Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

December 17-től minden 50 főnél többet foglalkoztató cégnél kötelező lesz a visszaélés-bejelentő rendszer

2023. október 26.

Hogyan kell felállítani és jól működtetni a céges visszaélés-bejelentési (angolul: whistleblowing) rendszert? Mire figyeljenek ennek során a cégek? Hogyan kell majd egy bejelentést kivizsgálni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai foglalták össze.

A mostani szabályok szerint általánosságban minden, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező és bizonyos, a pénzmosási jogszabályok alá eső cégeknél már fel kellett állítani a visszaélés-bejelentési rendszert a nyáron. Itt tehát nem lesz változás. Ami változik, hogy 2023. december 17-től már az 50–249 főt foglalkoztató cégeknél is kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszer.

Mit kell tudnia a rendszernek?

A cégek ebben relatív szabad kezet kapnak, a jogszabály ugyanis ezzel kapcsolatban azt a minimumszabályt rögzíti, hogy a bejelentő választhat, hogy szóban vagy írásban szeretne bejelentést tenni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cégek szabadon dönthetik el, hogy személyes bejelentésre adnak lehetőséget, telefonos forródrótot, panaszdobozt, erre dedikált e-mailcsatornát, online platformot vagy külön erre fejlesztett appot használnak, illetve ezek vegyes kombinációját. Szakmai körökben van olyan értelmezés is, amely szerint ezek nem vagylagosak, hanem is-is kötelezettségek, tehát egy szóbeli és egy írásbeli megoldásnak minimum lennie kell – mondja dr. Suller Noémi.

Fontos még, hogy miután a bejelentő választhat abban is, hogy névvel vagy név nélkül (azaz anonim módon) tesz bejelentést, emiatt mindenképp érdemes olyan felületet (is) kialakítani, ahol erre megfelelő lehetőség nyílik, egyben a bejelentő is biztonságban érzi magát.

A visszaélés-bejelentési rendszert, illetve azok egyes csatornáit üzemeltetheti maga a cég (tipikusan a HR osztályon keresztül), de arra is lehetőség van, hogy ezeket a cég kiszervezze külső szolgáltatónak vagy például bejelentővédelmi ügyvédnek.

A munkavállalók honnan tudnak majd a rendszerről?

A jogszabály értelmében a cégeknek világos és átlátható információt kell nyújtaniuk arról, hogy pontosan kik, miről, hol tudnak bejelentést tenni, mi történik a bejelentésükkel, és annak sincs akadálya, hogy akár példákkal szemléltesse a cég mindezt. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek érdemes egy külön szabályzatot készíteniük és azt az adott cégnél szokásos módon közzétenni, azaz a faliújságon, az intranet felületen, vagy ehhez hasonlón.

Kulcsfontosságú elem a bejelentők védelme. A védelem maximális szintjét jelenti, amikor a bejelentés anonimizálásra kerül (például eleve a rendszer által). Az is erősíti ezt a védelmet, hogy a jogalkotó döntése szerint a visszaélés-bejelentés miatti hátrányos intézkedés megtétele, vagy a visszaélés-bejelentés akadályozása, illetve akadályozásának megkísérlése szabálysértésnek minősül. A potenciális bejelentők tudatosításban nagy segítséget nyújthatnak a vezetői és munkavállalói tréningek, a dedikált szakértők vagy szakértői csoportok és a mindenki számára könnyen elérhető céges whistleblowing szabályzat.

Miután beérkezik egy bejelentés, a rendszer működtetőjének a beérkezés visszaigazolásában tájékoztatnia kell a bejelentőt arról, hogy miképp védik a személyes adatait. Ezek az adatok egyébként szűk körben, csak a bejelentés kivizsgálása és orvoslása céljából kezelhetők (minden mást törölni kell), és kizárólag a kivizsgálásában résztvevő bejelentővédelmi ügyvédnek, illetve külső cégnek lehet továbbítani őket. Éppen ezért a bejelentési rendszert eleve úgy kell kialakítani, hogy a bejelentők személyes adatainak védelme megvalósuljon.

Így például nem felel meg ennek a célnak egy, a munkahelyi közös konyhában elhelyezett, bárki által kinyitható panaszdoboz, vagy egy olyan e-mail fiók, amelyhez több, a kivizsgálásban részt nem vevő munkavállaló is hozzáférhet. Nem szerencsés tehát, ha például a beérkező panaszok átmennek a recepción, vagy olyan személyek tudomására jutnak, akik nem vesznek részt a kivizsgálás lefolytatásában vagy a visszaélés orvoslásában. Az adatvédelmi szabályok betartására azért is kell fokozottan figyelnie a cégeknek, illetve más rendszerműködtetőknek, mert azok megszegése akár hatósági bírság kiszabásához is vezethet.

Hogy működik egy bejelentés kivizsgálása?

Egy-egy bejelentést követően a visszaélés-bejelentő rendszer üzemeltetőjénél két határidő is elindul: egy rövid, hétnapos határidő arra, hogy a bejelentő kapjon egy megerősítést arról, hogy a bejelentését a cég megkapta. Ez az írásban tett bejelentésekre vonatkozik, hiszen a szóban tett bejelentésnél ez értelemszerű.

A másik határidő a bejelentés érdemi kivizsgálására vonatkozik, ahol a cégeknek főszabály szerint harminc napjuk van erre. A vizsgálat maga interjúztatást, adatbegyűjtést és adatelemzést jelent. Tényfeltáró vagy konfrontatív interjút általában az érintettekkel, az esetlegesen információval rendelkező személyekkel, illetve magával a bejelentővel érdemes lefolytatni. Itt fontos visszatérni arra, hogy ha a bejelentő anonim volt (és a teljes procedúra alatt is anonim kíván maradni), akkor az esetleges tisztázó kérdéseket is úgy és olyan módon kell feltenni, hogy a bejelentő biztonságérzete ne sérüljön – hangsúlyozta dr. Bognár Alexandra.

