Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Új foglalkoztatási igazolás jár a távozó munkavállalónak – 2024/4.
A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj
A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.
Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások
A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.
„Egy nappal se tovább?” – A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei
A törvény lehetővé teszi a munkaviszony felmondási idő nélküli megszüntetését, ám ennek különböző módjaihoz csak jól behatárolt esetkörben lehet folyamodni.
GKI Hírlevél 2023. február 28.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak az árak?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája az árak változása.
Februárban 3 ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint februárban az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak, de a lakossági kilátások, a kiugróan kedvező januári adat után, jelentősen romlottak. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent januárhoz képest. A cégek foglalkoztatási szándéka nem változott érdemben, míg áremelési terve valamelyest enyhült. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága 13 havi mélypontra esett vissza.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája a lakosság fogyasztása.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben?
Magyarországon az EU-s csatlakozást követően javult a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben (ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne). A 2008-as válság következtében azonban ez a bizalom megrendült: 2008-ban 50% alá esett a bizalmi-index, majd egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig.
Nyugdíj: új szabály jön a 64 éven felülieknél, ez sokakat érint!
Perlusz László: Alacsonyabb kamattal sem tér vissza a magas infláció
A gazdaság szenved a magas kamatszinttől, hiszen az kitermelhetetlen kamatköltséget jelent. Elemzéseink azt mutatják, hogy komolyabb kamatcsökkentésre lenne szükség, amely jó lenne vállalkozónak és alkalmazottnak egyaránt és ettől nem térne vissza az infláció sem – írja Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Az infláció hazánkban továbbra is „szabadesésben” van: a tavaly év eleji 25 százalék feletti szintről már 3,8 százalékra csökkent. Az árak növekedésének alakulása így továbbra sem ad okot aggodalomra sem itt, a régiónkban, sem az EU-s adatokhoz képest. Partnerünk, az Egyensúly Intézet segítségével annak jártunk utána, hogy a gazdaság elbírna-e egy nagyobb kamatcsökkentést anélkül, hogy visszatérne a magas infláció. Ahogy azt bemutatjuk, éppenhogy a kamatcsökkentés használna igazán a gazdaságnak!
Jelenleg ugyanis a gazdaság kevesebbet termel, kevesebb új értéket teremt, mint amennyit tudna. Ahogy az alábbi ábrából is látszik, a magyar gazdaság teljesítménye 2023 végén várhatóan 9 százalékkal marad el a koronavírus-válság előtti szinttől (ezt kibocsátási résnek nevezzük).
A koronavírus-járvány és az azt követő háborús válság, majd energiaválság megviselte a magyar vállalkozásokat is, termelési lehetőségeik így nem ugyanolyanok, mint a Covid-válság előtt, a 2010-es évek végén voltak. A magyar gazdaság teljesítménye jelenleg kb. 2 százalékkal marad el a lehetséges szinttől, vagyis most ennyi a tényleges kibocsátási rés (a Kálmán-filter elnevezésű modellszámítás alapján). Az alábbi ábrán az is látszik, hogy leginkább a beruházások visszaesése húzta le a gazdaságot és okozza a kiesést.
A munkaerőpiaci helyzet vizsgálata szintén arra az eredményre vezetett, hogy a magyar gazdaságra jelenleg nem annyira a túlfoglalkoztatás, hanem – legalábbis a korábbi időszakokhoz képest – a kissé lazább viszonyok a jellemzőek. Az üres álláshelyek és a munkanélküliség aránya az elmúlt negyedévekben csökkent, vagyis egyre kevesebb embert kerestek a vállalkozások a munkanélküliek számához képest.
Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér-emelések és az értékes dolgozókért folytatott verseny miatti magasabb munkabérek arra szorítják a vállalkozásokat, hogy más költségeiket leszorítsák és a termelésben, szolgáltatások nyújtásában hatékonyabbak legyenek. A cégek modernizálják a vállalkozásuk tevékenységét – például napelemes energiatermelésre térnek át, jobb gépeket vesznek, egyszerűsítik a termelési folyamatokat – és a költségekre is jobban figyelnek. Továbbá, arra ösztönzik a munkavállalókat és úgy alakítják át a munkaszervezést, hogy munkatársaik jobban dolgozzanak, vagyis a munkaidőt jobban használják ki, többet termeljenek, végső soron tehát a munkabérért tehát több értéket hozzanak létre (vagyis a munkatermelékenység növekedjen). Ahogy az alábbi ábra mutatja, a termelékenység azokban az időszakokan javult, amikor az ország gazdasági növekedése is fokozódott:
Összegezve tehát azt találtuk, hogy sem az infláció, sem a reálgazdaság – sem a termelés, sem a munkaerőpiac – állapota nem indokolja a monetáris szigor jelenlegi szintjét.
