Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél 2023. február 28.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak az árak?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája az árak változása.

Februárban 3 ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint februárban az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak, de a lakossági kilátások, a kiugróan kedvező januári adat után, jelentősen romlottak. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent januárhoz képest. A cégek foglalkoztatási szándéka nem változott érdemben, míg áremelési terve valamelyest enyhült. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága 13 havi mélypontra esett vissza.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája a lakosság fogyasztása.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben?
Magyarországon az EU-s csatlakozást követően javult a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben (ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne). A 2008-as válság következtében azonban ez a bizalom megrendült: 2008-ban 50% alá esett a bizalmi-index, majd egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig.

GKI Hírlevél 2024. január 29.

A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.

Januárban másfél éves csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.

Januárban a GKI fogyasztói bizalmi indexe kétéves csúcsára emelkedett
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint januárban a lakossági várakozások jelentősen javultak decemberhez képest, így a GKI fogyasztói bizalmi indexe közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.

GKI Hírlevél 2023. december 18.

Decemberben kilenc havi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint decemberben a lakossági várakozások lényegesen, az üzleti szektor kilátásai enyhén javultak novemberhez képest, így a GKI konjunktúraindexe kilenc havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.

GKI Hírlevél 2023. december 15.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/4. előrejelzése 2023-24-re
A magyar gazdaság 2023 őszére túljutott a 2022. évi országgyűlési választások előtti osztogatás belgazdasági és az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények okozta válság legnehezebb szakaszán.

Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak
dr. Molnár László az Országos Nyugdíjas Parlament 2023. november 10-i konferenciáján tartott „Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak” címmel megtartott előadása.

Terjednek a kórházi fertőzések, mégis keveset költenek higiéniára az intézmények
A jelentős Európai Uniós támogatás ellenére 2010 és 2019 között a GDP 5%-áról 4,3%-ra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása, mely a COVID-járvány által támasztott nagymértékű ellátási szükséglet ellenére is mindössze 5,2%-ra emelkedett 2020-ra, illetve 5,3%-ra 2021-re (azóta ez az arány valószínűleg csökkent).

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Novemberben újabb szakaszához érkezett a gazdaságpolitika kudarcaiért – például a magas inflációért és a recesszióért – viselt felelősségről folyó folytatásos kormányzati színjáték.

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza
A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer Ft-tal szemben a községek átlaga csak 243 ezer Ft. De még a megyei jogú városok átlaga is 11%-kal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42% a különbség az előbbi javára.

10 százalék alatt a magyar infláció, máshol már csak 3 százalék
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, az eurózóna országaiban azonban már csak 3 százalék körüli az infláció, vagyis a magyar adat háromszor magasabb. Itthon vajon mikor mehetünk 5 százalék alá, vagy mikor érhetjük el a 3 százalékot? És vajon miért érez úgy a lakosság szeptemberben, hogy az infláció valójában 30 százaléknál is nagyobb? Erről is beszélgetünk a következő percekben Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével.

Novemberben enyhén emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.

GKI Hírlevél – 2023. július 24.

Júliusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeinek öszszefoglaló mutatója, a konjunktúraindex, a júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért az áprilisi szintre. Az üzleti és a fogyasztói kilátások is javultak. Júliusban a foglalkoztatási várakozás enyhén élénkült, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött júniushoz képest. A cégek áremelési törekvése alig változott egy hónap alatt, a fogyasztók inflációs várakozása enyhén emelkedett.

A NER zavartalanul üzemel a kormányzaton belüli gazdasági viták alatt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások – mi vár Magyarországra?
Karsai Gábor cikke a Portfolio.hu portálon.

GKI Hírlevél – 2023. június 28

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

Júniusban év eleji szintjére esett vissza a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre. Ugyanakkor a fogyasztói kilátások javultak. Júniusban a foglalkoztatási várakozás a gazdálkodó szférában sokat romlott, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme mérséklődött májushoz képest. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább csökkent és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült.
 
A gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?
 
Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?
Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatot (-8,6 milliárd euró) a KSH1 szerint, míg az MNB2 szerint csaknem -15 milliárd euró let a hiány. A KSH adatai alapján 2021-től romlot az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban nega􀆡vra is váltot az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiat). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
 
A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél. Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük1 látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
 
Miért érdemes az MNB-nek magas kamattal küzdeni az infláció ellen?
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
 
Médiaszerepléseink:
Rossz válaszokat ad az Orbán-kormány az elszálló árakra? Molnár László az ATV Startban, 2023. június 14.
Magas kamatokkal az infláció ellen. Interjú Molnár Lászlóval. 2023. május 30.  Jazzy Business Class
Magyar gazdaság, 2023. Kilátások és belátások. Interjú Karsai Gáborral. 2023. május 25. Centrum TV

GKI Hírlevél – 2023. május 22.

Az áprilisi esés után májusban kissé nőtt a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét. Ezen belül az üzleti várakozások májusi javulásuk ellenére ugyancsak rosszabbak maradtak a márciusinál. A fogyasztói várakozások pedig áprilishoz képest is romlottak májusban. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint azonban a tavaly őszi mélyponthoz képest a cégvilág és a lakosság is kevésbé pesszimista. Májusban a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, az áremelési törekvés lanyhulása viszont megállt.

A korábbinál óvatosabbak a lakosság lakásvásárlási tervei
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati elemzései
Elkészültek a GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati középtávú kitekintést tartalmazó elemzései. A tanulmányokról és azok árairól bővebb információt a GKI elérhetőségein kérhetnek.

GKI Május 24-i Közgyűlési meghívó
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 84. fszt. 2.) Igazgatósága értesíti a T. Részvényeseket, hogy 2023. május 24. (szerda) napján 13:00 órára évi rendes Közgyűlést hív össze.

A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen
A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Az Otthonfelújítási program kifutása lehűtötte a lakásfelújítási lázat
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

GKI Hírlevél – 2023 április 24.

Áprilisban öthavi emelkedés után esett a GKI konjunktúraindexe
Áprilisban az üzleti várakozások év eleji szintjükre süllyedtek, s kissé a fogyasztói bizalmi index is csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai rom-lottak. Jelentősen csökkent viszont az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.

A nyugdíjak „nyög”-díjak? – hogyan alakultak a nyugdíjak 2011 óta
A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer Ft-ot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer Ft let. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés (miközben a netó keresetek 2,8-szeresükre nőnek). Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtot nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.

Folytatódó recesszió, lassan csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek
Folytatódó recesszió, csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor a várható visszaesésről és az inflációról a Jazzy “Business Class” műsorában

GKI Hírlevél – 2023. március 29.

Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható – A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalója
2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra.

Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor az öt hónapja emelkedő GKI konjunktúraindexról, 2023. március 27. Inforádió