Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások – lesz változás a magyar munkajogban?

2024. február 16.

A nagy port felverő vendégmunkás esetek nyomán felszínre került, hogy a magyar munkajog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra. A 24.hu cikke szerint a kormány már egyeztet az érintettekkel a várható szabályváltozásokról.

A salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa arról számolt be a 24.hu-nak, hogy az üzemben dolgozó kirgizisztáni vendégmunkások egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban.

A közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, amikor a helyi dolgozók vagy szakszervezeti képviselők elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. A gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát okoz az is, hogy a magyar jog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra.

Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) azt állapították meg, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.

Az is felszínre került, hogy mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is. Semmilyen Mt.-beli tételes munkaidő-szervezési szabályt nem sért meg az a hazai termelőüzem, amely adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat egy operátort, feltéve, hogy például többműszakos a munkáltató tevékenysége és hosszabb munkaidőkeretet alkalmaz. Sőt, a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyan a munkaidő-beosztásban megjelöli a heti pihenőnapot, de ténylegesen nem adja ki azt.

Magyarországon több száz ezres munkavállalói tömeget érinthetnek az ilyen munkaidő-beosztások – magyarázta a lapnak Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke. „Azt tapasztaljuk, hogy amióta a magyar dolgozók elbocsátását érintő esetek napvilágra kerültek, a kormány elkezdett aktívan egyeztetni a vendégmunkásokat érintő szabályozási kérdésekről. A téma napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein, ahol a döntéshozók rendszeres párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. A következő hetekben, hónapokban sorozatban jöhetnek majd ki a vonatkozó részletszabályok” – adott tájékoztatást a háttérben zajló folyamatokról a Munkástanácsok alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a kabinet a munkajogi szabályozáson nem fog módosítani a vendégmunkástörvény átírásakor.A kabinet a munkajogot továbbra sem elsősorban a szociális biztonsági normák, hanem a GDP-növekedés és a foglalkoztatásbővítés eszközeként kezeli. A „szent tehenek” megmaradnak, így például a munkaidő-szabályozást sem fogják érdemben átalakítani – vetítette előre.

Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda vezető munkaügyi tanácsadója szintén úgy látja: a kormány nem munkajogi, hanem etikai jellegű szabálymódosításokat tesz majd, amikor a munkáltatók harmadik országbeli dolgozókra cserélik a rendelkezésre álló magyar munkaerőt. Létszámcsökkentés esetén a munkaadó jogosultsága eldönteni, hogy kiket küld el, arra viszont nincs semmilyen kifejezetten – a munkáltatókat és nem az engedélyeztetésben közreműködő szakigazgatási szerveket kötő – szabály, hogy a foglalkoztatásnál a magyarokat előnyben kellene részesíteni.

Jelenleg a szabályozás egyik fő kihívása etikusan megfogalmazni azt, hogy létszámcsökkentés esetén a magyar munkavállalókat ne lehessen előre tolni, miközben az előírás a harmadik országbelieket nézve se legyen diszkriminatív, ne sértse az uniós normákat vagy egyéb nemzetközi jogi vállalásainkat. Egyébként e körben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a harmadik országbeliek foglalkoztatása határozott idejű munkaszerződéssel történik, melynek megszüntetése lényegesen nehezebb, mint a magyar munkavállalókkal kötött határozatlan idejű munkaszerződéseké – húzta alá.

Kérdéseket vet fel az is, hogy vajon ki fogja ezt ellenőrizni? Az elmúlt több mint egy évtized során leépültek a hazai munkaügyi és munkavédelmi hatóságok. Az intézményrendszer folyamatosan átalakult, forráskivonásokkal, létszámleépítésekkel szembesült. A folyamatot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015-ös megszűnése tetőzte be. Arról, hogy hányan dolgoznak jelenleg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, nincsenek nyilvános adatok – mondta Szabó Imre Szilárd, hozzátéve, hogy önmagában az is mutatja a probléma súlyosságát, hogy az adatok nem transzparensek. A munkavédelmi hatóság karcsúsításon esett át, szinte már csak papíron létezik. A szankciórendszer annyira gyenge, a kiszabott bírságösszegek pedig annyira csekélyek, hogy a munkaadók számára messze nem elrettentő erejűek – nyomatékosították a szakértők.

Forrás: hrportal

„Hiába lenne igazad, ha már elévült a munkaügyi igény?”

Meddig tudod érvényesíteni a munkaügyi követelést? Mi az, ami határt szab még akkor is, ha egyébként jogos lenne a követelésed? Miért létezik az elévülés? Mikor mondhatjuk, hogy elévült a munkaügyi igény? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Meddig győzhet az igazság?

