Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2020. szeptember 30.

2020. szeptember 30.

Az idei 7% körüli visszaesést és romló egyensúlyt jövőre csak viszonylag lassú korrekció követi
A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7%-os idei visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. Akkoriban még az előbbi is nagyon pesszimista prognózisnak számított. Júniusban a GKI elvetette a 3%-os recesszió lehetőségét, s 5-7%-os sávban határozta meg a várható visszaesést. A járvány újabb hulláma miatt most, 2020 szeptemberében a GKI már csak a -7%-os prognózist tartja életszerűnek, ezt is azzal, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat. A GKI az első félévi 6,1%-os visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6%-os GDP-zuhanás) után a második félévben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke. A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5%-os bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz. 

Médiaszerepléseink:
2020. szeptember 18.
Vértes András a kormány mozgásteréről az “Egyenes beszéd”-ben.

2020. szeptember 21.
Karsai Gábor a GKI konjunktúraindex megtorpant emelkedésének következményeiről a „Vállalkozók Klubjá”-ban

Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó koronavírusos lett? – 2020/19. szám

2020. szeptember 23.

Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó koronavírusos lett?
Lehetőség van arra, hogy más dolgozót vagy dolgozókat is kivonjanak a munkavégzésből – derül ki az InfoRádió interjújából.

Minden tanár, aki iskolában betegedett meg, teljes összegű táppénzt kap
Minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy az intézménybeli történés miatt kényszerül karanténba – közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán.

A rendkívüli munka ára
Túlórák szinte minden munkahelyen előfordulnak, a különbség abban adott, hogy kifizetésre kerülnek-e, és ha igen, a kifizetés eléri-e a jogszabályban meghatározott összeget. Természetesen a rendkívüli munkát minden esetben meg kell fizetni, ennek elmaradása esetén a munkavállaló az elévülési időn belül jogi úton kényszerítheti azt ki. Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket. Az elszámolás során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a rendkívüli munkára mikor került sor.

A munkavállalók közös felelősségre vonása
A munkavállalói károkozás miatt történő felelősségre vonás sokszor nem könnyű feladat, ám még bonyolultabb a helyzet, ha a kárt többen okozták. Ilyenkor az eset alapos kivizsgálása szükséges annak érdekében, hogy megtudjuk, ki milyen arányban felel a kárért. Speciális szabályok alkalmazandóak, ha a kár a megőrzésre átadott dologban következett be, továbbá csoportos leltárfelelősség esetén is.

Elszámolás a munkaviszony végén
Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni. Ez jelenti egyrészt az anyagiak rendezését, másrészt a különböző jogszabályokban meghatározott igazolások, dokumentumok kiadását is. Ezek hiánytalan átvétele a munkavállaló számára különösen fontos, hiszen az új munkahelyen történő munkába lépés során szükség lesz rájuk.

GKI Hírlevél – 2020. szeptember 21.

2020. szeptember 21.

Második hónapja nem tud emelkedni a GKI konjunktúraindexe
Augusztus után szeptemberben is – hibahatáron belül –, de csökkent a GKI konjunktúra-indexe. Ez a fogyasztói várakozások némi romlásának következménye, az üzletiek ugyan-is stagnáltak. A hazai gazdasági szereplők kilátásainak áprilisi sokkszerű zuhanása után májusban és júniusban számottevő, júliusban szerényebb pozitív korrekció következett be, s ezzel a GKI konjunktúraindexe ledolgozta áprilisi esésének bő felét. A ledolgozás mértéke szeptemberre már csak szűk felére csökkent.

Augusztusban stagnálhatott a foglalkoztatottság
A GKI Zrt. augusztusban egy 1000 fős reprezentatív lakossági felmérést végzett a magyar foglalkoztatás helyzet megismerése céljából. (Az 1000 megkérdezettből 679 fő volt foglalkoztatott.) A felmérés idején már nem voltak érvényben szigorú hatósági egészségügyi korlátozások, és még csak kevés ország esetében voltak érvényben ki- illetve beutazási korlátozások.

Médiaszerepléseink:
2020. szeptember 14.
Udvardi Attila a GKi fogyasztói bizalmi index romlásáról a “Trend Fm”-en

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?

2020. szeptember 18.

Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt?
A koronavírus-járvány során a munkavállaló könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy amennyiben nem tud otthon dolgozni, akkor sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesz jogosult, így a legjobb megoldás biztosítani az otthoni munkavégzés körülményeit.

Rezsiutalvány járhat a távmunkához
Az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.

A veszélyhelyzet és a munkajogi eszköztár – A koronavírus járvány tanulságai
A járványhelyzet ellenére sem hagyjuk érdemi információk nélkül ügyfeleinket, amikor a távmunkára és az otthoni munkavégzésre vonatkozó új szabályozás kihirdetésre kerül. Dr. Pál Lajos szakmai házigazda vezetésével egynapos konferencia keretében ismertetjük mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a munkajogászoknak, HR szakembereknek és személyügyi kérdésekben döntéshozóknak feltétlenül ismerniük kell ahhoz, hogy a járványhelyzet okozta munkajogi kihívásokra hatékonyan tudjanak reagálni.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.

