Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2023. május 22.

2023. május 24.

Az áprilisi esés után májusban kissé nőtt a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe májusban ugyan emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét. Ezen belül az üzleti várakozások májusi javulásuk ellenére ugyancsak rosszabbak maradtak a márciusinál. A fogyasztói várakozások pedig áprilishoz képest is romlottak májusban. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint azonban a tavaly őszi mélyponthoz képest a cégvilág és a lakosság is kevésbé pesszimista. Májusban a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, az áremelési törekvés lanyhulása viszont megállt.

A korábbinál óvatosabbak a lakosság lakásvásárlási tervei
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati elemzései
Elkészültek a GKI Gazdaságkutató Zrt. új ágazati középtávú kitekintést tartalmazó elemzései. A tanulmányokról és azok árairól bővebb információt a GKI elérhetőségein kérhetnek.

GKI Május 24-i Közgyűlési meghívó
A GKI Gazdaságkutató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 84. fszt. 2.) Igazgatósága értesíti a T. Részvényeseket, hogy 2023. május 24. (szerda) napján 13:00 órára évi rendes Közgyűlést hív össze.

A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen
A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Az Otthonfelújítási program kifutása lehűtötte a lakásfelújítási lázat
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen – 2023. áprilisi – megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

Kinek lesz fontos az építményjog bevezetése? – Így látja a szakma a kormány legújabb döntését

2023. május 23.

Múlt héten jött a hír, miszerint hamarosan a parlament elé kerülhet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új versenyképességi csomagja, melynek egyik legfontosabb eleme és legnagyobb újdonsága az építményjog intézményének létrehozása. Hogy miért van szükség az építményi jogra és mit jelent ez a földhasználati jogra nézve, arról a Portfolio-nak dr. Krüpl László, MRICS, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnere és Ingatlanjogi csoportvezetője beszélt.

Az építményi jog (ismételt) bevezetése illeszkedik a magyar jogi hagyományba, valós gazdasági igény hívta életre, és a szomszédos országokban is sikeresen alkalmazzák. A bevezetésére pedig ideális időpont az ingatlan-nyilvántartási rendszer megreformálása. Ugyanakkor az új jogintézmény ingatlan-nyilvántartási részletszabályait még nem dolgozták ki, és tisztázatlan az építményi jog és a földhasználati jog jövőbeli viszonya is – mondta el dr. Krüpl László.

A gazdaságfejlesztési miniszter által 2023. május 16-án az Országgyűlés elnökének benyújtott, T/4025. számon iktatott törvényjavaslat leglényegesebb újítása az építményi jog (ismételt) bevezetése a magyar gazdasági jogba. E szabályok hatálybalépése a kihirdetést követő harmadik nap lenne azzal, hogy azokat a hatálybalépést követően kötött szerződésekre vonatkozóan kell alkalmazni. Negatívum, hogy a javaslat nem biztosítana a jogszabály címzettjei számára szükséges kellő felkészülési időt, és kétséges, hogy volt-e megfelelő mélységű és időtartamú szakmai egyeztetés a kamarákkal, finanszírozókkal, befektetői szervezetekkel a törvénytervezet benyújtása előtt – tette hozzá a szakértő.

„Véleményem szerint a javaslat mégis üdvözlendő: a gazdasági élet szereplői részéről több éve megjelent az igény, hogy legyen olyan jogi konstrukció, amely más tulajdonában álló ingatlanon a tulajdonostól eltérő személy javára (befektető vagy finanszírozó) egy szerződésnél erősebb, forgalomképes jogot biztosít, de nem korlátozza aránytalanul a tulajdonos tulajdonjogát.” – hangsúlyozta.

E jogintézmény nem újkeletű, Németországban és Ausztriában több mint száz éve a jogrendszer része. Hazánkban először írott jogként az 1931:XVI. törvénycikk vezette be a más ingatlanán létesítendő villamos átalakító- vagy kapcsolóberendezések tekintetében. Az 1959-ben elfogadott első kodifikált polgári törvénykönyvünk nem tartalmazta azt, mert a szocialista jogfejlődés szempontjából meghaladott jogintézménynek minősítette.

A magyar magánjogban a főszabály az, hogy az épület osztja az általa elfoglalt földrészlet jogi sorsát (azaz azonos a tulajdonosa). Ennek mögöttes indoka, hogy ami a valóságban összetartozik az tartozzon össze jogi szempontból is és a jog ne segítsen elő ezzel ellentétes helyzetet, mert az jogvitához vezethet. Emiatt vertikálisan osztott tulajdonjog csak kivételesen engedélyezett. 1960 óta és jelenleg is ilyen kivétel az építményi joghoz hasonló földhasználati jog. A földhasználati jog alapján az építkező a földtulajdonossal kötött megállapodás szerint jogosult építkezés céljából idegen földet használni és ott épületet emelni, amelyen tulajdonjogot szerez úgy, hogy a föld tulajdonosa más marad. Ebben az esetben az építkezőt az épület fennállásáig az épület által elfoglalt földre használati jog illeti meg.

