Interjú az MI ügynökkel: a HR sci-fi jogi oldala
A HR sci-fi a szemünk előtt játszódik: kétségtelen, hogy a HR technológiák a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyik leggyorsabban fejlődő szegmense. Ma már teljesen átalános, hogy MI chatbottal interjúznak a jelöltek, MI alapú szoftverek segítenek a bérszámfejtésben és MI által vezérelt prediktív elemzést használnak a munkaerő-tervezéshez. A fejlődést nem lehet megállítani, de a hiperűrsebességgel száguldás közben érdemes figyelmet fordítani a jogi megfelelési követelményekre, mert különben több fejfájást okozhat a nem körültekintően végrehajtott digitalizáció.
Így próbálják átverni a HR-eseket: egyre kifinomultabbak a jelentkezők
Egyre rafináltabb módszerekkel próbálják megvezetni a munkaadókat az álláskeresők. Egy lengyel cégnél például egy deepfake videóinterjún keresztül próbált bejutni egy nem létező, AI által generált jelentkező. Bár az eset extrém, a probléma egyre gyakoribb: a HR-eseknek egyre inkább az is a dolguk, hogy kiszűrjék a valóságtól elszakadt pályázatokat.
Lesújtó statisztika: a munkavállalók fele semmit nem sportol
A munkavállalók több mint 50 százaléka semmilyen rendszeres fizikai aktivitást nem végez, a Fitt Magyarország (FIMA) és a TritonLife Magánkórházak új, közös kezdeményezése viszont magyarok tízezreit sarkallhatja mozgásra. A Fitt Triton országos közösségben magánszemélyek és cégek a teljesség igénye nélkül tematikus gyalogtúrákon, dunai evezésen, de akár történelmi kirándulásokon is részt vehetnek, ezáltal nemcsak egészségesebb életmódot alakíthatnak ki, hanem egy támogató, inspiráló közösség részévé is válhatnak.
A beruházások üzembe helyezéséig is érkezhetnek vendégmunkások
A beruházások üzembe helyezése érdekében lehetővé válik vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása, amennyiben munkavállalásuk előzetes csoportos jóváhagyással történik – áll a nemzetgazdasági tárca rendelet-tervezetében.
KSH: januárban a bruttó átlagkereset 668 100 forint volt, ez 10,4 százalékos növekedés 2024-hez képest
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 10,4, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A láthatatlan munka világnapja – a társadalom csendes motorjai a nők
Április első keddjén, a láthatatlan munka világnapja alkalmából a WHC, Magyarország egyik legnagyobb HR szolgáltatója azokra hívja fel a figyelmet, akik a társadalom és a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, ám gyakran észrevétlen tevékenységet végeznek. A láthatatlan munka magában foglalja a háztartási feladatokat, a gyermeknevelést, az idős vagy beteg hozzátartozók gondozását, valamint az önkéntes munkát, amelyeket többnyire anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek.
A másodfokú hatóság a fellebbezés valamennyi releváns elemére indokolással köteles kitérni
A másodfokú hatóság a fellebbezési eljárás során a fellebbezésben foglaltakhoz nincs kötve. A fellebbezéshez való kötöttség hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a fellebbezési érvek között önkényesen válogathat, hanem a fellebbezés valamennyi releváns elemére ki kell térnie és arról az indokolásában számot kell adnia. Ennek elmaradása esetén, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés miatt a határozat megsemmisítése indokolt – a Kúria eseti döntése.
Adómentesség a többgyermekes anyáknak – Csökkenhet emiatt a fizetésük?
2025 októberétől a háromgyermekes anyák, majd fokozatosan a kétgyermekes anyák is adómentességet élvezhetnek munkabérük után. Egyes közösségi csoportokban azonban aggódó bejegyzések követik egymást, hogy a munkáltatók ezt kihasználva majd csökkenteni fogják a béreket. De vajon van ennek valós alapja? Milyen jogi garanciák védik az érintett munkavállalókat, és milyen lehetőségei vannak az édesanyáknak?
Erre figyeljünk a cafeteriánál adózási szempontból
A cafeteria-juttatások szabályozása 2025-ben a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt számos új lehetőséget hozott. A lehetőségek a SZÉP Kártya lakásfelújítási opciótól az adómentes állatkerti belépőn át a távmunka-támogatásig számos megfontolásra érdemes opciót tartalmaznak.
A vezetői juttatások
A jó vezető nagyon sokat javíthat a vállalkozás mindennemű helyzetén. A jó munkát magasabb bérrel, jutalommal, de sajátos juttatásokkal is lehet díjazni. A mindennapokban igen sokféle vezetői igény merül fel. Ezek egy része kielégíthető, más része nem. Minden a vállalkozás nagyságán, anyagi helyzetén, az adóterhelésen és a vezetői kívánalmakon múlik.
Mennyit ér egy friss diploma? – Bruttó 700 ezer forintos kezdő fizetés már szinte alap
A friss diplomások soha nem látott ütemben szállnak versenybe a legjobb állásokért, miközben bérigényeik is egyre merészebbek. A WHC Csoport szakértői elemzése szerint a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén már nem ritka a bruttó 700 ezer forintos kezdő fizetés, sőt, olyan eset is előfordul, hogy a pályakezdők többet kérnek, mint a tapasztaltabb kollégák.
Manpower: A hazai cégek 78 százaléka emeli az idei első félévben alkalmazottainak bérét
2025 első félévére a munkáltatók 78 százaléka tervezett béremelést végrehajtani, ám 31 százalékuk csupán 5 százalék alatti mértékben kívánja növelni a fizetéseket. A kiegészítő juttatásokat tekintve ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez emelést az időszak során – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és Foglalkoztatási Trendek címmel ma közzétett felméréséből.
