Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2023. július 24.

Júliusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeinek öszszefoglaló mutatója, a konjunktúraindex, a júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért az áprilisi szintre. Az üzleti és a fogyasztói kilátások is javultak. Júliusban a foglalkoztatási várakozás enyhén élénkült, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött júniushoz képest. A cégek áremelési törekvése alig változott egy hónap alatt, a fogyasztók inflációs várakozása enyhén emelkedett.

A NER zavartalanul üzemel a kormányzaton belüli gazdasági viták alatt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások – mi vár Magyarországra?
Karsai Gábor cikke a Portfolio.hu portálon.

GKI Hírlevél – 2023. június 28

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

Júniusban év eleji szintjére esett vissza a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre. Ugyanakkor a fogyasztói kilátások javultak. Júniusban a foglalkoztatási várakozás a gazdálkodó szférában sokat romlott, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme mérséklődött májushoz képest. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább csökkent és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült.
 
A gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?
 
Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?
Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatot (-8,6 milliárd euró) a KSH1 szerint, míg az MNB2 szerint csaknem -15 milliárd euró let a hiány. A KSH adatai alapján 2021-től romlot az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban nega􀆡vra is váltot az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiat). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
 
A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél. Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük1 látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
 
Miért érdemes az MNB-nek magas kamattal küzdeni az infláció ellen?
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
 
Médiaszerepléseink:
Rossz válaszokat ad az Orbán-kormány az elszálló árakra? Molnár László az ATV Startban, 2023. június 14.
Magas kamatokkal az infláció ellen. Interjú Molnár Lászlóval. 2023. május 30.  Jazzy Business Class
Magyar gazdaság, 2023. Kilátások és belátások. Interjú Karsai Gáborral. 2023. május 25. Centrum TV

GKI Hírlevél – 2023. május 22.

Az áprilisi esés után májusban kissé nőtt a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét. Ezen belül az üzleti várakozások májusi javulásuk ellenére ugyancsak rosszabbak maradtak a márciusinál. A fogyasztói várakozások pedig áprilishoz képest is romlottak májusban. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint azonban a tavaly őszi mélyponthoz képest a cégvilág és a lakosság is kevésbé pesszimista. Májusban a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, az áremelési törekvés lanyhulása viszont megállt.

A korábbinál óvatosabbak a lakosság lakásvásárlási tervei
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati elemzései
Elkészültek a GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati középtávú kitekintést tartalmazó elemzései. A tanulmányokról és azok árairól bővebb információt a GKI elérhetőségein kérhetnek.

GKI Május 24-i Közgyűlési meghívó
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 84. fszt. 2.) Igazgatósága értesíti a T. Részvényeseket, hogy 2023. május 24. (szerda) napján 13:00 órára évi rendes Közgyűlést hív össze.

A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen
A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Az Otthonfelújítási program kifutása lehűtötte a lakásfelújítási lázat
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

GKI Hírlevél – 2023 április 24.

Áprilisban öthavi emelkedés után esett a GKI konjunktúraindexe
Áprilisban az üzleti várakozások év eleji szintjükre süllyedtek, s kissé a fogyasztói bizalmi index is csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai rom-lottak. Jelentősen csökkent viszont az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.

A nyugdíjak „nyög”-díjak? – hogyan alakultak a nyugdíjak 2011 óta
A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer Ft-ot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer Ft let. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés (miközben a netó keresetek 2,8-szeresükre nőnek). Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtot nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.

Folytatódó recesszió, lassan csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek
Folytatódó recesszió, csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor a várható visszaesésről és az inflációról a Jazzy “Business Class” műsorában

GKI Hírlevél – 2023. március 29.

Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható – A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalója
2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra.

Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor az öt hónapja emelkedő GKI konjunktúraindexról, 2023. március 27. Inforádió

GKI Hírlevél – 2023 március 27.

Márciusban érezhetően emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Márciusban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak, a GKI konjunktúraindexe ötödik hónapja emelkedik. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül az ipari és szolgáltató cégek várakozásai jelentősen javultak, az építőipar és a kereskedelem várakozásai viszont érezhetően, de ennél kevésbé romlottak. A fogyasztók már nem aggódnak jobban, mint 2020-ban, a Covid-járvány kitörésekor kialakult pánik idején. Ez azonban így is nagyon erős pesszimizmust jelez. Márciusban érdemben csökkent a cégek áremelési törekvése és erősödött foglalkoztatási hajlandósága, amit a fogyasztók véleménye is visszaigazolt. Az ország gazdasági helyzetének megítélése a februárinál sokkal kedvezőbb lett az üzleti szférában és a lakosság körében is.

A keresetek tényleges növekedése jóval kisebb, mint a havi adatok szerinti
A KSH a bruttó bérekről több statisztikával is rendelkezik. Egyfelől a foglalkoztatottak egy szűkebb köréről havi kereseti1, illetve bruttó munkajövedelemi2 adatokat szolgáltat, másfelől a nemzeti számlák keretében évente becsli a bruttó kereseti adatokat a teljes foglalkoztatotti körre. Az adatszolgáltatás korábban saját felméréseken alapult, de 2019-tól a NAV adatokat használják elsősorban (ebben az értelemben minden hivatalos adatot felhasznál a KSH).

