Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor – 2024/6.
2024. március 27.
A tanárok személyes adatainak kezelése videóoktatás során
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
A vezető tisztségviselő felelőssége a cég tartozásáért
A témakörben meglehetősen sok cikket, részletes jogirodalmat lehet találni jogi oldalakat böngészve. Mindezekre tekintettel magának a (volt) vezető tisztségviselői felelősségnek a kérdését alapjaiban, avagy részleteiben a jelen cikk nem tárgyalja. Ugyanakkor, egy nemrégiben közzétett kúriai határozat egy érdekes elvi jellegű megállapítást tett az ilyen jellegű perekben alkalmazandó bizonyítási érdek tekintetében.
Sok vezető elcsúszhat a jogi megfelelésen
Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.
A családi állapot érdekli legkevésbé a munkáltatókat
Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, Állásbörzén vagy saját céges weboldalon.
258. szám Munkaügyi Levelek – 2024. március 26.
2024. március 26.
Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval
Önkormányzati költségvetési szerv – a foglalkoztatás jogviszonya
Munkaviszony után megbízási jogviszony
Végzettségi előírás a vendéglátásban
Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál
Köznevelési jubileumi jutalom összege
Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje
Mentő-gépkocsivezető munkaideje
Szabadság elévülése
Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal
Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben
Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása
Munkába járás költségtérítése – a távolság meghatározása
Közvállalatok vezetőinek javadalmazása
Felmondás bizalomvesztés miatt
Nyugdíjas pedagógus felmentése/felmondása
Ennyibe kerül ma egy különóra a gyerekeknek
A friss kutatások szerint jelentős összegeket költenek a szülők a gyermekeik különóráira a jobb tanulmányi előmenetelük érdekében. Mutatjuk, mennyibe kerülhet a magántanár manapság.
Sokba kerülhet, ha a gyermek magántanárhoz is jár
Az Eduline kutatása alapján igen nagy az igény magántanárokra manapság. A szülők jelentős összegeket költenek a gyermekeik magánoktatására, elsősorban annak érdekében, hogy azok jó osztályzatokat kapjanak az iskolákban, így jobb intézményekben tanulhassanak tovább. Soroljuk, milyen szinten mozognak a magánoktatók órádíjai manapság:
- angol nyelv: 4000–9000 forint
- biológia: 4900–6000 forint
- magyar nyelv és irodalom: 4000–7000 forint
- matematika: 3500–6000 forint
- történelem: 2000–5000 forint
Azonban a különórák valós időtartama különbözhet. Van, aki 45, esetleg 50 percet számláz, de olyan is előfordul, hogy 60-at vagy 90-et. Továbbá pluszköltséget jelenthet, ha például nem középiskolai, hanem egyetemi szintű különóráról van szó. Ekkor akár harmadával is növekedhet az árszint.
PISA-mérés: így állnak a magyar 15 évesek ész dolgában
Egyébként amíg az OECD országok – köztük az oktatási mintaállamok átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás – hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón az Oktatási Hivatal elnöke, Brassói Sándor az előző év végén.
A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD december elején tette közzé a 2022 tavaszán, 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A felmérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt. A „nagyon fontos látleletet” adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki decemberben az OH elnöke. Nagy visszaesés volt olyan, korábban oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a „világ éltanulója”. Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken,a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent – tette hozzá Brassói Sándor.
Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a pandémia során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt – mondta az OH elnöke.
Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte: a 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont. Természettudományból az OECD átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont. Szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont.
Velkey Kristóf kitért arra is, hogy a PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem elérő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen. Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1 százalék, természettudományból ugyanez az aránypár 75,5, illetve 77,1 százalék.
Forrás: Haszon
Nagy Márton betartja, amit ígért, a kormány elengedi a fölöslegessé vált kamatstopot
A kkv-kamatstop 2024. április 1-jével kivezetésre kerül – erősítette meg közleményében a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium. A kamatstop a hatályos szabályozás szerint március végével kifut – persze a kormány megtehette volna, hogy újra meghosszabbítja.
Ennek azonban sok értelme nem lett volna, a változó kamatozású hitelek referencia-kamatlába (Bubor) addigra a kamatstopszint alá fog mérséklődni. Az utóbbi időszakban ugyanis érdemi csökkenés volt tapasztalható a hazai kamatkörnyezetben, amelynek eredményeképp a 3 hónapos Bubor a piaci várakozások szerint 2024. április 1-ig a kkv-kamatstoppal rögzített 7,77 százalékos szint alá fog csökkenni – írja közleményében a tárca.