Végül mindig győz az igazság – legalábbis a mesékben. Az életben azonban más a helyzet. Persze azon is hosszan lehetne elmélkedni, hogy mi is az igazság, hiszen a jogviták esetén mindkét fél úgy véli, hogy az igazság az ő oldalán áll. Talán éppen ezért lenne lehetetlen küldetés mindig mindenkinek igazságot szolgáltatni? – teszi fel a kérdést az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ami azonban biztos, hogy a jogvitákat akár így, akár úgy, de előbb-utóbb el kell dönteni, le kell zárni. Egy-egy vita, követelés vagy igény nem állhat fenn az idők végezetéig, de addig sem várhat, míg megérkezne a hős lovag fehér paripája hátán és kivívná az igazságot. Ez bizony nem lenne megoldás a jogviták esetén. Éppen ezért gondoskodni kellett arról, hogy egy-egy igény, követelés ne lóghasson az emberek feje felett beláthatatlan ideig. Azért, hogy egy követelés, igény ne állhasson fenn időtlen időkig úgy, hogy azt sem lehet tudni, mikor áll elő vele a követelést érvényesíteni akaró fél, a jogban létezik az úgynevezett elévülés.

Mit jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy az elévült követelés vagy igény jogi úton többé már nem hajtható be, nem kényszeríthető ki. Az elévülés nem szünteti meg a követelést. Azt sem jelenti, hogy az elévült követelés soha nem is lehetett jogos. Elévülés esetén a bíróság már nem foglalkozik annak megítélésével, mert túl sok idő telt el anélkül, hogy a követelés jogosultja lépett volna a jogai érvényesítése érdekében.

Az, hogy egy elévült követeléssel a bíróság már nem foglalkozik érdemben, nem jelenti azt, hogy a követelés kötelezettje önként ne teljesíthetné azt a jogosultnak. Ám, ha ezt nem tenné meg, akkor a jogosult már nem tehetne semmit vele szemben. Ennek oka pedig egyedül az, hogy a jogosult túl sokáig várt a joga érvényesítésével. Nem lépett kellő időben.

Miért létezik elévülés?

A jog célja, hogy a jogviták így vagy úgy, de előbb-utóbb lezáruljanak. Pont kerüljön a vitás helyzetek végére. Az örök bizonytalanság ugyanis senkinek sem jó.

A viták eldöntése során pedig lényeges, hogy mi az, ami bizonyítható. A bizonyítás a kulcs a bírósági döntések során is. A bizonyítékok azonban nem maradnak fenn örökké, nem állnak rendelkezésre mindig. Lehet, hogy a tanúk már nem elérhetőek, az iratok megkoptak vagy elvesztek, és a vitázók emlékezetében is másként élnek már az események. Így tehát minél később kerülne sor a vita elbírálására, annál nehezebb lenne kideríteni, hogy kinek van igaza, jogos-e a követelés.

De nem csupán a bizonyítás nehézségei indokolhatják az elévülés létezését. Ahogyan az életben, a jogban is fontos, hogy egy bizonytalan helyzet ne álljon fenn örökké. Ha valaki hosszú időn át nem foglalkozik azzal, hogy érvényesítse a jogát, akkor talán soha nem is akarja majd. Éppen ezért a jog meghatározza azt az időtartamot, amin túl egy követelés már elévülhet. Ezt nevezzük elévülési időnek.

Mikor mondhatjuk, hogy elévült a munkaügyi igény?

Az elévülési idő hosszát mindig jogszabály határozza meg. A legtöbb polgári ügyben ez az idő 5 év. Ezt tekinthetjük a polgári jogban az általános elévülési időnek.

A munkajogban is létezik elévülés. Vagyis a munkaügyi követeléseket sem lehet akármeddig érvényesíteni. A Munka Törvénykönyve fő szabályként úgy rendelkezik, hogy a munkajogi igények 3 év alatt évülnek el. Vannak esetek, amikor a munkajogi elévülés is hosszabb 3 évnél, mint például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése esetén.

Mik azok a munkajogi igények?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mik azok a munkajogi igények, amelyek 3 év alatt évülnek el.

Munkajogi igény a munkavállalónak és a munkáltatónak a munkaviszonyból származó, illetve a Munka Törvénykönyvén alapuló igénye. Ilyen igény lehet például a munkabér kifizetése, a prémium megfizetése iránti igény, vagy akár a munkavállaló, akár a munkáltató kártérítési igénye. Más jellegű munkajogi igények is léteznek, de most nem térek ki mindenre.

Ki vizsgálja, hogy elévült a munkaügyi igény?

A polgári igények elévülése esetén van egy olyan szabály, hogy az elévülésre a kötelezettnek kell hivatkoznia, azt a bíróság magától nem fogja figyelembe venni. Ez úgy mondjuk jogilag, hogy a bíróság hivatalból nem vizsgálja, hogy a követelés elévült-e vagy sem.