Ha a vállalkozás nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait (nem használja a gépeit, eszközeit, nem nyújtja szolgáltatásait, nem tud munkát adni a dolgozónak), akkor tevékenysége szűkül, leépül és ezzel a gazdaság egész teljesítménye is csökkenni fog, a munkahelyek megszűnhetnek, ami további leszakadáshoz vezet. A kamatok csökkentése tehát azért szükséges, hogy a magyar gazdaságban kihasználhassuk a lehetőségeinket és visszatérhessünk a korábbi fejlődési szinthez.
Ahogy a vállalkozásoknál is mondják: fejleszteném a technológiámat, bővítenék, modernizálnám a termelést, megvalósítanám (befejezném) az energiahatékonysági beruházásokat és megtartanám a dolgozóimat, de ehhez megfizethető, kitermelhető hitelekre van szükség!
Forrás: Üzletem.hu
SZJA 2024
Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen adókedvezményekre számíthatunk, milyen esetekben kérhetünk vissza szja-t, kik részesülhetnek mentességben, és milyen változások történtek az elmúlt évhez képest az szja-ban. Kovács Regina összefoglalója.
910 milliárd forint EU-s pénzt oszt ki a kormány, van, amit nullaszázalékos kamatra
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány.
Az uniós viták közben „a GINOP Plusz források szabadok, a gazdaságba áthelyezhetőek” – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy kedd reggeli sajtótájékoztatón. A kormány célja a gazdaság helyreállítása 2024-ben, amelyhez 4 százalékos GDP-növekedést képzel el a miniszter. Ehhez szerinte három kulcselemnek kell teljesülnie:
- A (lakossági) fogyasztás helyreállása,
- A belső kereslet (termelés, beruházások) helyreállítása,
- A munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésén keresztüli gazdaságélénkítés. Utóbbihoz hozzátette: „szeretnénk, ha több magyar dolgozna”.
A miniszter jelezte: a GINOP Plusz programban rendelkezésre álló mintegy 910 milliárd forint két részben érhető el:
1. A vállalkozásfejlesztés terén 450 milliárd forintos a keret. Ennek a keretnek nagy része visszatérítendő, tehát hitelalapú forrás. Ezzel kapcsolatban viszont hangsúlyozta:
„nullaszázalékos kamatot határoztam meg”. Ez főként a kkv-szektort fogja érinteni, és főként beruházások finanszírozására megy majd a forrás.
2. A munkaerőpiaci aktivitás növelésére 460 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Ez a keret nagyrészt vissza nem térítendő támogatásokat takar a tárcavezető jelzése szerint.
Orbán Viktor utasítása értelmében ezeket a forrásokat a lehető leggyorsabban kell a gazdaságba juttatni
– rögzítette a miniszter. Ezért a tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szorosan együttműködik, és mintegy 6-8 pályázati program meghirdetése várható a következő hónapokban – foglalta össze a Portfolio.
A jövő héten azt a két pályázatot jelentik be, amelyek már márciusban indulnak. Az egyik pályázat a vállalkozásfejlesztési prioritáshoz tartozik, 130 milliárd forintos lesz a keretösszege, a másik az aktivitásnövelési prioritáshoz tartozik és 130-150 milliárd forint körüli kerettel várható. A továbbiakat illetően jelezte:
„A következő negyedévekben újabb programokat fogunk bejelenteni, és azt szeretnénk, ha a 910 milliárd forint a jövő év közepéig el is fogyna.”
A hitelforrásokat az MFB Pontokon keresztül juttatják majd el az érintettekhez, két bankon keresztül (MBH, Gránitbank), amelyekkel egy közbeszerzési eljárás nyomán szerződött le az MFB. Az aktivitásnövelést segítő pályázatokat pedig az Országos Foglalkoztatási Alapon keresztül bonyolítják majd le.
Forrás: hvg
Halálos veszélyben a magyar munkások, a kormány tragikus választ adott
Átlagosan ötnaponta életét veszti egy magyar munkavállaló a munkahelyén, és dinamikus mértékben növekszik a balesetek száma is.
A munkavédelmi szakértő szerint a hivatalosan elismert évi mintegy négyszázmilliárd forintos költségnek a többszörösével terheli meg a magyar nemzetgazdaságot az, hogy a gyakorlatban nincs szavatolva hazánkban a biztonságos munkakörnyezethez való jog.
Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője az Economxnak a Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.
Ötnaponta egy tragédia
Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) tagja elmondta, hogy a tervezetet kiküldték, azt látta és véleményezte is a munkáltatói és a munkavállalói oldal is, és az egységes álláspontot közölték is az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Miskéri László szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban
ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.
Felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkaáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.
Arra is figyelmeztetett, hogy a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó dokumentumban nem jelentek meg azok a munkavállalói követelések, amelyek a korábbi ciklusban sem teljesültek. A legfontosabbak közé tartozónak nevezte az önálló baleset-biztosítási ágazat létrehozását. Ennek megvalósítása elmaradt 2017 és 2022 között, aztán egyszerűen kimaradt az új politikából.