Ez a szakasz alapos munkát igényel, hiszen egy esetleges későbbi eljárás, például feljelentés vagy munkajogi per esetén az összegyűjtött adatoknak később bizonyítékként is meg kell állniuk.

Mi történik, ha lezárult a vizsgálat?

Egy-egy érdemi vizsgálatnak alapvetően kétféle végkimenetele lehet: a bejelentés alaptalan volt (azaz nem történt semmilyen visszaélés) vagy alapos volt, akár részben (azaz tényleg történt valamilyen visszaélés). Bármelyik variáció is legyen, a cégnek kötelessége a bejelentőt tájékoztatni arról, hogy a vizsgálatot lezárták és hogy az alapján sor kerül-e bármilyen további intézkedésre.

Ha a vizsgálat nem tár fel visszaélést, akkor a cégnek a bejelentő tájékoztatásán túl nincs egyéb lényeges feladata. Ha a vizsgálat visszaélést tár fel, akkor a cégnek döntenie kell a következményekről, azaz arról, hogy milyen intézkedéseket tesz.

Ezen intézkedések lehetnek munkajogi természetűek, például a vizsgálat középpontjában lévő munkavállaló munkavégzését felfüggesztheti a cég, később fegyelmi eljárást indíthat, de vezethet ez a munkaviszony megszüntetéséhez is. Emellett, ha munkajogi visszaéléseken túl például bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a cégnek rendőrségi feljelentést kell tennie – magyarázza dr. Bognár Alexandra.

Ahogy látható, a visszaélésbejelentő rendszer felállítása és működtetése gondos körültekintést igényel, amely során adatvédelmi, munkajogi és büntetőjogi kérdések is felmerülhetnek a cégnél.

Forrás: Üzletem

Botka László: Nem lesz kínai akkugyár és vegyipari üzem Szegeden

Kínai buszüzem és akkumulátorgyár épülhet Szegednél

Az Mfor információi szerint célegyenesben vannak Szeged kapcsán egy a komárominál is jóval nagyobb buszgyár létesítéséről szóló tárgyalások. Azt írják, a város önkormányzata egy szerződés aláírására készül a kínai BYD elektromosjármű-gyártóval, amely egyrészt egy elektromosautóbusz-gyár létrehozásáról szólna a város közelében, egy 200 hektáros területen.

A 200 hektárnyi területről szóló hír egybeesik a Szegeder értesüléseivel. Sok jel arra mutatott, hogy a BYD építhet gyárat, ennek próbáltunk utánajárni korábban. Sem az önkormányzat, sem a BYD nem reagált akkor értesüléseinkre, miszerint a BYD gyára települne Szegedre, de Szijjártó Péter tárcája, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a szegedi önkormányzat is cáfolta, hogy akkumulátorgyár épülne ide, miután Béketelepen járt egy ázsiai delegáció. Az Mfor viszont úgy értesült, hogy

mégis lesz akkumulátorgyár,

csak nem Szegeden, hanem az innen 20 kilométerre lévő Kisteleken, ahol a szegedi buszgyárhoz kapcsolódóan egy 50 hektáros területen létesítenék ezt.

Már korábban is voltak jelei annak, hogy a BYD jöhet Szegedre. A KDNP-s Mihálffy Béla többször is járt Kínában az elmúlt időszakban, méghozzá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter oldalán, aki ugye a külföldi beruházásokat szokta „intézni”. A homokhátsági és szegedi országgyűlési képviselő volt, hogy Sencsent látogatta meg, ami a BYD központja is, bár akkor nem volt egyértelmű, kikkel találkoztak. Mihálffy aztán Dunakeszin is járt a külügyminiszter oldalán, ekkor a szegedi elektromos buszokat is gyártó kínai BYD elnökével, Wang Chuanfuval tárgyaltak egy nem részletezett ügyben. Erről szóló kérdéseinkre azonban csak a Külügyminisztérium válaszolt, ám ebből sem derültek ki részletek.

A közelmúltban újból fellángolt a téma, legutóbb a G7 nevű portál írta meg, hogy egy kínai elektromosautógyártó tervezi magyarországi üzem létesítését, miután múlt héten Kína területén megrendezett Övezet és Út Fórum csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatta többek között a BYD sencseni üzemét, és megbeszéléseket folytatott a vállalat alapító-elnökével. Ezáltal egyre biztosabbá vált, hogy a kínai cég hazánkban tervez, de mivel Szegeden túl kicsi a terület egy új autógyárhoz, így valószínűbb volt egy e-buszgyár, míg az autógyár valószínűleg Budapest mellé kerülhet egy 500 hektáros földterületre.

Nyílt titok volt évek óta, hogy valami nagyberuházás készül Szegeden. Botka László polgármester szeptemberben megemlítette, hogy döntöttek a 300 hektáros ipari park kialakításáról, mivel „nagybefektetőkkel tárgyalunk hónapok óta a szegedi gazdaság fellendítése érdekében”. Lázár János építési és közlekedési miniszter, is hasonlóan utalt ilyenre, de tavaly Palkovics László egykori innovációs és technológiai miniszter, illetve idén Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkára is arról beszélt, hogy Szegeden is indulnak beruházások a következő években.

Forrás: Szegeder

Kínai óriásberuházás jöhet Szegedre, már elindultak a kisajátítási eljárások

Országos szinten is “jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítéssel” járó beruházásról tárgyalnak Szegeden. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a beruházókkal a szegedi városvezetésen túl Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyal. Korábban mi a kínai BYD beruházásról hallottunk, az MFOR hétfői cikke szerint pedig a BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani, amivel Magyarország ismét “busznagyhatalom lehet”.

Botka László szegedi polgármester megerősítette kérdésünkre, hogy tárgyalnak nagyobb beruházásról: “rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel”. A beruházás érdekében azonban a potenciális befektetőről nem árult el részleteket, azt azonban közölte, hogy nem akkumulátorgyárról van szó – korábban ugyanis ez terjedt a városban, miután egy ázsiai delegáció érkezett a kinézett területre.