Csak a munkabérre vonatkozik az anyák adómentessége
Hankó Balázs a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában mondta el, hogy a két- és háromgyermekes édesanyáknál a munkabére lesz mentes a személyi jövedelemadótól. Ezzel eldőlt, hogy az osztalékbevétel és az árfolyamnyereség nem lesz adómentes ettől az intézkedéstől.
Idén érdemes újra megnézni, mit tudnak a cafeteria juttatások
Mi van a jó pap sírjára írva? Tanulmányait sikeresen befejezte! A vicc az adótanácsadókra halmozottan igaz, idén különösen: a munkavállalóknak adható juttatásokra vonatkozó szabályok számos pontban változtak. Kedvezmények gyerekeseknek vagy pályakezdőknek, SZÉP Kártya lakásfelújításra vagy sportra, cafeteria home office-ra vagy szabadnapra. Most végigvesszük, mi minden változik 2025-ben.
Diákok állhatnak az alkalmi és idénymunkások helyébe?
Jelentősen megugrott idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, emiatt félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatás felé fordulnak. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé – jelzi előre a Trenkwalder.
Az új minimálbér hatása az adó- és járulékszabályokra, ellátásokra
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent írásban bemutatja, hogy a 2025. január 1-jétől alkalmazandó megemelkedett minimálbér, garantált bérminimum milyen változásokat eredményez a jövedelemadóztatás és a járulékszabályok alkalmazása, illetve az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapítása során.
Amilyen könnyű beleesni, annyira fájdalmas: egy adócsapda, amely sok munkáltatót érint
A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével mutatjuk be a problémakört.
Kirúgjam vagy kineveljem? – Toxikus vezetők a munkáltató szemszögéből
Mit tegyek, ha munkáltatóként, cégvezetőként toxikus vezetővel van dolgom? Egyáltalán miről ismerem fel, hogyan és mi alapján mérlegeljek vagy döntsek vele kapcsolatban? Hogyan kezeljem Őt rövid, illetve hosszú távon? Egy könnyed bepillantás erejéig a fenti kérdéseket járjuk körül, és keresünk kapaszkodókat az eligazodáshoz.
A platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából, Dr. Rácz-Antal Ildikó által készített szakértői tanulmány célja a platformalapú munkavégzés jogi kereteinek átfogó elemzése, beleértve a jogviszony minősítésének kérdését, az algoritmizált menedzsment problémáit, valamint a kollektív munkajogi aspektusokat. Emellett a tanulmány vizsgálja az Európai Uniós és hazai jogszabályi kereteket, a jogalkalmazási gyakorlatot, és szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a szabályozás fejlesztésére. A cikk a tanulmányból készült összefoglaló.
A bruttó átlagkereset 695 100 forint volt novemberben, 11,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2024. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kedvezményesen 1,8 milliót adhat a munkáltató a harmincöt évnél fiatalabb dolgozóinak lakhatásra
A munkáltató 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatja a harmincöt év alatti dolgozóinak lakhatását. Így az alkalmazottjának a lakásbérleti díjához vagy a lakáscélú hitelének törlesztőrészletéhez járulhat hozzá – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Profession.hu: idén minden második cég tervez béremelést
A munkaerőpiaci kereslet és kínálat dinamikájában nem számít jelentősebb változásra az év első felében a Profession.hu, az állásportál legfrissebb felméréséből kiderül, hogy az idén minden második cég tervez béremelést, amelynek átlagos mértéke 9,5 százalék.
Indul a havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás a 35 éven aluliaknak
A 35 évnél fiatalabb munkavállalók havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást is kaphatnak a munkáltatótól, ami évi 1,8 millió forintos támogatást is jelenthet – közölte a kormány Facebook-oldalán megjelent videóban hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője.
Már januárban érdemes nyilatkozni a megemelt családi adókedvezmény érvényesítéséhez
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg.
Sürgősen biztosítást kell kötniük az építőiparban dolgozóknak
Aki az építőiparban dolgozik, annak kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást kötnie január 15-ig. A kamara még tavaly kiküldte az értesítést az érintett vállalkozásoknak, felhívva a figyelmet, hogy aki ezt nem teszi meg, annak felfüggesztik az építőipari regisztrációját. Ennek híján pedig legálisan nem lehet munkát vállalni. A vállalkozások szerint határidő-hosszabbításra lenne szükség, illetve a jogszabály finomítására, mert így aránytalanul nagy terhet raknak azokra, akik csak javítással, karbantartással foglalkoznak. Minimum 50–60 ezer forint lehet a biztosítás.
Nagy a váltási hajlandóság a hazaik menedzserek körében
Évek óta nem volt olyan magas a váltási hajlandóság a vezetők körében, mint az idén, Magyarországon a menedzserek 28 százaléka aktív álláskeresővé vált, miután a keresetük vásárlóereje jelentősen csökkent; valószínűleg nem lesznek elégedettek a körükben 2025-ben várható 5-8 százalékos béremeléssel sem – derült ki a Wyser Search vezetőkiválasztó cég kutatásából.
Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
A magyarok kevésbé félnek, hogy elveszi az AI a munkájukat
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyulnak az emberek világszerte és Magyarországon a mesterséges intelligenciához (AI). Bár a többség bízik abban, hogy az AI nagyobb hatékonyságot fog eredményezni és több szórakozási lehetőséget teremt, de egyelőre nem látjuk, hogy az AI mekkora hatással lesz az egészségünkre, a gazdaságra, ahol élünk, a munkahelyünkre vagy az általános munkaerőpiacra.
Digitális átállás a munkajogban – Révkalauz, a harmadik mérföldkő
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Czomba: továbbra is stabilan magas a foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt – kommentálta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat pénteki közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.