A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható kérdés a szolgálati idő hossza. A szolgálati idő megszerzését bizonyos esetekben megállapodáskötéssel is megoldhatjuk – írja az Infostart.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék. Ezt az összeget szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni, vállalható azonban magasabb összeg után is a járulék fizetés. 2023-ban a minimálbér 232 ezer forint, így a fizetendő minimális járulék összege 51 040 forint havonta – írja az adó.hu közleményében.
Magasabb összegre is lehet kötni a megállapodást
Ha a megállapodás ennél magasabb összegre került megkötésre, a nyugdíjalapot képező jövedelemként ez, a minimálbérnél magasabb összeg fog figyelembe vételre kerülni.
Magasabb összeggel nem, hanem csak a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb öt évet kívánja szolgálati időként elismertetni.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságnál nem lehet szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással jogosultsági időt szerezni – olvasható a közleményben.
Varga Mihály: Valóban újra kell szabni a magyar gazdaság szerkezetét?
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Az egészséges szerkezetű gazdaságok három pilléren nyugszanak: magas foglalkoztatottság, hatékony termelés, valamint a termékek eladhatósága. Ezek az alapkritériumok Magyarországon mind teljesülnek. Ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, közelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A GDP dollárban kifejezve is 60%-kal nőtt az elmúlt bő évtizedben, tehát van termelés, illetve értékteremtés a magyar gazdaságban. Az export-versenyképességben pedig minden nemzetközi elemzés szerint az élmezőnyben vagyunk, azaz eladhatók a termékeink. A kérdés most leginkább az, hogy miként léphetünk a fejlettség következő fokára, azaz milyen szempontok szükségesek az eddig felépített struktúra finomhangolásához.
Exportból már hozzuk a szintet, összetettségben a top tízben
A magyarországi vállalati szektor versenyképessége nemzetközi összehasonlításban elsősorban az export-versenyképességen érhető tetten. A GDP-hez viszonyított export alapján Magyarország ma a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, messze súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben.
Az export-versenyképesség évtizedes javulása a gazdaság szerkezeti átalakulásának eredménye, és elsősorban a beáramló külföldi működőtőkének, valamint a húzóágazatok köré kiépült, egyre specializálódó hazai beszállítói hálózatnak köszönhető.
A hazai vállalati szektor versenyképességét nemzetközi összehasonlításban elsősorban az export-versenyképességen keresztül mérhetjük, ebben pedig ma rendre előkelő helyen szerepel Magyarország. A World Intellectual Property Organization legfrissebb Globális Innovációs Indexe szerint a magyar high-tech termékek gyártása és kivitele a világelsők között található. A Harvard Egyetem által kifejlesztett Gazdasági Összetettségi Mutató (Economic Complexity Index) legfrissebb rangsorában pedig Magyarország a 9. helyen áll 133 ország közül. Magyarország itt 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország között szerepel, miközben a visegrádi régió másik három országának átlaga a 15., az EU országok átlaga a 22. helyen állt 2020-ban.
A Gazdasági Összetettségi Mutatón keresztül a Harvard Egyetem az országok produktív tudásának aktuális állapotát értékeli. A mutató az országok exportkosarának sokrétűsége és exporttermékeinek komplexitása alapján rangsorol, azaz minél komplexebb exporttermékeket állít elő egy ország, annál jobb helyezést ér el a rangsorban. A gazdasági komplexitás akkor javul, amikor egy gazdaság növelni tudja a korábban nem gyártott, új, exportképes termékek számát és összetettségét. A legkevésbé komplex exporttermékek a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek, a legmagasabb összetettségűek pedig a gépgyártás, az elektronikai ipar, valamint a vegyipar termékei.
A Gazdasági Összetettségi Mutató egyben hiteles mérője egy ország tudástőkéjének is. A mutató kifejlesztői szerint ugyanis szoros kapcsolat van az általuk meghatározott gazdasági komplexitás és a fejlettség között: akik képesek magas szinten fenntartani a nemzetközi kereskedelemben versenyképesnek és keresettnek bizonyuló termelési „know-how” széles választékát, azok a humán tőkében is magas szinten állhatnak, ami pedig a modern növekedési elméletek kulcstényezője.
Magyarország áruexportjában az elektronikai termékek (ideértve az akkumulátorokat is), a személygépkocsik és alkatrészeik, valamint a gépipari és vegyipari termékek részaránya a meghatározó.
Elsősorban tehát ezek a termékkörök azok, melyek előállítása komplex folyamatnak minősül. Ezen belül a legmagasabb összetettségű és részesedésű exportcikkeink közé tartoznak a szérumok és vakcinák, a termosztatikus szelepek, a szivattyúk, valamint a számítástechnikai alkatrészek.
