Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Heteken belül kiírják a régóta várt munkahelyi képzési EU-pályázatokat

2018. január 30.

Heteken belül a tavaly tervezett keretekkel kiírják a munkahelyi képzési EU-pályázatokat a kkv-knak és a nagyvállalatoknak, így összesen 40,5 milliárd forintos forrásról lesz szó és a feltételek úgy lesznek kitalálva, hogy meg lehessen előzni a visszaélési kísérleteket – jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak. 

A piac már régóta várja ezeket az uniós pályázatokat, hiszen tavaly tavasszal megjelentetésre kész állapotban volt a központi régión kívüli nagyvállalatoknak szóló, 21,52 milliárdos keretösszegű GINOP-6.1.5-17 kódszámú pályázat (Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok számára), illetve a központi régión kívüli mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló, 19,04 milliárd forintos keretösszegű GINOP-6.1.6-17 kódszámú pályázat. Aztán április végén, még a pályázatok megnyitása előtt, átdolgozás miatt elhalasztotta a beadás kezdetét az Irányító Hatóság. Végül tavaly nem is jelentek meg az átdolgozott pályázatok, de december 27-én kijött GINOP-6.1.8-17 kódszám mellett a nagyvállalatoknak szóló képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése 9 milliárd forintos keretösszeggel, a pályázat pedig február végén jelenik meg.

Ezek után jött tehát most a jelzés, hogy már csak hetek kérdése és végre tényleg kiírják a GINOP-6.1.5-ös és a GINOP-6.1.6-os konstrukciókat ugyanazokkal a keretösszegekkel, mint amiket már tavaly is terveztek. A tárca azt hangsúlyozta a lapnak: ezeknél a pályázatoknál tényleg törekszenek arra, hogy a kiosztott források a lehető leghatékonyabban szolgálják a versenyképesség növelését, és lehetőleg egyetlen piaci szereplőt se az anyagi haszonszerzés motiváljon. Emiatt a felhívások számos olyan előírást tartalmaznak majd, amelyek a visszaélések kizárását célozzák. Ezek az előírások részben az igénybe vehető támogatások mértékének meghatározására, a képzéstípusok belső arányaira, a bevonható munkavállalók körére, a bizonyítható képzési tapasztalatokkal rendelkező képzők alkalmazására, a képzések típusonként eltérő elektronikus rögzítési kötelezettségére vonatkozóan határoznak meg többletfeltételeket.

A lap piaci források alapján megjegyzi: a rövidesen megjelenő pályázatok keretében egyrészt a bruttó 400 ezer forintért vagy az alatt foglalkoztatottak vehetnének részt a képzésekben, másrészt pedig a cégeknek munkanélkülieket is integrálniuk kellene a képzésekbe. Ezeket azonban nehéz lesz a szakértők szerint teljesíteni, mert a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset már 323 ezer forintnál jár, másrészt a munkanélküliségi ráta országosan 3,8%-ra süllyedt. Emiatt egyesek szerint érdemes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatározni a képzésben részt vevők kereseti határát, hogy minél több komplex, magasabb hozzáadott értékű munkakör képviselője fejlődhessen tovább, másrészt fokozott munkaerőhiány mellett elég nehéz lehet munkanélkülieket felvenni még a cégeknek.

A lap szerint ezekkel a kritikákkal az NGM is tisztában van és azt hangsúlyozta, hogy a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. A minisztérium szerint ezeknek a munkavállalóknak a bevonása alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű, magasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottaké. A konstrukciók célja továbbá, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, mert ezáltal az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra szegmenseiben.

Forrás: portfolio.hu

GKI Hírlevél – 2018. január 29.

2018. január 29.