Mint korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Kínában tárgyalt a senzeni BYD autógyár elnökével. Új megállapodásról nem szivárogtak ki részletek, de úgy értesültünk, hogy a kétoldalú külgazdasági tárgyalásokon egy kínai autógyár magyarországi építése is terítéken van.

A BYD a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, és jelentős európai terjeszkedést terveznek, akár két új gyárat is építenének európai uniós tagállamokban. A helyszínt még nem jelentették be, de Magyarország is a lehetséges beruházási célpontok között van. A kínai gyártó korábban úgy tervezte, hogy még 2023 végéig döntenek arról, hol épülhet autógyár.

Több szegedi olvasónk is jelezte, hogy a városban kínai nagyberuházás érkezéséről beszélnek, a pletykák részben új akkumulátorüzemről szólnak. Ez az, amit most cáfolt a szegedi polgármester. Arról, hogy milyen üzem létesülhet valójában, egyelőre érezhetően kommunikációs zárlat van Szegeden, a város nem akarja szivárogtatással kockáztatni a tárgyalásokat.

Botka László, aki 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt, 2019-ben kilépett a szocialistáktól, legutóbb az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként lett polgármester, és 2024-ben is az összefogás Szegedért jelöltjeként indul újra.

Bár Szeged a legnagyobb, ellenzéki vezetésű vidéki város, a kormánykommunikációban mostanában rendszeresen a pozitív példák között emlegetik, és Lázár János szeptemberben arról beszélt, hogy komoly gazdaságfejlesztési tervek alakulnak Szeged kapcsán: “nagyon intenzív kormányzati tárgyalások zajlanak külföldi befektetőkkel, az önkormányzattal és minisztériumokkal” – mondta egy rádióműsorban.

Bár nem kapott országos figyelmet, ez a folyamat a nyáron odáig jutott, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította,

és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására.

A szegedi közgyűlés júniusban szintén zöld utat adott a beruházásnak. A területet átminősítették, és a fideszes képviselők szavazataival is a közgyűlés felhatalmazta Botkát, hogy egyszemélyben hozhasson az ügyben halaszthatatlan döntéseket.

Egy nagyobb ipari park kialakítása már a 2017-ben aláírt Modern Városok Programban is szerepelt (ebből épült meg például a Pick Aréna sportcsarnok), de több más nagyobb tétellel, például a Szegeden évtizedek óta várt harmadik híddal együtt idáig abból sem lett semmi. A program idei lezárása előtt azonban, lényegében az utolsó pillanatban a kormány rábólintott egy 200 hektáros ipari park terveire, és az infrastruktúraépítés költségeit is vállalta.

A helyszín a várostól északra, a Béketelep nevű rész közelében, közvetlenül az M43-as autópálya mellett lesz.

A Pick korábban kijelölt szomszédos, nagyjából száz hektárnyi ipari parkjával együtt már 300 hektár egybefüggő területről van szó, ami már komolyabb nagyberuházásokra is elég lehet. Összehasonlításul: a Mercedes kecskeméti gyára 441, a BMW épülő debreceni gyára pedig 400 hektár területet foglal el.

Ez alapvetően mezőgazdasági terület, jó minőségű földekkel, sok kistulajdonossal és egy 130 hektárnyi egybefüggő területet bérlő nagyobb mezőgazdasági vállalkozással. Az itt található szántók jellemzően 30-40, a szőlők, gyümölcsösök 60-70 aranykorona értékűek. Mint több érintett földtulajdonostól és földhasználótól megtudtuk, a kisajátítási eljárás már meg is indult. Ők egy budapesti ügyvédi irodától kaptak tájékoztatást, eszerint már az előzetes értékbecslés is megtörtént.

Az ez alapján tett ajánlattal azonban sokan elégedetlenek. Úgy tudjuk, a szántókéért hektáronként 2-3 millió forintos árat kínáltak. Ez annak fényében meglehetősen alacsony összeg, hogy az M43-as autópálya építése idején, bő egy évtizeddel ezelőtt is ennél magasabb, 4-5 millió forint volt a kisajátítási ár. Információink szerint a tulajdonosok egy része, ha nem sikerül érdemben feljebb vinniük az összeget, bíróságon támadnák meg az árat, és perközösség alapítását fontolgatják.

Azzal, hogy a kormány a szegedi ipari parkot nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, megágyazott a gyorsított, leegyszerűsített engedélyezési eljárásoknak. Egyes tulajdonosok már értesítést kaptak arról, hogy ősszel elkezdődnek az előzetes talajdinamikai vizsgálatok, a kisajátítások után pedig jöhet a terület előkészítése, a teljes közmű-hálózat és új utak építése. A mostani földhasználók többnyire azzal számolnak, hogy legfeljebb a korai érésű tavaszi gabonákat tudják még learatni, őszi gabonákkal már nem számolnak.

Arról, hogy ténylegesen milyen nagyberuházás jöhet Szegedre, hivatalosan még semmit nem tudni. Korábban a Sunwoda kínai akkumultárgyártó is szóba került, de ők végül Nyíregyházára mennek, Botka pedig hangsúlyosan cáfolja, hogy bármilyen akkumulátorüzemről lenne szó.

A beruházás volumene leginkább Botka László bizottsági jóváhagyással elfogadott és közzétett, Szijjártó Péternek írt leveléből sejthető. A szegedi polgármester ebben azt írta, hogy a meg nem nevezett befektető beruházása várhatóan több mint 3000 munkahelyet teremt majd, és “a tervezett gazdasági övezet várható termelési volumene és technológiai színvonala jelentősen növelné a magyar gazdaság teljesítményét, versenyképességét, piaci erejét és exportpotenciálját, ami az egész ország számára jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítést eredményez”.

Az Mfor úgy tudja, hogy ha Szegeden valóban a BYD e-autóbuszgyára valósul meg, Kistelekre terveznének  egy újabb, 50 hektáros akkumulátorgyárat, ahol az autóbuszok speciális, nagy teljesítményű akkumulátorait állítanák elő. A BYD a buszgyár mellett egy elektromos autógyárat is építene Magyarországon: a lap úgy tudja, ez valósulna meg az egyelőre ismeretlen célú, 500 hektáros dél-pesti területen.

