Jelen esetben ismét a kerekítési szabályokról röviden.
Mióta kivonta a Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, törvény rendelkezik a szükséges kerekítési szabályokról, amik sajnos nem a korábban megszokottak szerint rendelkezik.
A törvény a kerekítési kötelezettséget a készpénz – bankjegy vagy érme – átadása esetén írja elő. De nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített – ténylegesen fizetendő – összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak.
A jogszabály bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.
Az új szabályok szerint vásárlásonként a forintban, készpénzzel történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az általános forgalmi adónak természetesen nem képezi alapját.
Hogy miért hívjuk fel a figyelmet ennek a kézen fekvő szabályra ismételten a figyelmet? Mert nem fordítunk elég hangsúlyt ezek betartására. Ugyanakkor egy esetleges ellenőrzés során bírságot is kivet az adóhatóság e szabályok be nem tartásáért. De ezért a pénztárak nyilvántartásánál is gyakran eltérések jelentkeznek a könyvelés és a pénztárjelentés között, ami külön egyeztetést igényel a könyvelő és a vállalkozás között ahhoz, hogy szabályosan kerüljenek lekönyvelésre a pénztár tételei.
Forrás: adószabászat.hu