A kormányzat által elfogadott adatok szerint csak
2022-ben 355 milliárd forintos költségei voltak a munkahelyi baleseteknek,
azonban Miskéri László szerint a valóságban ennek az összegnek a többszörösével terhelik meg ezek az esetek a nemzetgazdaságot. Tragikus beszámolók kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012-től kezdve folyamatosan nőtt a munkahelyi balesetek száma, és ezt a drámai tendenciát csak a koronavírus 2019-es berobbanása állította meg. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának adatai alapján ismét növekedni a kezdett a szerencsétlen események mértéke.
Az sem nyugtathat meg senkit a szakértő szerint, hogy
volt olyan év, amikor négy naponta ért halálos baleset egy munkavállalót, míg tavaly csupán öt naponta.
A munkavállalói oldal a konkrétumok és a felelősök hiánya, valamint az egyre drasztikusabbá váló adatok miatt szorgalmazta is, hogy dolgozzák át a Munkavédelem Nemzeti Politikáját, amire meglehetősen elutasító válasz érkezett a kormányzati oldal részéről. Egyszerűen megváltoztatták a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt.
Váratlan válasz
Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.
Ezzel kifogták a szelet a vitorlából
– utalt Miskéri László arra, ahogy
gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.
Az pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar iparkamara unszolására a kormányzat eltörölte a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok kötelező jellegét. Ezt Miskéri László továbbra is védhetetlenek nevezte. Többek között azzal érvelt, hogy sok esetben ezeken az alkalmassági ellenőrzéseken derül fény olyan súlyos betegségesekre, mint amilyen a szív- és érrendszeri problémák és azok szövődményei.
Méltatlan állapotok
Januárban közepén derült ki az MNP kormányzati indoklása kapcsán, hogy a munkahelyi balesetek okozta halálozásoknak, a rendkívül komoly megbetegedéseknek (például a daganatos betegségek), de még az átmeneti munkaképesség-csökkenésnek is nemcsak drasztikus társadalmi következményei vannak, a gazdaság szereplői ugyanis százmilliárdokban mérhető költségeket kénytelenek megfizetni a nem megfelelő munkavédelem miatt kieső munkaerő miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte ugyanis, hogy a megfelelő munkafeltételek biztosítása elengedhetetlen a munkavállalók egészségének védelméhez és ezáltal a munkaerő maximális termelékenységének fenntartása érdekében.
Az MNP apropóját egyébként az is szolgáltatja, hogy a foglalkozási megbetegedések jellege változik,
- a tudományos-technikai fejlődés,
- robotizáció,
- digitalizáció,
- az újszerű foglakoztatási formák,
- a globalizációval összefüggő társadalmi változások és
- járványok
is súlyosbíthatják a meglévő kockázatokat, és újak kialakulásához vezethetnek. De nemcsak az emberi tragédiák motiválják a minisztériumot, hiszen, ahogy az a dokumentumban is szerepel, évente közel négyszáz milliárd forint kiesést okoznak a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költségei Magyarországon, amelyek a kormányzat szerint a munkakörülmények javítása révén csökkenthetők, ugyanis a hivatkozott becsléseik szerint a munkáltató számára minden egyes, a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba befektetett euró körülbelül kétszeres megtérülést eredményez.
László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke az Economxnak akkor elmondta, a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.
Azzal is egyetértünk, hogy nagyon sok megbetegedés tapasztalható a munkavállalók között, ezért fontos lenne megkeresni a munkahelyi szabályozókban azokat a pontokat, amelyek a nem egészséges munkakörnyezetet eredményezik – magyarázta. Példaként felhozta, hogy sok munkahelyen a jövedelmek nagy részét a jelenléti bónusz adja, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy minden körülmények között vegyék fel a munkát, és ez nem jó irány. Emögött az a munkáltatói megfontolás is megbújik, hogy a munkavállalók azért mennek táppénzre, mert csalók, de ez nem igaz,
a magyar társadalom, a munkavállalók nagyon méltatlan egészségi állapotban vannak.
Egyébként a kormányzat által is hivatkozott, a Makronóm Intézet kutatásából világosan kiderül, 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forint társadalmi költséget jelentettek. A nem halálos, és nem súlyos munkabalesetek költségei 355 milliárd forintra rúgtak. 2022-ben összesen 21 273 munkabalesetet
Forrás: economx
Itt az unió legújabb mesterterve: rengeteg magyar kisvállalkozást érint az intézkedés
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének és ellenálló képességének növelése csak az innováció ösztönzésével érhető el. A helyi vezetők a kapcsolódó intézkedések időben történő végrehajtását sürgették Régiók Bizottsága (CoR) soros, plenáris ülésén. A találkozóra a Pénzcentrum is meghívást kapott, ahol a szakpolitikusok arra emlékeztettek, a kis- és középvállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő megtalálása, amihez a regionális partnerségek, hálózatok és klaszterek révén lehet szerintük leggyorsabban megoldást találni.
