Csongrád Megyei Iparszövetség

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?
A koronavírus-járvány során a munkavállaló könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy amennyiben nem tud otthon dolgozni, akkor sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesz jogosult, így a legjobb megoldás biztosítani az otthoni munkavégzés körülményeit.

Rezsiutalvány járhat a távmunkához
Az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.

A veszélyhelyzet és a munkajogi eszköztár – A koronavírus járvány tanulságai
A járványhelyzet ellenére sem hagyjuk érdemi információk nélkül ügyfeleinket, amikor a távmunkára és az otthoni munkavégzésre vonatkozó új szabályozás kihirdetésre kerül. Dr. Pál Lajos szakmai házigazda vezetésével egynapos konferencia keretében ismertetjük mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a munkajogászoknak, HR szakembereknek és személyügyi kérdésekben döntéshozóknak feltétlenül ismerniük kell ahhoz, hogy a járványhelyzet okozta munkajogi kihívásokra hatékonyan tudjanak reagálni.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.

Távmunka, home office – mi változhat az Mt.-ben a koronavírus miatt? – 2020/17. szám

Távmunka, home office – mi változhat az Mt.-ben a koronavírus miatt?
A tavaszi veszélyhelyzet rávilágított arra, hogy a távmunka hazai szabályozása még gyerekcipőben jár – írja az RSM blogja. Számos hiányosság nehezíti a távmunka gördülékeny alkalmazását és hosszú távon olyan jogszabályi kereteket kell kialakítani, amely a foglalkoztatás bővülését is elősegítheti.

Jövő hétfőig lehet jelentkezni a bértámogatási konstrukciókra
A bértámogatási programok meghosszabbítását a kormány nem tervezi – közölte az ITM államtitkára.

A munkaviszony megszüntetése munkaerő-kölcsönzés esetén
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra számos speciális szabály vonatkozik. A munkaviszony megszüntetése is egy olyan terület, ahol az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek célja egyrészt a munkaviszonyban részt vevő három szereplő jogosultságainak és kötelezettségeinek elhatárolása, másrészt a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságának biztosítása a munkáltató által történő munkaviszony-megszüntetés könnyebbé és olcsóbbá tételével.

„Jó éjszakát!” – Az éjszakai munka szabályai
A foglakoztatás terén különösen érzékeny időszaknak számít az éjszakai munkavégzés; a szerző az alábbiakban ennek szabályozását tekinti át.

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátai
Az egyszerűsített foglalkoztatás kevés adminisztrációval jár és olcsó, így igen népszerű, azonban alkalmazása során meg kell tartani a rá vonatkozó korlátokat. Mind az ilyen módon foglalkoztatható munkavállalók létszáma, mind a munkaviszony hossza határok közé szorított, ezzel biztosítva azt, hogy ezt a formát a munkáltatók valóban csak alkalmi vagy idénymunka esetében használhassák.

Szabadság járványügyi helyzetben – 2020/16. szám

Szabadság járványügyi helyzetben
Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.

Munkajog a veszélyhelyzet után
Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket

Kártérítési felelősség munkaerő-kölcsönzés során
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, több jogszabályi rendelkezést az általánostól eltérően kell alkalmazni. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek, továbbá a kölcsönvevő által a munkavállalónak okozott kár tekintetében szintén speciális szabályok alkalmazandóak, amelyekre kihatással lehetnek a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban foglaltak is.

Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

Kényszermunka a textiliparban
Az Apple – valószínűleg a hivatalos üzleteiben dolgozó munkatársainak egyenruháit egy olyan cégtől importálta, amelynek kínai leányvállalatát az Egyesült Államok kényszermunka miatt szankciókkal sújtotta

Rezsiátalányt kaphatnak majd a távmunkások
Ősszel kerülhet a kormány elé a foglalkoztatási javaslatcsomag, amellyel a járvány második hullámával megküzdést szolgálná.

Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is – közölte a Magyar Posta Zrt.

A nagy cégek nagyobb arányban álltak át a folyamatos távmunkára veszélyhelyzetben
A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el; minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya – derül ki a Profession.hu felméréséből.

Rugalmasabbá válhat a távmunka szabályozása – 2020/15. szám

Rugalmasabbá válhat a távmunka szabályozása
A kormány tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése.

Elektronikus eszközök használata a munkavégzés során
A koronavírus terjedése miatt sok munkavállaló végzi munkáját otthonról, akár egyoldalú utasításra, akár saját választása alapján. Az otthoni munkavégzéshez azonban elektronikus eszközök szükségesek, hiszen mind a munkavégzés, mind a munka eredményének továbbítása ezeken keresztül zajlik. Fontos kérdés, hogy ki köteles biztosítani ezeket az eszközöket, a munkavállaló mikor jogosult azokat a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni, és a munkáltató milyen mértékben jogosult ezt a használatot, továbbá az elektronikus eszközökön tárolt adatokat ellenőrizni.

A koronavírus hatása a magyarországi foglalkoztatásra
Országos felmérést végez a koronavírus foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól az MTA-PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoportja. Vegyen részt a kutatásban és ajándékba megkapja a XV. Magyar Munkajogi Konferencia tanulmánykötetét!

Hogyan lehet dolgozni iskolaszövetkezeti tagként 2020-ban?
2016. szeptember 1-től módosultak az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályok. 2016. augusztus 31-ig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás.

Külföldi munkavégzés – változott a járulékalap július 1-től
Magyar munkavállalók külföldi munkáért kapott jövedelmének adóztatása örökzöld téma. Az áttekintésnek azonban különös aktualitást ad, hogy a külföldi kiküldetések során alkalmazandó posting irányelv 2020. július 1-től szigorodott, ráadásul ettől az időponttól kezdődően változtak a kiküldetésnél alkalmazandó járulékszabályok is.

Munkajogi dilemma, adójogi megoldás és magánjogi jogkövetkezmények
Cikkünkben a KATA módosítás adójogi és munkajogi aspektusait vizsgáljuk, így többek között a jogszabály-módosítás tartalmáról, a munkaviszony és a vállalkozás elhatárolásáról, illetve a módosítás várható hatásairól lesz szó.

Milyen esetekben támadható meg a közös megegyezés?
Amennyiben a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, sok esetben először felajánlja a közös megegyezés lehetőségét a munkavállalónak. Nem mindegy azonban, hogy ez az ajánlattétel milyen körülmények között valósul meg; a cél tényleg az-e, hogy a munkavállaló részéről a közös megegyezés aláírása valóban tudatos, minden információ ismeretében átgondolt döntés legyen.

Várandósan, biztonságban
Egy baba érkezése mélyreható változás az édesanyja életének minden szegmensére nézve, s nem kivétel ez alól a munkavállalói státusza sem. Minden munkáltató tudja, hogy a várandós, kisgyermekes munkavállalóra egy sor speciális szabály vonatkozik. Ebben a cikkben azt a témát járjuk körül, hogy miként kell eljárnia a munkáltatónak annak érdekében, hogy a gyermeket váró és nemrégen szült munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakörülmények között a dolgozhasson, vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy mi a munkáltató teendője.

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban – 2020/14. szám

Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban
Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Átmeneti időszak – Foglalkoztatási kedvezmények, keresetpótló juttatás és SZÉP kártya
Az egészségügyi válsághelyzetben átmenetileg foglalkoztatási kedvezményeket, különböző adó- és járulékkedvezményeket, a SZÉP kártyát érintő változásokat, és az álláskeresők speciális elektronikus kapcsolattartásának lehetőségét is rendezi az Átmeneti időszakról szóló törvény.

