Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Az Alkotmánybíróság friss, megsemmisítő döntését megelőzően, vagyis mostanáig csak az a szakszervezet szólhatott bele a kollektív szerződés tartalmába, és válhatott annak aláírójává, amely a kollektív szerződés aláírásának időpontjában reprezentatív szakszervezetnek minősült. Ez azt jelenti, hogy az adott munkahelyen a tagságának létszáma elérte az összes munkavállaló tíz százalékát.

Azok a szakszervezetek, amelyek a kollektív szerződés aláírásának időpontjában még nem számítottak reprezentatívnak, de később a taglétszám bővült, és elérte a 10 százalékot, továbbra sem voltak jogosultak a munka törvénykönyvének most megsemmisített szövege miatt. Az érintett képviseleteknek így továbbra is csak tanácskozási joguk volt, vagyis jelen lehettek, de érdemben nem szólhattak bele a megállapodás tartalmába.

Ez megváltozik az Alkotmánybíróság döntésével: a jövőben a hatályos kollektív szerződés újratárgyalását, esetleg felmondását is kezdeményezhetik azok az érdekképviseletek, amelyek az aláírás időpontjában még nem rendelkeztek a szükséges tagsággal.

Mire számítanak a képviseletek?

Az Economxnak nyilatkozó érintett érdekképviseletek és az országos konföderációk üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a döntés önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a munkavállalók kollektív szerződéses lefedettsége növekedjen, vagy a dolgozók számára előnyösebb megállapodások köttessenek.

A munkáltatónak ugyanis nincs kollektív szerződéskötési kötelezettsége. A tapasztalatok ugyanakkor kedvezőek, vagyis a munkáltatók többsége nyitott a kollektív szerződésre és a munkavállalók jogait, jóllétüket erősítő tárgyalásokra, megállapodásokra. Erre ugyanakkor nincs garancia, vagyis ha a szakszervezetek olyan javaslatot tesznek, amellyel sértik a vállalkozás gazdasági érdekeit, vagy nem partnerként fogalmaznak meg követeléseket, akkor a munkáltató elállhat az egyeztetésektől.

Az Economx kérdésére az érdekképviseletek mindegyike kedvezőnek nevezte a változást, és a szakszervezetek pozíciójának erősödését várja az Alkotmánybíróság döntését követően.

Miért most döntött az Alkotmánybíróság?

Az ügynek több előzménye is van. A MÁV-nál 2010-ben hatályba lépett kollektív szerződést teljes jogú szerződő félként három, az akkori szabályok szerint reprezentatív szakszervezet írta alá. A többi három szakszervezet, közöttük a felperes Mozdonyvezetők Szakszervezete is aláírta a megállapodást azzal a megjegyzéssel, hogy a kollektív szerződéssel egyetért.

A kollektív szerződés 2013 novemberi módosítása rögzítette, hogy 2014. január 1-jét követően a szerződés a Mozdonyvezetők Szakszervezetének hozzájárulása nélkül nem módosítható. Ezt a megegyezés nem volt vitatott egészen a 2021-ig, amikor a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács megalakításáról szóló megállapodást, valamint a szintén 2021-es bérmegállapodást és annak 2022. januári módosítását csak a munkáltató meghatalmazottja és hét másik szakszervezet írta alá, a mozdonyvezetők képviselete nem.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete ezt követően fordult bírósághoz, az ügyben eljáró bíró pedig normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

A Volánbusznál jelen lévő Szolidaritás Autóbusz Szakszervezet (SZAKSZ) is hasonló jogvitába került a Volánbusz Zrt.-vel. A jogvita arról szólt, hogy a SZAKSZ kezdeményezheti-e a kollektív szerződés felmondását, módosítását, illetve figyelembe kell-e vennie a munkáltatónak a képviselet javaslatait.

A SZAKSZ szerint a másik, szintén Volánbusznál működő, de régóta reprezentatív szakszervezet valójában a munkáltató érdekeit képviseli. Erre utal, hogy a szakszervezet vezetője, Dobi István szerint a kollektív szerződésben a munkavállalók számára kevésbé kedvező megállapodás került.

Noha a MÁV-Volán 2021-ben aláírt bérmegállapodásának 2022-es módosításakor már a SZAKSZ is rendelkezett akkora tagsággal, hogy aláíróként, javaslattevőként aktívan részt vegyen az egyeztetésen, a MÁV vezetősége ennek ellenére – az Alkotmánybíróság most megsemmisített törvényszövegére hivatkozva – ezt nem tette lehetővé.

Ésszerűtlen korlátozás

Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás ésszerűtlen különbségtételt tett a szakszervezetek között, így megállapította a szabályozás alaptörvény ellenességét – emelte ki Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke.

Rámutatott: az Alkotmánybíróság határozata világos üzenet, mert teljes jogú kollektív szerződéses alannyá válnak, és jogosultak a kollektív szerződés módosítására, vagy akár a felmondására is azok a képviseletek, amelyek ugyan reprezentatívnak számítanak, de létszámuk a kollektív szerződés megkötésének időpontjában még nem érte el a 10 százalékot.

Szabó Imre Szilárd úgy véli, a magyar kollektív munkajogi szabályozás egyik legabszurdabb szabálya került ki a munka törvénykönyvéből.

Ehhez a folyamathoz az érintett szakszervezetek folyamatos aktivitására volt szükség, így azt bátran nevezhetik közös sikernek, ugyanakkor még a jogalkotónak is lehet feladata azzal, hogy az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában foglaltaknak megfelelő érvényt szerezzen.

Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint helyreáll a világ rendje, mivel immár teljes jogú tagként és megkerülhetetlen szereplőként vesz részt a képviselet a MÁV-Volán Csoport munkaügyi kapcsolatainak alakításában.

Dobi István, a SZAKSZ elnöke a leginkább érintett szakszervezetek vezetőivel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, az Alkotmánybíróság döntése nagy önbizalmat ad ahhoz, hogy a Volánbusznál a jövő évre megfogalmazott 25 százalékos bérkövetelés elérése céljából szervezett esetleges sztrájk megtartását nem gátolhatja egy nélkülük kötött megállapodás.

Forrás: Economix