Hány munkahelyet tudott megmenteni a kormány? Elárulták

2020. szeptember 15.

Több mint 60 ezer vállalkozás élt a munkahelyvédelmi támogatások lehetőségével az elmúlt hónapokban.

Írásbeli kérdéssel fordult Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azzal, hogy

“El fognak-e indulni valaha a megígért, állami cégek bevonásával létrehozandó munkahelyteremtő programok?”

A címzett helyett a kérdésre Schanda Tamás Jánostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett válasz.

Hasonlóan Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjéhez intézett válasznál is, az ITM-államitkár mostani soraiból sem érkezett egyértelmű visszajelzés a DK-s képviselő által feltett kérdésére, mindösszesen annyi, hogy az állami vállalatoknál jelenleg is vannak betöltetlen álláshelyek, ezekre a társaságok várják a jelentkezőket.

Schanda válasza elején rögtön megismételte Orbán Viktor miniszterelnök által többször hangoztatott ígéretet, miszerint a kormány kiemelt feladata, hogy amennyi munkahelyet a vírus elpusztít, legalább annyi új munkahely jöjjön létre.

Az államtitkár ezúttal is inkább csak a kormány eddigi, munkahelyek megőrzését és teremtését támogató kormányzati intézkedések eredményeit sorolta fel. Viszont így kiderült több fontos szám is arról, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázatokra hány vállalkozás, hány munkavállalójára nyújtottak be támogatást.

Ami a számokat illeti:

• munkahelyvédelmi bértámogatásra összesen 17 902 cég nyújtott be kérelmet 206 783 munkavállalóra.
• A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára 1276 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet 22 557 munkavállalója számára.
• A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében 36 735 cég adott be kérelmet, összesen 48 873 munkahely létrehozása érdekében.
• A versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 támogatási kérelem érkezett be. Az intézkedés 143 620 munkahely megtartásához járult hozzá.
• A kkv-k modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésre 5427 támogatási kérelem érkezett be, amely 130 850 munkahely megvédését teszi lehetővé.

A válaszból tehát nem derült ki, mire készül a kormány az ősszel, de a felsorolt támogatásokban résztvevőket összeadva összesen 61 846 kérelem érkezett, 552 683 dolgozó munkahelyének megtartásához. Ez a legutolsó, KSH által publikált júliusi adatokhoz viszonítva, amikor is a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, azt jelenti, hogy a munkavállalók 13 százaléka részesült valamilyen állami támogatásban.

Mint ismert, a vállalatok az állami bértámogatásra augusztus 31-ig nyújthatták be a kérelmet, miközben forrás még bőven volt, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érveltek. Ugyanakkor ahogy írtunk már róla, minden jel arra utal, hogy készülhetnek a cégek, újabb támogató intézkedések jöhetnek a koronavírus-járvány miatt. Ez a fent említett korábbi írásbeli kérdésre adatott válaszból derült ki, amikor is Schanda Tamás azt közölte, a vírussal szembeni első nyert csata után

“a második csata a munkahelyek megvédése és teremtése lesz. Hogy a kormány a második csatát ezen a fronton vívná meg a vírussal szemben, az kézenfekvő.”

Forrás: Piac&Profit

202. Munkaügyi Levelek

• Nyugdíjazás és a pálya folytatása
• Csomag jogellenes átkutatása és a sérelemdíjra való jogosultság
• Besoroláshoz elfogadható iratok
• Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – ami beszámít
• Védőnői pótlék közalkalmazotti jogviszonyban
• Nyugdíjas vezetők – közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban
• Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt
• Kórházi segédasszisztens közalkalmazotti besorolása
• Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság
• Gyermekgondozási, fizetés nélküli szabadságon
• Foglalkoztatási kötelezettség – ha a hozzátartozó karanténban van
• Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
• Cafeteria szabadság idejére
• Alpolgármester – a munkáltatói jogkör határai

GKI Hírlevél – 2020. szeptember 14.

2020. szeptember 14.

Szeptemberben lassulva, de tovább csökkent a GKI fogyasztói bizalmi indexe
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az áprilisi nagy zuhanás után három hónapig – lassuló ütemben, de – emelkedett. Ezt augusztusban és most szeptemberben csökkenés követte. Az áprilisi -49.8 pontos mélypontról júniusra -32,8 pontra emelkedett az index, ezt júliusban -26,9, szeptemberben pedig -29,6 pont követte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói várakozásoknak az áprilisi zuhanásnak augusztusig összességében alig több mint felét sikerült ledolgozniuk, ráadásul az emelkedő trend is megszakadt. (Az adatfelvétel áprilistól-júliusig kényszerűségből online módon történt, augusztusban és szeptemberben viszont már ismét személyes interjúkra került sor.)

Médiaszerepléseink:
2020. szeptember 7.
Némethé Pál Kata a járvány gazdasági hatásairól a “Tilos Rádió”-ban