Csongrád Megyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2022. június 29.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2022-re
A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését. 2022-re a korábbi 2,5-3%-ról 3,5-4%-ra emelte, 2023-ra 3,5-4%-ról 2,5-3% közöttire csökkentette GDP-prognózisát. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye.

Médiaszerepléseink:
2022. június 27.
Karsai Gábor a GKI fogyasztói bizalmi index esésének okairól a Trend Fm-ben.

GKI Hírlevél – 2022. június 27.

Júniusban az üzleti várakozások kevésbé, a fogyasztóiak jelentősen romlottak
A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal, 15 havi mélypontjára csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint júniusban az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest. Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak.

A kormány még nem beszél recesszióról, de az elmúlt évtizedekben minden kiigazítást az követett
A kormány még nem beszél recesszióról, de az elmúlt évtizedekben minden kiigazítást az követett. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Több nettó kevesebb költséggel? – Magyarország és Románia keresetei alapján
Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan,1 ami éves átlagban 7,3%-os növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai “kistigris” Romániában?

Magasabb lesz-e az infláció az „extraprofit-adó” miatt
Az extraprofit-adó nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között, sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezet az új sarc. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint „… jobban kellene félnünk a recessziótól, mint az inflációtól”1, illetve „nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra”2. Ezzel a GKI Gazdaságkutató Zrt. több szempontból sem ért egyet. A továbbiakban elemezzük az extraprofit adó súlyát ágazatonként és megbecsüljük a többlet adóból keletkező potenciális áremelkedés mértékét.

GKI Hírlevél – 2022. június 9.

Változatlanul népszerű az állami támogatás a lakásfelújítók körében – A GKI és a Masterplast 2022. májusi felmérésének eredményei
Az Otthon-felújítási program sokak fantáziáját mozgatta meg, az elmúlt egy évben mindvégig magas volt a lakossági érdeklődés a támogatási lehetőségek felhasználása iránt. Nem hozott e téren érdemi változás az idei második negyedév sem – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának, felmérésének eredményei. A májusi megkérdezés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás 7,8%-a biztosan, 12,4%-a valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A legnépszerűbb célok a fürdőszoba, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás, de sokan szeretnének külső nyílászárókat cseréltetni, illetve napelemes és kollektoros rendszereket kiépíttetni.

Létezik-e extraprofit – ha nincs, miért adóztatjuk, ha van, miért nem azt adóztatjuk
A Kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született.

Háború és éhínség
A Magyar határnál háború dúl – mégpedig a világ élelmiszer-ellátásában jelentős szerepet játszó két állam között. Mi lesz most? Eljön az apokalipszis? Tényleg megfizethetetlen árak és éhezés vár ránk és a világra?
Némethné Pál Katalin cikke a mezőgazdaság jövőjéről mely, a 168 óra 2022. évi 21. számában jelent meg.

Médiaszerepléseink:
2022. június 3.
Karsai Gábor az extraprofitadókról az Európa Rádióban.
2022. június 2.
Molnár László a Portfolio.hu podcastjában a mért és valóságos infláció különbségéről.
2022. május 27.
Molnár László az érzékelt és mért infláció eltérésének okairól.

GKI Hírlevél – 2022. május 23.

Az áprilisi hatalmas javulás után májusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is jelentősen romlottak
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek. Ez az áprilisi hurráoptimizmus után visszatérést jelent az elmúlt hónapok egyébként derűlátó véleményéhez. Kivétel a nemzetgazdaság jövőjének megítélése, mely az elmúlt tíz évben csak a Covid-járvány kezdetekor és a Széll Kálmán terv megszorításai idején volt rosszabb.

A lakosság a kimutatott infláció dupláját érzékeli
A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak márciusban 8,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22%-os áremelkedést érzékelt. Igaz, ez utóbbi adat nem tényeken (pl. ár felírás, kérdőív stb.), hanem érzékelésen alapszik (melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei). Azonban van alapja az érzetnek. Ez részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza. A KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe (különösen, ha egyes nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, pl. üzemanyag), illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér.

GKI Hírlevél – 2022. május 4.

Közgyűlést tart a GKI Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2022. május 16-án (hétfőn) 10:00 órakor tartja évi rendes közgyűlését.