Forrás: g7

Prof. dr. Szabó Gáboré a vármegye gazdaságáért járó díj – Fehérgallérosokat vár a Science Park

Hermészt, az istenek hírnökét, az utazók és kereskedők védelmezőjét ábrázolja az a bronz kisplasztika, amellyel idén prof. dr. Szabó Gábort, az ELI ALPS ügyvezetőjét jutalmazta a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara.

Súlyos jelzés érkezett a magyar melósoknak: vége a jó időknek, már felesleges fizetést emelni

Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat.

Lassan két éve fennálló probléma Magyarországon a történelmien magas infláció, és bár szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a nagyvállalatok szinte egymásra licitálva jelentik be még mindig a fizetésemeléseket a munkavállalók megtartása vagy motivációja érdekében.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora szerint ugyanakkor a béremelés az inflációs környezettől függetlenül már lejárt lemez. Mint mondta, az elmúlt időszakban valóban többször kellett bért emelnie a cégeknek, viszont ez ma már sokkal inkább a normalitás része kellene, hogy legyen, mintsem egy plusz követelés a dolgozók részéről.

„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja” – magyarázta.

A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.

Az emberi tényező fontosabb, mint a pénz

Arra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.

„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat” – mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.

A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.

„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal” – zárta gondolatait Dienes Martin.

Forrás: Pénzcentrum

Szomorú hír a magyar dolgozóknak: várni kell a bérrobbanásra

2023. október 19.

Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni

Csaknem egy éven keresztül csökkentek a reálbérek Magyarországon, miután hazánkban mérték az Európai Unió legnagyobb áremelkedését az időszak nagy részében. Az év elején látott, 25% feletti drágulás azonban mostanra 12% közelébe ereszkedett, ami már alacsonyabb, mint a béremelkedési ütem, ami 15-16% között mozog.

VAGYIS ELMONDHATJUK, HOGY AUGUSZTUSBAN MÁR NEM CSÖKKENTEK A REÁLBÉREK, SZEPTEMBERBEN PEDIG ÚJRA NÖVEKEDÉSRŐL BESZÉLHETÜNK.

Ezzel véget ért a reálbérek tavaly szeptember óta tartó csökkenése. A következő hónapok pedig még nagyobb reálbérnövekedésről szólnak majd, hiszen az éves infláció hónapról-hónapra csökkenni fog, miközben a bérindex stabilan 15% felett maradhat.

Ennek azonban önmagában még nem fognak örülni a dolgozók. Hogy megértsük, miért nem, kicsit messzebbről kell kezdeni a történetet, mégpedig a bruttó bérek és az infláció kapcsolatánál, valamint az éves összevetésű mutatók illúziójánál. Magyarországon a bérek lendületeseten nőttek az elmúlt években, a keresetek növekedési ütemére pedig az idei évben sem lehet panasz. (Jóllehet, a KSH kétféle statisztikája folyamatos ellentmondást hordoz magában, amiről itt lehet olvasni részletesen.) Az idei év elején 16%-kal nőtt a minimálbér, a szakmunkás minimálbérnek nevezett garantált bérminimum pedig 14%-kal emelkedett. Az átlagkereset is hasonló mértékű növekedést mutat.

A gond az, hogy az infláció megette a béremelkedést. A pénzromlás üteme makacsul magas volt, így a 25%-os infláció mellett az évet 7% feletti reálbér-veszteséggel kezdtük, ami ki is tartott a második negyedév elejéig. Júliusban más „csak” 2%-os volt a visszaesés, ahogy szelídült az éves infláció, augusztusban stagnálás közelében lehetett a bérek vásárlóereje, szeptemberben pedig növekedési pályára állt az éves index.

Sokan a fenti összefüggésből vezetik le, hogy véget értek a rossz idők. De miért is nem éreznek mindebből semmit a dolgozók? Azért, mert csak egy statisztikai hatásról van szó. Az, hogy az előző év azonos időszakához képest a bérek már gyorsabban nőnek most, mint az árak, nem jelenti azt, hogy az előző hónapokhoz képest bármi is javulna, ugyanis béremelések nem havonta, hanem leginkább évente vannak. Miután az árak általában nőnek a megelőző hónaphoz képest – és csak kivételes eset az, hogy csökkennek –, így nem meglepő, ha a magas infláció megeszi a béremelkedést. Az alábbi ábrán éppen azt mutatjuk meg, hogy fix bázison (2020-hoz képest) miként alakultak a bruttó keresetek és a reálbérek hónapról-hónapra:

A reálbér jelenleg 10%-kal haladja meg a 2020 elején mért szintet, de semmivel sem magasabb, mint 2021-ben volt. Ugyanakkor nem is alacsonyabb, mint az idei év elején, pedig az éves bérindex azt sugallná, hogy itt a fordulat. Elmondható, hogy a reálbér romlása rövid bázison már megállt, a pénzünk reálérték-veszteségének legnagyobb részét korábban elkönyveltük. A dolog mögött az húzódik meg, hogy a tavalyi évben, illetve idén január-februárban óriási volt a havi szintű áremelkedés. Ezt követően azonban már visszafogott volt a havi infláció, egy hónapban, májusban árcsökkenés is volt. Összességében tehát az elmúlt két év árszint-emelkedésének döntő részét tavaly magunk mögött hagytuk. Az árak a tavalyi év végére már magasra szöktek, idén pedig lassabban nőttek tovább. Néhány hónapja pedig már nem marja az infláció a béreket (havi bázison). Ahogy a havi inflációs adatok mutatják, már nincs akkora drágulás, mint korábban, ez húzódik meg amögött, hogy a reálbérindex havi alapon egy ideje stagnál.