A Régiók Bizottsága támogatta az Európai Bizottság az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára javasolt támogatási intézkedéscsomagot, amely egy sor kezdeményezést terjeszt elő a vállalkozások igényeinek kielégítésére a jelenlegi gazdasági környezetben. Az intézkedéseknek azonban nagyobb lokális hangsúlyt kell kapniuk és a tervezettnél gyorsabb végrehajtásra van szükség. A javasolt intézkedések célja az egységes piacon üzleti tevékenységet folytató vállalatok adminisztratív eljárásainak egyszerűsítése, részben a digitalizáció révén. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kkv-k versenyképességének és ellenálló képességének növelése csak az innováció ösztönzésével érhető el.
A legtöbb európai kis- és középvállalkozás befektet a fenntartható átalakulásba, de általában nehézséget okoz számukra az ehhez szükséges finanszírozáshoz és készségekhez való hozzáférés, valamint a kapcsolódó jelentéstételi követelmények teljesítése. A zöld átmenetet biztosító Green Deal finanszírozási hiányosságainak megszüntetése érdekében egyszerűsített szabályozás révén kell jelentősen növelni a bankok kapacitását a fenntartható finanszírozás teljesítésére
– hangsúlyozták a képviselők a január 31-i plenáris ülésen, ahol felhívták a figyelmet arra, hogy az európai vállalkozások 99 százalékát kitevő kkv-k alapvető szerepet töltenek be Európa zöld és digitális átállásában, de az elmúlt évek számos válsága miatt továbbra is kiszámíthatatlansággal és volatilitással (az adott eszköz árfolyamának értékeit jelenti egy meghatározott időszakon belül) szembesülnek.
Európa 24 millió kis- és középvállalkozása teszi ki tehát az összes vállalkozás 99 százalékát az Európai Unióban és a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát adja. Az elmúlt évek válságsorozata (Covid19, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az energiaválság és az infláció emelkedése) azonban aránytalanul nagy mértékben érintette őket. Ezek a vállalkozások többek között ellátási korlátokkal, munkaerőhiánnyal és gyakran tisztességtelen versennyel és egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek üzleti tevékenységeik során.
A foglalkoztatás még alig érte el a válság előtti szintet
Az Európai Bizottság jelentése szerint a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelmek akadályozzák a beruházásokat és a növekedést, miközben hozzájárulnak az üzleti környezettel összefüggő bizonytalansághoz és bizalmatlansághoz. Arra is rámutat, hogy az inflációval kiigazítva 2023-ban a kkv-k hozzáadott értéke az előrejelzések szerint még mindig 3,6 százalékkal a 2019. évi szint alatt marad (a nagyvállalatok esetében ez 1,8 százalék), míg a foglalkoztatás mértéke a kis- és középvállalkozások körében épphogy csak elérte a válság előtti szintet.
A 25 millió európai kis- és középvállalkozás közel 100 millió embert foglalkoztat. Ők alkotják iparunk és gazdaságunk gerincét és ez a foglalkoztatás alapvető fontosságú. Ezért kiemelten fontos, hogy folyamatos és kitartó támogatást kapjanak az Európai Uniótól. Az új intézkedéscsomag nagyszerű lépés ennek megvalósítása felé. A kis- és középvállalkozások számára ugyanis egyre nagyobb kihívást jelent például a szakképzett munkaerő megtalálása. Az európai ipar zöld és digitális átállásához szükséges számos kulcsfontosságú készséget azonban csak a regionális partnerségek, hálózatok és klaszterek révén lehet a legjobban eljuttatni hozzájuk. Az új intézkedéscsomag új eszközöket is tartalmaz az innováció regionális szintű előmozdítására, de az egyszerűsített szabályozás is elengedhetetlen. Szilárd és vállalkozásbarát vállalkozói ökoszisztémát kell kialakítani, mégpedig a célzott, közösen kidolgozott kis- és középvállalkozások, és induló vállalkozások növekedési stratégiáján alapuló, stabil szabályozás révén. Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség a helyi és regionális önkormányzatokkal
– mutatott rá Kate Feeney, a véleménytervezet előadója és az ír Dún Laoghaire-Rathdown megyei tanács tagja.
Egész Európában jellemzőek a késedelmes kifizetések
Ne feledkezzünk meg a fokozottabb digitalizációról sem, ami szintén alapvető fontosságú a vállalkozások versenyképessége, rugalmassága és innovációs képessége szempontjából, miközben jelentősen javíthatja az EU egységes piacának működését azáltal, hogy csökkenti a kapcsolódó adminisztratív költségeket és a vállalkozásokra nehezedő terheket. A véleménytervezet szerint ebben előnyös lenne a digitalizáció és a jobb szabályozás menetrendje közötti szorosabb kapcsolat a közszférában, az innovatív szabályozási megoldások megtalálásában.
