Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

243. Munkaügyi Levelek / 2023. április 25.

2023. április 25.

• Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai
• Apasági szabadság – ha ikrek születtek
• Szabadság kiadásának nyilvántartása
• Köztisztviselő rendkívüli munkavégzése szabadság alatt
• 50 év feletti kormánytisztviselők pótszabadsága
• Prémium kitűzésének lehetőségei
• Személyi illetmény visszavonhatósága
• Vezetők – eltérési lehetőség a munkaszerződésben az Mt.-től
• Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – részmunkaidőben
• Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre
• Felmondási idő kikötése munkaszerződésben
• Munkaszüneti nap – rendkívüli munkavégzés kötetlen munkarendben
• Nyugdíj munka mellett – kötelező felmentés kérelemre
• Munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszűnése
• Végkielégítés – a köztisztviselői jogszerző idő számítása
• Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság
• Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei

GKI Hírlevél – 2023 április 24.

2023. április 24.

Áprilisban öthavi emelkedés után esett a GKI konjunktúraindexe
Áprilisban az üzleti várakozások év eleji szintjükre süllyedtek, s kissé a fogyasztói bizalmi index is csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai rom-lottak. Jelentősen csökkent viszont az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.

A nyugdíjak „nyög”-díjak? – hogyan alakultak a nyugdíjak 2011 óta
A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer Ft-ot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer Ft let. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés (miközben a netó keresetek 2,8-szeresükre nőnek). Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtot nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.

Folytatódó recesszió, lassan csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek
Folytatódó recesszió, csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferek. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Médiaszerepléseink:
Karsai Gábor a várható visszaesésről és az inflációról a Jazzy “Business Class” műsorában

Mit jelent az új gondozási távollét? – 2023/8.

2023. április 19.

Szabályozták a munkahelyi bejelentéseket
A napokban fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló javaslatot. A törvény lehetőség ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni és tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre – foglalja össze a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

A munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve a szabadság megváltásának bizonyítása
Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles – a Kúria eseti döntése.

Május 31-ig lehet teljes összegben felhasználni a SZÉP-kártyán lévő összegeket
A kormány a turizmus és vendéglátási szektor támogatása és az általuk fenntartott jelentős számú munkahely megőrzése érdekében korábban arról döntött, hogy a SZÉP-kártyán 2022. október 15-ig jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehetséges teljes összegben felhasználni, ezt követően 15 százalékos díj terheli a „bennragadt” összegeket – emlékeztetett pénteki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Öt extra szabadnap kérhető az orvosnál, átírták a Munka Törvénykönyvét

2023. április 18.

Bejelentették: Magyarország három fontos megállapodást kötött az oroszokkal

2023. április 12.

Megszülettek a megállapodások Oroszországgal Magyarország földgáz- és kőolajellátásának ügyében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy három jó hírrel is tud szolgálni Magyarország számára.

Aláhúzta hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta a jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság. Elmondása szerint egyrészt nincs rá garancia, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen.

Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és kiemelte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében

szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is.

Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra

– jelentette ki. „Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében„, mutatott rá többek között Szijjártó.

A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. Jelenleg a holland TTF gáztőzsdén 43 euró környékén mozog megawattóránként a gázár.

Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani. A Török Áramlat helyzetével kapcsolatban utoljára itt írtunk részletesebb elemzést.

A miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság vezetéken keresztül érkezett, ennek kapcsán tájékoztatása szerint megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak. A tranzitdíjat közben drasztikusan megemelték az ukránok, ezzel kapcsolatban itt írtunk korábban.

Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni

– mondta. Tudatta továbbá, hogy a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével.

Forrás: Portfolio

Megússza a visszaesést idén a magyar gazdaság? Meddig pusztít az infláció? – Friss előrejelzés érkezett

Jelentősen rontotta idei magyar GDP-előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben az inflációban a korábbinál magasabb értéket várnak. A kedden megjelent friss World Economic Outlook szerint a fizetési mérleg hiánya még az idén is jelentős lehet, az MNB előrejelzésével szemben nem sikerül majd a felére faragni.