Mit jelent a földhasználati jog?

A földhasználati jog létrejötte időben kétlépcsős: először a tulajdoni lapra név szerint meghatározott építkező javára fennálló földhasználati jog kerül (e jog nem ruházható át és nem terhelhető meg). Ezt követően, az építkezés befejezésekor e jog törlésre kerül és az épület a földtől eltérő önálló helyrajzi számon kerül nyilvántartásra. Ettől a pillanattól az épület forgalomképes és átruházható, a földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg. Erre tipikus példa a szélerőmű, amely sajátos építményfajtának minősül, tulajdonjoga elválik az alatta fekvő föld tulajdonjogától.

A földhasználati jog hátránya, hogy a földtulajdonossal kötött megállapodás időpontjában (azaz a projekt kezdetekor) nem forgalomképes, ezért finanszírozási biztosítékul sem szolgálhat. Ezzel ellentétben az építményi jog már a megalapításakor is önállóan forgalomképes, a jogosultja már kezdettől fogva úgy építkezhet más személy ingatlanán, hogy nemcsak elválik az építmény és a telek tulajdonjoga, hanem bármikor dönthet úgy, hogy az építményi jogot eladja (pl. egy intézményi befektető részére), vagy jelzálogjoggal terheli meg (pl. a finanszírozó bank javára) – emelte ki dr. Krüpl László.

Mit hoz a beruházóknak az építményjog?

A szakértő szerint az építményi jog várhatóan az alábbi típusú üzleti projektekben fogja erősíteni a beruházók pozícióját:

A legfontosabb esetkör a naperőművi beruházások kapcsán merül fel: Az ilyen beruházásokban a befektetés üzleti értékét az erőművi engedély, a növekvő energiaárak és adott esetben a hosszútávú állami átvételi garancia (pl. METÁR, KÁT jogosultság), míg a befektetés biztosítéki értékét elsősorban nem a földterület, hanem inkább a telepítésre kerülő naperőmű (a beépített műszaki eszközök), valamint a beruházást megvalósító projektcég várható bevételei adják.

Ezen projektek tipikusan két üzleti modell szerint létesülnek, elsősorban termőföldön: az első (költségesebb) modell szerint a beruházó ingatlan adásvételi előszerződést köt a termőföldre, majd az engedélyek megszerzését követően felépít rajta egy napelemparkot és a használatbavételi engedély megszerzését követően a termőföldet átminősíti és végleges ingatlan adásvételi szerződéssel megszerzi annak tulajdonjogát. A második (kevésbé költséges) modell szerint az adásvételi előszerződés és végleges adásvételi szerződés helyett a projekt teljes időtartama alatt hosszútávú (pl. 25+5+5 éves) bérleti szerződés alapján hasznosítja a beruházó a földet, építi fel a naperőművet, majd a bérleti szerződés lejáratakor visszaminősíti termőfölddé és visszaadja a földtulajdonosnak.

Bár a naperőműves projektek biztosítéki értékéből kis részt képvisel a föld értéke, mégis, a föld meg nem vásárlása finanszírozási akadály volt eddig, mert ha a beruházó csak bérelte a földet, akkor a projekt kivitelezési szakaszában nem tudta elzálogosítani a földön létesítendő naperőművet és így nem tudott hitelhez jutni. Ennek oka az volt, hogy a tulajdonjogon kívül (amit nem szerzett meg), nem lehetett a beruházónak olyan joga a földre, és amely forgalomképes és zálogjog tárgya lehetne. Emellett többször előfordult, hogy  a bérleti konstrukció esetén a naperőmű üzembe helyezésekor a beruházó azzal is szembesült, hogy az illetékes földhivatal a szélerőművektől eltérően a naperőművet (a beépített műszaki eszközöket) nem volt hajlandó önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartani, ez pedig ellehetetlenítette az utófinanszírozást.

További esetkör az építmények, tipikusan erőművek vagy más műtárgyak létesítése forgalomképtelen, azaz kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, nem eladható ingaltanokon (pl. autópályákon és azok védősávján belül, folyókban, természetes tavakban). Az építményi jog bevezetése előtt bármely, ilyen ingatlanon létesített műtárgy vagy egyéb építmény létesítése esetén az építkező nem szerzett tulajdonjogot az általa felépített építményen, hanem szerződéses jogalapon használta, hasznosította azt (példa a közelmúltból a médiában is elhíresült Fertő-tavi cölöpházak ügye). Az építményi jognak köszönhetően az ilyen építkezés eredménye önállóan átruházható és megterhelhető lesz és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés miatt mindenkit kötelez.

