Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Az idei évi hiánycél maradt 3,9%, ahogy az idei évi átlagos inflációra mondott előrejelzés is maradt 15%-os, noha az elemzők már inkább 20%-hoz közeli átlagos értékeket vázolnak. A hivatalosan tervezettnél magasabb infláció segíthet még tovább faragni a GDP-arányos államadósság rátát is, amely a friss anyag szerint idén év végére már beférhet 70% alá (69,7% lehet), amely jövőre 66,7%-ra tovább mérséklődhet.
Arról, hogy az idei évi költségvetésben komoly kockázatok halmozódnak, amelyek a jövő évi büdzsét, mint tervezési bázist, is befolyásolják, és így a 2,5%-ra tervezett hiánycél eléréséhez kiigazítások szükségességét vetíti előre, éppen hétvégi elemzésünkben írtunk. Korábban pedig már arról is írtunk részletes elemzést, hogy a 2024-es költségvetés hiánycélját is lényeges kockázatok övezik, és kiigazítás nélkül nem fog teljesülni az eredeti cél.
A jelek szerint ezeket a kormány is látja, és éppen ezért is történhetett meg a jövő évi hiánycél mérsékelt emelése, hogy ezzel még beférjen a 3%-os uniós deficitkritérium alá. Az is hozzájárulhatott a jövő évi hiánycél emeléséhez, hogy a GDP-arányos kamatkiadások a tavalyi 2,8%-ról idén 3,8%-ra ugorhatnak a friss konvergenciaprogram szerint, majd jövőre 4,1%-ra növekedhetnek tovább, így az elsődleges egyenlegben még nagyobb többletet kellene elérnie a kormánynak (a 2,5%-os hiánycél tartásához) és ennek korlátait is felismerhette, így végül emelt a célon. Vagyis a kormány elkezdte a valósághoz igazítani a költségvetési pályát, nagy kérdés lesz, hogy mihez kezd az extraprofitadókkal, amivel kapcsolatban eredetileg azt ígérte, hogy 2024-ben kivezeti azokat, mert a különadó-emelések 2022-2023-ra szólnak.
Az idei évi GDP-növekedési előrejelzésen továbbra sem változtatott (lefelé) a kormány, maradt 1,5%-os, amelyet jövőre a várakozások szerint 4%-ra gyorsuló növekedés követhet.
Ahogy fent említettük: a friss konvergenciaprogram szerint idén év végére már beférhet 70% alá a GDP-arányos adósságráta (69,7%), amelyhez olyan paramétereket társít a program, hogy a GDP-növekedés valóban eléri az 1,5%-ot (a piaci előrejelzések ennél pesszimistábbak), az államháztartás elsődleges egyenlege csak 0,1%-os deficitet produkál, amely mellett 3,8%-os lesz a kamatkiadás, így a teljes deficit 3,9%-on „megáll”, az infláció pedig tényleg „csak” 15% lesz éves átlagban (a piaci előrejelzések ennél jellemzően jóval magasabb inflációs rátát vázolnak idénre).
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egy évvel ezelőtt beadott konvergenciaprogramhoz képest mely területeken milyen mértékű változások történtek a hivatalos előrejelzésekben, igaz menetközben például az idei évi deficitcélt már megemelte a kormány 3,5%-ról 3,9%-ra, így az már nem újdonság, viszont a jövő évi és a 2025-ös deficitcél megemelése annak számít.
A konvergenciaprogram friss előrejelzése némi elmozdulást jelent a piaci előrejelzések alapján kirajzolódó konszenzusos pálya felé, de még így is sok a feszültség a kormányzati prognózis és a valóság között. A költségvetés megcsúszása már az idén is érezhető, a jövő évre pedig akár 2 százalékpontos hiánytúllépés is elképzelhető lett volna, amennyiben a különadókat az EU-nak tett ígéretének megfelelően valóban eltörli a kormány. Vagyis a 0,4 százalékpontos hiánycél-emelés valószínűleg még nem elegendő a csúszás korrigálásához, ahhoz tovább intézkedések lesznek szükségesek (akár még a különadók egy részének megtartásán túl is).
A 15%-os inflációs prognózist, amin most sem változtatott a kormány, már régen meghaladta az élet, egy ilyen alacsony mutatóhoz nagyon nagy változások kellenek az árfolyamatokban. A piaci előrejelzések éppen most kúsznak 18%-ról 19% felé, a 15% már szinte aritmetikailag is lehetetlen.
Az 1,5%-os GDP-növekedés is egyre inkább optimistának tűnik, hiszen az első negyedévről érkező részadatok meglehetősen lanyha gazdasági lendületet jeleznek, a technikai recesszió valószínűleg folytatódni fog. A fogyasztás és a beruházás is visszaeshet, az export teljesítménye várhatóan ezt nem kompenzálja majd teljes egészében. Mivel még az első negyedéves GDP-szám sem áll rendelkezésre, ezért nagyon biztosat nem mernénk állítani az idei várható gazdasági növekedésről, de az előrejelzés változatlanul hagyása azt mutatja, hogy a kormány nem reagált a vártnál rosszabb évkezdetre.