Mindez azért is fontos, mert az emberek nem azzal foglalkoznak, hogy az előző év azonos hónapjához képest mennyivel nőtt a bérük vagy mennyivel emelkedtek az árak, hanem azzal, hogy az elmúlt pár hónaphoz képest könnyebben vagy nehezebben jöttek-e ki a pénzükből. A legtöbben nem is emlékeznek arra, hogy tavaly ilyenkor mi mennyibe került. Most tehát senkit sem fog érdekelni, hogy az éves reálbér pozitív tartományba került (ahogy a cikk elején láthattuk), hiszen ettől még nem igazán fogják jobban érezni magukat az elmúlt pár hónaphoz képest (hiszen a béremelésekre a legtöbb esetben legalább januárig várni kell).

ÉS EZ AZ OKA ANNAK, HOGY A KISKERESKEDELMI FORGALOM SEM TUD NÖVEKEDNI HÓNAPOK ÓTA.

Hiába csökkent folyamatosan az éves alapú infláció – nagyrészt a bázishatásnak köszönhetően –, a rekordmagas 25%-os szintről már 12% közelébe, az emberek nem vásárolnak többet (mennyiségében), mert az árak ha lassan is, de továbbra is nőnek havi bázison, miközben a bérük nem nő év közben.

Hogy mindezt átlássuk, érdemes ugyanúgy áttekinteti a kiskereskedelmi forgalmat, ahogy azt a bérekkel is tettük. Az éves és a havi bázisú kiskereskedelmi forgalom között hasonló trend rajzolódik ki, mint ami a bérek kapcsán. Az alábbi ábrán az látható, hogy éves alapon a kiskereskedelmi forgalom visszaesése egyre kisebb. A tavasszal látott 12-13%-os visszaesés után már „csak” 7% a csökkenés. Ez azonban éppen az a csalóka éves index, mint amit a reálbéreknél is láttunk. Hiába szelídül az éves alapú visszaesés, valójában semmivel sincs jobb (illetve kevésbé rossz) helyzetben a kiskereskedelem, mint a két számjegyű visszaesés hónapjaiban volt. Sőt, még rosszabb is a teljesítmény.

Akkor mégis hogy lehet, hogy már nem látunk két számjegyű visszaesést? Úgy, hogy ahogy haladunk előre az időben, egyre alacsonyabb és alacsonyabb bázisokhoz (alacsonyabb vásárlási mennyiség) viszonyul az éves visszaesés. Így pedig már nem tűnik olyan nagynak a forgalom csökkenése most, mint korábban.

Éppen ezért érdemes itt is segítségül hívnunk a havi kiskereskedelmi statisztikát. Ahogy az alábbi ábrán látható, a kiskereskedelmi forgalom tavaly március óta folyamatosan esik (az éves index későn jelezte ezt, csak decemberben fordult negatívba). Ha keresztül is nézünk a piactorzító árstopokon, a benzinturizmuson, és egy sor kormányzati transzferen, az alábbi ábrán akkor is látható, hogy a tavalyi év közepétől már gond volt. Idén augusztusra olyan alacsony szintre süllyedt a kiskereskedelem volumene, mint ahol 2019 elején volt.

Viszont itt is érvényes az, amit már a bérek esetében is láttunk: valójában a kiskereskedelmi forgalom volumene már alig csökken, az utóbbi három hónapban kis jóindulattal akár már stagnálásnak is nevezhetjük a teljesítményt havi bázison. Ha a reálbér-folyamatokból indulunk ki, akkor ez teljesen érthető: a bérek év közben nem növekednek igazán, de az infláció is megszelídült a nyári hónapok során, vagyis a reálkeresetek és a kiskereskedelmi forgalom meglehetősen szorosan együtt mozog. (Természetesen nem kellene, hogy feltétlenül így legyen, hiszen a vásárlási hajlandóságot nagyon sok más tényező is befolyásolhatja.)

Megfordítva a dolgot azt is érdemes elmondani, hogy valójában az idén tavasszal látott két számjegyű éves alapú visszaesés nem akkora tragédia, mint ahogy ez az index sugallná. Csak éppenséggel a bázist a fogyasztási lufi kipukkadása előtti utolsó pillanat jelentette, az az időszak, amikor még az is Magyarországon akart tankolni, aki azt sem tudta, hogy Bukaresten vagy Budapesten kell megállnia, miközben a családok szja-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj is pumpálta a kereskedelmet. Éppen az ilyen egyedi tényezők miatt láthatunk olykor nagy ingadozást az éves összevetésű indexekben.

Ahogy az árszintemelkedésnél, úgy a fogyasztás visszaesésénél is elmondható, hogy a nehezén már a tavalyi év második felében, illetve az idei év elején túl voltunk. A tavalyi választások időszakában mért rekordfogyasztás után gyors visszaesést láttunk – ahogy az a fenti ábrán is látható, kipukkadt a fogyasztás lufi –, miközben idén február óta már „csak” lassú ereszkedésről van szó. Ez természetesen egyáltalán nem jó hír, hiszen azt mutatja, hogy a lakosság folyamatosan spórolásra kényszerül azóta is, de a rövid távú tendencia sokkal jobb annál, mint amint az elmúlt fél évben az éves bázisú reálbér vagy éves kiskereskedelmi adat mutatott. Összességében tehát elmondható, hogy az elmúlt hónapokban semmi olyan látványos dolog nem történt a bérekkel, az inflációval (és így a reálkeresetekkel), mint amit az éves indexek sugallnak, amelyek akár 6-8%-os reálbér-növekedést is mutathatnak az év végére.

Milyenek a kilátások?

Habár az éves alapú reálbérindex szeptemberben pozitívba fordult, a fentiek alapján ez nem jelenti azt, hogy a kiskereskedelem hirtelen felrobban majd, hiszen egyrészt az árak tovább nőnek, másrészt a dolgozók idén jellemzően nem kapnak évközi béremelést. A reálbér gyakorlatilag hónapok óta stagnál (a megelőző hónapokhoz képest), valójában egy statisztikai hatás áll az éves index fordulata mögött.