Végül kiemelendő a magántulajdonú távközlési tornyok esete, ahol egy kisebb értékű, de komoly üzleti érdeke van a szolgáltatónak arra, hogy egy más tulajdonában lévő épületre ráépítsen és egy bérleti szerződéses jogalaphoz képest erősebb pozícióval, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultként biztosítsa a torony használatát. Ennek hiányában a bérleti szerződés újratárgyalásakor könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a bérbeadóval szemben.

Sok még a nyitott kérdés

Egyelőre kérdéses, hogy az építményi jog milyen hatásfokkal váltja be a jogalkotói célt, elsősorban az alábbiak miatt:

• A javaslat szerint az építményi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Ezen túl azonban a javaslat szűkszavú és így nem ismertek az ingatlan-nyilvántartási részletszabályok, elsősorban az, hogy az építményi jog alapján létesített épület külön helyrajzi számon (és így külön tulajdoni lapon) kerül-e majd nyilvántartásra. Ha nem, akkor további kérdésként merül fel, hogy az épület megterhelése esetén a jelzálogjogot melyik tulajdoni lapra kell majd bejegyezni? Ez a kérdés elsősorban a finanszírozó bankok számára lesz fontos.
• További kérdés a földhasználati jog sorsa. A jogalkotói indokolás szerint az építményi jog egy újabb alternatívát jelent majd a földhasználati jog mellett, ugyanakkor a javaslat megtiltja az építményi jog és földhasználati jog fennállását egyazon ingatlanon.

  Véleményem szerint az építményi jog bevezetése esetén a földhasználati jog jelenlegi formában történő fenntartása felesleges és zavart okoz, kérdéses, hogy milyen szerepe lesz ezután a gyakorlatban.

• A javaslat az építményi jog alapításának lehetőségét csak jogi személyek részére teszi lehetővé, törvényi indokolás szerint a jogintézmény újdonsága, a tapasztalatok és a szerződéses gyakorlat hiánya miatt nem kívánatos, hogy a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező jogalanyok (természetes személyek) számára ez fennálljon. Ennek kapcsán kérdésként merül fel meg, hogy a jövőben egy társasházközösség tulajdonában álló lakóépület tetején bevételszerzés érdekében lehetséges lesz-e az építményi jog alapítása (pl. naperőmű elhelyezésének céljára)? Amennyiben igen, úgy további bonyodalmakat okozhat az alábbi „többszintes jogviszony”: egy társasházi lakóépület tetejére építményi jog alapján telepített naperőmű üzemeltetése esetén ki kivel szemben érvényesíthet igényt, ha például a tető karbantartásának elmulasztása miatt tönkremegy a naperőmű? – világított rá a szakértő.

Forrás: Portfolio

Leveszik a kkv-kat a lélegeztető gépről az állami hitelprogramok

Uniós támogatással épít új raktárat a Florin Zrt. Szegeden

Uniós támogatással, mintegy 1,6 milliárd forintos beruházással fejleszti logisztikai rendszerét, új automatizált raktárat épít a fertőtlenítő- és tisztítószereket, valamint kozmetikai termékeket gyártó Florin Zrt.

Barta Attila cégvezető a beruházás szerdai alapkőletételén közölte, a jövő tavaszra befejeződő fejlesztés költségeinek felét fedezi európai uniós és hazai támogatás.

Az új raktárbázis kialakítása a cég ötlépcsős telephely-fejlesztési programjának záró szakasza. Az elmúlt években a Florin Zrt. 6 milliárd forintnyi beruházással korszerűsítette gyártókapacitását. A vállalkozás azonban nem rendelkezik készáruraktárral, a gyártósorról lekerülő termékeket nem tudják helyben készletezni, azokat egy logisztikai partnerükhöz szállítják, és a csomagolóanyagokat is a telephely közelében, bérelt raktárakban tárolják.

A beruházással az év végére egy több mint 3 ezer négyzetméteres raktárt alakítanak ki, a 15 méter magas épület 5 ezer raklap, részben veszélyes anyagok tárolására is alkalmas lesz. Az áruk mozgatását – az anyagáramlási és a vállalatirányítási rendszerekkel összekapcsolt – önjáró targoncák végzik majd. A fejlesztés nyomán csökkennek a cég költségei, és javul a vállalkozás versenyképessége – hangsúlyozta a cégvezető.