Szintet kell lépni
A fent idézett nemzetközi rangsorokban elért előkelő helyezések a hazai gazdaság és vállalati szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözik. Magyar szempontból azonban, a kormányzati céloknak megfelelően a mára elért pozíciónkra átmeneti, köztes megállóként kell tekintenünk. Ezért célszerű feltárni és azonosítani azokat a kihívásokat, strukturális problémákat, amelyek a közepes jövedelmi helyzetből való előrelépést akadályozhatják.
1. A kiemelkedő exportteljesítmény mögött jelentős részben külföldi, multinacionális vállalatok gyártási és exporttevékenysége áll. Ezek a vállalatok termelésüket a magasan képzett magyar munkaerőre és a köréjük kiépült magyar tulajdonú beszállítói láncokra építik. A következő lépésben arra kell törekednünk, hogy hazai nagyvállalatok egyre nagyobb arányban lépjenek be erre a területre, és új magyar brandek jelenhessenek meg a nemzetközi kereskedelemben. Ezt felismerve indítottunk kormányzati programokat a magyar nagyvállalatok támogatására is.
2. Az OECD külkereskedelmi hozzáadott értéket vizsgáló mutatói alapján a magyar export hozzáadott érték tartalma 2018-ban 54% volt, ami lényegesen elmarad a 84%-os EU-átlagtól. Vagyis a volumen jól alakul, de az exportnak egyelőre csak a szerényebb részét állítja elő magyar tulajdonú vállalati réteg. A jövőben ezért olyan célzott fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyekkel a hazai hozzáadott érték aránya növelhető. A külföldi tőkét pedig elsősorban olyan gyártókapacitások beruházásaira célszerű behozni, amelyek új, világszinten is élenjáró technológiát és tudást honosítanak meg.
3. Az előbbivel összefüggő jelenség, hogy a magyar kivitelben relatív magas az abba beépülő, importból származó köztes termékek aránya, miközben a magyar cégek által előállított alkatrészek aránya alacsony. Az exportban 69%-os a beépülő importált köztes termékek aránya, míg az uniós átlag 31% volt 2018-ban.
4. Magyarország sok esetben egyelőre a termelési értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket képviselő fázisában, a termelési szegmensben a legaktívabb. A gazdaság fejlődésének menetében ez egy fontos állomás, de nem a végállomás. Mind a termékfejlesztés (kutatás, tervezés, gyártás-előkészítés), mind a termelés utáni fázis (marketing, logisztika, értékesítés utáni szolgáltatások) magasabb képzettségi szintet tesz szükségessé és nagyobb hozzáadott értéket teremt, mint a termelési fázis. Ezt az átállást segíti a felsőoktatás már megkezdett fejlesztése, és összekapcsolása a gazdasági szereplőkkel, amelynek eredményei máris megmutatkoznak a nemzetközi egyetemi rangsorokban.
5. Ugyanezt a folyamatot igazolja, hogy Magyarországon még van tere az innováció további erősítésének, vagyis új áruk, új szolgáltatások, új módszerek fejlesztésének. A legfrissebb Európai Innovációs Eredménytábla szerint bár Magyarország innovációs teljesítménye 2015-2022 között javult, továbbra is a „feltörekvő innovátorok” csoportjának tagja, elmaradva az uniós átlagtól.
6. A felsorolt szerkezeti kihívások – amelyek a többi visegrádi országban is fellelhetők – következményei köszönnek vissza abban is, hogy az előkelő helyezésű Gazdasági Összetettségi Mutató ellenére fejlettségünk még nem tart ott, ahol azt a mutató jelezné.
Összegzésként elmondható, hogy a magyar gazdaság szerkezete komplex, nemzetközi összehasonlításban is javult az elmúlt évtizedben, a további fejlődés érdekében azonban szintet kell lépni. A fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében a beruházásokat területileg és minőségileg is célzottabbá kell tenni, a költség alapú versenyképesség helyett a minőség alapú versenyképességre kell fókuszálni. Akkor kerülhető el a fejlettségi csapdába kerülés, ha javítjuk a termelés és az értékteremtő képesség közötti egyensúlyt, a termelési értékláncokat kiszélesítjük, azokon feljebb lépünk. A Gazdasági Összetettségi Mutató tekintetében a világ elitjéhez való tartozás is megerősíti, hogy a magyar termelési struktúra további diverzifikációjára adottak a lehetőségek a már rendelkezésre álló know-how és technológia által. Vagyis az elmúlt évtizedek során felhalmozódott know-how, technológia, humán tőke bázis lehetővé tenné a szélesebb skálájú, egyre összetettebb és magasabb hazai hozzáadott értékű, újonnan kifejlesztett termékek és szolgáltatások előállítását. Magyarországnak mindenekelőtt az innovációs tevékenységét kell ösztönöznie a teljesen új termékek és szolgáltatások létrehozásának, gyártásának és exportálásának céljából. Ez gyorsítaná a felzárkózási folyamatot, és fenntartható gazdasági növekedést biztosítana hosszú távon is. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy azok az országok kerülték el a közepes fejlettségi csapdát, amelyek innovációval és magasan képzett munkavállalókkal növelték a versenyképességet.