De mikor jöhet a valódi fordulat? Béremelések jellemzően januárban, illetve az üzleti évek zárásakor vannak. A legkisebb bérek (minimálbér és bérminimum) emelése az év elejéhez kapcsolódik, ráadásul a legtöbb béralkut is ilyenkor kötik a vállalatok. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalatok pedig általában tavasszal emelik a béreket. Vagyis bármilyen szépen is néz majd ki az év/év bérindex idén ősszel, nem éreznek majd a dolgozók nagy változást. Sokkal inkább a béralkuk megkötése jelenti majd a fordulatot.

Így még két cudar hónap előttünk állhat – amit esetleg a minimálbéresek egyszeri kompenzációja segíthet –, de a jövő év már hozhat némi fellélegzést. A minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10%-kal nőhet 2024-ben, miközben az állagkereset is két számjegyű mértékben emelkedhet. Miután az infláció jövőre már „csak” 5-6% környékén várható, így a reálbérek az idei visszaesés után újra nőhetnek. Fontos azonban, hogy a makrogazdasági kilátásokat jelenleg rendkívüli bizonytalanság övezi, és még azt sem lehet tudni, hogy milyen erős lesz az átárazás januárban. A gyenge kiskereskedelem alacsony, míg a visszatekintő infláció alapú árazás, illetve a továbbra is érdemi munkaerőhiány miatti jelentős béroldali nyomás magasabb átárazást vetít előre. A munkaadók és a dolgozók pedig egészen addig nem lélegezhetnek fel, amíg az infláció vissza nem tér a célként kitűzött 3% közelébe.

Forrás: Portfolio

Sorra mennek tönkre a magyarok biztosnak hitt munkahelyei: szakadék szélén táncolnak a dolgozók

Emelkedett a munkanélküliek, valamint a potenciális munkaerő-tartalék aránya, és üres álláshelyek tízezreivel kellett számolni 2023. II. negyedévében – többek között ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványából. Bár az eredmények elég keserédesek, a kormányzat összességében elégedett a jelenlegi összképpel. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember viszont már korántsem ilyen optimista, szerinte az elmúlt években több fronton is komoly negatív változással kellett megküzdenie a hazai vállalkozásoknak.

Jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest az idei második negyedévben a KSH legfrissebb, a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa szerint. A potenciális munkaerő-tartalék aránya is nőtt, de az ide tartozókat már csak nagyon nehezen lehet aktivizálni, aminek oka főként az alulképzettség. A kiadványból kiderült az is, hogy az idei II. negyedévben több tízezer üres álláshely volt a munkaerőpiacon, amelyek kétharmadát öt ágazat adta össze.

Mindeközben a Trenkwalder munkaerő-közvetítő arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a magyarországi cégek folyamatosan válságból válságba bukdácsolnak, amit egyrészt a munkaerő-átszervezéseken, majd a tervezett fejlesztéseik leállításán lehetett észrevenni. Mindeközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy véleménycikkben arról értekezett, hogy 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szüksége Magyarországnak.

A munkaerő-tartalék jó része feketézik

A napokban megjelent a KSH legfrissebb, az idei II. negyedévi munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa, mely összességében keserédes képet fest a magyarországi helyzetről. Eszerint a munkanélküliek száma átlagosan 193 ezer fő volt március eleje és június vége között, amivel a munkanélküliségi ráta elérte a 3,9 százalékot a 15–74 évesek körében. S bár lépten nyomon azt lehet hallani, hogy a munkaerőpiac nagyon feszes, hogy szinte teljes a foglalkoztatás, a munkanélküliek létszáma egyetlen év alatt, tehát 2022. II. negyedéve óta 36 ezer fővel, vagyis 23 százalékkal emelkedett. A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében nőtt a legjobban, összesen 3,9 százalékponttal, 13,9 százalékra emelkedett, a 25–54 évesek rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra nőtt, míg az 55–74 éveseké lényegében stagnált, és 2,8 százalék maradt.

A legalább egy éve munkát keresők aránya 36 százalék volt az idei második negyedévben, ám a munkanélküliek 38 százaléka (csaknem 74 ezer fő) a vizsgált időszakot megelőző 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A KSH kiadványában külön kitért a potenciális munkaerő-tartalékra is, akik a munkanélkülieket, az alulfoglalkoztatottakat, a dolgozni szándékozókat, de munkát aktívan nem keresőket vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívakat jelentik. Ez a csoport az idei II. negyedévben átlagosan 291 ezer főt számlált, ami 30 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal megjegyezte: azok a munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb.

A recesszió a munkaerőpiacon is érezteti hatását, az elmúlt években válságból válságba bukdácsolt a cégek jelentős része. Előbb az alkalmazottak számának növekedése kezdett lassulni, majd már a betöltetlen pozíciókra sem vettek fel embert, és igyekeztek belső átszervezésével megoldani a feladatokat. A következő, jelenleg is tartó, fázisban pedig a vállalkozások egy része elkezdte leépíteni egyes, fejlesztés alatt lévő területeit, és egyre több cég kénytelen a rolót is lehúzni, és elküldeni a munkavállalóit. Az év első 8 hónapjában több céget számoltak már fel, mint az előző két teljes évben összesen, ami jelzésértékű

– reagált a KSH kiadványában foglalt adatokra Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A szakember a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, szerinte a munkanélküliek száma azért nem növekedett a KSH kiadványában jelzettnél jobban, mert sokan nem regisztrált munkanélküliek, mások a külföldön dolgozók táborát gyarapítják. Ismét másoknak pedig sikerült azon kevés cégnél elhelyezkedniük, amelyek jelenleg is növekedni tudnak.

A munkaerőpiaci tartalék kapcsán kifejtette: a csoport egy komoly szeletét képezik azok az emberek, akik a nyílt munkaerőpiacon dolgoznak, de feketén. A munkaügyi ellenőrzések jelentései szerint az általuk vizsgált munkavállalóknak a 14 százalékát feketén foglalkoztatták idén, ami egy 35 ezer fős mintából több mint 4 ezer főt jelent. Hozzátette, jellemzően az építőipar az a szektor, ahol még mindig magas az ilyen jellegű foglalkoztatás, a másik szegmenst pedig az úgynevezett korai iskolaelhagyók és azok az egészségügyi problémákkal küzdők jelentik, akiket még aktivizálni lehet a munkaerőpiacon.