Miben érinti a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változás?
Amikor munkahelyet választunk, figyelembe vesszük a bér nagyságát, az egyes juttatásokat, a munkaidő rugalmasságát, továbbá a munkáltató személyét – jó hírnevét, fennállásának időtartamát, sikerességét. Éppen ezért fontos kérdés, hogy mi történik a munkavállalókkal, a munkaviszonyokkal a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, amelyre például a cég eladása miatt kerülhet sor. Változatlan marad-e a jogviszony, vagy új szerződéskötés szükséges? A közösen vagy egyénileg kiharcolt jogosultságok elvesznek, vagy az új munkáltató köteles ezekhez igazodni? Mit lehet tenni, ha nem szeretnénk az új munkáltató részére munkát végezni?

Új munkaviszony a régi munkáltatónál
Lassan visszaáll a rend a koronavírust követően, egyre több ideiglenes intézkedés kerül visszavonásra, a következő lépés az újranyitás. Szerencsés esetben a cégek megrendeléseinek száma is növekedésnek indul, amelyek teljesítéséhez munkaerőre van szükség. Természetesen előnyös, ha az újonnan felvett munkaerő már gyakorlott és ismerős a munkáltatónál. Így hát felmerülhet a kérdés, hogy a gazdasági recesszió során megszüntetett munkaviszonyok újraéleszthetőek-e.

Morgan Stanley: még mindig alacsony a női informatikusok aránya Magyarországon
Jelentős munkaerőhiány van az informatikai szektorban, és már azelőtt ez volt a helyzet, hogy a járvány hatására még jobban felértékelődött a digitalizáció. Létfontosságú, hogy a nők a több biztatást kapjanak, hogy érdekes és vonzó karrierlehetőségként gondoljanak az informatikára, mivel jelenleg rendkívül alacsony a nők aránya ezeken a pályákon– hívta fel a figyelmet közleményében a Morgan Stanley budapesti irodája. A vállalat több programmal is próbál változtatni a helyzeten – éppen a héten végezte el újabb húsz középiskolás lány a Morgan Stanley munkatársai által tartott, Smartiz nevű oktatási és mentorprogramot, és vehette át oklevelét a műszaki pályán dolgozó nők nemzetközi napját követően.

Adecco: A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni – adta hírül az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a vállalat.

EU: újraírták a nemzetközi szállítást végző járművezetőkre vonatkozó szabályokat
A mobilitási csomag néven ismert új szabályozás célja, hogy felszámolja a versenytorzító jelenségeket a közúti szállítási ágazatban. A magyar EP-képviselők nemmel szavaztak.

Átmeneti szabályok a veszélyhelyzetet követően a munka világában – 2020/13. szám

Átmeneti szabályok a veszélyhelyzetet követően a munka világában
2020 június 17. napjával bezárólag véget ért a veszélyhelyzet, az élet lassan visszatér a normál kerékvágásba. A veszélyhelyzet időtartama alatt a munka világában is született jónéhány speciális rendelkezés, ezek sorsa is rendezésre került átmeneti szabályok segítségével.

Átmeneti időszak – Foglalkoztatási kedvezmények, keresetpótló juttatás és SZÉP kártya
Az egészségügyi válsághelyzetben átmenetileg foglalkoztatási kedvezményeket, különböző adó- és járulékkedvezményeket, a SZÉP kártyát érintő változásokat, és az álláskeresők speciális elektronikus kapcsolattartásának lehetőségét is rendezi az Átmeneti időszakról szóló törvény.

Átmeneti időszak – utazási korlátozások, munkahelyvédelmi bértámogatás
Kik és milyen feltétellel léphetnek Magyarország területére a veszélyhelyzet elmúltával, ismertetjük a munkahelyi karantén szabályait, részletezzük az ellenőrzött bejelentésekre, a munkahelyvédelmi bértámogatásra és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmére vonatkozó átmeneti előírásokat is.