Tovább növelte a kereseti szakadékot a Covid járvány első éve
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a COVID járvány első évében. 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 Ft volt (ez 21%-kal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 Ft)).

Enyhe lakossági elbizonytalanodás érezhető a lakásfelújítási tervekben – A GKI és a Masterplast 2022. áprilisi felmérésének eredményei
Az idei második negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tevei kissé visszaestek ugyan az első negyedévhez képest, de éves alapon még így is erősödő kilátásokról beszélhetünk – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. E kisebb elbizonytalanodás a társasházi lakások lakói esetében érhető tetten, a családi házak tulajdonosai körében nem. A legerőteljesebb renoválási terveket most is a községekben élők fogalmazták meg.

 

GKI Hírlevél – 2022. április 25.

Áprilisban hároméves csúcsára ugrott a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A GKI Gazdaságkutató (www.gki.hu) által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lesz a lakmuszpapír
A kormány szerint Magyarország őrzi költségvetési stabilitását, miközben az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiány közel háromnegyedét. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Az ingatlanos szakma derűlátó, de a lakosság elbizonytalanodott – A GKI és a Masterplast 2022. márciusi lakáspiaci felmérésének eredményei
2022 első negyedévében az ingatlanos cégek kilátásai alig változtak az előző felméréshez képest, de a lakossági szándékok – nyilván nem függetlenül a háborús félelmektől – valamelyest elbizonytalanodtak. Végeredményben az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke is 10-10 ponttal csökkent negyedéves alapon. Az áremelkedési várakozások erősödtek: a használt lakások ára a következő 12 hónapban 5-6%, az új lakásoké 10%-kal emelkedhet – derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

Médiaszerepléseink:
2022. április 11.
Karsai Gábor a magas infláció okairól és következményeiről a Tilos rádió “Sznobok órája” című műsorában

2022. március 31.
Karsai Gábor az orosz-ukrán háborúnak a magyar gazdaság pályája gyakorolt hatásáról. Spirit Rádió.

GKI Hírlevél – 2022. március 28.

Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, keleti zárás
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot. Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb. Ez utóbbiak, főleg az energiaellátás középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni.

Márciusban az orosz-ukrán háború hatására a fogyasztói várakozások látványosan, az üzletiek kevésbé romlottak
A GKI konjunktúraindexe márciusban 2021 késő tavaszi szintjére esett, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. A GKI (www.gki.hu) által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.

Elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.
Karsai Gábor elemzése a Külgazdaság körkérdésére adott válaszként. (Külgazdaság, 2022/1-2).

Médiaszerepléseink:
2022. március 24.
Karsai Gábor az orosz-ukrán háború gazdasági következményeiről az Aktuál-ban. Spirit Rádió
2022.március 24.
Molnár László a patika-megszűnések gazdasági hátteréről
2022. március 23.
Karsai Gábor a várható gazdasági növekedésről és inflációról, az orosz ukrán háború gazdasági hatásairól.

GKI Hírlevél – 2022. március 22.

Az orosz-ukrán háborút a magyar cégek csaknem háromnegyede érzi fenyegetésnek
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között gyorsfelmérést végzett az üzleti szféra körében a február 24-én kitört orosz-ukrán háborúnak a cégek üzletmenetére gyakorolt várható hatásáról. Összesen 742 , egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt.

Márciusban hatalmasat esett a GKI fogyasztói bizalmi indexe
Három hónapos javulás után nagyon jelentősen, egy évvel ezelőtti értékére zuhant 2022 márciusában a GKI fogyasztói bizalmi indexe. A februárhoz képest bekövetkezett 11 pontos, -17-ről -28 pontra való esés nyilvánvalóan az orosz-ukrán háború következménye. A felmérésre március legelején került sor.

