Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Miért a magyar infláció a legmagasabb egész Európában? Itt a fájdalmas válasz

2023. február 28.

Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében. Az áremelkedési ütem valószínűleg épp most tetőzik, ugyanakkor a szervezet szakemberei szerint fontos, hogy elkerüljük a magasan ragadó inflációt, ehhez pedig konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.

Az egész világon tombol az infláció, de nálunk a legjobban

Az elmúlt egy évben világszerte naponta jelentek meg arról hírek, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció. Vagyis nem magyar problémáról van szó, az elmúlt évek laza monetáris politikája és a koronavírus-járványból való kilábalás az egész világon beindította az áremelkedést. Itthon januárban már 25,7 százalékra emelkedett az éves infláció, ami szinte pontosan 27 éve, 1996 óta nem látott csúcsot jelent.

Az elmúlt hónapokban egyre feltűnőbb, hogy a magyar infláció „fáziskésésben van”: miközben a legtöbb európai országban már volt némi enyhülés, illetve az év eleji átárazások hoztak csak átmeneti emelkedést ismét, nálunk évek óta folyamatosan felfelé tart az áremelkedési ütem. Vagyis ennek alapján mégiscsak van valamilyen sajátossága a magyar inflációnak.

Tavaly először a balti országokban emelkedett 20 százalék fölé a ráta, ahol egy az egyben áthárították a lakosságra a megemelkedett energiaárakat. Mostanra azonban ott is 20 százalék alatt van az infláció, miközben a magyar januárban emelkedett 25 százalék fölé. Ezeket a magyar sajátosságokat vizsgálta elemzésében az IMF is, arra keresték a választ, miért sújt minket erősebben az áremelkedés, mint más országokat.

Ugyan a monetáris és a fiskális kondíciók jelenleg szigorodnak, de az inflációs várakozások horgonyzatlanok, a maginfláció pedig továbbra is magas a feszes munkaerőpiac és a korábbi keresletélénkítés eredményeként – foglalta össze a Valutaalap.

Ennyivel persze nem érték be, megvizsgálták alaposan a fenti tényezőket, melyek a rekordmagas magyar infláció mögött húzódnak.

Egyetlen ország sem lazított annyira, mint mi

2020 óta folyamatosan sokkok érik a gazdaságot, melyek fűtötték az inflációt. A globális koronavírus-járványra válaszul korábban elképzelhetetlen monetáris és fiskális stimulust hajtottak végre az országok, hogy támogassák a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat. A jegybankok gyakorlatilag nullára csökkentették a kamatokat és bővítették mérlegüket állampapírok vásárlásával vagy kedvezményes hitelekkel, miközben a költségvetések az így megszerzett olcsó forrásból a háztartásokat és a cégeket támogatták a nehéz helyzetben.

Ez az egész világra jellemző volt, azonban az IMF elemzése rámutatott, hogy a lazításban élen járt Magyarország. A vizsgált jegybankok közül arányaiban csak a török bővítette jobban a mérlegét, mint az MNB 2020 eleje és 2022 novembere között, GDP-arányosan még az EKB-nál is nagyobb volt a magyar mennyiségi lazítás. Hasonló volt a helyzet a költségvetésben is, ahol a magyar kormány jelentősen elengedte a hiányt, amihez a járvány mellett a 2022-es parlamenti választások is közrejátszottak, de erre még visszatérünk.

A laza gazdaságpolitika segített abban, hogy a járvány után erősebb legyen a gazdaság kilábalása, ez pedig feszesebb munkaerőpiachoz vezetett. Erre jöttek tavaly az orosz-ukrán háború miatt emelkedő élelmiszer- és energiaárak, a beszállítói fennakadások. Ennek eredményeként világszerte tovább fokozódott az infláció.

Magyarországon erre tett még rá egy lapáttal a 2022-es parlamenti választások előtti költségvetési élénkítés – olvasható az elemzésben.

Összességében a Nemzetközi Valutaalap kimutatása szerint a magyar gazdaságpolitika az elmúlt években a leginkább támogatók között volt Európában. Először 2020-ban a világjárványra válaszul lazult a költségvetés, majd 2021 végén-2022 elején a választások előtt újabb stimulus jött a gazdaság erős kilábalása ellenére is.

A fiskális politikával párhuzamosan a monetáris politika is jelentősen lazult az utóbbi években, 2020-22 között a fiskális és a monetáris politika is a leglazábbak között volt az EU-ban, mivel a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány nagyobb volt és a reálkamat is elmaradt a többi országétól – teszik hozzá a szervezet elemzői.  