Az utolsó negyedévben kissé gyorsulhatott a növekedés
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5% alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul. Tovább…

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – A háztartások fogyasztása​​​​​
A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14%-kal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54%-kal, a szlovákok 42%-kal, míg a csehek 36%-kal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Tovább…

Médiaszerepléseink
2018. január 24.
Vértes András az uniós források lehívásáról a Hír Tv “Egyenesen”  című műsorában

2018. január 24.
Udvardi Attila a lakosság fogyasztásáról a Klubrádió “Megbeszéljük” című műsorában

2018. január 24.
Udvardi Attila a visegrádi országok háztartásainak fogyasztásáról a Trend FM-en

2018. január 22.
Karsai Gábor a GKI januárban újabb csúcsára jutott konjunktúraindexéről a Trend FM-en

Egymás között hívhatjuk pálinkának

EGYMÁS KÖZÖTT HÍVHATJUK PÁLINKÁNAK
A Magyar Pálinka Lovagrend megállapodott az erdélyivel arról, hogy a köznapi szóhasználatban használható legyen a pálinka megnevezés Erdélyben is, és mindkét lovagrend tagjai betartják a pálinkával kapcsolatos, mindenkor érvényes törvényi előírásokat. Tovább…

IDÉN 3,5 MILLIÓ FELTÖLTŐS SIM-KÁRTYÁNÁL KELL EGYEZTETNI AZ ADATOKAT
Az idén mintegy 3,5 millió feltöltős SIM-kártyánál kell elvégezni a jogszabályban előírt éves adategyeztetést, amelyet a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell elvégezni – közölte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI érdeklődésére. Tovább…

GDPR RENDELET IT BIZTONSÁG SZEMMEL
Egyre többször hangzik el az Ügyfelek részéről a következő kérdés: „Milyen arányban jogi és mennyire IT kérdés a GDPR felkészülés”? Nos én személy szerint ennél tovább szoktam bontani ezt a témakört. Tovább…

SZEMÉLYRE SZABOTT CÉGEK? ÉRDEMES PRÓBÁLKOZNI
Az immár több mint két éve hatályba lépett „új” Ptk. lehetővé tette, hogy a vállalkozások saját képükre formálják szervezetüket és működésük szabályait. A tálcán kínált lehetőség pedig meg is ragadta a jogászok fantáziáját. Tovább…

Kell-e munkaszerződést módosítani, ha emelkedik a minimálbér?

2018. január 26.

Kell-e munkaszerződést módosítani, ha emelkedik a minimálbér?
Vajon akkor is kötelező az írásos megállapodás, ha a felek akaratától független a változás, és/vagy az a munkavállalóra kedvező? Tovább…

Atipikusból tipikusba
A munkavállaló kipróbálásának legális eszköze lehet a munkaerő-kölcsönzés is. Tovább…

Hamarosan érkezik a 2018. évi kedvezményes utazási igazolvány
Az ellátottak utazási utalványát legkésőbb március 31-ig adják postára. Tovább…

A szakszervezeti tisztségviselők védelme
2018. január 1-jével a szakszervezeti tisztségviselők minden olyan esetben kérhetik munkaviszonyuk helyreállítását, amikor a munkáltató jogellenesen küldte el őket. Tovább…

Hasznos tudnivalók a rokkantsági járadékról
A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba. Tovább…

EUB – Pihenőidő, avagy a Vaditrans-ügy
Vajon kizárja e az uniós szabályozás, hogy a járművezetők a rendszeres heti pihenőidőket a járműben töltsék? Tovább…

Munkaügyi Levelek 159. sz.

2018. január 22.

• Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei
• Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés
• Munkaviszony munkavállaló általi megszüntetése egészségi okok miatt
• Közös megegyezés – a foglalkoztató nyomására
• Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben
• Munkaszerződés módosítása kollektív szerződés felmondása esetén
• Munkakör-felajánlási kötelezettség várandósság esetén
• Munkaviszony létesítése a munkavállalási engedélytől eltérő másik munkáltatónál
• Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél
• Munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszüntetése
• Közterület-felügyelő – képesítési feltételek a kinevezéshez
• Munkaszüneti nap megjelenítése a bérlapon
• Személyi illetmény összegének emelése
• Köztisztviselői garantált bérminimumra való jogosultság
• Dajka nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékának alapja
• Közalkalmazott pótszabadsága téves besorolás esetén
• Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak
• Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben

Munkaügyi Levelek 158. sz.

• Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése
• Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben
• Betegszabadság és munkaidő-beosztás
• Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben
• Munkaközi szünet időtartama
• Szabadság kiadása részmunkaidőben
• „Fizetett ünnepre” járó díjazás és a keresőképtelenség
• Munkáltatói mulasztások: szabadság, táppénz, bérjegyzék
• Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése
• Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága
• 13. havi fizetés sorsa felmondás esetén
• Nemzetközi gépjárművezetőt megillető bér külföldi munkavégzés esetén
• Jubileumi jutalom egyházi óvodánál
• Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése
• Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül
• Egyéni vállalkozó foglalkoztatása alkalmi munkában
• Munkavédelmi cipő
• Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

GKI Hírlevél – 2018. január 22.