Alig növekedhet idén a magyar gazdaság

2023-ban várhatóan mindössze 0,5 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság, majd onnan jövőre 3,2 százalékra gyorsulhat a növekedés – áll az IMF kedden megjelent előrejelzésében. A fél évvel ezelőtti, tavaly októberi prognózishoz képest jelentősen rontották a várakozásukat a szervezet elemzői, hiszen akkor még 1,8 százalékos idei bővülésre számítottak.

Az inflációs prognózisát is emelte a Valutaalap, az októberben várt 13,3 százalékkal szemben idén éves átlagban 17,7 százalékos áremelkedésre számítanak. Ugyanakkor azzal az IMF szakértői is egyetértenek, hogy az év második felében már érezhetően csökken az áremelkedés üteme, 2024-ben pedig 5,4 százalékra lassulhat az éves átlag is.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben a GDP 8,1 százaléka volt az elszálló energiaárak miatt, ez fontos sérülékenységi tényező a magyar gazdaság szempontjából. Az IMF szerint ez a hiány idén a nemzeti össztermék 4,6 százalékára mérséklődhet, majd 2024-ben már 2 százalék alatt lehet. Az nem derül ki a dokumentumból, hogy a Valutaalap milyen energiaárakkal számol, az előrejelzés szerint a 2022-esnél lényegesen alacsonyabb lehet az átlagos világpiaci ár.

Tényleg fellélegezhetünk az inflációs nyomás alól? Mikor lehet elengedni az árstopokat?

A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.

Távolodhat a csúcstól a magyar infláció

A januári 25,7 százalékról februárban már kicsit mérséklődött a magyar infláció, ezért az elemzők többsége már akkor azt gondolta, hogy az év elején tetőzhetett az áremelkedési ütem. Most ez nyerhet megerősítést a szerda reggel érkező adattal, ami várhatóan további csökkenést mutat majd.

Most a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy további enyhe visszaesés után 25 százalék körül lehetett márciusban az infláció. Ez még mindig nagyon magas, de alátámasztaná a januári csúcsra vonatkozó véleményeket.

Márciusban tovább folytatódott az infláció lassú csökkenése: keresleti oldalon a fogyasztás visszafogása a kiskereskedelmi adatok alapján is egyre szembetűnőbb, amire a vállalatok a profitmaximalizálás jegyében egyre több esetben az árak csökkentésével válaszolnak – emelte ki Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője. Az akcióknak köszönhetően szerinte az élelmiszerek áremelkedési üteme tovább mérséklődött.

Nagy bejelentés jött a rezsicsökkentésről – Ezért nem csökkent árat a kormány

Májustól sem változik a lakossági rezsicsökkentés tarifarendszere, azaz marad a 752 forintos gázár és a 70 forintos áramár az átlagfogyasztás felett – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, noha jócskán csökkentek a piaci árak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal a céges rezsiszabályokban változtatásokat jelentett be, így a két témát első ránézésre pénzügyi okok miatt kézenfekvőnek tűnne összekötni, de meglátásunk szerint ettől eltérő (pénzügyi) okai vannak annak, hogy maradnak a lakossági tarifák az átlagfogyasztás felett.

Mi a bejelentés?