A szegedi telephelyű, magyar magántulajdonban lévő, 1992-ben Zrt-vé alakuló, de 66 éves múltra visszatekintő Florin Zrt. a fertőtlenítő- és tisztítószerek, valamint kozmetikai termékek egyik meghatározó gyártója a hazai piacon. A fertőtlenítő- és higiéniai szerek mellett férfi és női kozmetikumokat, haj- és lábápolási termékeket, valamint háztartási tisztítószereket is gyárt saját márkanevek alatt, illetve közismert kozmetikumokat és tisztítószereket márkatulajdonos cégek megbízásából.

A Florin Zrt. a pandémia idején az ország szinte egyetlen fertőtlenítőszer-gyártó cégeként sokszorosára növelte kapacitását. A vállalkozás fertőtlenítőszerrel látta el az egészségügyi intézmények mellett a közszolgáltatókat és kiskereskedelmi partnereken keresztül a lakosságot is – közölte a cégvezető.

Barta Attila elmondta: míg a pandémia idején forgalmuk meghatározó része a fertőtlenítőszerek értékesítéséből származott, a járvány enyhültével a termelésükben újra a kozmetika, higiéniai cikkek, tisztítószerek váltak jelentősebbé. A cég tavalyi érbevétele 3,6 milliárd forint körül alakult, idén pedig a tervek szerint újra eléri a 4 milliárd forintot. Céljuk a környező országokba – elsősorban Lengyelországba, Szerbiába, Bulgáriába, Boszniába – irányuló export részarányának növelése is. (MTI)

Forrás: Üzletem.hu

A próbaidő 3 új szabálya – 2023/10.

2023. május 17.

A részmunkaidős foglalkoztatás sajátosságai
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” – hangzik a híres Beatrice sláger. Az általános, teljes napi munkaidőben dolgozók könnyen tudnak azonosulni a dalszöveggel, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban már más helyzet. Az alábbi cikkünkben ennek az ún. atipikus munkaviszonynak a sajátosságait tekintjük át.

Az ügyelet eltérő szabályai a különböző jogviszonyokban
Jóllehet az ügyelet szó tartalmi jelentése a legtöbb ember számára azonos tartalommal bír, mégis azt láthatjuk, hogy a jogi megítélés szempontjából nem közömbös az, hogy az adott munkavállaló hol, pontosabban milyen jogviszony keretei között tölti el az ügyeletét.

Létfontosságú a dolgozók többségének a rugalmas és távoli munkavégzés lehetősége
Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia – írja közleményében a távközlési cég.

244. Munkaügyi Levelek / 2023. május 16.

2023. május 16.

• Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól
• Visszaélés a sztrájkkövetelésekkel
• Szabadságkiadás – a munkavállaló rendelkezése szerint
• Szabadság kiadása részmunkaidőben
• Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után
• Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben
• Megállapodás hosszabb beosztás szerinti munkaidőről
• Hivatali út vagy kiküldetés
• Költségtérítés – nem átutazásra használt helyi bérlet
• Szakképesítési szintek és besorolás
• Versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkaszerződésben
• Gyermekorvos-asszisztens besorolása
• Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör
• Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel
• Ügyvezető kártérítési felelőssége
• Köztisztviselő besorolása
• Közvállalat – a korábbi munkaviszonyban töltött idő elismerése
• Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban
• Munkaszerződés érvényes létrejötte bejelentési kötelezettség teljesítése esetén

Olcsó energia? A legkisebbek köszönik szépen, de jelentkeznek a nagyobbak is

2023. május 9.

Minden támogatás jól jön a mikrovállalkozások számára, így az is, hogy május elsejétől még kedvezőbb feltételek mentén részesülnek energiaellátásban – mutatott rá az Indexnek Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a csökkenő költségeknek az árakban is látszódniuk kell, ugyanakkor úgy véli, a támogatottak körét célszerű lenne kibővíteni, ami hozzájárulhatna az infláció letöréséért vívott harchoz.

Tűkön ülve várták a május elsejét az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott mikrovállalkozások. Ekkortól ugyanis az MVM Csoport kevesebb mint felére csökkentette a Váltó fix tarifáit a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, míg az áramellátásban csaknem 17 ezer nem lakossági ügyfele számára.

Az Energiaügyi Minisztérium emlékeztetett: tavaly augusztusban – a rezsicsökkentés részleges kivezetését követően – mintegy 180 ezer mikrovállalkozást tartott az egyetemes szolgáltatásban „működőképességük megőrzése érdekében”. „A legfeljebb 10 főt foglalkoztató és legfeljebb 2 millió euró (746 millió forint) árbevételű cégek a családoknál követett gyakorlat mintájára a 4606 kilowattórás sávhatáruk alatt és felett eltérő áron kapják a villamos energiát. Az átlagfogyasztást meghaladó felhasználás esetén május elsejétől áramáraik a lakossági piaci ár szintjére, az eddigi kilowattóránkénti 165-ről 70 forintra csökkennek. A rezsivédett szintig 58 forintos tarifával együtt az érintett cégek kiadásai jelentős mértékben mérséklődnek” – közölték.