Átmeneti időszak – A felnőttképzésre, szakképzésre és az egyetemekre vonatkozó szabályok
Felnőttképzésre, egyetemekre, szakképzésre és szakmai vizsgáztatásra is megállapít régi-új átmeneti szabályokat az Átmeneti időszakról szóló törvény. Emellett kiemelten a Nemzet Közszolgálati Egyetemre is tartalmaz speciális rendelkezéseket.

A munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő-eszköz is lehet
A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán – írja az RSM blogja.

Meddig érvényesíthetik igényeiket a munkavállalók?
Míg a munkaviszony fennállása alatt a legtöbb munkavállaló nem mer a munkáltatóval szemben fennálló követelései behajtása érdekében erőteljesen, akár jogi úton fellépni, addig a munkaviszony megszűnését követően már nincs visszatartó erő, már nem kell félni retorziótól. Ekkor a munkavállalók akár már a bírósági út lehetőségét is kihasználják igényérvényesítésük érdekében, mielőtt azonban emellett döntenek, érdemes megismerniük, az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatnak, kiszámítani, mely követeléseik évültek esetleg el.

A diákok foglalkoztatásánál is kell munkaszerződést kötni – 2020/12 szám

A diákok foglalkoztatásánál is kell munkaszerződést kötni
A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

NAV: adóazonosító jel kell a diákoknak a munkavállaláshoz
A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tudja igényelni a 20T34-es nyomtatványon – hívta fel a figyelmet az adóhivatal kedden.

Tanulmányi szerződés és egyéni fejlesztési idő
A veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következményeinek csökkentése, a munkahelyek megőrzése érdekében igénybe vehető a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás mellett a bértámogatás. A támogatás igénybevétele során meg kell, vagy bizonyos esetekben meg lehet állapodni egyéni fejlesztési időről, amely időtartam alatt a munkavállaló munkavégzés helyett képzi magát. Habár a tanulás éppen most, a bezártság miatt nehezebb, mégsem lehetetlen, hogy ebben az időtartamban a munkavállalók fejlesszék magukat, és így képzettebben induljanak majd az újból megnyíló munkaerőpiacon. A tanulmányokban való előrehaladás a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is lehet, így az egyéni fejlesztési időben való megállapodáson túl az sem kizárt, hogy a tanulás tárgyában, mikéntjében, a munkáltató által ehhez nyújtott támogatásban is megállapodjanak.

Így vehető igénybe a bértámogatás a kölcsönzött munkavállalók esetén
A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.

Mi a következménye a késedelmes bérfizetésnek?
A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történő bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát előre átgondolni az alternatív lehetőségeket a jogszerű eljárás érdekében.

A jutalék megfizetésének feltételei
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.

AB: Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.

Az osztott napi munkaidő szabályai – 2020/11. szám

Az osztott napi munkaidő szabályai
Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
A munkajogi szabályok a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyára tekintettel látja el munkajogi védelemmel a munkavállalókat. A vezető állású munkavállalókra azonban a kiszolgáltatottság nem vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a szokásosnál csak enyhébb védelmet biztosítanak, továbbá sokkal nagyobb lehetőséget hagynak a feleknek a munkaszerződésben a jogszabálytól való eltérésre. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan szintén az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni velük kapcsolatban.

Az adatvédelmi szempontokra is ügyelni kell a munkahelyek újraindításakor
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések enyhítésével párhuzamosan a cégek és üzletek az újranyitást tervezik, vagy már meg is kezdték. Az újranyitással járó adatvédelmi kötelezettségekre a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda hívja fel a figyelmet.

Itt a munkahelyteremtő bértámogatás
A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított. Ennek fő célja, hogy segítse a munkaerőfelvételt azon munkaadóknál, amelyek a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása miatt kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani az utóbbi hónapokban.

Meghosszabbítják a munkahelyvédelmi bértámogatást
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy augusztus 31-ig meghosszabbítják a munkahelyvédelmi bértámogatást.

