Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Megvan, mennyi külföldi dolgozik most Magyarországon – sok tévhit megdőlt

2023. november 14.

A külföldi munkavállalók száma ma Magyarországon hozzávetőleg 110.000 fő, ennek zöme az Európai Unióból érkezett hozzánk.A harmadik országbelire egy keretszám, 20.000 fő adott, de ez jelenleg nincs kihasználva.A tervek szerint 2024 év végéig több 10.000 vendégmunkás bevonása válhat szükségessé – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának fórumán, ahol a munkaerő importot járták körül szakértők.

A rendezvény előadói:

• Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója;
• Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetői; 
• Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cégtulajdonosa voltak.

A magyarországi munkaerő helyzetről elmondták: jelenleg az aktivitási ráta: 66,8 százalék, a foglalkoztatottság: 74,6% a munkanélküliség pedig 4 százalékos (~250.000 fő),a regisztrált álláskeresők száma: férfi 123.000 fő, nő 110.000 fő.

A foglalkoztatottak száma: 4.704.000 fő, ami a plafon körüli szint. 

A magyarországi foglalkoztatottság 74,6 százakéka az EU 70 százalékos átlaga felett van, a munkanélküliségben a legjobb helyzet Hollandiában, Németországban, Csehországban és Lengyelországban van, míg a legrosszabb a helyzet Spanyolországban és Görögországban alakulzt ki, ahol 8,4 – 11,6%-os a szint.

A magyarországi munkanélküliség alapvető oka:

• a képzettség hiánya, ennek megfelelően átképzés nélkül nem foglalkoztathatók,
• a földrajzi elhelyezkedésből adódó eltérés is jelentős.
• az EU-ban is munkaerőhiány van, elszívják Magyarországról a képzett munkaerőt. 
• az EU-ban a társadalom öregedése miatt a munkaerőhiány folyamatosan növekszik: a 2010-es 1%-ról, 2022-re 3%-ra nőtt.

A nálunk dolgozó külföldiekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy2016-ban megindult külföldi munkaerő behozatal, ami főleg Ukrajnából és Szerbiából eredt, de csökkent, mert a hazai bérspirál lelassult, így ezek a vendégmunkások inkább továbbmentek nyugati országokba a nagyobb keresetek miatt.Az orosz-ukrán háború következményeképpen pedig szabad lett mindenütt az ukránok munkavállalása.

Honnan érkeztek eddig a vendégmunkások?

A korábban is említett Ukrajnán és Szerbián kívül összesen 17 nem uniós országból érkeztek vendégmunkások (fizikai munkára) döntően Ázsiából, így

• a Fülöp-szigetekről,
• Indonéziából,
• Vietnámból,
• Mongóliából,
• Kazahsztánból,
• Kirgizisztánból,
• Bosznia-Hercegovinából,
• Észak-Macedóniából.

Szellemi munkára is érkeztek munkavállalók Dél-Koreából, Izraelből, Egyiptomból, Indiából, Tunéziából.

Milyen tapasztalatok vannak eddig a vendégmunkásokkal?

Az előadók kiemelték, hogy alapvetően elhivatottak, igyekvőek, tanulékonyak, nagyon jó a munkateljesítményük és ezzel a mellettük dolgozó magyar munkások teljesítményét is „felhúzzák”.

Szívesen túlóráznak, nagyon ritkán betegek, a szokásos, elvárt angoltudás ugyan nem mindig elegendő nagyságú, de „kézzel – lábbal” megakarják értetni magukat.

Ha az a kérdés vetődik fel, hogy miért ázsiaiak, arra az a válasz, hogy a balkániak továbbmennek az EU-ba, míg azokban az országokban ahonnan jönnek ezek a munkavállalók, ott magas a munkanélküliség, megbízható munkaalapú társadalmak vannak, alacsonyak a bérek, és bizonyos területeken jó a képzettségük.

Ha az öt legfontosabb országból jövőket vizsgáljuk, akkor a következő a tapasztalat:

• Fülöp-szigetek: stabil, jól képzett munkaerő
• Kirgizisztán: magas teherbírás, növénytermesztésben és állattartásban jól képzett munkaerő
• Indonézia: alázatos, jó teherbírású, rendszerető, vidám emberek
• Vietnám: rugalmas, jól alkalmazkodó, monotónia tűrő emberek
• Mongólia: jó teherbírású, növénytermesztésben és állattartásban kiemelkedő tudású szakemberek

Mik azok a tévhitek, amelyek keringenek a köztudatban?

Tévedés, hogy elveszik a magyarok munkahelyét, mert amire behozzák ezeket a munkavállalókat arra a helyekre már nem találni magyar munkaerőt.

Hasonló tévhit, hogy olcsóbbak, mint a magyar munkaerő: sok a bérköltségen kívül tétel, így ki kell fizetni az utazási költséget, a szállásköltséget, a helyi tranzit költséget, az alkalmazásuk engedélyeztetésének adminisztratív költségét, stb.

A köztudatban megjelent egy szám, hogy 500.000 fő vendégmunkást kíván a munkaerő piac az elkövetkező 3-5 évben.

Ez szintén egy téves érték, mert ha az állami beruházások a korábban tervezett mértékben megvalósulnak, akkor 2026-ig összességében lehet szükség legfeljebb 500.000 főre, de ez nem nyilvánvalóan nem a vendégmunkások számát jelenti.

Melyik országokból javasolják a szakértők a vendégmunkások behozatalát?

A javasolt országok: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Grúzia, Mongólia.

Nem javasolt országok: Kolumbia, Brazília, Venezuela.

Megfontolandó: Oroszország, Belorusszia, Észak – Macedónia, Montenegró, Bosznia- Hercegovina, Kazahsztán, Vietnám.

Nagyon fontos szerepet játszanak a vendégmunkás behozatalban a Minősített Munkaerő kölcsönző cégek.

Mivel nagyon fontos előírások vannak a vendégmunkás behozatal szabályozásában, elengedhetetlen a nagyfokú hozzáértés, ha valaki, biztosan és gyorsan akar így munkaerőhöz jutni – hangzott el az MKT fórumán, amelyet itt tekinthet meg.

Forrás: Növekedés