Új időszakba léptünk: tartós infláció és lassú felzárkózás vár Magyarországra

A forint reálfelértékelődésére, hiteles inflációs politikára, szigorú és következetes kamatpolitikára, a gazdaság hatékonyságnövelésére van szükség ahhoz, hogy tűrhető felzárkózási pályán legyen Magyarország a következő évtizedben – értettek egyet vezető közgazdászok a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciájának záró, makrogazdasági kerekasztal-beszélgetésében. Surányi György, Tardos Gergely és Virovácz Péter véleményét ismerhette meg a szakmai közönség.

Pr és marketing workshoppal, illetve makrogazdasági kerekasztal-beszélgetéssel zárult a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája. Utóbbit Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderálta, és a magyar gazdaság helyzetének értékelésről szólt. Tudósításunk a konferenciáról itt olvasható:

Mi lesz az inflációval?

Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi magántanár arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció nem tegnap kezdődött, hanem 2017 eleje óta folyamatosan emelkedik. 2022 februárjában már 8,4% volt, az inflációt hajtó belső motorok évek óta velünk vannak, természetesen a háborús és az energiaválság megdobta. A 25-26% nagyjából a fele származik külső, exogén sokkból, másik fele hazai eredetű. Az előbbi szempontból már kedvező változások látszódnak a világban, az utóbbit viszont évekig fűtötte a fiskális és a monetáris politika, a kétszámjegyű nominális béremeléstől például nem fognak lemondani egykönnyen az érdekegyeztetésben részt vevő felek, ezért pesszimista vele kapcsolatban.

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója úgy vélte, hogy az egyszámjegyű tartomány valószínűleg sikerül elérnie az inflációnak, a további csökkenése viszont már jóval nehezebb lesz. Gyorsuló nominális bérpályát lát, a magánszektor folyamatai közel 20%-os dinamikát vetítenek előre, vagyis kompenzálják a munkavállalókat a munkáltatók a magas inflációért. A modellek alapján gyors dezinfláció is jöhetne, de ezek a modellek nem működtek túl jól az elmúlt években, egyszerűen átléptünk egy másik rezsimbe, ahol nem nagyon van árverseny és rendszerszintű vállalati költségcsökkentés, amely segítene az infláció hűtésében.

Mi lesz a hitelezéssel magas infláció mellett?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ha beragad egy 16%-os nominális béremelés, akkor reálbérnövekedés jöhet Magyarországon. Kérdés, hogyan reagálnak erre a munkavállalók: megvan rá az esély, hogy megtakarítási irányultságú lesz inkább a reakció, ha így lesz, akkor sikerülhet megúszni az infláció magas szintű beragadását, de ehhez szükség van a jegybanki szigor fennmaradására is. Nem teheti meg a jegybank, hogy támogató monetáris politikát folytasson, kénytelen lehet fenntartani az MNB a pozitív reálkamatokat. Nagy kérdés, ilyenkor mi történik a hitelpiaccal, mindenesetre nem kell, hogy megfojtsa a gazdaságot a pozitív reálkamatkörnyezet. A támogatott hitelprogramok torzítják a hitelpiacot, hosszú távon nem biztos, hogy van haszna a piaci kamatoktól elszakadó alacsony hitelkamatoknak.

Tardos Gergely a hazai hiteldinamikáról azt mondta: nehéz látni, mikor jönne a lakossági hiteldinamikában fordulat – ha szerencsénk van, akkor 2025 környékén. A vállalatoknál egyelőre nem látszódik a „nagy halál”, a vállalati hiteldinamika még mindig magas, és arra számítanak az OTP-nél, hogy nem is fog sokkal lejjebb menni 10%-nál.

Surányi György alapvetően egyetértett az elhangzottakkal, a lakossági hitelezésben ő sem vár nagy fordulatot. A vállalatokkal kapcsolatban rámutatott arra, hogy úsznak a likviditásban, összességében nincs ok arra, hogy sorban álljanak hitelért.  Az NHP-n és az NKP-n keresztül szerinte teljesen fölöslegesen nagy likviditást nyomott a rendszerbe az MNB, amit most ki kellene szívnia. Orbitális vesztesége van a jegybanknak, ami a költségvetésben adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket kényszerít ki.  Tavaly nyár óta súlyos kiigazítást hajt végre a kormány mintegy 3000 milliárd forint értékben, többek között 800 milliárd forint feletti adóemelés és 2000 milliárd forintnyi beruházás-elhalasztás formájában. A mostani kamatszint nominálisan magas, de súlyosan negatív reálkamat mellett működik a magyar gazdaság. Óvatos megközelítést igényel tehát az az állítás, hogy a kamatok okozzák a gazdaság növekedését.

