Októberben kissé javultak az üzleti, romlottak a fogyasztói várakozások
A GKI konjunktúraindexe októberben – két hónapos, hibahatáron belüli csökkenés után – kissé emelkedni tudott, de így sem érte el júliusi szintjét. A GKI Gazdaságkutató által az EU támogatásával készített felmérés szerint az októberi javulás az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának eredménye, itt két hónapnyi stagnálást követett szerény emelke-dés. A fogyasztói várakozások viszont negyedik hónapja romlanak. Végeredményben a GKI konjunktúraindexe áprilisi esésének szinte pontosan a felét dolgozta le októberre.
2020 szeptemberében stagnált a foglalkoztatás
A GKI Zrt. október elején ismét 1000 fős reprezentatív lakossági felmérést végzett a hazai foglalkoztatási helyzetről. Ebben a hónapban (május óta először) személyes megkeresés alapján történt a vizsgálat. A válaszok alapján augusztushoz képest szeptemberben stagnált a foglalkoztatottság.
2021. évi munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok – így tervezzen!
Jövőre csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2021-ben az évkezdésre esik majd, 5 pihenőnap hétvégre esik majd, emellett összesen hat hosszú hétvégével és egy négynapos hétvégi pihenővel lehet tervezni jövőre.
Szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken, de csak személyes adatgyűjtés nélkül
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Orvosbéremelés és a hálapénz tilalma
Szigorú feltételek kapcsolódnak az orvosok magasabb béréhez, büntetendővé válik a hálapénz.
Enyhültek a felnőttképzés adminisztrációs terhei
A szaktárca szerint az új felnőttképzési törvény nyomán 90 százalékkal csökkent az az idő, amelyet a felnőttképzést végző szervezeteknek adminisztrációra kell fordítaniuk.
A szakértelemmel és gondossággal folytatott munkavégzés kérdőjelei
Érdekes kérdést vet fel, hogy mi történik akkor, amikor a szakértelem, gondosság, vagy esetleg a szakmai szabályok szembekerülnek a munkáltatói utasítással.
Munkáltatói kárfelelősség: mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés?
A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggő károkért áll fenn. Ezt a kifejezést meglehetősen tágan értelmezi a bírói gyakorlat, noha nem minden kárért fog felelni a munkáltató, ami a munkaviszony fennállása alatt éri a munkavállalót. Az alábbiakban az ítélkezési gyakorlat alapulvételével áttekintjük, mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés.
A munkáltató személyében bekövetkező változás és a tájékoztatási kötelezettség
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.
Októberben gyorsulva csökkent a GKI fogyasztói bizalmi indexe
A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi hatalmas, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapig lassuló ütemben, de összesen közel 23 ponttal emelkedett. Ezt három hónapos összesen több mint 7 pontos csökkenés követte. Augusztusban 2,7, szeptemberben 1,5, októberben további 3,1 pontos mérséklődés következett be. Az index októberben a szeptemberi -31,1 pont után -34,2 pont lett, s ezzel az áprilisi visszaesésnek októberre csak mintegy 40%-át sikerült ledolgozni. Ráadásul a tendencia romló.
A babaváró hitel a lakás-felújítási piac ajtaját is berúgta – A GKI és a Masterplast 2020. szeptemberi felmérésének eredményei
A lakás-felújítási és -korszerűsítési piacon kulcskérdés a finanszírozás. Az önerős kivitelezést a jövedelmek és a megtakarítások fokozatos emelkedése támogatja. A hitelezési oldalon a babaváró hitel megjelenése alapvetően rendezte át a piacot, s lényegében duplájára emelte a felújítási célra felhasználható banki források nagyságát – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából. Emellett a pályázati lehetőségek is bővülőben vannak. Az elérhető források növekedése érezhető lökést adhat a felújításoknak és korszerűsítéseknek.
Szeptemberben a távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei székhelyű cégnél dolgozott
A GKI Zrt. szeptemberben felmérést végzett a hazai vállalkozások körében a hazai foglalkoztatási helyzetről. A kérdésekre 820 vállalat válaszolt, a felmérés nem terjedt ki a multinacionális nagyvállalatokra. Az 5 fő feletti vállalkozásoknál a júniushoz képest kissé csökkent az alkalmazottak száma (-1,4%), az 5 fő alattiaknál viszont jelentős, 11% növekedésről számoltak be a cégek. 2020 szeptemberében összeségében.4%-kal kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Ez összhangban van a KSH alkalmazásban állókról szóló statisztikájával (mely azonban nem tartalmazza az öt főnél kisebb cégeket).
Médiaszerepléseink:
2020. október 9.
Karsai Gábor a GKI fogyasztói bizalmi index eséséről. Trend Fm.
2020. október 7
Petz Rraymund a lakásfelújításról. Trend Fm.
2020. szeptember 30.
Karsai Gábor a 2020-21. évi növekedési kilátásokról a „Inforádió”-ban
Mi is az a behívás?
A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat. Behívással történő foglalkoztatás során ugyanis a munkavállaló nem állandó jelleggel végzi feladatait, hanem azok esedékességéhez igazodva. Ezáltal a munkáltató nem tartozik általános foglalkoztatási kötelezettséggel, a munkavállaló pedig csak behívás esetén köteles munkát végezni, így munkavégzésre és ezzel együtt bérfizetésre csak akkor kerül sor, amikor ellátandó feladat is van.
Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.
Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.
Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.
Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.
KI JOGOSULT ALÁÍRNI A CÉG NEVÉBEN? 8 KÉRDÉS, AMELY MINDEN VÁLLALKOZÁST ÉRINT
A gazdasági társaság, akárcsak a többi, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogok és kötelezettségek alanya lehet. Jellegéből szükségszerűen következik, hogy szüksége van legalább egy természetes személyre, aki jogosult lesz a társaság „akaratát” a valóságban megjeleníteni, magyarán képviselni a társaságot. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Simon László segít eligazodni a cégképviselet útvesztőiben.
KORONAVÍRUS: JÁR-E FIZETÉS, JÁR-E TÁPPÉNZ AZ OTTHON TÖLTÖTT IDŐSZAK ALATT?
A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, hogy mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás ugyanis nagyon színes képet mutat.
HITELKARTELLEN INNEN ÉS TÚL: MI A VÉGTÖRLESZTÉSI KARTELL-ÜGY ÉS AZ ÍTÉLET ÜZENETE 2020-BAN?
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.