A gazdaságpolitika inflációs természete – Mikor eshet vissza a brutálisan magas áremelés?
Karsai Gábor cikke a Portfolio.hu-n.

Recessziót vagy inflációt? Egyiket se! De mindkettő elkerülhetetlen.
Karsai Gábor válasza a Külgazdaság körkérdésére, 2023/1-2. szám.

GKI Hírlevél – 2023. február 27.

Apró lépésekkel, de negyedik hónapja emelkedik a GKI konjunktúraindexe
Februárban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt javultak, azonban továbbra is rossz hangulatot tükröznek. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztók még mindig pesszimistábbak, mint 2020-ban, a Covid-jár-vány kitörésekor kialakult pánik idején voltak. Ehhez képest az üzleti szektor várakozásai kedvezőbbek, nagyjából a 2020 véginek felelnek meg. Most a legkevésbé a szolgáltató cégek pesszimisták, januárban még az ipariak voltak azok. A foglalkoztatási helyzet meg-ítélése alig változott, a cégek áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása azonban érezhetően mérséklődött.

Sikeres-e az újraiparosítás: mit mutatnak a számok?
„Helyzeti előnyben vagyunk: egy évtizede folytatjuk az újraiparosítást, és továbbra is azon az eredményes úton kívánunk haladni, amely mentén hazánk új európai hadiipari és elektromobilitási csomóponttá vált.”1 – írta véleménycikkében a gazdaságfejlesztési miniszter. Érdemes áttekinteni, hogy a fenti állítást mennyire támasztják alá az adatok. Ha a 2022-es III. negyedévi KSH adatokat tekintjük, akkor látható, hogy a feldolgozóipar súlya (az elmúlt évtized bőkezű támogatáspolitikájának ellenére) a GDP-ben 20,4%, a foglalkoztatásban pedig 20,8%. Eközben pl. a szolgáltatásoké rendre 69,1, illetve 61,8%, vagyis háromszor nagyobb. 2010-hez képest a feldolgozóipar súlya csökkent a GDP-ben (2010: 21,3%), miközben a foglalkoztatásban nem változott. Mindez nem éppen egy sikertörténet számai.

Túlárazottak-e a hazai lakások?
A KSH lakásárindexe szerint 2022 harmadik negyedévében a lakásárak növekedési üteme megtorpant, az előző negyedévhez képest az emelkedés mindössze 1% volt. Ez különösen annak fényében alacsony ütem, hogy az első negyedévben még 9,4%-kal ugrottak fel a lakásárak egy negyedév alatt. Ugyanakkor az éves növekedés még így is 21% volt 2022-ben.

Magyarország, mint regionális középhatalom – Mit mutatnak az elmúlt évtized számai?
2022 végén jelent meg a Kormány egyik tanácsadójának víziója Magyarország következő évtizedre vonatkozó stratégiájáról. Eszerint: „A következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és … Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.”

Médiaszerepléseink:
Ez csak hiú ábránd, idén már nem lesz egyszámjegyű infláció. Karsai Gábor a Népszava “Hol élünk?” podcastjának vendége volt. 2023. 02. 25.

GKI Hírlevél – 2023. január 30.

Talán túl van a mélypontján a GKI konjunktúraindexe
Januárban minimálisan mértékben, de harmadik hónapja emelkedett a GKI konjunktúra-indexe. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index javulása e negyedév alatt összesen is hibahatáron belüli, s szintje továbbra is a Covid-járvány kirobbanásakor tapasztalt pánikra jellemző alatt maradt. Az üzleti bizalmi index emelkedése ennél kissé érzékelhetőbb, szintje nagyjából a két évvel ezelőttinek felel meg.

Költségvetési kockázatok és mellékhatások
Karsai Gábor elemzése a G7 portálon

A nyugdíjasok pénzügyi helyzetük drasztikus romlását várják idén
A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét.1 Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent és jelenleg a 2012-es szintjén áll, melynél alacsonyabb csupán három időszakban volt: 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében.

A háromszorosára növekvő áramár a cégek villamosenergia felhasználását 6%-kal mérsékelte
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a nem lakossági felhasználók által a szabadpiacon vásárolt villamos energia ára 2022 novemberében 94 Ft/kWh volt, ami a 2021. novemberi 32 Ft/kWh árhoz képest mintegy háromszoros árat jelent.

Médiaszerepléseink:
Idén 20% közelében lehet az áremelkedés éves üteme. Karsai Gábor az infláció okairól és a várható áremelkedésről. 2023. január 26. Európa rádió

GKI Hírlevél – 2023. január 4.

2023. január 20-án közgyűlést tart a GKI
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatósága meghívja Önt a Társaság rendkívüli
közgyűlésére.