Milyen kamat- és árfolyampolitikát kellene folytatni?

Nem azt mondom, hogy most rohannék jelentkezni a jegybankelnöki pozícióért, noha utóbbi jegybankelnökségem elején magasabb volt az infláció a mostaninál, és lassabban csökkent, mint amit most előre látunk – mondta Surányi György. Az MNB csak akkor tudja érdemben levinni a kamatokat, ha a gazdasági szereplők inflációs várakozása megfelel a jegybank és a kormány által mondottnak. Szükség van ehhez a forintárfolyam stabilizálódására is, amit egyelőre az eurókamatokhoz képest magas, 18%-os hazai irányadó kamat támogat. Ha nem sikerül megváltoztatni a külső percepciót Magyarország országkockázatairól, akkor nincs nagy lehetőség a kamatcsökkentésre. Surányi szerint nincs sikeres felzárkózás a devizánk reálfelértékelődése nélkül.

A forró pénzek mellett sok más mozgatta az utóbbi időben a forintot: egyrészt az energiaimportszámlánk (meg kellett venni havi 1,5 milliárd eurót, a korábbi összeg 3-4-szeresét), másrészt az, hogy a háztartások 4 milliárd euróért vásároltak tavaly forintból eurót – mondta Tardos Gergely. 18% mellett nem nagyon vannak olyan befektetők, akik elkezdik shortolni a forintot. A jó árfolyampolitika a jelenlegi helyzetben nem engedi gyengülni a forintot – tette hozzá, megemlítve: egyáltalán nem példátlan a régiós országokban a reálfelértékelődés mellett a nominális felértékelődés sem.

Virovácz Péter felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az MNB pumpált óriási likviditást a rendszerbe, hanem a jegybankok szerte a világon, a „fülünkön folyik ki a pénz még mindig”. A befektetők azt díjazzák, hogy nem olyan rossz az egyensúlyi helyzet, mint Argentínában, viszont a 18% kellően magas számukra. Szerinte új időszak kezdődött: egy tartós inflációs környezetben fogunk élni, a dekarbonizáció, a deglobalizáció és a demográfia „3D-s inflációt” fog okozni. Reálértelemben erősíteni kell a forintot ebben a környezetben, tartós felértékelődési trendre kell állni, más megoldás nincs – húzta alá. Szerinte a jegybanknak azt kell csinálnia, amit a piac megenged neki. Ha megint meglepetést okoz az MNB mondjuk egy gyors lazítással, akkor a piac be fogja ezt árazni. A jegybank helyesen felismerte, hogy kommunikáció nélkül nem fog menni a kamatcsökkentés: „aki egyszer megégette a nyelvét, a tejfölt is megfújja”.

Milyen tényezők befolyásolják a gazdasági növekedésünket, és mi lesz az EU-pénzekkel?

Ha nem kapunk friss pénzt, az előző ciklusból és az agrártámogatásokból akkor is bejön mintegy 4 milliárd euró körüli összeg az országba – hívta fel a figyelmet Surányi György, aki most kevésbé optimista a tekintetben, hogy idén érkeznek friss EU-pénzek. 2009-2010-hez képest a nettó külföldi devizaadósságunk szempontjából sokkal jobb a helyzetünk, ilyen országot boldogan finanszíroz a nemzetközi piac, különösen, ha egy junk besorolású országra jellemző kamatprémiumot fizetünk. Ennek az ára roppant magas: a magyar költségvetés kamatkiadásai megháromszorozódtak, és ebből a szempontból a jövő év is kritikus lesz, hiszen 1 százalékpontos hiánycsökkentést tervez a kormány.

Tardos Gergely szerint az év második felétől indulhat el a gazdaság felfelé, hasonlóan az európai gazdasághoz. Van esély arra, hogy a helyreállítási alaphoz tartozó hitelből egy előleg megérkezik Magyarországra, a többi forrás szempontjából jórészt a kormány oldalán pattog a labda, ami nagyrészt politikai kérdés. A középtávú növekedési kilátások szempontjából nem mindegy, mi történik e téren.

Hozzá hasonlóan Virovácz Péter is úgy vélte, az év második felében megindulhatnak az EU-források, részben az igazságügyi reform négy pontjának köszönhetően. Ez az, ami politikailag kulcsfontosságú, leegyszerűsítve akár az is mondható, hogy „ezzel már meg is vagyunk” – fogalmazott. Jelentős politikai áldozat mellett a kormány nem biztos, hogy a maradék 2 milliárd euróért lehajol. Az EU-források érkezése azonban az idei évet növekedési szempontból nem, már csak finanszírozási szempontból befolyásolja.

Surányi György felhívta a figyelmet, hogy EU-pénzként a külföldiek megtakarítását kapja meg az ország, ez keresletnövelő és inflációgerjesztő tényező, vagyis egyszerre nem lehet örülni annak, hogy gyorsul a növekedés és csökken az infláció, ha azt nem belső megtakarítások táplálják. Ez nem magyarspecifikus probléma. Az uniós pénzek legjobb felhasználási módja az lenne, ha kötelezően államadósságot csökkentenének belőle, és a megtakarított kamatkiadásokat költenénk csak el – vélte Surányi.

Milyen lesz 10 év múlva Magyarország pozíciója a régióban és az EU-ban?

Tardos Gergely szerint az idei növekedés még nagyon alacsony lesz, utána felgyorsulhatunk, majd egy alacsonyabb szintre állhat be a GDP-növekedés. Sokat profitáltunk az alacsony energiaárakból, ez megszűnt, és a költségvetésnek és a monetáris politikának is szigorúnak kell lennie a következő években. Több ország is, például Románia trendszerűen gyorsabb növekedik Magyarországnál, így inkább lassú felzárkózásra van lehetőségünk.

Virovácz Péter szerint minden azon múlik, mennyire sikerül növelni a hatékonyságot a magyar gazdaságban. Ha ez nem sikerül, akkor le fogunk maradni.

Surányi György szerint az elmúlt 13 év növekedési teljesítménye minden ellenkező hírrel szemben gyenge közepes volt, egyedül 2018-2019-ben volt jelentősebb a növekedés. A belföldi rendelkezésre álló jövedelem még csökkent is tavaly, a GDP-növekedés nyers száma sok szempontból félrevezető. A legnagyobb problémának azt tartja, hogy 2001-től Magyarország elszalasztotta a lehetőségét annak, hogy az oktatásban, az egészségben, a szociálpolitikában és a kutatásban Magyarország tartós befektetéseket tegyen, ehelyett a „high pressure economy” őrülete és a munkaalapú gazdaság elképzelése dominált.

Ennyit keres az átlagmagyar, lesújtó számok érkeztek

Megszavazták a módosítóba rejtett igazságügyi reformot, ami 13 milliárd eurót érhet

Megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely eredetileg a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosításáról szólt, majd az utolsó pillanatban teljesen átírták a törvényalkotási bizottságban, és új címet adtak neki. Civil szervezetek szerint házszabályellenesen vitték át az igazságügyi reformot az Országgyűlésen. A törvénymódosításban vannak pozitív elemek is szerintük, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

Az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadta el a jelentősen átírt javaslatot szerdán.

A magyar kormány és az Európai Bizottság hónapok óta tartó tárgyalásának egyik sarokköve az igazságügyi reform, amelynek tervezetét már januárban feltöltötték a kormány oldalára. A kormány egyik képviselője aztán március elején arról tájékoztatta a reformmal érintett Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait, hogy a javaslatot március 3-án terjesztik be az Országgyűléshez. Aznap Varga Judit igazságügyi miniszter valóban benyújtott egy törvényjavaslatot, ez azonban a vagyonnyilatkozatokról szólt, és sem a címében, sem a tartalmában semmi köze nem volt a bíróságokat érintő módosításokhoz.

Civil szervezetek szerint házszabályellenes volt a kormány eljárása

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye szerint az előterjesztésbe azonban bekerült négy olyan paragrafus, amelyek az igazságügyi reform kapcsán módosítandó törvények egy-egy rendelkezésének teljesen felesleges módosítására tettek javaslatot (például az „és” kötőszót kicserélték volna „valamint”-re).

A javaslat zárószavazása előtt néhány nappal aztán váratlanul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a törvényalkotási bizottság (TAB) eljárását.

A TAB kormánypárti tagjai pedig még ugyanazon a napon, villámgyorsasággal, módosító javaslatként benyújtották a januári változathoz képest jelentősen átdolgozott törvénycsomagot.

A civil szervezetek szerint a javaslatba eredetileg beépített teljesen felesleges módosítások célja éppen ez volt, hogy alapot adjanak erre az eljárásra. A módosítást a törvényalkotási bizottságban másnap meg is szavazták, így az Országgyűlés elé már az új verzió került szavazásra.