Januárban év végi csúcsához képest is kissé javult a GKI konjunktúraindexe​​​
Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is – igaz hibahatáron belül – de emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerő-hiányt tekintik. Tovább…

Az euró bevezetése Magyarországon​​​​
Czelleng Ádám összefoglalója a Közgazdasági Szemlében a GKI születésnapi konferenciájáról.
Tovább…

Akkor költekezünk, amikor mások spórolnak​
Az előirányzottnál 70 százalékkal magasabb, csaknem 2 ezermilliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi pénzforgalmi hiánya. Ez nagyjából a GDP 5 százaléka, egy évtizede nem látott magas arány.
Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2018. január 19-i számában. Tovább…

Médiaszerepléseink
2018. január 15.
Pomogyi Fanni, a GKI gyakornoka, az állami támogatású munkahely-teremtésről a “Regiszter”-ben (Karc FM)

GKI Hírlevél – 2018. január 15.

A hazai sörpiac helyzete – tanulmány​​​
A hazai sörfogyasztás az utóbbi években stagnált a KSH adatai szerint. A hazai termelők egyre többféle „licenc-sört” gyártanak, magas az import, emellett egyre több kézműves sörfőzde lép be a piacra, színesítve a kínálatot. Érdemes tárgyilagosan megvizsgálni, hogy miként alakult az elmúlt években a magyar sörpiac. Tovább…

A vásárlóerő Magyarország településein​
A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználtuk a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások, stb.). 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Tovább…

Médiaszerepléseink
2018. január 11.
Molnár László a magyar vásárlóerő szomorú adatairól az ATV “Start” című műsorában

2018. január 9.
Karsai Gábor a 2017. évi költségvetési hiányról a „Reggeli gyors”-ban (Klubrádió)

Mit mond a GDPR az elhunyt személyek adatainak védelméről?

MIT MOND A GDPR AZ ELHUNYT SZEMÉLYEK ADATAINAK VÉDELMÉRŐL?
A személyes adatokkal kapcsolatos hatályos adatvédelmi szabályozás (infotörvény) kizárólag élő természetes személyek személyes adataira terjed ki. Azonban mindenki meghal egyszer, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint a halált senki sem kerülheti el. Tovább…

MIKÉNT FELEL A HÁZIÁLLATOT TARTÓ AZ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT?
Ha valaki állatot tart, akkor felelősséggel tartozik az állatért. Ebbe a körbe beletartozik az állat által másnak okozott kárért való felelősség is, amely alól csak meghatározott esetben mentesülhet az állattartó. Tovább…

LEHET-E VÉDJEGY A KULCSSZÓ?
Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Tovább…

VÁLTOZTAK A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS SZABÁLYAI
Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni. Tovább…

Kötelező lehet az adatvédelmi tisztviselő kijelölése – 2018/1. szám

2018. január 12.

Változik a beosztásom
A megszokott beosztást a munkáltató egyoldalúan is megváltoztathatja, ami azonban – a munkavállaló érdekeire figyelemmel – nem korlátlan jogosultság. Tovább…

Kötelező lehet az adatvédelmi tisztviselő kijelölése
A GDPR, azaz a jövő májustól hatályos Általános Adatvédelmi Rendelet bizonyos esetekben kötelezővé teszi az adatvédelmi tisztviselő kijelölését. Tovább…

Szolgálati idő-e a megváltozott munkaképességű személyek ellátása?
Sokakat érint, foglalkoztat az a kérdés, hogy nyugdíjukhoz be fog-e számítani a rehabilitációs ellátás, és rokkantsági ellátás időtartama. Tovább…

A munkahelyi diszkrimináció meglepő esetei
Munkáltatóként sem feltétlen könnyű felismerni azokat a döntési helyzeteket, amelyekben különösen kell ügyelni a diszkriminációtilalom megtartására. Tovább…

Munka a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben
A nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatás célja egy szerződéses partner, a külső szolgáltatás fogadója munkaerő-szükségletének kielégítése. Tovább…