Erre jött még a forint zuhanása

A háború kitörése és a nyersanyagárak elszállása nemcsak közvetlenül érintette a magyar gazdaságot, hanem az energiaárak emelkedése a külső finanszírozást is megnehezítette, emellett a szigorodó globális pénzügyi körülmények és az Európai Unióval folytatott viták befolyásolták a magyar eszközök kockázati megítélését, a forint gyengülése pedig fokozta az importált inflációt – mutat rá az IMF.

A magyar deviza 2022-ben nagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben, mint a feltörekvő piaci fizetőeszközök többsége.

A korábbi becslések szerint a feltörekvő piacokon az árfolyam begyűrűzésének mértéke az inflációba 6 százalék és 20 százalék között volt az időtáv függvényében, előbbi a sokk utáni első hónapban, utóbbi pedig nagyjából egy évvel később (ez azt jelenti, hogy egy százaléknyi devizagyengülés 0,06-0,2 százalékpontnyi inflációt okoz). Ez az utóbbi években ez a begyűrűzés erősödött, ugyanez tapasztalható Magyarország esetében.

Ráadásul tavaly a forint gyengülésének mértéke kimagasló volt, ami önmagában fokozza az árfolyam inflációra gyakorolt hatását. Becslések szerint akár a 30 százalékot is megközelíthette ez, vagyis

minden egy százaléknyi forintgyengülés önmagában 0,3 százalékpontot adhat az inflációhoz.

Ráadásul ez a maximális hatás nem azonnal, hanem nagyjából másfél év alatt jelentkezik, kérdés, hogy az időközben visszaerősödő forint után mekkora lesz a „nettó” inflációs hatás.  

Mi a baj a magyar élelmiszerárakkal?

A Valutaalap elemzése is kiemeli, hogy az élelmiszerárak az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben. Ehhez hozzájárult a tavaly nyári aszály, ami a mezőgazdaságot érintette negatívan, így fokozta a nyomást a feldolgozatlan élelmiszerek árán. Ez pedig erősen begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek árába is a gyártók erős alkupozíciója és az élelmiszeripar alacsony termelékenysége miatt – teszik hozzá.

A kimagasló élelmiszerinflációra válaszul vezette be a kormány az árstopokat, melyeket azóta többször meghosszabbított.

Ezek azonban nem voltak hatásosak az infláció letörésében, mivel a gyártók és a kereskedők más termékek árát emelték meg, hogy kompenzálják veszteségüket, így az élelmiszerek ára tovább emelkedett

– hangsúlyozza az IMF.

Az élelmiszerek kimagasló áremelkedése persze nem minden, a magyar maginfláció (az energiaáraktól és gyorsan változó árú termékek árétól megtisztított mutató) is Európa élmezőnyében van, vagyis az alapvető inflációs folyamatok is kifejezetten erősek. Ennek több oka is van, egyrészt a termelői árak a megnövekedett energiaköltségek miatt elszálltak, ennek pedig erős a begyűrűző hatása az inflációba. Másrészt a feszes munkaerőpiac további nyomást jelentett. Az IMF elemzése szerint a koronavírus-járvány óta az infláció és a munkanélküliség kapcsolata sokkal erősebb, mint korábban.

Ez a feszes munkaerőpiac eredménye, a magánszektor béremelkedése kétszámjegyű volt, ami meghaladta a termelékenység növekedését – mutat rá az IMF.

Tényleg tetőzhet az áremelkedés?

Az IMF stábjának alapforgatókönyve szerint a magyar infláció 2023 elején tetőzhet, majd a nyersanyagárak csökkenésével és a kereslet alkalmazkodásával elkezdhet lassan csökkenni. Ugyanakkor a maginfláció továbbra is magas maradhat, ez pedig a feszes munkaerőpiaccal párosulva azt okozhatja, hogy egészen 2025 végéig az MNB célsávja felett maradhat az áremelkedés üteme.

A fenti előrejelzés szempontjából a legfontosabb kockázat a munkaerőpiac. Alapvetően nagy a bizonytalanság a jelenlegi előrejelzésekben, hiszen bármikor beüthet egy újabb kínálati oldali sokk.

Hiteles, tartós és folyamatosan szigorú gazdaságpolitika szükséges az infláció csökkentéséhez és a cél felé tartó leszorításához

– emeli ki a Valutaalap. A jegybank célsávja egyébként 2-4%.

A szervezet elemzése szerint a fiskális és monetáris politikának szigorúnak kell maradnia és közösen kell küzdenie az infláció leszorításáért a kereslet visszafogásán keresztül. Az esetleges változtatásnál figyelni kell a beérkező adatokat és az inflációs alapfolyamatokat, külső kínálati sokkok esetén pedig készen kell állni akár további szigorításra – figyelmeztetnek a szakemberek.

Az árstopok és a kamatstop költségesek, nem hatékonyak és aláássák a monetáris politika törekvéseit az infláció leszorítására

– hangsúlyozza az elemzés.