Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Túlórapótlék helyett pihenés – valós opció vagy jól hangzó ígéret? – 2026/20.

2026. szeptember 30.

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása az Országgyűlés elé kerül
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezték tiszás képviselők.

Készültségben: a munkajogi készenlét szabályai, a készenlét munkaidő-szervezési kérdései (2. rész)
A hazai munkajognak van egy régi hagyományokkal rendelkező munkaidő-szervezési kategóriája, amely jóval az uniós munkajog hatásait megelőző időkre visszanyúlóan veti fel a kérdést: hogyan kezelje a munkajog azt az időt, amikor a munkavállaló csupán rendelkezésre áll, mégpedig az általa megválasztott helyen, de csak a munkáltató külön utasítására kell munkába állnia. Ezt hívjuk készenlétnek. A készenlét alkalmazásával kapcsolatban még ma is sok a jogalkalmazási bizonytalanság, illetve olyan követelményeket is figyelembe kell vennie a gyakorlatnak, amely a jogintézményt érintő uniós munkajogi fejleményekből ered. Cikksorozatunkban ezeket járjuk körül.

WHC: Évente 1000 milliárd dolláros kiesést okoz a stressz
A hatékony munkahelyi egészségtámogatás nem a kötelező sportnapokról, hanem a munkavállalók eltérő igényeire és a regenerációra építő szokásokról szól – hívják fel a figyelmet a WHC szakértői a szeptember 19-i egészségmegőrzési világnap alkalmából. Mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a mentális megterhelés és a stressz évente globálisan 1000 milliárd dolláros termeléskiesést okoz, az egyéni igényeket és a pihenést is ösztönző céges programok ma már a vállalati eredményesség és a megtartás kulcstényezői.

Platformmunka és algoritmikus menedzsment – 2026/19.

2026. szeptember 17.

Nyugdíjba vonulás a 2026-27-es tanévben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.

A munkabalesetek száma nőtt, míg a halálos munkabalesetek száma csökkent tavaly
A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma tavaly 21 252-re nőtt az előző évi 20 240-ről, míg a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 65-re csökkent a 2024-es 75-ről – olvasható a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló csütörtökön megjelent jelentésben.

Az anyagi bizonytalanság az egészségre és a munkahelyi teljesítményre is kihat
A magyarok jelentős része komoly pénzügyi nyomás alatt él, és ennek hatásai egyre kevésbé korlátozódnak a bankszámlák vagy a havi költségvetés kérdéseire. A PwC júliusban végzett Financial Wellness kutatása szerint a pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak ma már a mindennapi élet számos területére hatással vannak: befolyásolják a mentális és fizikai egészséget, a munkahelyi teljesítményt, a személyes kapcsolatokat, valamint a hosszú távú pénzügyi döntéseket is.

Vezető állású munkavállalók ki nem adott szabadsága – felejtsük el a megváltást? – 2026/19.

2026. szeptember 3.

Nyolc tipp jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén az igényérvényesítéshez
A jogellenes munkaviszony-megszüntetésből származó igények hagyományosan a legtipikusabb tárgyai a munkaügyi pereknek. Bár ebből következően terjedelmes bírói gyakorlat áll rendelkezésre, az ilyen igényérvényesítésekkel kapcsolatban alkalmazandó igen komplex anyagi és az eljárásjogi szabályok dzsungelében könnyű eltévedni.

Munkavégzés a kánikula idején – mire kell figyelni munkáltatóként és munkavállalóként?
A nyári hőhullámok nemcsak kellemetlenebbé teszik a munkavégzést, hanem komoly egészségügyi és munkabiztonsági kockázatokat is teremthetnek. A tartós hőség csökkentheti a koncentrációt, lassíthatja a reakcióidőt, fokozhatja a fáradtságot, és növelheti a kiszáradás, a hőkimerülés, a hőguta, valamint a munkahelyi balesetek veszélyét.

Bértranszparencia-irányelv: Már nem vakon indul a bértárgyalás
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.

KSH: júliusban nőtt a foglalkoztatás, de a munkanélküliség is
2026 júliusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezer volt, 29 ezerrel több a júniusinál. A munkanélküliek száma 8 ezerrel 222 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 4,5 százalékra nőtt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A felmondási idő sajátosságai – 2026/16.

2026. július 22.

Késedelmi kamat érvényesítése fizetési felszólítás esetén munkaviszonyban
Aki pénzzel tartozik, tartozását meg kell fizetnie. Ha erre a fizetésre szabott határidőn belül nem kerül sor, a késedelem következményekkel járhat, így különösen késedelmi kamatfizetési kötelezettséget eredményezhet. Ez a szabály munkáltatói fizetési felszólítás esetén sincs másként; ha a munkavállaló a munkáltató fizetési felszólításában foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a tőketartozás mellett késedelmi kamattal is számolnia kell.

A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó 11 százalékkal emelkedett májusban
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11,0, a reálkereset pedig 9,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Hogyan foglalkoztassunk külföldi diákokat? – 2026/15.

2026. július 9.

Vendégmunkások nélkül? Új korszak kezdődött a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásában
Alapjaiban változott meg a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának rendszere. A Kormány gyakorlatilag lezárta az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek útját, miközben teljes körű felülvizsgálat indult az egész foglalkoztatási szabályozás átalakítására. A döntés komoly kihívás elé állítja azokat a munkáltatókat, akik külföldi munkaerőre építik működésüket, hiszen a korábbi, tömeges foglalkoztatásra alkalmas jogcím helyére egyelőre nem érkezett valódi alternatíva.

Papucs az irodában, háború a klíma kapcsolónál: munkahelyi etikett 35 fokban
A nyári kánikulában számos munkahelyen új időszámítás kezdődik, hiszen a 35 fok feletti hőmérséklet nemcsak a munkavállalók komfortérzetét, de a napi működés és az irodai etikett íratlan szabályait is felboríthatja. A hőségriadók időszaka így komoly szervezési és mentális kihívással jár, hiszen a munkatársak figyelme a fülledt terekben könnyen megoszlik a szakmai feladatok és a fizikai diszkomfort kezelése között. A WHC szakértői szerint a következő napokban, hetekben a rugalmasság, a transzparens kommunikáció és a munkavédelmi előírások tudatos betartása lehet a kiegyensúlyozott, biztonságos és hatékony nyári munkavégzés kulcsa.

Késésben a bértranszparencia – Adatvédelmi csapdákat is rejt az átláthatósági szabályozás
Miközben az Európai Unió tagállamainak 2026. június 7-ig kellett volna átültetniük a nemzeti jogrendjükbe a bértranszparenciáról szóló (EU) 2023/970 irányelvet, Magyarországon egyelőre nem született meg a végrehajtási szabályozás. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász és pénzmosás elleni szakértő figyelmeztet, hogy a szabályozási hiányosságok ellenére a cégeknek azonnal meg kell kezdeniük a felkészülést, mert az új irányelvek alapjaiban írják át a HR-folyamatokat, és mindeközben súlyos adatvédelmi kockázatokat is hordoznak.

Ki dönt ma a munkahelyeden: a vezetőd – vagy az adatok?
A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.

Érdemes követni a munkavégzési hely változását – 2026/14.

2026. június 25.

Megszűnt az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadása – mit jelent ez a munkáltatók számára?
A módosítás hátterében a Kormány azon szándéka áll, hogy visszaszorítsa a vendégmunkások tömeges beáramlását, valamint elősegítse a magyar munkavállalók foglalkoztatását. A Kormány felülvizsgálta azon harmadik országok körét, amelyek állampolgárai számára vendégmunkás-tartózkodási engedély vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedély adható ki. A felülvizsgálat eredményeként jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igényelhetnének Magyarországon. A Rendelet ugyanakkor nem érinti a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek kiadását arra a korábban hatályos szabályozással megegyező harmadik országok állampolgárai jogosultak.

Nyári diákmunkát támogató programot indított a Szociális és Családügyi Minisztérium
Bértámogatást nyújtanak a munkáltatóknak a 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához.

A vállalatok szakemberhiányra panaszkodnak, de a szoftvereik tömegesen szűrik ki a tehetségeket
Az automatizált toborzási szoftverek és a kulcsszó-matching elterjedése miatt a vállalati algoritmusok rutinszerűen szűrik ki a 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, még mielőtt egy humán szakember láthatná a pályázatukat. Ez a digitális működés egy önmagát gerjesztő folyamatot indított el a hazai munkaerőpiacon, amelynek következményeként a The Seniors friss kutatása szerint a senior álláskeresők 73,9 százaléka kap indoklás nélküli, automatikus elutasítást, miközben közel 80 százalékuk a teljes visszajelzés hiányával szembesül.

WHC: túlélési útmutató a nyári home office-hoz
Véget ért a tanév, és ezzel sok családban új időszámítás kezdődik: a gyerekek otthon töltik a nap nagy részét, a szülők pedig az otthoni munkavégzés lehetőségével próbálják egyszerre áthidalni a gyermekfelügyelet és a munkahelyi kötelezettségek kihívásait. A nyári szünet így komoly szervezési és mentális kihívással jár, hiszen a szülők figyelme munkaidőben folyamatosan megoszlik a szakmai feladatok és az otthon lévő gyerekek koordinálása között. A WHC szakértői szerint a következő hetekben a rugalmasság, a tudatos tervezés és a reális elvárások lehetnek a kiegyensúlyozott és hatékony otthoni munkavégzés kulcsai.

Formabontó bérelszámolás – 2026/13.

2026. június 10.