Az európai vállalkozások eközben közös problémával szembesülnek: ez az ügyfelek késedelmes fizetéseit jelenti. A helyi és regionális vezetők azonban óvakodtak attól a felmerült javaslattól, hogy szigorú és egységes fizetési szabályokat írjanak elő minden vállalkozás számára az egész Európai Unióban. A plenáris ülésen ehelyett az egységes szabályok fokozatos bevezetését javasolták, az állami hatóságok példamutatásával, fizetési gyakorlataik javításával.
Emlékeztetőül: az Európai Bizottság 2023 szeptemberében mutatta be segélycsomagját a kkv-k versenyképességének és rezilienciájának fokozására. Mindez egy sor olyan intézkedésből áll, amelyek célja, hogy rövid távon könnyítést nyújtson a vállalkozásoknak, hosszú távon pedig növelje versenyképességüket, miközben biztosítja a méltányosságot az unió egységes piacán. Hogy hogyan? Többek között az elérhető pénzügyi támogatás növelésével, a finanszírozáshoz való hozzáférésének további fokozásával, az üzleti környezet javításával, a szabályozás csökkentésével, az adóügyi eljárások egyszerűsítésével és a munkahelyteremtés támogatásával. Nézzünk néhány konkrét intézkedést:
- A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új rendelet a fizetési késedelmek tisztességtelen gyakorlatával foglalkozik: az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy rendelettel váltják fel, amely szigorúbb, 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be, megszünteti a kétértelműségeket, és orvosolja a jelenlegi irányelv joghézagait. A javasolt szöveg biztosítja a felhalmozott kamatok és kártérítési díjak automatikus megfizetését, és új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a vállalkozások rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.
- Egy, a kis- és középvállalkozások vonatkozó, központi adórendszer lehetővé tenné az állandó telephelyeken keresztül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, hogy egyetlen adóhatósággal legyenek kapcsolatban ahelyett, hogy több adórendszernek kellene megfelelniük. Mindez növelni fogja az adórendszer kiszámíthatóságát és a méltányosságot, csökkentheti a megfelelési költségeket és a piaci torzulásokat, miközben minimálisra redukálja a kettős adóztatás és az adóügyi viták kockázatát.
- A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adminisztratív eljárások és jelentéstételi követelmények egyszerűsítése: elindult az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszer az egységes digitális kapu részeként, ami lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy az egységes piacon anélkül folytassák le az adminisztratív eljárásokat, hogy újra be kellene nyújtaniuk a szükséges dokumentumokat.
- Az elérhető beruházások növelése: a 2027-ig tartó különböző uniós finanszírozási programok keretében a kkv-k rendelkezésére álló több mint 200 milliárd eurón felül. Egy egyszerű és szabványosított módszertan segítené a kkv-k fenntarthatósági témákról való jelentéstételét, megkönnyítve ezáltal a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférést.
- A képzett munkaerő fejlődésének lehetővé tétele: az európai készségfejlesztési paktum keretében létrehozott nagy készségfejlesztési partnerségek által biztosított képzési tevékenységeket támogatja, valamint egyéb olyan támogató kezdeményezéseket, amelyek célja a készségek megfeleltetése a kkv-k európai munkaerőpiaci igényeinek.
Az intézkedések keretbe foglalják és kiegészítik a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítéseit a vállalkozásbarát ökoszisztéma kialakítására olyan területeken, mint a szabályozás, a digitalizáció, a készségek, az adózás, a beruházások és a finanszírozás. És ami ez utóbbit illeti: az Európai Bizottság arra számít, hogy a 2027-ig tartó különböző finanszírozási programjai keretében több mint 200 milliárd eurót bocsáthat a kkv-k rendelkezésére. Ez az uniós kohéziós alapok (65 milliárd euró) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (45,2 milliárd euró) keretében a kkv-kat támogató közvetlen és közvetett intézkedésekre szánt jelentős összegeket foglal magában.
Forrás: Pénzcentrum
Főhet a fejük a magyar vállalatoknak: két kötelezettséget is kaptak a nyakukba
A 2023-ban elfogadott 2023. évi CVIII. törvény, az úgynevezett ESG-törvény két fontos ESG intézményt vezetett be Magyarországon.
A tavaly decemberben elfogadott úgynevezett ESG-törvény valójában két ESG-intézményt vezetett be Magyarországon – az egyik, a 2023. évi CVIII. törvény értelmében a vállalkozások meghatározott körének minden évben ESG-beszámolót kell készíteniük, míg a másik, a módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) alapján a vállalkozások meghatározott körének évente fenntarthatósági jelentést kell előállítaniuk – olvasható a Portfolión.