Még mindig sokan érdeklődnek az Otthon-felújítási program lehetőségei iránt
Az Otthon-felújítási program sok gyermeket nevelő család érdeklődését keltette fel. A kezdeti lelkesedést először ugyan némi csökkenés követte, de 2021 második felében emelkedő trend volt tapasztalható. Az idei első negyedéves felmérés során a lakásfelújításra felvehető állami támogatás iránti érdeklődés a tavalyi negyedik negyedévhez képest csak hibahatáron belül változott – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményei. A februári megkérdezés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás 8%-a biztosan, 13%-a valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A két legnépszerűbb cél a belső terek és a fürdőszobák felújítása, de sokan szeretnék ingatlanuk fűtési rendszerét, illetve tetőszerkezetét korszerűsíteni. A napelemek és napkollektorok felszerelése iránti igény erős emelkedést mutat.

A magyar települések több mint felén nincs már gyógyszertár sem
Egészségünk függ az orvosi ellátáshoz való hozzáféréstől. De függ attól is, hogy a felírt recepteket a beteg képes-e beváltani. Ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta a hazai gyógyszertárak (mind fiók, mind rendes) elérhetőségét.

GKI Hírlevél – 2022. február 28.

Februárban sem csökkent a cégek áremelési törekvése
A GKI konjunktúraindexe februárban a januári emelkedés után hibahatáron belül, de csökkent. A GKI Gazdaságkutatónak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.

A hibás válságkezelés és a választási költségvetés zsákutcájába kerültünk
Még kitart, de az egyensúlyi problémák miatt kifulladóban van az erőltetett növekedés 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája. Karsai Gábor írása a G7 portálon.

Már Románia is lehagy minket?
Az elmúlt években gyakran esett szó hazánk kimagasló gazdasági teljesítményéről. A gyors növekedés nem lenne csoda, hiszen az EU nettó támogatások (fejlesztési és földalapú támogatások) 2010-2020 között a GDP 5%-át tették ki. Ugyanakkor az átlagos GDP növekedés mindössze 2,3% (2020 nélkül 3,1%) volt. Azonban még ezzel is sikerült közelítenünk az uniós átlagot!

Tőkések és tőkejövedelmeik a koronavírus járvány első évében
A NAV 2020-as adatai alapján 265.988 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet). Ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt. Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt). Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja. Ebben a felső 11%-ot 30 ezer ember alkotja, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

A vásárlóerő alakulása a Covid járvány idején
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

Határidők szorításában erősödnek a lakásfelújítási tervek – A GKI és a Masterplast 2022. januári felmérésének eredményei
Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22%-a (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben. A legerőteljesebb terveket a községekben élők fogalmazták meg – ebben szerepe lehet, hogy a falusi csok nyújtotta támogatások a jelenlegi szabályok szerint idén június 30-án zárulnak.

Médiaszerepléseink:
2022. február 5.
Vértes András az ATV “Civil a pályán” című műsorában.
2022. január 24.
Némethné Pál Katalin munkaerőhiányról a Tilos Rádió Sznobok órája című műsorában (az 59. perc 40. másodperctől).

GKI Hírlevél – 2022. január 24.

Megrendelhető új GKI-kiadvány: A települések vásárlóereje 2010-2020 között és várható alakulása 2025-ig
Demográfiai szempontból jelentős átalakuláson megy át a településszerkezet Magyarországon, ugyanis folyamatosan nő a városban lakók száma, míg a falvakban élőké csökken. Emellett a keresetek is egyre inkább differenciálódnak települések szerint. Ezzel összefüggésben jelentősen változik a hazai települések vásárlóereje.

Romlással zárta a tavalyi és javulással kezdte az idei évet a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe a novemberi és decemberi csökkenés után 2022 januárjában visszaemelkedett tavaly novemberi szintjére. A GKI-nak – az EU támogatásával készített – felmérése szerint az év első hónapjában az üzleti és fogyasztói várakozások is emelkedtek, de míg az előbbiek érezhetően elmaradnak, az utóbbiak jóval kedvezőbbek tavaly novemberi szintjüknél. Ugyanakkor a járvány előttihez viszonyítva az üzleti bizalmi index magasabban, a fogyasztói alacsonyabban áll.

2022 elején a háziorvosi praxisok 10%-a betöltetlen Magyarországon
A 2022. január elsejei adatok szerint 508 településen összesen 645 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon. Ez 2021 februárjához képest a betöltetlen praxisok számában 6%-os, a települések esetében 11%-os növekedést jelent. A 645 praxisból 27 közel 15 éve, 69 több mint 10 éve, 187 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy-egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra.