Csongrád Megyei Iparszövetség

Szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék alapjának változása

Szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék alapjának változása

2009. január 1-jétől a szakképzési és munkaadói járulék alapja a Tbj. tv. rendelkezései alapján számított a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulékának (29%) az alapja. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2009. január elsejétől hatályos módosítása következtében a hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre számottevően bővült a korábbiakhoz képest.
A társas vállalkozó utáni szakképzési hozzájárulás fizetése
A 2008. december 31-ig hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulás alapja – nem eva szerint adózók esetében – a számvitelről szóló törvényben (79.§ (2)) meghatározott bérköltség volt. Ebből következett, hogy a kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságoknak csak a tagok személyes közreműködésének ellenértékeként elszámolt tagi jövedelem után keletkezett szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük, mivel ezek a kifizetések képezték csak esetükben a bérköltség részét.
A 2009. január elsejétől hatályos rendelkezések szerint a szakképzési hozzájárulás alapja már nem a számviteli törvény szerinti bérköltség, hanem a társadalombiztosítási járulék-alapja.
A Tbj. tv. 27.§-a szerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér kétszerese után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. A minimálbér kétszeresét el nem érő tényleges jövedelem hiányában a ténylegesen felvett jövedelem, de legalább a minimálbér alapján kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ebből következik, hogy a társas vállalkozó utáni szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn a társadalombiztosítási járulékalap után, azaz alapesetben legalább a minimálbér kétszerese után, ennél alacsonyabb jövedelem esetében a ténylegesen felvett jövedelem alapulvételével, a minimálbért el nem érő tagi jövedelmeknél pedig legalább a minimálbérrel számolva.

A megbízási és a felhasználási szerződéshez kapcsolódó szakképzési hozzájárulás
A megbízási és a vállalkozási jellegű jogviszonyokból származó jövedelmeket a Számviteli törvény nem nevesítette a bérköltség részét képező jövedelemként, így ezek után a kifizetések után a kifizetőt nem terhelte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ez változott meg 2009. január elsejétől, mert ha a megbízási, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján megállapított jövedelem egyben járulékalapot képező jövedelemnek is minősül, akkor szakképzési hozzájárulási kötelezettség is keletkezik.

Szerzői díjak után fizetendő szakképzési hozzájárulási kötelezettség.
A felhasználási szerződés alapján kifizetésre kerülő szerzői díjakat is érintik a 2009. évi szakképzési hozzájárulási módosulások. A felhasználási szerződés alapján a vagyoni jogok átruházásáért kifizetésre kerülő ellenérték továbbra is járulékmentességet élvez, így szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem kapcsolódik változatlanul hozzá.
A mű létrehozásához szükséges személyes munka ellenértéke  azonban – csakúgy, mint eddig – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ha eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. Szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezett korábban a kifizetőnek, mivel a szerzői díj nem volt része a számviteli törvény szerinti  bérköltségnek.
2009. január elsejétől azonban a személyes munkáért kifizetésre kerülő, járulékalapot képező jövedelmek után nemcsak tb-járulék fizetési kötelezettség, de 1, 5%-os mértékű szakképzési hozzájárulási kötelezettsége is keletkezik a kifizetőnek.

Szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék fizetésére kötelezettek köre
Nem változik alapvetően a kötelezettek köre, változatlanul nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie az egyéni vállalkozónak maga után. Munkaadói járulékot változatlanul csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak után kell a munkaadónak fizetnie.
Csak a biztosítottak és a járulékalappal rendelkezők után kell a fenti közterheket megfizetni. Alkalmazni kell a főfoglalkozású társas vállalkozókra és az egyszerre többes biztosítási jogviszonyt létesítettekre is.
Nem kell alkalmazni az alábbi esetekben
•    Borravaló után
•    Tanulószerződés, hallgatói szerződésben meghatározott díjak
•    Felszolgálási díj
•    Szakmai gyakorlat díja
De alkalmazni kell az alábbiaknál
•    Hallgatói munkaviszony munkaszerződés alapján
•    Kiküldetési napidíj adóköteles hányada
•    Lakhatási költségtérítés
•    Adóköteles biztosítási díj
•    Adóköteles természetbeni díj szja-val emelt összege
•    Betegszabadság idejére járó távolléti díj
Személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek járulékalapot, így a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járuléknak sem alapjai:
•    Iskolakezdési támogatás
•    Adómentes üdülési csekk, üdültetés
•    Helyi utazási bérlet
•    Internethasználat átvállalt díja

Forrás: http://www.adoszabaszat.hu