Két fontos bejelentést is tett a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, miszerint:

1. Az április 30-ig érvényes lakossági rezsicsökkentett gáz- és áramár (102 forint/m3, illetve 36 forint/KWh), illetve az átlagfogyasztás feletti részre meghatározott árak (752,5 forint/m3, illetve 70,1 forint/KWh) is változatlanok maradnak májustól. Előbbi már ismert volt, mert Lantos Csaba energiaügyi miniszter már februárban bejelentette, hogy év végéig maradnak a rezsicsökkentett árak. Az viszont új bejelentés Gulyás mai szavai alapján, hogy az átlagfogyasztás feletti tarifák sem változnak az egész idei év során.
2. A kkv-szektorban alacsonyabb gáz- és áramárakat nyújt az eddiginél a kormány az MVM szerződéseibe való beavatkozással. Itt arról lehet szó, hogy a tavaly nyártól végső menedékes, majd idén januártól vészhelyzeti ellátásba került kis kkv-k, egyházak, alapítványok számára a havonta változó, de összességében még mindig magas árú szerződéses konstrukciókat felülírja a kormány. Ez azt jelentheti, hogy a mostani alacsonyabb piaci gáz- és áramárakat kihasználva új szerződéseket kell kötnie az MVM-nek a jogosult körrel, és ennek nyomán a gázt 10 forinttal olcsóbban kaphatják, az áram esetében pedig 80 forint alatt lesz a tarifa. Azt is ismertette, hogy a tarifakülönbözet terhét az MVM-nek kell viselnie, ami egy 15-20 milliárd forintos veszteséget jelent a cégnek.

Mi áll a háttérben?

Éppen ebből a 15-20 milliárdos nagyságrendből lehet arra következtetni, hogy a két bejelentés direktben nem függ össze pénzügyileg, azaz nem azért nem csökkenti a kormány a lakosság számára az átlagfogyasztás feletti gáz- és áramárat, mert most egy szűk céges körnek kedvezőbb tarifákat ad. Ehelyett más, sokkal jelentősebb pénzügyi és egyéb okok húzódnak meg a háttérben, és mivel a gázár a lényeges az ügyben, ezért csak erre koncentrálunk:

Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért 2023 januártól!

• Továbbra is komoly, több százmilliárdos méretű veszteséget generál az állami MVM-nek az, hogy a lakossági szegmensben eladott gáz döntő részét (akár 80%-át) 102 forintos változatlan rezsicsökkentett áron kell eladnia, miközben az alábbi ábra azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban ennél sokkal drágábban (akár 400-1000 forint körüli tartományban) vette meg a gázt.

• Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ha most venné meg a gázt a piacon az MVM, még akkor is 180 forint körüli az ár. Így tehát amint fent rögzítettük: a lakossági értékesítés döntő részén jókora vesztesége lehet a cégnek (a 102 forintos rezsicsökkentett ár miatt), amit csak minimálisan kompenzál a volumen okok miatt az, hogy a korábban drágán, mostanában viszonylag olcsón megvett gázt továbbra is 752 forintért adhatja el az átlagfogyasztás feletti részre.

Ez bizonyára nem takarja be a fenti több százmilliárdos veszteséget, így tehát ez a fő ok amögött, hogy most nem nyúlt a kormány a tarifarendszerhez.

• A fentiek mellett az is szerepet játszhatott az átlagfogyasztás feletti részre érvényes 752 forintos gázár meghagyásában, hogy a tavaszi-nyári hónapokban ez talán nem annyira sok családnak jelent kihívást, hiszen a fűtési igény minimálisra esik. Azt, hogy meddig marad ez a magas tarifa, valószínűleg a kormány se tudja biztosra megmondani, hiszen az elmúlt hetekben kétszer már arra figyelmeztetett (itt és itt), hogy ismét emelkedhetnek a piaci gázárak a következő téli feszült ellátási helyzet miatt. Így tehát a stabilan tartott lakossági tarifarendszer az óvatosságot is tükrözi, hogy később ne kelljen esetleg megint emelni az átlagfogyasztás feletti tarifán. Ha pedig remélhetőleg kedvezően alakul a most induló betárolási szezon és az őszi piaci árkörnyezet, akkor az év végi egyszámjegyű infláció eléréséhez az is kapóra jöhet, ha például októbertől csökkenti a 752 forintos tarifát a kormány.
• A jövőbeli gázárak körüli bizonytalanság mellett azért is dönthetett a változatlan lakossági tarifa mellett a kormány az átlagfogyasztás felett, mert információink szerint a következő hetekben kerül sor az MVM Csoport hitelminősítéseinek éves felülvizsgálatára, és az egyébként is kifeszített rendszert (amit csak a rezsivédelmi alapból rendszeresen felszabadított összegek tudnak kezelni) valószínűleg nem akarta tovább terhelni. Ráadásul az állami cégcsoportnak a vállalati szegmensben is vannak olyan terhei, például a fent említett vészhelyzeti ellátási kötelezettségből adódóan, amelyekről szintén nem szabad megfeledkezni az összkép szempontjából. (Emellett a különleges földgázkészleten mutatkozó gigantikus nem-realizált veszteség is ott lebeg a rendszer feje felett).