Az ESG fogalma összefoglal mindent, amit egy vállalkozás a környezeti, társadalmi és irányítási szempontból tesz. A két intézmény közötti különbséget nemcsak a szabályozottság, hanem a fogalomhasználat és a kötelezettségek teljesítési módjai is tükrözik. Az ESG-törvény erőteljes hatósági irányítást és szabályozást ír elő, míg a számviteli törvény lehetőséget ad a vállalatoknak a szabadabb megközelítésre és partnerkiválasztásra.
A vállalatoknak tehát több rendszert kell kiépíteniük, ami rövid távon plusz költségeket okozhat, illetve versenyképességi aggodalmakat is felvet.
Forrás: Pénzcentrum
Egy 8 órás munkanap valójában 6,5 – és ettől megijednek az emberek
Meetingek, feladatok, ügyintézés, háztartás, család, sport – néha egy napba sűrítve képtelenségnek tűnik mindent teljesíteni. De a megfelelő időmenedzsment tanulható Erdélyi Boróka hatékonyságszakértő szerint. Interjú.
Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy jól megtervezettnek hitt nap végén kipurcanva rogyunk le, miközben a kipipálandó listánkon alig húztunk át néhány tételt. És amit lehúztunk, valahogy azzal se vagyunk elégedettek. Én legalábbis ismerem. Szerencsére azt is ismerem, amikor hosszabb az a lista, mégis mindegyik pont mellé kerül egy pipa és marad energiám arra is, hogy élvezzem az életet. Remélem, ezzel sem vagyok egyedül.
De a két véglet között folyamatos a hullámzás, amin nagyon nehéz fogást találni. Velem van a baj? A feladatokkal? Hogy lehet mindig jól csinálni és nem csak sodródni az árral? Hogyan lehet jól beosztani az időnket, kialakítani a jó szokásokat? Mindent el lehet sajátítani, csak céltudatosan kell hozzáfogni és rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Ebben a faktorrengetegben segíthet eligazodni egy időgazdálkodás- és hatékonyságszakértő tréner.
Forbes.hu: Te már tökéletesen gazdálkodsz az időddel?
Erdélyi Boróka: Mindig az aktuális helyzetből érdemes a lehető legtöbbet kihozni, de az aktuális helyzet mindig változik. Egy új munkahely, egy új projekt, gyerekszületés, betegség, egy költözés vagy bármi más már önmagában meg tudja annyira keverni a lapokat, hogy újra kell optimalizálni az egész rendszert.
Nem beszélve arról, hogy én magam hogy vagyok a világban. Lehet éppen olyan időszakom, amikor kevésbé vagyok a topon, és ez nyilván kihatással van arra, hogy milyen az időmenedzsmentem. Nem hiszem, hogy lehet tökéletesen csinálni, viszont fontos, hogy folyamatosan résen legyünk, rugalmasak tudjunk lenni, és merjünk változtatni, ha szükséges.
Ha a te rendszeredben borul meg valami, akkor hogyan kezeled?
Lehetőségnek tekintem a saját botladozásaimat, amiből rengeteg hasznot húzok szakemberként. Ilyenkor nagyítóval nézem, hogy na, nálam miért romlott el, mi történt, milyen módszerek vannak a megoldására. Ilyen értelemben kihívásként tekintek ezekre az időszakokra.
De magánemberként természetesen engem is frusztrál az, ha pont arra nem tudok időt szánni, aki nekem fontos.
Kik fordulnak hozzád, milyen élethelyzetekkel, problémákkal?
Nem lehet beletuszkolni egy skatulyába a hozzám fordulókat. Van pályakezdő szabadúszó, tapasztalt vállalkozó, cégvezető, alkalmazott, anyuka, nagymama, egyetemista. Volt olyan hetem, amikor olyan édesanyák csoportjával kezdtem, akik sérült gyerekeket nevelnek, majd a hétvégén nagyvállalati környezetben tartottam tréninget.
De tudod, mi az érdekes? Hogy tulajdonképpen mindenhol ugyanazt mondom el. Nyilván mások a példák, a feladatok, az eszközök, de végső soron ugyanaz a cél.
Hogyan kell nekiállni egy ilyen feladatnak? Meg kell határoznom a konkrét célt?
Nagyon fontos annak megfogalmazása, hogy miért szeretnél változtatni. Egy kisgyerekes anyukánál lehet, hogy „csak” az a cél, hogy este ne sírva feküdjön le – mert van az az élethelyzet, amikor lefekvéskor négykézláb vonszolod el magad az ágyig.
Az anyukák csoportos tréningjénél, akik sérült gyerekeket nevelnek, az volt a közös célkitűzés, hogy kicsit könnyebben lélegezzenek. Lehet, hogy egy adott projekt idejére akarsz jobban fókuszálni, vagy új vállalkozás indításához kell egy új rendszer. Mivel meghatározott időre szól a közös szerződésünk, körülhatárolt célokat lehet megfogalmazni, amiket később lehet finomítani, pontosítani.