De sokan élnek leszakadó településeken, akiknek a munkaerőpiaci integrációja továbbra is erősen kérdéses

– fűzte hozzá Nógrádi József.

A KSH kiadványa szerint a potenciális munkaerő-tartalékot alkotók közel kétötöde az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban él, 60 százalékuknak nincs érettségije, 36 százalékuknak pedig csak alapfokú végzettsége van. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként tevékenykedtek. Ez viszont a munkaerőpiac érdemi problémáit sajnos nem oldja meg, az elmúlt negyedévekben ugyanis bár a munkaerőpiacon kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott, akik azonban a munkaadók igényeit végzettségbéli, szakmai és területi eltérések okán nem voltak képesek kielégíteni. Magyarán hiába volt tucatnyi ember egy üres álláshelyre, azok mégsem voltak feltölthetők.

Több tízezer álláshely áll üresen

Márpedig üres álláshelyből akadt bőven a II. negyedévben is, csaknem 80 ezer darab, amiket a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek betöltetlen pozíciói adtak ki. Országos viszonylatban az összes álláshely 2,4 százaléka várt amúgy betöltésre a II. negyedévi zárónapon, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábban mért adatnál, ám az üres álláshelyek kétharmada (53 488 darab) mindössze öt ágazatra koncentrálódott.

Az üres álláshelyek száma még mindig magas, ha figyelembe vesszük, hogy bő egy évvel ezelőtt a csúcs 98 ezer körül volt. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon strukturális munkanélküliség van, azaz nem olyan képesítéssel és területileg nem olyan helyen vannak a munkavállalók, mint amire és ahol szükség van rájuk

– közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Nógrádi József szerint a legtöbb betöltetlen álláshelyet a feldolgozóiparban találjuk, mert ezen a területen volt a legtöbb új beruházás.

A másik ilyen piaci szereplő az SSC szektor, ahol közel 170 cég nyújt globális adminisztratív szolgálatatásokat, itt azonban jellemzően több nyelvet beszélő kollégákra van szükség, Magyarország viszont az egyik sereghajtó az unióban az idegen nyelveket beszélők számában. „A következő helyeken aztán az egészségügy és az oktatás található, amit nem szeretnék kommentálni, csak megjegyezném, hogy ezekből a szektorokból az elmúlt években rengetegen keresték a boldogulásukat inkább a versenypiacon, illetve – ami ennél is szomorúbb – külföldön” – összegzett Nógrádi József.

Százezrek érkezhetnek a magyar munkaerőpiacra

Annak ellenére, hogy 13 év alatt 1 millió új munkahelyet hoztunk létre, és jelenleg is csúcson van a foglalkoztatottság, a töretlen gazdasági fejlődés biztosításhoz 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szükségünk

– közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen közzétett véleménycikkében. Hozzátette, szerinte megnyugtató, hogy ezen új munkavállalók túlnyomó többsége az országban rendelkezésre áll, ám fel kell készülnünk arra, hogy azokon a nemzetgazdasági területeken, de kizárólag csak abban az esetben, ahol és amikor már nem biztosítható elegendő magyar munkaerő, és fennáll a veszélye annak, hogy emiatt a gazdasági növekedés forrását biztosító beruházások maradnának el, úgy azt jól szabályozott módon és szigorúan ellenőrzött keretek között vendégmunkásokkal egészítsük ki. A foglalkoztatottak számának további növelése azért különösen fontos – még ha paradoxnak tűnik is –, mert az intenzív növekedési fordulat mögött extenzív bővülésre is szükség van.

Nagy Márton értekezésében arról is írt, hogy a munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra.

Emellett megemlítette azt is, hogy a reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a „szankciós inflációt”.

Forrás: Pénzcentrum

Megbolygathatja a KKV-k piacát a kötelezően bevezetésre kerülő új uniós irányelv

A rendezvény apropója, hogy az MVÜK első alkalommal készítette el fenntarthatósági jelentését, amelyet kétévente frissítenek majd a jövőben – mondta a panelbeszélgetést megnyitó Horváth János, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) tulajdonos-vezérigazgatója.

A nemzetközi standardok szerint elkészült riporttal az MVÜK célja hosszú távon a szemléletformálás, mivel

a magyar cégek jelentős részének jelenleg nincs kapcsolódása a témához

– tette hozzá.

A fenntarthatósági jelentés elkészítése teljesen új sorvezetőt adhat egy cég működésének újragondolásához, sok cégvezető elsőként szembesül azzal, hogy is néz ki egy ESG jelentés – hangzott el a panelbeszélgetésen.

Az Európai Unióban 2023 január elején lépett hatályba a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD), amely módosította a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) és kiterjesztette a jelentést tevő cégek körét.

A szabályozás értelmében

2025-től már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott,

40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek – mondta Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője, az Alternate Consulting ügyvezetője. Jelezte, hogy ezek a vállalati pénzügyi teljesítménymutatók megegyeznek az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével.

Közölte: azoknak a cégeknek, amelyek beszállítói az EU-ban működő, vagy oda exportáló nagyvállalatoknak, már most is készíteniük kell ilyen beszámolót, mivel az uniós szabályozás a partnerektől ezt már most megköveteli.

A kkv szektor fenntartható működése azért is fontos, mert

a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek

– a káros kibocsátás 70 százalékért felelnek -, mint a nagyvállalatok.

Az uniós irányelv bevezetése megbolygatja a piacot – mondta Fertetics Mandy.

Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért ügyvezetője elmondta, hogy

a nagy nemzetközi cégek hozták be Magyarországra a fenntarthatósági jelentést, amely akkor még önkéntes volt és nem kötelező jellegű.

Míg 2015-ben hét cég készített ESG jelentést, addig számuk már több mint félezerre nőtt 2022-re, de megjegyezte, hogy a kis és közepes cégek számára ez plusz erőforrás igénnyel jár.