Veszélyhelyzet – változó felnőttképzési szabályok, speciális átképzési támogatások
A felnőttképzési tanfolyamokat a veszélyhelyzet idején speciális módokon lehet csak megtartani, bizonyos esetben pedig nem is lehetséges. A legutóbbi módosítással egyes szakmák akár személyes jelenléttel is oktathatók és vizsgázni is lehet személyesen. Bevezették az átképzéshez szükséges támogatást, illetve hallgatói hitelt is.

Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet – 2020/10. szám

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok 2. rész
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra “küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.

Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok 3. rész
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

Munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet
2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.

Az iparban inkább a munkaidőkeret kiterjesztését választják bértámogatás helyett
A Process Solutions tapasztalati szerint az idegenforgalomban és a nem-élelmiszer kiskereskedelemben aktív cégek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után, a gyárak és termelési üzletágak esetében inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző – derül ki a Zadó Onlinehoz eljuttatott közleményükből.

Nehezebb lehet a munkába visszaállás a járvány után
Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak. A folyamat ezért lassabb, fokozatosabb és tudatosabb lépéseket kíván, ahol az egészségmegőrző intézkedések mellett a pozitív jövőképre és a mentális támogatásra is figyelmet kell fordítani – hívja fel a figyelmet a K&H.

3+1 tipp: így indítható újra a munka
A COVID-19 járvány miatti csökkentett aktivitás vagy leállás után számos cég indítja újra működését. A munkába való visszatérés számos feladatot ró a munkáltatóra és a munkavállalókra is. Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda munkajogásza hívja fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra az Adó Onlinehoz eljuttatott összefoglalójában.

A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.

Öt háromnapos hétvége jön 2021-ben
Csak egy munkanapot – december 24-ét – kell majd szombaton ledolgozni 2021-ben, így jövőre öt háromnapos és egy négynapos hosszú hétvége lesz – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleménye szerint Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár, ismertetve a Magyar Közlönyben a jövő évi munkanap-áthelyezésekről szóló rendelet tartalmát.

Változás a bértámogatással kapcsolatos szabályokban – 2020/9. szám

Változás a bértámogatással kapcsolatos szabályokban
Sok kérdés merül fel a csökkentett részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érintő bértámogatással kapcsolatban. Kérdések továbbra is vannak, de a 2020. április 10-én kihirdetett 105/2020. Korm. rendelet némiképp kedvezőbbé tette a támogatás igénybevételének feltételeit. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a jelenlegi rendelkezéseket.

Változtak az állami bértámogatás szabályai
Nem sokkal a hatálybalépésüket követően változnak a kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók támogatására és a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályok.

Minden, amit a bértámogatásról tudni szeretne…
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők. Az RSM Hungary adótanácsadói sorra vették a felmerülő kérdéseket a gyakorlati példákat és a hatósági álláspontot is figyelembe véve összegezték a teendőket, információkat.

Mit kell tudni a fizetés nélküli szabadságról?
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.

Márciusban még töretlen volt a béremelkedési dinamika
Márciusban 19 százalékkal volt magasabb a fizikai átlagbér, mint egy éve, az első negyedévben a középvezetők béremelkedése is a 7 százalékot közelítette – derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország adataiból.

Orbán: elegendő a háromhavi álláskeresési támogatás
A miniszterelnök szerint még csak a negyven valahányadik napban vagyunk, így kitart az álláskeresési támogatás, Soros pénzügyi javaslatát legalább olyan veszélyesnek nevezte, mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt.

A kormány májusban lassan újraindítaná a gazdaságot
Május 3-áig hatályban maradnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt, jelenlegi korlátozó szabályok – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Május 3. után a védekezés új szakasza kezdődik el, és olyan új szabályrendszert kell megalkotni, amellyel a leginkább veszélyeztetett idősek és leginkább fertőzött nagyvárosok védelmét továbbra is megfelelő körülmények között tudják biztosítani, de “az élet és a gazdaság egyre inkább újraindulhat” – mondta.