A hazai kordiszkrimináció valós ára: Kétezermilliárdos növekedési tartalék hever parlagon a magyar munkaerőpiacon
A 45 év feletti, 20-30 éves tapasztalattal rendelkező vezetők és szakemberek munkaerőpiaci kiszorítása nem csupán HR-kihívás vagy egyéni probléma, hanem súlyos makrogazdasági és vállalati veszteség. A The Seniors számításai alapján a kordiszkrimináció Magyarországon évente 1400-2200 milliárd forintos GDP-kiesést okoz, ami a teljes nemzeti össztermék 1,6-2,5 százalékának felel meg. Csillag-Csatlós Csilla executive coach szerint a túl drága a senior munkaerő érvelés egy olyan számviteli illúzió eredménye, amely a negyedéves pénzügyi jelentésekben ugyan megtakarításnak látszik, de 12-18 hónapos időhorizonton drasztikus EBITDA-csökkenést és súlyos hatékonyságveszteséget okoz a vállalatoknak.

A lyukasóra beosztott munkaidőnek, az osztálykirándulás munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül
A közalkalmazott pedagógus esetén az órarend által beosztott lyukas óra beosztott munkaidőnek minősül, annak teljes tartama alatt a pedagógus helyettesítésre kötelezhető, így az nem minősül munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésnek.

Térképre vitték a magyar fizetéseket: Budapest nincs az élmezőnyben
Minden korábbinál részletesebb, interaktív térképen böngészhető, hogy az ország egyes településein mekkora az ott lakók éves bruttó és nettó átlagkeresete.

Munkaáltatói jogkör gyakorlása vezető tisztségviselő felett – 2026/10.

2026. április 30.

Külföldi munkavállalók elszállásolása, mint az egyenlő bánásmód érvényesülésének kerékkötője
Az utóbbi években egyre több munkáltató foglalkoztat harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországon. A gyakorlatban visszatérő problémaként jelenik meg, hogy a külföldi munkavállaló részére a munkáltató szállást biztosít, míg az azonos munkakörben dolgozó magyar munkavállaló ilyen vagy ezzel egyenértékű juttatásban nem részesül. A helyzet megítélése összetett, és a munkajogi, idegenrendészeti, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok együttes értelmezését igényli.

Februárban 725 500 forint volt a bruttó átlagkereset
2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fizikai dolgozók átlagos órabére elérte a 2390 forintot az első negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2390 forint volt az első negyedévben, ami 6,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 2250 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és az RSM Hungary.

Felelősség munkáltató által biztosított eszközök magáncélú használata esetén – 2026/9.

2026. április 16.

Az engedélyhez kötött munkaviszony vége
Ahogy az engedélyköteles foglalkoztatás érdekében kötött munkaszerződések tartalmáról szóló előző cikkünkben említettük, az engedélyköteles foglalkoztatást – így kiemelten a harmadik országbeli állampolgárokét – határozott idejű munkaviszonyok jellemzik. Határozott időre szóló munkaszerződések kötése esetén szükséges a munkaviszony határozott idő lejártával történő megszűnésének szabályaival tisztában lenni, illetve figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogszerűen a határozatlan idejű munkaviszonyok kapcsán megszokottól részben eltérő feltételrendszer mentén kerülhet sor.

Szövetkezet keretében végzett munka és nyugdíj
Ismertetjük a különböző szövetkezetekben végzett munkák jogi megítélését és a nyugdíjhoz való viszonyukat.

KSH: januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forint volt
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Családlátogatás a munkáltató költségére – 2026/8.

2026. április 1.

A magyar cégek 75 százaléka ellenzi ezt a változást, pedig júniustól kötelezővé válik
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe, ami jelentős változásokat hozhat a vállalatok bérezési és HR-folyamataiban. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése az átláthatóbb bérrendszerek és a munkavállalói jogok erősítése révén.

Trenkwalder: paradox munkaerőpiaci helyzet a gyógyszeriparban
A piaci átlagnál magasabb juttatások, a kiszámítható túlórarendszer, a széles körű cafeteria- és bónuszjuttatások, illetve a rendszeres egészségügyi és prevenciós szolgáltatások hosszú ideje vonzó, magas presztízsű munkahelyekké teszik a gyógyszeripari cégeket a hazai munkavállalók körében. Ennek ellenére a szektor cégeinek egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett kékgalléros munkavállalók számára kínált pozícióik betöltése. E látszólagos ellentmondás főbb okait és a jövőbeli kilátásokat mutatja be a Trenkwalder most közzétett elemzése.

MŰISZ: Valódi rugalmasságot vár a Z és az Alfa generáció a munkaerőpiacon
Egyre élesebb a feszültség a munkáltatói elvárások és a diákok valós igényei között a hazai munkaerőpiacon. A MŰISZ Iskolaszövetkezet friss elemzése szerint, miközben a cégek „kész” szakembereket keresnek gyakornoki pozíciókra, a fiatalok számára a rugalmasság és a tanulási lehetőség a prioritás.