Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Januártól megváltozik a szülők szabadságolása

Három kereszténydemokrata képviselő a munka és család közötti összhang érdekében még novemberben nyújtott be törvényjavaslatot a parlament elé. A törvénymódosítás januártól lép életbe.

A törvénymódosítás az év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg, és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdését érinti. Januártól a következő módosítás lép életbe: 

A munkáltató a 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A törvény módosított része korábban úgy szólt, hogy „a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki”. Magyarán nem volt meghatározva, hogy a munkavállalónak mikor kell bejelentenie szabadságigényét.

A törvénymódosítás nem változtat azon, hogy

  • egy gyermek után továbbra is kettő,
  • két gyermek után négy,
  • több gyermek után hét nap pótszabadság jár majd.
  • A pótszabadság fogyatékos gyermekenként továbbra is két nappal nőne.

A törvénymódosítást Nacsa Lőrinc, Simicskó István és Hollik István azzal indokolta, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de továbbra is érvényes a szabály, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, a működését közvetlenül, súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a megkezdett pótszabadságot pedig megszakíthatja.

Forrás: Index

Parragh László leadott egy győzelmi jelentést: Nehéz elhinni, de minden okunk megvan az optimizmusra

Sikeresnek ítélte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évét az elnök, a jövő évtől pedig a teljes magyar gazdaságtól sikereket vár.

Nehéz elhinni, de minden okunk megvan az optimizmusra, 2024-ben jobb lesz a magyar gazdaság, az ország helyzete, mint 2023-ban volt, a makrogazdasági mutatók a várakozásoknál lassabban ugyan, de javulni fognak – nyilatkozta Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek.

Kiemelte, a kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után.

A kamara elnöke úgy értékelte, hogy az orosz–ukrán háború, a szankciók, az ezeket kihasználók nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak az idén a magyar gazdaságnak, az energiaárak, az infláció és a kamatok az egekbe emelkedtek, a kereslet pedig jelentősen csökkent.

Parragh László szerint téves feltételezés volt, hogy az inflációval együtt nőnek majd az idei költségvetési bevételek. A pénzromlás és a drasztikusan visszaesett fogyasztás következtében 1000 milliárd forint áfabevételi hiány keletkezett a költségvetésben – jegyezte meg.

A költségvetéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) nem helyettesítik az adósság típusú forrásokat és az EU-transzfereket. Az FDI főleg a vállalati szektort segíti hosszú távon, és nem használható fel rugalmasan, a gazdaságpolitika cél szerinti támogatására – fejtette ki.

Kulcsfontosságnak nevezte a gazdaságpolitika szempontjából az európai uniós források kiszámítható lehívását, hatékony felhasználását, mert ezek járulnak hozzá a gazdasági fejlesztésekhez, a fizetési mérleg javításához, az államháztartás finanszírozásához, az államadósság csökkentéséhez, a gazdasági növekedés serkentéséhez és a versenyképesség javításához. Az uniós forrásokhoz való akadálytalan hozzáférés országkockázat szempontjából is jelentős hatással bír – tette hozzá.

A kamara munkáját Parragh László eredményesnek és sikeresnek értékelte. Példaként említette, hogy a kormány figyelembe vette az MKIK és a területi kamarák több javaslatát is, így a munkába járási költségtérítés emelését, a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötésének megszüntetését, a kisvállalati adó (KIVA) szabályainak egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztrációs terheinek, költségeinek csökkentését.

A kamara egyebek közt javaslatokat tett az élelmiszerinfláció letörésére, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítására, támogatta a bértárgyalásokat, a minimálbér és a garantált bérminimum mielőbbi bevezetését, és a Kavosz Zrt. révén működteti a Széchenyi Kártya Programot, és javasolta a kkv-k számára bevezetett kamatstop 2024. április 1-jéig történő fenntartását, az energiaválságban egyeztetett az energiaügyi miniszterrel a vállalkozások helyzetének javításáról – emelte ki az elnök.

Parragh László kitért arra, az MKIK jelentős külgazdasági munkát végez azáltal, hogy 10 tagozatot és 10 üzleti tanácsot működtet, így megközelítőleg 500 exportőr vállalkozással dolgozik együtt közvetlenül.

Megemlítette, hogy a kamara jelentős szerepet vállal a szakképzés területén is azzal céllal, hogy olyan rendszer legyen, amely biztosítja a jólképzett szakembereket a vállalkozások számára. Ezt segíti a szakmák versenyének szervezése is.

Felidézte, hogy a kamara közreműködésében Magyarország 2023. szeptember 5-9. között nyolcadik alkalommal vett részt a Szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills Gdansk 2023 versenyen, ahol a magyar versenyzők kiváló eredményt értek el, 22 versenyszámban indultak, 5 arany, 1 ezüst, 4 bronz érmet és 7 kiválósági érmet szereztek.

Parragh László közölte, az MKIK megpályázta a 2028-as WorldSkills verseny rendezési jogát, szerinte nagy esély van ennek megszerzésére, mert a magyar szakképzési rendszer Európában az első három legjobb között van.

Forrás: hvg

A minimálbér-emelés gazdasági hatásai

2023. december 1-jétől a minimálbér 266 800 forint, a garantált bérminimum 326 000 forint Magyarországon. A minimálbér esetén ez 15 százalékos, a garantált bérminimumnál 10 százalékos emelést jelent. A munkavállalók közel 20 százaléka keres ma minimálbért vagy garantált bérminimumot, azaz ötből egy munkavállalót közvetlenül érinti az intézkedés – írják a jegybank szakértői a decemberi Inflációs jelentésben, amelynek egyik „keretes írásában” sorra vették az intézkedés gazdasági hatásait is.