Forrás: Portfolio

Csaba László: Az aranykalickába zárt Matolcsy menekülési útvonalat próbál kijelölni

„Matolcsy György jegybankelnök és környezete egyfajta menekülési útvonalat próbál kijelölni, mert a jelenlegit elhibázottnak tartja” – erről is beszél Csaba László közgazdász akadémikus a Népszavának adott interjúban.

A hosszas beszélgetés legfontosabb állításai az alábbiak:

• A magyar gazdaság elakadt egy olyan szinten, „ahonnan nem tudunk továbbmenni”, a felzárkózás lelassult. Ez nemcsak nálunk van így a térségben, a szlovák modell is kifulladni látszik, Lengyelország is hasonló pályát fut, mint mi, „viszont Románia folyamatosan halad a felzárkózás felé”.
• „Minden területen a minőség lecsúszása figyelhető meg. A felsőoktatásban különösen”.
• Ha nem forintban számoljuk a gazdasági növekedést, hanem euróban, akkor látható, hogy benne vagyunk a közepes fejlettség csapdájában: „bővül a gazdaság, van is valamekkora előrehaladás, de hiányzik az az áttörés”. Az ilyen megtorpanás „akkor szokott bekövetkezni, amikor egy országban a kormányzat nagyon rövid távú megfontolások alapján hozza meg a döntéseket”.
• „A tévút iskolapéldája” – mondja arról, hogy a gazdaságirányítás akkumulátorgyártó nagyhatalommá változtatná Magyarországot. Meg is indokolja: „alacsony a hozzáadott érték (…) a környezetvédelmi szempontok részleges mellőzése hozta ide ezeket a befektetőket”.
• A magas inflációnak részben az inflációs várakozások az okozói. Ezért baj – és egyben „szinte példátlan” –, hogy a jegybank döntéseinek és bejelentéseinek semmilyen hatása nincs a forint árfolyamára. „Csak hiteles kormányzat és jegybank képes csökkenteni az inflációs várakozásokat. Ez az ami nálunk hiányzik”.
• „Bebizonyosodott, hogy Matolcsy Györgyhöz közelebb áll a gazdaságpolitika, mint a monetáris politika, amely számára egy »aranykalicka«, ahová bezárták”. Csaba László szerint az MNB most „olyan gazdaságpolitikai irányt próbál felvázolni, amellyel a Fidesz tovább tud kormányozni, anélkül, hogy maga ellen fordítaná a társadalom nagy részét”.

A közgazdász az interjúban beszél arról is: nem tartja valószínűnek, hogy sikerül év végére elérni az egy számjegyű inflációt, amit a kormány célul tűzött ki, „még 2024-ben is egy jelentős, két számjegyű infláció lesz”. De azt is fontosnak tartja, hogy

„az ársapkát el lehet törölni, ettől jelentős inflációs nyomás nem várható”,

szerinte erre bizonyíték volt az üzemanyagok ársapkájának kivezetése is.

Forrás: Telex

Csaba László: Teljes tévút az akkumulátorgyártás