A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a szeptember 21–22-én Egerben megrendezett 61. Közgazdász-vándorgyűlés tanulágait összefoglalva üzent a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Az alábbi javaslatokat teszi az MKT:
„Az infláció letörése kiemelt feladat, és helyes az a törekvés, hogy az infláció az év végére az egy számjegyű tartományba kerüljön. Ez azonban csak köztes cél lehet az árstabilitás helyreállítása felé vezető úton” – írják. Szerintük hasznos lenne, ha a gazdaságpolitika döntéshozói együttműködnének a válságból való kilábalás összehangolt, optimális útjának megtalálásában.
Az infláció csökkentése és a gazdasági növekedés helyreállítása nem egymást gátló, hanem egymást segítő tényezők
– hívja fel a figyelmet az MKT.
„A termelékenység, versenyképesség terén elmaradásaink vannak, ezért az infláció leküzdés eis nehezebb hazai gazdaságban. Törekedni kell a belső erőforrások minél hatékonyabb kiaknázására, a magasabb hazai hozzáadott érték megteremtésére és a külső termelési tényezőktől (pl. energiafüggőség) való függés csökkentésére. A külföldi tőkebefektetőkkel együttműködve törekedni kell arra, hogy a hazai kkv-szektor hozzásegítésére ahhoz, hogy a termelési-értékesítési láncban magasabb szintre léphessen” – írják.
Az MKT szerint a külföldi tőkebefektetésekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően minden esetben meg kell vizsgálni az adott tőkebefektetésnek a magyargazdaság struktúrájába való beilleszthetőségét, a gazdaság teljesítményéhez adott hozzáadott értékét, és az adandó állami támogatás megtérülésének valószínűségét, mértékét és idejét.
Fontos lenne a költségvetési szempontok maximális figyelembevétele minden ilyen befektetési támogatási döntés meghozatala előtt
– javasolja a szervezet.
„Helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és az államadósság-rátát csökkenteni kell azAlaptörvényben előírt szinthez. Mindez azt is segíti, hogy ismét csökkenjen a devizaadósságaránya az államadósságon belül” – emlékeztetnek.
A monetáris politikai javaslatokkal kapcsolatban az MKT elmondja, hogy a jelenlegi környezetben a jegybankoknak minden piacra figyelniük kell, ahol pénzpiaci feszültségek alakulhatnak ki. Emellett a nehezebb gazdasági helyzetben még inkább fontos a jegybanki kommunikáció, mint nyugodtabb időkben.
NEM TESZ JÓT A GAZDASÁGPOLITIKAI ÁGAK EGYET NEM ÉRTÉSE – FIGYELMEZTET A TÁRSASÁG.
„Ennek következtében sérülhetett a transzmisszió hatékonysága és a gazdaságpolitika egészének következetessége. A növekedés a kiugró infláció miatt torpant meg, és nem az infláció csökkentése vagy a növekedés közötti választásnak van prioritása” – írja az MKT, akik szerint elsődlegesen az inflációt kell letörni.
A bankrendszerrel kapcsolatban megjegyzik, hogy annak hitelezési képessége magas, a keresleti oldal az, ami nagyon hiányzik. „A hazai piacra termelő kkv-szektor hiteligénye a belföldi keresletcsökkenés miatt 8-10 százalékkal csökkent. Most kellene támogatott beruházási hitelekkel segíteni ezt a szektort.Ugyanakkor a támogatott, olcsó vállalati hiteleket koncentráltabban kellene nyújtani, például csak a termelékenységet növelő, az energiafelhasználást hatékonyabbá tévő beruházásokra” – írják.
Szerintük nagy potenciál van a zöld átállásban. Ugyanakkor ennek finanszírozását csupán a ban-kokra terhelni nem lehet. Fontos lenne, hogy a Magyar Nemzeti Bankon kívül a kormányzatis támogassa ezt az ügyet.
A KÖVETKEZŐ HÉT ÉVBEN EGY DIGITALIZÁCIÓS SZINTUGRÁST KELL ELÉRNI AHHOZ, HOGY AZ ÖSSZES FIZETÉSI TRANZAKCIÓ KÉTHARMADA MÁR ELEKTRONIKUS LEGYEN MAGYARORSZÁGON.
Az elektronikus tranzakciók növekvő aránya ugyanis hozzájárul a versenyképességhez és az adóbevételek növekedéséhez – állítja a társaság. A gyors digitalizáció mellett egyre gyakoribbak a digitális pénzügyi csalások. Ezek kiküszöbölésére fontos lenne egy fejlettebb Központi Visszaélésszűrő Rendszer megalkotása. A digitalizációt a kormányzati tevékenység terén is növelni kell.
A Neumann János Program célkitűzései között szerepel, hogy az innovációs teljesítmény tekintetében 2030-ra az EU legjobban teljesítő 10 országa közé juttassuk hazánkat, emlékeztet az MKT, de ehhez szerintük elengedhetetlen a humán tőke megfelelő fejlesztése és a tanári pályára való ösztönzés.„Ha ki szeretnénk lépni az összeszerelő nemzet sztereotípiájából, és helyette egy konkrét jö-vőkép megfogalmazásával egyre innovatívabb nemzetté válni, ahhoz elengedhetetlen a támogató környezet, a teljes értéklánc lefedése, az innovációs kultúra megteremtése, az üz-letimodell-innováció, valamint a hibakultúra formálása, a nemzetközi, hazai és egyéni öszszefogás, valamint a tudásigényességre való nevelés” – írják. Újra kell gondolni, hogy érdemes-e pályázatok formájában támogatni az innovációs törekvéseket.
Az MKT emellett ösztönzi a mesterséges intelligencia használatát, valamint javaslatokat fogalmaz meg az autóipari szakpolitika számára is: szerintük nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a meghajtás kérdése még nem dőlt el. „A hazai autógyártás szempontjából fontos, hogy évről évre egyre több, jól képzett mérnök kerüljön ki az egyetemeinkről, akiket nem tud elszívni a külföldi piac, és elengedhetetlen a kutatóin-tézetek fejlesztése is” – írják. Kitérnek még a különadókra, amely rontotta a kereskedelmi szektor rentabilitását.
Az EU-s források kapcsán kiemelik, hogy azok felhasználása elsősorban makrogazdasági célokat, nem pedig a régiófejlesztést támogatta. „A jövőben a fejlesztéspolitikai tervezés során a vidéki térségek esetében a középvárosok homloktérbe helyezése, a városi térségekben való gondolkodás lesz kiemelten fontos” – állítják.
Forrás: Portfolio
