Áprilisban megközelítette válság előtti szintjét a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette tavaly márciusi, vagyis még a járvány okozta nagy zuhanás előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások még minimálisan meg is haladták járvány előtti szintjüket, a fogyasztóiak viszont jelentősen elmaradtak attól. Egyetlen hónap alatt a GKI konjunktú-ra- és üzleti bizalmi indexe még sohasem ugrott ekkorát felfelé, mint most áprilisban, s a fogyasztói bizalmi index is csak egyszer, 1998 júniusában, a Fidesz választási győzelme után.
2021-ben csökkenhet a lakáshitelt felvevők száma
Egy lakás vásárlása komoly anyagi megterhelést jelent a legtöbb háztartás számára. Nemcsak az önerő előteremtése, hanem a lakáshitel törlesztése is nehézséget okoz. A KSH és az MNB adatai alapján Magyarországon a teljes lakáshitel-állomány 2016 után 4 év alatt 41%-kal (2,9 ezer milliárdról forintról 4,1 ezer milliárdra forintra) emelkedett, a lakáshitelek darabszáma viszont stagnált. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös, majd a Babaváró kölcsön 2019-es bevezetése nagyban hozzájárult a lakáscélú hitelek iránti kereslet növekedéséhez.
A csókos kapitalizmus hossszú, hosszú alkonya
Némethné Pál Katalin írása a Carl Menger Intézet blogján.
Médiaszereplés:
2021. április 16.
Karsai Gábor a GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi megugrásáról. Inforádió
Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció
Az új törvény értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének.
Tovább olvasom
Felszabadították a SZÉP-kártyát
Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.
Megtriplázódott tavaly az otthonról dolgozók száma
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
Tovább olvasom
Munkavégzés munkaszüneti napon
Munkaszüneti napokon sokszor a munkáltatók és munkavállalók nagy része hosszú hétvégére számíthat, azonban bizonyos munkavállalói csoportok részére a munkaszüneti nap is munkavégzést tartogathat.
Tovább olvasom
Visszafordított áfa a munkaerő-kölcsönzésben: maradtak kivételek
Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal megváltoztak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfakezelési szabályai is és megszűnik a fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben.
Tovább olvasom
Ha a kártérítés krízisbe sodor – a munkavállalói kártérítés bírói mérséklésének lehetősége
A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.
Áprilisban egy éves csúcsára ugrott a GKI fogyasztói bizalmi indexe
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban egy éves csúcsára ugrott, de még jelentősen elmarad a tavalyi, járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi szintjétől. A fogyasztói bizalmi index a tavaly áprilisi zuhanásának eddig kétharmadát tudta ledolgozni.
Közel félmillió 25 év alattit is érinthet a jövőre tervezetett SZJA mentesség
2022-től életbelépő, a 25 év alattiak SZJA mentességével kapcsolatban nagyságrendileg 280 ezer érintettről lehetett olvasni. Ez a KSH korcsoport szerinti foglalkoztatottsági adataiból származik, ami az éves átlagos foglalkoztatottságot méri. Ugyanakkor a NAV 2019-es évre vonatkozó bevallási adatai szerint, 460 ezer fiatalt fog érinteni a változás. A nagy eltérés egyik oka, hogy a 25 év alattiak jelentős része idénymunkásként, vagy időszakosan dolgozik, így csak részlegesen kerülnek be a KSH statisztikáiba. Természetesen ez azt is jelenti, hogy ezeknek a fiataloknak csak időszakosan nyújthat segítséget a kedvezmény.
Egyre javuló kilátások a lakáspiacon – A GKI és a Masterplast 2021. márciusi lakáspiaci felmérésének eredményei
A lakáspiaci kilátások mélypontját a tavalyi második negyedév jelentette, azóta fokozatosan javulnak a piaci várakozások. A jelen felmérés során az egy negyedévvel ezelőttihez képest az ingatlanos cégek és a lakosság is optimistábbá vált. A járvány kezdetben komoly negatív hatást okozott, de a piaci szereplők megtanulták kezelni az ezzel járó nehézségeket. Emellett újabb állami intézkedések ösztönzik az új, a használt és a felújítási piacot is. A válaszadók a fővárosban a közeljövőben a használt lakások jelképes árcsökkenésére, vidéken stagnáló lakásárakra számítanak – derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.
SEGÍTSÉG A VÁLLALKOZÁSOK JOGI ÚTVESZTŐIBEN
A vállalatok számára igencsak hátrányos körülmény, hogy minden évben több ezer oldalnyi joganyag jelenik meg a Magyar Közlönyben. A kis-, közép- és nagyvállalatok operatív, gazdasági, HR és projektvezetői igyekeznek lekövetni a változásokat, de sokszor komoly kihívásokba ütköznek.
2021 ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK: MI VÁRHATÓ A PIACON?
Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemezte a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.
FIZETÉSKÉPTELEN CÉGEK – MIT LEHET TENNI, HA NEM TUDJUK ELKERÜLNI A BAJT?
A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell.
ITT AZ IDEJE A FELÜLVIZSGÁLATNAK? ÚJ MÉRFÖLDKŐHÖZ ÉRKEZETT A GDPR
Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.
SZIGORÍTÁS UTÁN: MI LESZ A KATÁSOKKAL? KÉSZÜL A NAV IS!
A január 1-jétől életbe lépett kata szigorítások kihívás elé állítják a kisadózókat és partnereiket, akik a NAV idei tervezete alapján szigorúbb ellenőrzésekre is számíthatnak. Sok vállalkozó számára ugyanakkor még kérdéses lehet, hogy milyen lehetőségei vannak, ha a szabályozási változások miatt másik adónemet kell választania. A K&H szakértői összegyűjtötték, hogy kinek lehet érdemes váltani és ha erre kerül a sor, milyen egyéb adózási formák állnak a jelenlegi katások rendelkezésére.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ: FONTOS TUDNIVALÓK MINDENKINEK
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idei évben több mint 5,4 millió embernek készítette el az szja-bevallási tervezetét – de mi az, amire figyelnie kell az adózóknak?
Munkavállaló vagy otthon oktató szülő? – variációk a digitális oktatás kapcsán igényelt távollétekre
A munkajog különféle megoldásokat kínál arra, hogy a szülő ne kerülhessen munkajogi hátrányba azért, mert munkáját nem tudja ellátni a digitális oktatás vagy rendkívüli iskolai, óvodai szünetek miatt.
Nem kezelhető minden munkavállaló védettségi adata
A NAIH tájékoztatója szerint a munkáltató csak kockázatelemzést követően és csak bizonyos munkakörökben kérheti a védettség igazolását. Ha a munkáltató kezeli a védettségi adatot, akkor köteles annak megfelelő intézkedéseket bevezetni.
ITM: az áprilisi bérekre is kérhető ágazati bértámogatás
A bértámogatásra a vállalkozások április 30-áig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz, míg akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, ezt április 6-áig jelezhetik – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Fel lehet-e mondani e-mailben? – elektronikus írásbeliség a munkajogban
A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat – munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés – elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják – írja a HR Portal.hu cikkében Fodor T. Gábor munkajogász.
„Kipihenni a távolléteket” – szabadság gyűjtése munkában töltött időn kívül
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
A munkába járás költségtérítése
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.