Az egy főre jutó magyar GDP 23 százalékkal kevesebb az EU-s átlagnál
Az egy főre eső magyar GDP 2022-ben 23 százalékkal maradt el az uniós átlagtól, ezzel az Eurostat összehasonlításában hátulról a nyolcadikak voltunk. Az előzetes adatok szerint felzárkóztunk Portugáliához, Románia viszont az elmúlt évtizedben először utolérte hazánkat. A legmagasabb egy főre eső bruttó hazai terméket Luxemburgban mérték, ami messze meghaladta az EU-s átlagot. A lista alján Bulgária állt.
Javult Magyarország egy főre jutó GDP-je, így egy szintre került Portugáliával, azonban elvesztette az előnyét Romániával szemben – derül ki az Eurostat előzetes adataiból. A 27 uniós országot vizsgáló nemzetközi összehasonlítás a vásárlóerő-paritáson keresztül történik.
A vásárlóerő-paritás az Eurostat mérőszáma, ami egy mesterséges árfolyam: a különböző fizetőeszközöket egy közös valutába helyezi, valamint korrigálja az országok közötti árszínvonalat, így összehasonlíthatóvá téve azok GDP-jét.
Az európai uniós országok többségében az elmúlt év során növekedett a GDP, átlagosan 2,7 százalékkal. A régióban a legjelentősebb rangsorbeli változást Románia feltörése okozta. Az Eurostat által számontartott 11 év alatt először előzte meg az egy főre jutó román GDP a magyart. Ráadásul mindezt úgy, hogy 2011-ben az olló nem kicsit volt széles: 12 százalékos különbséget hozott be azóta keleti szomszédunk.
Magyarország 2022-ben közeledett az uniós átlaghoz, az egy főre jutó bruttó hazai termék a 2021-es 75 százalékhoz képest növekedést mutatott. 2022-ben az előzetes adatok alapján 77 százalék volt a GDP-nk, ami azt jelenti, hogy
23 százalékkal maradt el Magyarország az európai uniós átlagtól.
Ezzel az EU-tagállamok közül hátulról a nyolcadikak vagyunk. Az egy főre jutó bruttó hazai termékünk a 2 százalékos növekedéssel 2022-re utolérte Portugáliát – vagyis jelenleg a magyar, a portugál és román GDP megegyezik.
A 27 EU-ország közül Luxemburgban messze a legmagasabb az egy főre jutó GDP, ami 161 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ezt a jelentés részben azzal magyarázza, hogy nagy számban dolgoznak külföldi lakosok az országban, és így hozzájárulnak a GDP-hez, miközben nem részei Luxemburg állandó lakosságának.
A tagállamok közül Írország a második helyen áll, 134 százalékkal az uniós átlag felett. Majd Dánia, Hollandia, Ausztria és Belgium következik, ahol az egy főre jutó GDP több mint 20 százalékkal haladja meg az átlagot. Az egy főre jutó ír GDP kiemelkedő szintjét az Eurostat részben a szellemi tőkébe fektető multinacionális nagyvállalatok jelenlétével magyarázza. A vállalatokhoz kapcsolódó bérgyártás hozzájárul az ír GDP-hez, miközben az ebből a termelésből származó jövedelem nagy része visszakerül a vállalatok végső tulajdonosaihoz külföldre.
Az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot Svédországban, Németországban, Finnországban, Máltán és Franciaországban. Olaszország, Szlovénia, Ciprus és Csehország kevesebb mint 10 százalékkal marad el ettől az értéktől, majd Litvánia, Észtország és Spanyolország következik mínusz 10-20 százalékkal.
Lengyelország, Magyarország, Portugália, Románia, Lettország és Horvátország egy főre jutó GDP-je kevesebb mint 30 százalékkal marad el az uniós átlagtól, míg Görögországé és Szlovákiáé kevesebb mint 40 százalékkal. A lista legalján Bulgária áll, ahol az egy főre jutó GDP 41 százalékkal alacsonyabb az uniós szintnél.