A munkajogi ügyekben azonban más a helyzet. A munkajogi igények elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Vagyis a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell az elévülés kérdését, ha ezt a kötelezett elfelejti, nem hozza fel, nem hivatkozik rá. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy az érvényesíteni kívánt követelés időközben elévült, akkor emiatt nem fogja megítélni a követelést, nem kötelezi a másik felet annak rendezésére.

Ez a szabály akkor is, ha a munkavállaló követel valamit a munkáltatótól, de akkor is, ha a munkáltató fordul a bírósághoz a dolgozóval szemben. A bíróságnak minden esetben hivatalból kell vizsgálnia, hogy az érvényesíteni kívánt munkaügyi igény elévült-e.

A követelések érvényesítésével nem érdemes sokáig várni, hiszen lehet, hogy mire észbe kapnál, már túl késő lenne.

Forrás: Üzletem

Ennek örülni fognak a vállalkozók: megduplázzák a mikrohitelt, elektromos autóra is felvehető lesz

Duplájára, azaz 50 millióról 100 millió forintra emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximálisan adható hitelösszege, valamint lehetővé teszik az új, tisztán elektromos személyautók finanszírozását is – jelentette be Krisán László (címlapképünkön), a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program MAX+ a piacon elérhető messze a legkedvezőbb árazással és feltételekkel,

A LEGFELJEBB 10 ÉVES FUTAMIDŐ VÉGÉIG ÉVI 1,5-5%-OS FIX KAMAT MELLETT,

célzott módon biztosítja a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásaihoz, fejlesztéseihez szükséges forrásokat, továbbá a legkisebb mikrovállalkozások számára is lehetővé teszi beruházási elképzeléseik megvalósítását.

A programon belül érhető el a megújult Széchenyi Mikrohitel MAX+, amely kifejezetten a hazai mikro-, és kisvállalkozások, sőt akár kezdő vállalkozások fejlődését segítő állami kamat-, kezelési költség- és kezességi díj támogatásban részesített beruházási hitel, amely szinte minden beruházási hitelcél finanszírozására alkalmas.

Finanszírozható főbb hitelcélok agrár és nem agrár vállalkozások számára:

klasszikus beruházási célok (például ingatlanvásárlás, -építés, -fejlesztés, új vagy használt gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök vásárlása, beszerzése is),
illetve forgóeszköz-beszerzés a hitelösszeg 20%-a erejéig, valamint
a feltételeknek megfelelő korábbi beruházási hitelek vagy pénzügyi lízing kiváltása

is megengedett.

MOSTANTÓL LEHETSÉGES ÚJ, TISZTÁN ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIK FINANSZÍROZÁSA IS MAXIMUM NETTÓ 25 MILLIÓ FORINT VÉTELÁRÚ JÁRMŰVEK ESETÉN, MINIMUM 10% ÖNERŐVEL,

a konstrukció szabályzata szerinti, 2021.12.31. vagy ennél korábbi alapítású vállalkozások számára.

A Széchenyi Mikrohitel MAX+ a teljes futamidő alatt FIX kamatozással, évi 5% nettó ügyleti kamatszinten, a konstrukció szabályzatában rögzített egyéb díjtételek mellett érhető el,

az igényelhető hitelösszeg ügyletenként legfeljebb 100 millió forint.
a hitel maximális futamideje 120 hónap.
kezdő vállalkozások is igényelhetik.

Forrás: Portfolio

Kötelező vagy választható a végkielégítés a nyugdíjba vonuló dolgozónak?

A végkielégítés kötelezően jár, vagy adható, tehát a munkáltató dönti el, hogy adja-e, vagy sem? A munkavállalókat és a munkaadókat is foglalkoztatja a téma. A törvény tételesen nevesíti az eseteket, amelyekben megilleti a végkielégítés a munkavállalót. Az nem a munkáltató szabad döntésén múlik. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott, legalább 3 éves tartamban fennálljon.

Az Adózóna írt cikket a végkielégítés témájáról, ezt az anyagot szemléztük. A példájuk szerint egy munkavállaló 17 évet dogozott a munkáltatónál. Amikor nyugdíjba megy, kaphat-e végkielégítést? Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az olvasói kérdésre.

A törvény tételesen nevesíti az eseteket, mikor illeti meg a végkielégítés a munkavállalót, ez nem a munkáltató szabad döntésén múlik. Kivétel, amikor nem jogosult rá a munkavállaló, mivel ennek ellenére adható.

a munkáltató felmondása esetén, ha annak indoka a munkáltató működésével vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével függ össze;
a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén;
ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá;
ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (fentebb hivatkozott azonnali hatályú felmondás).