Elmondta, a jelenlegi átállási időszakban annak kidolgozása folyik, hogy

egységes mérőszámokkal mérjék az egyes kritériumok teljesítését.

Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlása alapján a bankok hitelezési ESG kérdőíveiben megfogalmazott elvárások a későbbiekben egységesülhetnek.

Jelezte, hogy a jövőben megugrik a fenntarthatósági adatok ellenőrzését végző szakértők, auditorok iránti igény.

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint sokkal inkább a piaci folyamatok – a cégek beszállítói értékláncban betöltött szerepe – fogják kikényszeríteni a változást, mintsem a jogszabályi környezet változása.

Kiemelte, fontos, hogy

a cégek a már létező és jól működő gyakorlatokat vegyék át

és ebben segíthet, ha üzleti közösségekhez tartoznak.

Pistyur Veronika, a Bridge Budapest alapítója arról beszélt, hogy az ESG-n belül kisebb figyelem fordult a társadalmi és vállalatirányítási témákra, de magának a kritériumrendszernek a teljesítése olyan alapvető dolog lesz, mint a digitalizáció.

Dintsér Andrea, a YourStory.hu ügyvezetője, a MVÜK Női Vezetői Klub vezetője elmondta, hogy a női vezetői csoport 2018-as megalakulása óta a szervezet tagjai között emelkedett a női vezetők aránya.

Az MVÜK Zrt. 2010-ben alapított száz százalékban magyar tulajdonú, családi vállalkozás, amely közel 600 tagvállalatot számlál. Mintegy 1100 cég, illetve felsővezetői számára teremt lehetőséget üzleti kapcsolódásra és fejlődésre.

Céljai között az üzleti közösségek építése, a vállalatvezetők közötti tapasztalatcsere és tudásmegosztás támogatása, valamint az üzleti környezet fejlesztése áll, és az elmúlt években kiemelt fókuszt kapott a fenntarthatósági kérdések előmozdítása.

A fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy az MVÜK tagok létszámarányos bevétele 2021-2022-ben 96 millió forint volt, míg az országos átlag fejenként 55 millió forint. A létszámarányos nyereség pedig az országos 7,5 millió forintos átlaghoz képest 8,5 millió forint volt.

Forrás: Növekedés.hu

Földgáz ára 2023 október 1-től az egész országra egységes árakat vezetett be az energiaminiszter

Az energiaügyi miniszter 19/2023. (IX. 29.) EM rendelete 2023. október 1-jétől az egész országra egységes árakat vezetett be az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Egységesítették az árakat az egyetemes fölgázszolgáltatásban

2023. október 1-jétől a korábban elosztónként eltérő árakat az egész országra a legalacsonyabb árszinten egységesítették az egyetemes földgázszolgáltatásban – olvashatjuk az MVM Next hivatalos honlapján.

Mit jelent ez?

Ezzel egyes elosztási területeken minimálisan mérséklődött a rezsicsökkentett földgáz ára.

Az MVM diktálási lehetőséget biztosított

Az MVM 2023. október 6-ig diktálási lehetőséget biztosított érintett földgázügyfeleinek. A diktálás nem kötelező, diktálás hiányában az egyetemes szolgáltató becsült mérőállást alkalmaz.

Az energiaügyi miniszter 19/2023. (IX. 29.) EM rendelete 2023. október 1-jétől az egész országra egységes árakat vezetett be az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Az egységesítéssel 2,5 millió ügyfél részére minimális mértékben csökkent a rezsicsökkentett áron igénybe vehető földgáz ára az átlagfogyasztás változatlan mértékéig (63 645 MJ/év, legalább 1729 m3/év).

A részletes díjtáblázat a MVM Next oldaláról:

A táblázatban megadott, vastagon írt számok tartalmazzák a 27% áfát, míg alattuk zárójelben a nettó ár szerepel. Ezen egységárak nem tartalmazzák a nem lakossági felhasználók által fizetendő jövedéki adót és földgáz biztonsági készletezési díját.

Az árváltozás miatt az MVM Next minden érintett földgázügyfelének diktálási lehetőséget biztosított 2023. október 6-ig. A mérőállás rögzítése nem kötelező.

Nem érdemes külön diktálniuk az árváltozással nem érintett ügyfeleknek, illetve azon ügyfeleknek, akiknek aktuálisan diktálási időszaka vagy éves leolvasása van. Diktálás hiányában az MVM becslést alkalmaz.

Az árváltozás döntően azon 20 m3/h alatti gázmérővel rendelkező lakossági felhasználókat érinti, akiknek a felhasználási helye az MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt., az OPUS TIGÁZ Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., a MAGÁZ Kft., az E.GAS Kft. illetve a Natural Gas Service Kft. ellátási területén van.

Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft., az Ózdi Energiaszolgáltató és Ker. Kft., a Csepeli Erőmű Kft. és az ISD POWER Kft. ellátási területén a lakossági ügyfelek legnagyobb részének nem kell diktálni, mert számukra a földgáz ára nem változott.

A mérőóraállás rögzítése munkaidőn kívül is, 0-24 órában lehetséges az MVM Next online ügyfélszolgálatán (mvmnext.hu/Ugyfelszolgalat) vagy az MVM Next appban, illetve telefonos diktáláskor (06 1 237 7777 számon, vezetékes telefonról pedig a 06 80 40 55 40 számon is).

A diktált mérőállás nem minden esetben jelenik meg a következő számlán. Amennyiben a diktálós ügyfél nem a saját diktálási időszakában diktál, de 2023. október 6-ig közli mérőállását, úgy 2023. szeptember 30-ára lesz rögzítve a mérőállás az MVM Next rendszereiben.

Az így rögzített mérőállás a következő mérőállás alapján kiállított elszámolószámlában jelenik meg. Az átalánydíjas (ún. egyenletes részszámlás) és a hőmérsékletfüggő részszámlás ügyfeleknek jellemzően az éves elszámolószámlában jelenik meg a diktált mérőállás.

Forrás: Profitline