A minimálbér és az elvárt bérminimum emelése a bértorlódás jelensége miatt közvetetten a magasabb jövedelmi szinteken keresőket is érinti, mégpedig jellemzően nagyjából az átlagbérig. A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Mivel a garantált bérminimum emelésének mértéke megegyezik a korábban feltételezett 10 százalékos általános bérdinamikával, ezért a jelenlegi adminisztratív béremelések a munkavállalók bérét csak kismértékben emelik korábbi várakozásunkhoz képest.

A minimálbér- és garantált bérminimum emelés a lakosságra és a vállalkozásokra közvetlenül, az államra pedig közvetve is kifejti hatását. Amennyiben a magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét, akkor többet tudnak fogyasztásra fordítani, ami pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. A vállalatok számára viszont költségnövekedést jelenthetnek ezek az intézkedések, amihez többféleképpen alkalmazkodhatnak. Ha a vállalatok elbocsátások nélkül ki tudják gazdálkodni a megnövekedett bérköltséget, akkor az állam számára a megnövelt minimálbér több befizetett adót jelent.

Az adminisztratív bérek emelése hozzájárul, hogy a munkavállalói bérek vásárlóereje emelkedjen 2024-ben. Jelenlegi előrejelzésünk szerint az infláció 4,0–5,5 százalékon alakul 2024-ben. Ez a minimálbérek esetén 9,0–10,6, a garantált bérminimum esetén 4,3–5,8 százalékos emelkedést jelent reálértéken. A minimálbér-emelés mértéke a piaci általános bérek emelkedésére is hatással van, a versenyszféra reálbérek esetében 4,3–6,7 százalékos lehet a növekedés 2024-ben. A reálbérek emelkedése a fogyasztás növekedésének alapvető feltétele, amely maga után vonja a belföldre termelő vállalatok ipari termelésénék és később a beruházásainak fellendülését is.

A vállalatok megnövekedett költségeikhez való alkalmazkodásának jellegét befolyásolja a vállalat jövedelmezősége és a gazdaság aktuális ciklikus helyzete is.A vállalati profitok az elmúlt negyedévekben jelentősen emelkedtek, így a legtöbb vállalat jövedelemezősége megfelelő fedezetet nyújt a béremelésekhez. Középtávon azonban a bérek emelésének legfontosabb feltétele a termelékenység növelése.

A minimálbér-emelésnek gazdaságfehérítő hatása is lehet. Hazánkban egyes ágazatokban magas a minimálbérre bejelentett dolgozók aránya (például a vendéglátásban és az építőiparban 25 százalék körül van), azonban sokan közülük a valóságban ennél többet kereshetnek.A munkaadó azzal, hogy alkalmazottait csupán minimálbérre jelenti be, minimalizálja a megfizetendő közterheit, mivel a tényleges bér egy részét közvetlenül zsebbe fizeti, és nem fizet utána adót. Ez a gyakorlat ugyanakkor kedvezőtlen a költségvetés, a fair versenyt követők és az alkalmazottak számára is (utóbbiaknak több okból, például az alacsonyabb nyugdíjjogosultság és anyasági támogatások miatt). A minimálbér emelésével így növelhető a közteherviselésbe bevont keresetek aránya, tehát fehérebb lesz a gazdaság. Ugyanakkor egy ponton túl a túlságosan magas minimálbér ennek az ellenkezőjéhez is vezethet, amennyiben a munkaadó úgy dönt, hogy amellett már inkább feketén alkalmazza a dolgozót. (MNB)

Forrás: Üzletem.hu

A generációváltás kérdése feszültséget generálhat a családi vállalkozásokban

Az Opten adatai szerint jelenleg mintegy 153 ezer családi vállalkozás működik Magyarországon, mely a hazai cégek mintegy 40 százaléka. A családi vállalkozások adják a magyar GDP felét és az itthon foglalkoztatottak 75 százalékát, ennek fényében pedig különösen fontos tény, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a tízezrei maradhatnak vezető nélkül, amikor a tulajdonosuk nyugdíjba megy.

Figyeljen, ha vállalkozása van, január 1-től új adót kell fizetnie

Év végi meglepetés több ezer vállalkozásnak: kötelező lesz nekik ez a biztosítás az új év első napjától.

Új világ kezdődik a cégeknek januártól

Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.

A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra. Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg).

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség és ESG beszámolási kötelezettség értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat és fel kell mérni bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a vállalat közvetlen működési hatókörén túli vállalatok működésében is. Kockázatelemzést kell készíteni arról, hogy a beszállítók mennyire kitettek az említett társadalmi, környezeti kockázatnak, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni. Panaszkezelési rendszert is működtetni kell, vagyis a vállalat feladata a beszállítóikkal szemben megfogalmazott emberi jogi, bizonyos környezeti panaszok esetén azok kivizsgálása. Minderről évente kötelező lesz nyilvános jelentést készíteni az évzárást követő 6 hónapon belül. Az adatszolgáltatás teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrizni fogja, valamint a vállalkozásokat pénzbírsággal sújthatja, ha elmulasztják az ESG beszámoló elkészítését.