Az alapfeltétel és a kivételek

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott (legalább 3 éves) tartamban fennálljon. Az a fő szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.

Kivételt képeznek a következő esetek:

a szülési szabadság,
a szülői szabadság,
a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

Azaz, ha a munkavállaló a fenti eseteken kívül volt fizetés nélküli szabadságon (pl. utazás, családi okok), annak tartama nem fog beleszámítani a végkielégítésbe.

Ez vonatkozik a végkielégítésre, ha nyugdíjas kapná

Amennyiben a munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, nem jár részére végkielégítés. Ugyanakkor, nincs törvényi akadálya annak, hogy kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása végkielégítés fizetését írja elő a munkavállaló részére olyan esetekben, melyekre törvény egyébként nem kötelezi. Munkaszerződés a végkielégítés szabályaitól a munkavállaló javára, kollektív szerződés a javára és hátrányára is eltérhet.

A nyugdíjas munkavállalóknak két csoportja van. Az egyik esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás tényleges igénybevétele.

Nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki

az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül;
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül;
egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül;
öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Önmagában az, hogy nyugellátást vesz majd igénybe a munkavállaló, nem szünteti meg a munkaviszonyt, ennek érdekében a felek intézkedhetnek (a munkáltató indokolás mellett, míg nem nyugdíjas a dolgozó, azt követően pedig már nem kell indokolnia), de nincs ilyen kötelezettségük sem – írták.

Forrás: Magro.hu

Magad után fizeted a TB-t? Erre nagyon figyelj!

Utalással is fizethető az egészségügyi szolgáltatási járulék, 2024-ben havi 11 300 forintot kell fizetniük azoknak, akik nem biztosítottak, és más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátásra – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A befizetés online, a NAV Ügyfélportálján, illetve átutalással is rendezhető, ilyenkor a közlemény rovatban fel kell tüntetni annak az adóazonosító jelét, aki után a járulékot befizetik. A csekkhez ragaszkodók a 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon kérhetik azt, az igényléshez az adóazonosító jelet kell megadni. A csekket a NAV a nyilvántartásában szereplő levelezési címre, vagy tartózkodási helyre, lakóhelyre postázza.

A járulékot azoknak kell megfizetniük, akik nem biztosítottak, azaz nincs munkaviszonyuk, nem egyéni vagy társas vállalkozók, nem biztosított őstermelők, nem kapnak álláskeresési támogatást és más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátások igénybevételére.A nyugdíjasok, nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók, a szociálisan rászorultak, a különféle anyasági ellátásban részesülők jogosultak az ellátásra, így nekik nem kell fizetniük. A biztosítottak és egészségügyi szolgáltatási járulékra más jogcímen jogosultak köréről részletes leírás a NAV honlapján, a 91. számú információs füzetben olvasható.

A NEAK weboldalán található tájékoztatás szerint amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát, akkor a kötelezett TAJ száma egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelenítésre kerül, vagyis a kötelezett egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem vehet igénybe.

A TAJ szám érvényességének visszaállítása a tartozás megfizetését vagy a tartozásra vonatkozóan a NAV-nál előterjesztett fizetési kedvezmény engedélyezését követően történik, az erről szóló NAV értesítést követő naptól. A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.

Forrás: Haszon.hu

Rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről – 2024/3.

2024. február 14.

Ki nem túlórázhat?
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát
A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

Egyszerűsödött a már foglalkoztatott, megváltozott munkaképességűek ellátásainak igénylése
Egyszerűsödött idén a már foglalkoztatási jogviszonyban álló, megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak igénylése – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóban.

256. szám Munkaügyi Levelek – 2024. február 13.

2024. február 13.

Egyházi fenntartású intézmények a Panasz-tv. hatálya alatt
Magyar munkaszüneti nap – ha külföldön is ünnep
Készenlét – nem rendelhető el igazolt távollét idejére
Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor
Szabadságkiadás – fizetés nélküli szabadság után
Felmondási idő – „csúsztatott” kezdés
Nyugdíjazás – munkaviszony-megszüntetés közös megegyezéssel
Új év – új pedagógusbérekkel
Pedagógusok – illetményemelési kérdőjel
Bérjegyzék megküldése e-mailben
Köztisztviselői díjazás és az új garantált bérminimum
Közegészségügy – szolgálati elismerés több jogviszony esetén
Közterület-felügyelő „ünnepnapi” díjazása
Régióvezető – felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
Méltányos mérlegelési kötelezettség – a munkahely kijelölésekor
Sport munkaidőn kívül – a munkaadó kárfelelősségének kérdése
Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére
Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése
Szakképzési munkaszerződés – a megköthetőség időpontja