni lehet – és kell – azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol kollektív szerződés garantálja a munkavállalók biztonságát és bérét. Az uniós minimálbér-irányelv ugyanis minden tagállamra előírja, hogy kollektív szerződés alatt dolgozó munkavállalók aránya közelítsen a 80 százalékhoz. Nálunk ez az arány legfeljebb 20 százalékos – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ érdemi párbeszédet és a cselekvési terv mielőbbi kidolgozását sürgeti.

A kollektív szerződés felmondásához való jog
A kollektív szerződés megkötését követően kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezet jogosult a kollektív szerződés-módosítást kezdeményezni és az erre vonatkozó tárgyaláson részt venni, azonban a szerződéskötő féli minőség és ennek részjogosítványaként a felmondás joga a módosítás megtörténtének, illetve az abban félként való részvétele bizonyítottságának hiányában nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.

Nyugdíj melletti munka esetén nincs se tb, se szocho – foglalkoztatási előnyök
A nyugdíj melletti munkavégzés ma már nemcsak egy rugalmas munkerőpiaci megoldás, hanem anyagilag is kifejezetten megéri foglalkozatottnak és foglalkoztatónak egyaránt, nincs például tb és szocho sem – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.

Év végi bértervezés? A minimálbér-emelés mindent borít
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi a Niveus.

A csoportos létszámcsökkentés menete – 2025/22.

2025. november 12.

Profession.hu: főként az IT, az építőipar és az egészségügy területén nőttek a bérek
A bérinformációt tartalmazó hirdetések alapján a legnagyobb mértékben az IT, üzemeltetés, telekommunikáció, az építőipar, az üzleti támogatóközpontok és az egészségügy, gyógyszeripar területén nőttek a kínált átlagos nettó fizetések a harmadik negyedévben éves összevetésben – közölte a Profession.hu legfrissebb, harmadik negyedéves jelentésében.

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra – ennyit lehet keresni a kiskereskedelemben
Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt. A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.