„Az történt tehát, hogy az eredetileg a vagyonnyilatkozatokról szóló, a bizottsági és a parlamenti vitákon túljutott törvényjavaslatot a kormány a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljes egészében kicserélte a bíróságokat érintő uniós elvárásokat tartalmazó csomagra, ezzel pedig megakadályozta, hogy a bírák, civilek, ellenzéki országgyűlési képviselők érdemben hozzászólhassanak a javasolt módosításokhoz” – áll a civil szervezetek közleményében.

„A kormány és a kormányzati képviselők eljárása nemcsak a jogállamisági elvek durva megcsúfolása, hanem az Országgyűlés működésére és tárgyalási rendjére vonatkozó szabályokkal, vagyis a Házszabály előírásaival is ellentétes”.

A házszabály ugyanis rögzíti, hogy nem tárgyalható olyan módosító javaslat, amely „a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul”, márpedig ebben az esetben a civilek szerint az eredeti, vagyonnyilatkozati rendszert módosító javaslatot teljes egészében új tartalommal töltötték fel.

Megerősítették az OBT jogköreit

A közlemény szerint a javaslat több ponton is változott a január végén társadalmi egyeztetésre bocsátott korábbi tervezethez képest. A reform hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az Országos Bírói Tanácsnak, amely június 1-től minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet.

Bővülnek továbbá az OBT jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. A bírói tanács a jövőben személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit, és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek.

A módosítás értelmében minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd az OBT, így a civilek szerint „a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket”.

„Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.”

A civil szervezetek szerint azonban továbbra is komoly probléma van a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével. A javaslat ugyanis csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket.

Félmegoldás született a civil szervezetek szerint az Alkotmánybíróság korábban bíróvá kinevezett tagjainak ügyében. A januári tervezet a mostani alkotmánybírák esetében továbbra is megengedte volna a pályáztatás nélkül a Kúriára történő automatikus beosztásukat, a legújabb tervezet szerint azonban már „csak” az általuk választott ítélőtáblára kerülhetnek. Azok pedig, akik már az AB-tagságuk előtt is bírák voltak, alkotmánybírói jogviszonyuk megszűnése után korábbi munkahelyükre mehetnének vissza.

Az igazságügyi reformban nem zárták ki annak a lehetőségét a civilek szerint, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnökévé is megválasztható legyen, ahogyan azt sem, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők bekerüljenek a bírák önkormányzati tanácsába, és így a saját munkáltatójukat ellenőrizzék. „Nem elfogadható megoldásként az is szerepel, hogy a bírót közigazgatási szervhez beosztásának megszűnése után az OBH elnöke pályázat nélkül, tanácselnöki munkakörbe oszthatja be, így továbbra is a pályázati rendszer megkerülésével lehetne vezetői pozíciókat elnyerni” – írják.

Az EU még nem mondta rá a végleges igent

Az igazságügyi hiányosságok „horizontális feltételként” önmagukban szinte teljesen blokkolják 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás kifizetését. Ugyan az összeg egy részét más okokból sem kaphatja meg a költségvetés, de a megállapodás erről a feltételről körülbelül 13 milliárd eurót (nagyjából 4900 milliárd forintot) szabadíthatna fel.

Az igazságügyi feltételek a 27 „mérföldkőnek” is részei, amelyek az uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő, 5,8 milliárd eurós (mintegy 2200 milliárd forintnyi) részének kifizetését blokkolják.

Az uniós feltételek szerint meg kell erősíteni

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• valamint a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.
• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• valamint az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

A kormány januárban bocsátotta társadalmi egyeztetésre az első reformjavaslatát, de ezzel az érintett OBT és a kiszivárgott információk alapján az Európai Bizottság sem volt elégedett. Varga Judit április 24-én jelentette be, hogy „technikai megállapodást” kötöttek a javaslat véglegesnek szánt változatáról az Európai Bizottsággal, de a testület óvatosabban fogalmazott és a javaslatot még jóvá kell hagynia az összes biztosból és a bizottsági elnökből álló „kollégiumnak”.

Didier Reynders jogérvényesítésért felelős uniós biztos ráadásul kedden arról beszélt a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy a törvény elfogadása után is lesznek még feladatai a kormánynak. Addig az ügy nem is kerülhet politikai jóváhagyásra a biztosi testület elé. Nemcsak azt fogják megvárni, amíg a jogszabály hatályba lép, de több, vele tartalmilag összefüggő intézkedés végrehajtását is látni szeretnék. Ilyen az ítélkezési ügyek elosztásának gyakorlata a Kúriánál, vagy az Országos Bírósági Tanács működéséhez szükséges költségvetés biztosítása. A biztos szerint június végéig, július elejéig rendezhetik a még nyitott kérdéseket, és legkorábban csak ezután vitatná meg a kollégium a magyar igazságszolgáltatási csomagot.

Forrás: Telex