Erdélyi Boróka először tizenévesen, egy karácsony estén vett a kezébe egy időgazdálkodásról szóló könyvet. A téma azonnal magával ragadta, az így szerzett tudást kemény teljesítményt követelő középiskolájában már hasznosítani tudta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Óbudai Egyetemen villamosmérnökként, valamint gazdálkodási mérnökként végzett, a Debreceni Egyetemen üzleti és mérnök coachingot tanult, szakmérnöki diplomát szerzett.
Bár informatikai és banki területen kezdett meg tanácsadói pályafutását, néhány év után a hatékonyság, időgazdálkodás, munka- és folyamatszervezés témákra specializálódott.
A klasszikus tanácsadás mellett tréningeket, előadásokat, konzultációkat tart, valamint egyéni és csoportos coaching folyamatok keretében dolgozik azon, hogy ügyfelei megtalálják a személyes és szervezeti hatékonyság, az optimális munkaszervezés és a munka-magánélet egyensúlyát.
A Libertine kiadónál nemrég jelent meg Élet cél idő – célorientált időgazdálkodás a mindennapokban című könyve, mellyel közérthetően, kedvesen és hatékonyan igyekszik megtanítani az időmenedzsment trükkjeit.
Mennyi időről beszélünk?
Három-öt alkalomról, nagyjából kéthetente. Ennyi idő elég ahhoz, hogy feltérképezzük a főbb elakadásokat, kitűzzük a célokat, átbeszéljük az lehetőségeket, akadályokat, és közösen kigondoljunk néhány kipróbálandó módszert. Ezután önálló munka következik, elvégre végső soron az ügyfélnek kell működtetnie a rendszert. Ebben segítem, ha igényli. Gyakori az is, hogy visszatérnek egy bizonyos idő elteltével átbeszélni, mi működik, mi nem, és kicsit finomítjuk a rendszert.
Akkor az az elmélet, miszerint 21 nap alatt rögzülnek a szokások, nem igaz?
Ez eleve egy tévhit, belemagyarázás. Sok ilyen szám van az interneten, lehet találni 18-at, 21-et, 66-ot, 254-et, de én nem hiszek ezekben. Van olyan szokás, amit holnap beépíthetsz a napjaidba és életed végéig veled marad és olyan is, amivel évekig próbálsz megküzdeni és a legnagyobb következetesség mellett sem válik szokássá.
Mitől függ?
Sok tényezőtől: személyiségtől, élethelyzettől, a szokás jellegétől, a hozzá társított gondolatainktól és érzéseinktől, az időzítéstől. Függhet élethelyzettől is, mert lehet, hogy egy adott szituációban eldobod a jó szokásodat. De előfordul sokszor az ellenkezője is: amikor valaki évtizedekig dohányzik, aztán kap egy ijesztő diagnózist és azonnal, egy életre le tudja tenni a cigarettát.
Az akaraterő mellett fontos kérdés az is, mennyire készülsz fel egy szokás megváltoztatására. Megteremted a körülményeit? Hiába mondod, hogy sokat akarsz olvasni, ha soha nincs nálad könyv. Ha el akarsz kezdeni sportolni, legyen egy terved.
Ezért sem fogadalmakat teszünk, hanem célokat határozunk meg. Alapvető különbség, hogy a cél esetében megteremtjük a megvalósítás lehetőségét. Megtervezem az utat. Feltérképezem a buktatókat, akadályokat. Megnézem, mivel tudom kipárnázni az utat, honnan számíthatok segítségre belülről és kívülről.
A szokások megváltoztatása energiába kerül. A nemet mondás is, és az is, hogy elinduljak sportolni. Minden egyes lépés energia, ami a sikerig vezet.
James Clear, az Atomi szokások című könyv szerzője szerint éppen ezért egészen apró szokásokból kell kiindulni. Ha elhatározod, hogy mostantól sportolsz minden nap, akkor elég, ha először csak három percig futsz. Elkezdeni a legnehezebb.
Hogyan lehet azonosítani tipikus hibákat? Honnan tudjam, hogy szisztematikusan rontom el, futok az időm után, vagy az adott élethelyzetet csak így lehet megoldani?
Nagyon alapos megfigyeléssel kezdődik a munka. Ez lehet egy időnapló, amikor aprólékosan (pl. negyedórás bontásban) lejegyzeteljük, mire mennyi időt áldoztunk, mivel töltöttük a napot, vagy megfigyelhetünk tendenciákat.
