Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak az árak?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája az árak változása.
Februárban 3 ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint februárban az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak, de a lakossági kilátások, a kiugróan kedvező januári adat után, jelentősen romlottak. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent januárhoz képest. A cégek foglalkoztatási szándéka nem változott érdemben, míg áremelési terve valamelyest enyhült. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága 13 havi mélypontra esett vissza.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája a lakosság fogyasztása.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben?
Magyarországon az EU-s csatlakozást követően javult a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben (ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne). A 2008-as válság következtében azonban ez a bizalom megrendült: 2008-ban 50% alá esett a bizalmi-index, majd egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig.
A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Januárban másfél éves csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.
Januárban a GKI fogyasztói bizalmi indexe kétéves csúcsára emelkedett
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint januárban a lakossági várakozások jelentősen javultak decemberhez képest, így a GKI fogyasztói bizalmi indexe közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.
Decemberben kilenc havi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint decemberben a lakossági várakozások lényegesen, az üzleti szektor kilátásai enyhén javultak novemberhez képest, így a GKI konjunktúraindexe kilenc havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/4. előrejelzése 2023-24-re
A magyar gazdaság 2023 őszére túljutott a 2022. évi országgyűlési választások előtti osztogatás belgazdasági és az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények okozta válság legnehezebb szakaszán.
Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak
dr. Molnár László az Országos Nyugdíjas Parlament 2023. november 10-i konferenciáján tartott „Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak” címmel megtartott előadása.
Terjednek a kórházi fertőzések, mégis keveset költenek higiéniára az intézmények
A jelentős Európai Uniós támogatás ellenére 2010 és 2019 között a GDP 5%-áról 4,3%-ra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása, mely a COVID-járvány által támasztott nagymértékű ellátási szükséglet ellenére is mindössze 5,2%-ra emelkedett 2020-ra, illetve 5,3%-ra 2021-re (azóta ez az arány valószínűleg csökkent).
Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).
Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Novemberben újabb szakaszához érkezett a gazdaságpolitika kudarcaiért – például a magas inflációért és a recesszióért – viselt felelősségről folyó folytatásos kormányzati színjáték.
Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).
A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza
A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer Ft-tal szemben a községek átlaga csak 243 ezer Ft. De még a megyei jogú városok átlaga is 11%-kal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42% a különbség az előbbi javára.
10 százalék alatt a magyar infláció, máshol már csak 3 százalék
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, az eurózóna országaiban azonban már csak 3 százalék körüli az infláció, vagyis a magyar adat háromszor magasabb. Itthon vajon mikor mehetünk 5 százalék alá, vagy mikor érhetjük el a 3 százalékot? És vajon miért érez úgy a lakosság szeptemberben, hogy az infláció valójában 30 százaléknál is nagyobb? Erről is beszélgetünk a következő percekben Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével.
Novemberben enyhén emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.
Júliusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeinek öszszefoglaló mutatója, a konjunktúraindex, a júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért az áprilisi szintre. Az üzleti és a fogyasztói kilátások is javultak. Júliusban a foglalkoztatási várakozás enyhén élénkült, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött júniushoz képest. A cégek áremelési törekvése alig változott egy hónap alatt, a fogyasztók inflációs várakozása enyhén emelkedett.
A NER zavartalanul üzemel a kormányzaton belüli gazdasági viták alatt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.
Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások – mi vár Magyarországra?
Karsai Gábor cikke a Portfolio.hu portálon.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.
Az áprilisi esés után májusban kissé nőtt a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét. Ezen belül az üzleti várakozások májusi javulásuk ellenére ugyancsak rosszabbak maradtak a márciusinál. A fogyasztói várakozások pedig áprilishoz képest is romlottak májusban. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint azonban a tavaly őszi mélyponthoz képest a cégvilág és a lakosság is kevésbé pesszimista. Májusban a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, az áremelési törekvés lanyhulása viszont megállt.
A korábbinál óvatosabbak a lakosság lakásvásárlási tervei
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati elemzései
Elkészültek a GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati középtávú kitekintést tartalmazó elemzései. A tanulmányokról és azok árairól bővebb információt a GKI elérhetőségein kérhetnek.
GKI Május 24-i Közgyűlési meghívó
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 84. fszt. 2.) Igazgatósága értesíti a T. Részvényeseket, hogy 2023. május 24. (szerda) napján 13:00 órára évi rendes Közgyűlést hív össze.
A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen
A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.
Az Otthonfelújítási program kifutása lehűtötte a lakásfelújítási lázat
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
Áprilisban öthavi emelkedés után esett a GKI konjunktúraindexe
Áprilisban az üzleti várakozások év eleji szintjükre süllyedtek, s kissé a fogyasztói bizalmi index is csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai rom-lottak. Jelentősen csökkent viszont az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.
A nyugdíjak „nyög”-díjak? – hogyan alakultak a nyugdíjak 2011 óta
A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer Ft-ot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer Ft let. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés (miközben a netó keresetek 2,8-szeresükre nőnek). Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtot nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.
Folytatódó recesszió, lassan csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek
Folytatódó recesszió, csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.
Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor a várható visszaesésről és az inflációról a Jazzy “Business Class” műsorában
Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható – A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalója
2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra.
Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor az öt hónapja emelkedő GKI konjunktúraindexról, 2023. március 27. Inforádió