Munkáltatói felmondás indoklása: új szabályok léptek életbe
A Munka Törvénykönyvének 2023. január 1-jétől életbe lépő változása a munkáltatói felmondást sem hagyta érintetlenül. A munkáltatói felmondás indoklása körében új szabályok léptek életbe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A munkáltatói felmondás indoklása
Amennyiben a munkáltató felmondással vagy azonnali hatályú felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát, akkor főszabály szerint a felmondását indokolnia kell.
A Munka Törvénykönyve több feltételt is támaszt a felmondással kapcsolatban. Alapvető feltétel, hogy a felmondás okának a felmondás szövegéből világosan, érthetően ki kell derülnie. Ez azt jelenti, hogy az indokolást úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a dolgozó számára, hogy milyen konkrét és tényszerű oka van annak a munkaviszony megszüntetésének.
Az indokolás túlzottan általános jellegű megfogalmazása nem megfelelő. Erre lehet példa a „nem megfelelően teljesítette a feladatait” vagy „nem teljesítette a munkáltató elvárásait”. Ezekből ugyanis nem derül ki tényszerűen és ellenőrizhetően, hogy milyen ok vezetett a felmondáshoz. Természetesen nem szükséges aprólékosan, részletekbe menően leírni a felmondás indokait. Az okok összefoglalva is szerepelhetnek a felmondásban, de azokból világosan ki kell derülnie, mi vezetett a munkaviszony megszüntetéséhez.
A felmondás indokául nem szolgálhat bármilyen ok. A törvény meghatározza, hogy milyen okok vezethetnek a jogszerű felmondáshoz. A törvény szerint a munkáltatói felmondás indoka
a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
a munkavállaló képességével vagy
a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
Az azonnali hatályú felmondás indokai
Azonnali hatályú felmondás esetén az indokok jóval szűkebbek. Azonnali hatályú felmondásra két okból kerülhet sor:
a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Miért fontos a munkáltatói felmondás indoklása?
Fontos, hogy a felmondás vagy azonnali hatályú felmondás indoklása megfeleljen a fenti feltételeknek. Ellenkező esetben a felmondás akkor is jogellenes lesz, ha egyébként lett volna megfelelő indok a munkaviszony megszüntetésre, de a munkáltató nem tett eleget az érthető és világos indokolás kötelezettségének vagy tévesen olyan felmondási okot jelölt meg, amely nem felelt meg a valóságnak.
Mentesülés az indokolási kötelezettség alól
A felmondásnak vannak olyan esetei, amikor a munkáltató nem köteles a felmondást indokolni.
A munkáltató próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Határozott időre szóló munkaviszony esetén is van lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkaviszonyt indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással megszüntesse.
A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
A Munka Törvénykönyvében 2023. január 1-jétől bekövetkezett változások érintették az indokolás nélküli felmondás fenti eseteit is. Az új szabályok lehetőséget adnak a munkavállalóknak arra, hogy bizonyos esetekben akkor is kérjék a felmondás indoklását a munkáltatótól, ha egyébként az nem lenne kötelező a törvény szerint.
A módosított szabályozás szerint a munkavállaló a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti a munkáltatótól a felmondás indokolását, azzal a hivatkozással, hogy a dolgozó szerint a munkaviszonyának megszüntetésére
A munkavállaló e jogával akkor is élhet, ha például a munkaviszonyát próbaidő alatt szüntette meg a munkáltató indokolás nélkül.
Például, ha a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondja a munkáltató, de a munkavállaló véleménye szerint a felmondás valós indoka az apasági szabadság igénybevétele volt, akkor 15 napon belül írásban kérheti a felmondás indokolását.
A munkáltató a dolgozó kérelme esetén köteles a felmondás indokolását 15 napon belül közölni. A munkavállaló bírósághoz fordulhat, ha a felmondás indokolását jogsértőnek tartja, mert például az valótlan okokat tartalmaz.
Bérfizetés módja az Mt. módosítás tükrében – 2023/7.
2023. április 5.
Az egyenlő bánásmód és a joggal való visszaélés vizsgálata a felmondási okok körében
Egy 2022-ben született kúriai döntés (BH2022. 303.) kimondta, hogy a felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés, mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe.
Egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma
2023 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 691 ezer volt, 26 ezerrel több, mint egy éve. A 2022. december és 2023. február közötti háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 15 ezerrel több, 4 millió 690 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