A rossz időmenedzsment sok dolgot jelenthet, ez egy elég tág spektrumon mozgó problémakör. Lehet, hogy a feladatmenedzsment-rendszert kell megújítani. Lehet, hogy az illető munkanapja nem illeszkedik a biológiai ritmusába, vagy eleve rossz helyen vannak a prioritásai, esetleg át se gondolta őket. Vagy van egy gyermekkori traumája, ami miatt perfekcionistává vált. Ilyen esetben minél előbb fel kell ismerni és továbbküldeni őt a megfelelő szakemberhez.
Azt is szoktam javasolni, hogy hetente álljunk meg visszatekinteni és fogalmazzunk meg egyetlen dolgot, amit ha jobban csináltunk volna, jobb lett volna a hét. Arra az egyre keressünk egy megoldási lehetőséget, amit a következő héten kipróbálunk. Ha az nem segít, új módszert kell kipróbálni.
Egy vélt problémába vagy megoldásba így nem kell túl sok energiát belefektetni, de ha belegondolsz, így egy év 52 lehetőséget ad arra, hogy jobb legyél.
Persze, ez lassú tempónak tűnhet, de így a valódi problémákra találhatsz rá és biztosíthatod, hogy tartós legyen a változás.
Azt is érdemes megnézni, mi az, ami jól ment. Írj össze három ilyen dolgot és három olyat, ami nem. Mindenki esetében van egy csomó dolog, amit jól csinál, azokat ki kell hangosítani.
Érdemes kiismerni a saját bioritmusunkat is. Olyan sokszor halljuk azt, hogy felkelés után másfél órával vagyunk a legaktívabbak, pedig ez csak egy átlag, mindenki megél hullámzást. Nemcsak napi, hanem heti szinten is. Nekem például a szerda délutánjaim a mélypontok, ott kár erőltetni a munkát, elfogy a hétkezdő lendületem. Ezzel kalkulálok.
Nők esetében a ciklus változása is befolyásolja a teljesítményt.
Valóban, ezt a munkám során is tapasztalom. Harriet Powel The Menopause Monologues 2 című könyvében esik szó például egy dél-amerikai textilművészről, Karen T-ről, aki úgy alakította a saját művészetét, hogy a ciklusa azon szakaszában, amikor áradó energiái voltak, élénk volt, akkor alkotott. A hónap másik felében, a nyugodtabb időszakban pedig letisztázta az alkotást. Erre a ciklikusságra építette a munkáját, olyannyira, hogy amikor beköszöntött a változókor, nagy bajba került: újra kellett terveznie a teljes alkotói folyamatot.
Viszont az sem jó, ha mindent nagyon kézben akarunk tartani. Sokan túlzásba esnek.
Az utóbbi 1-2 évben egyre többen fordulnak hozzám olyanok, akiknek éppen az a problémájuk, hogy túlságosan kézben akarnak tartani mindent, túlszervezettek – náluk a rugalmasságot, a lazább megközelítés módjait kell megtalálnunk és kialakítanunk.
Hol van a határ aközött, hogy valaki jól osztja be az idejét és aközött, hogy túl keményen tartja a kereteket és túlkontrollál?
Ökölszabálynak erre azt szoktam mondani, hogy 80 százaléknál túl nem érdemes jobban megtervezni az időnket. Húsz százalék a rugalmassághoz kell, ide férnek be a csúszások, a belső kipárnázottság.
Ez azt jelenti, hogy a 8 órás munkanapodból 6,5 óra lesz, ettől pedig megrettennek az emberek. Pedig ha belegondolsz, valójában ez általában megtörténik. Csak nem mindegy, hogy te döntöd el, hogy így legyen és proaktívan tervezel, vagy csak reagálsz mindenre.
Az időmenedzsmentben sokszor nem is konkrét percekről beszélünk, hanem megélésekről. Lehet, hogy valakinek teljesen be volt táblázva a napja, mégis teljesen élhetőnek, lélegezhetőnek érezte, mert okosan volt megtervezve. Másnak meg szellős napja volt, és mégis úgy esik haza a végén, mint akit megrágott a kutya. Mert a rendelkezésre álló időben állandóan megszakították, folyamatosan nyomasztották a teendők, apró pluszfeladatok estek be és úgy érezte, semmivel sem haladt, reaktívan működött végig.
Az optimális egyensúly a cél. Hogy meg is történjenek a dolgok, de közben ne őröljön fel teljesen a menetrend. Ezért kell a levegővétel, a szünetek beiktatása, ezek is hatékonyságnövelő eszközök.
Tele van a közösségi média életvezetési „szabályokkal”, követendő top három tanácsokkal. Mire figyeljünk?
Általában ezekkel a nagy megmondásokkal érdemes vigyázni, ez a kérdés nagyon személyre szabott. Ötletadóknak jók, ki lehet próbálni ezt-azt, de ha nem működnek, fontos észben tartani, hogy nem vagyunk menthetetlenek. Csak a módszer vagy a szemlélet nem működik.
Mindenki meg tudja tanulni kezelni az idejét, csak meg kell találni a megfelelő módszert.
Forrás: Forbes
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