Nagy Márton egyébként ettől függetlenül ígéretet tett a bankoknak a kamatstop elengedésére. Akkor, amikor a bankok „önként” vállalták, hogy 2024. február 1. és április 30. között az új vállalati hitelszerződések esetén a Bubor mint referenciakamat feletti kamatfelárat a folyósítást követően fél évig 0 százalékos szintre csökkentik.
Forrás: hvg
Csendben szigorította a kormány a vendégmunkás-szabályozást
Nem verte nagydobra, de már márciustól szigorította a kormány a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását, kifejezetten az olyan esetekre vonatkozóan, amikor a munkaadó már meglévő magyar dolgozói állományát igyekezne kiváltani külföldiekkel. A munkaügyi bírság összeghatárainak jelentős megemelése érinti a vendégmunkásokat jogsértő módon foglalkoztatókat is. A jövőben újabb szigorítások jöhetnek.
Március 1-jétől szigorította a kabinet a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást. Az első lépés részeként a hatósági eszközök szigorodtak – mondta el a 24.hu megkeresésére Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.
Az új szabálymódosító lényegét a következőképp részletezte: A rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben született meg az a szabályozási lehetőség – többek között a Munkástanácsok felvetése nyomán –, amely alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett – jogszerű indok nélkül – harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tevékenységére irányadó jogszabály úgy módosult, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciókat szigorította. A módosítás a vendégmunkás foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése esetéhez is tételes, emelt összegű munkaügyi bírságot rendel. A szigorítás másik fontos része, hogy megemeli a munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb – mérlegelés alapú – összegét, magyarázta Szabó Imre Szilárd.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) februárban közleményben jelentette be, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosul. A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint változnak a bírságtételek, minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a kiszabható összeg. Például a maximális bírságtétel a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén 25 millió forintra nő.
Újabb módosítók érkezhetnek
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében folytatódik az egyeztetés a vendégmunkások foglalkoztatását érintő szabályok szigorításáról.
A kormány elfogadta a Munkástanácsok kezdeményezését, és meg is jelent a törvénymódosító javaslat arról, hogy jelenjen meg a munkavállalói érdekképviseletek lehetősége a „kontrollra”. A javaslat alapján az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében a Munka törvénykönyvében kerülne rögzítésre, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén – amennyiben az eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának öt százalékát, de legalább a 10 főt – a foglalkoztatás előtt az üzemi tanács véleményét a munkáltatónak ki kell kérnie. Szabó Imre Szilárd szerintez ránézésre „puha” eszköz, de lehetőséget teremt legalább a folyamatok áttekintésére és adott esetben befolyásolására is a munkavállalók részéről.
Egyelőre még vita zajlik a szakszervezet egy másik kezdeményezéséről. Ez arról szólna, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete a megelőző 6 hónapban 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékben marad el az ágazatban működő, azonos létszámkategóriába tartozó vállalatok átlagkeresetétől, illetve, ha a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó vállalatnál a betölteni kívánt munkakörökben az átlagkereset 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékben marad el a hasonló foglalkozásokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált „tarifa-keresetek” átlagától, ott kerüljön megtagadásra a munkavállalási engedély kiadása.
A VKF ülésein már tárgyaltak erről a javaslatról. Elemi elutasítottsága nem volt a javaslatnak sem a kormány, sem a munkáltatók részéről. A Munkástanácsok azt szeretné elérni, hogy ne törhesse le a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása a hazai bérszínvonalat, és ne lazítsa tovább az amúgy is – álláspontjuk szerint túlzottan – rugalmas munkajogi „sztenderdeket”.
Ez a legnagyobb félelem a munkavállalók részéről
– értékelt a szakszervezeti vezető.
Forrás: 24.hu
Ilyen vezetőre vágynak a magyarok
A magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) szerint romokban hever az ország. Ez az arány 12 százalékponttal magasabb, mint az európai felmérésben résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. Az Ipsos felméréséből az is kiderült, milyen vezetőre vágynak a magyarok.
Mi történt? Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett, a hazai vonatkozású eredményekről a 24.hu írt részletesen. Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre.
Részletek. A magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.
Mi következik ebből? A felmérésből az is kiderült, hogy bár a magyarok arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez. A válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is, úgy vélik, hogy azok nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”, és ez az apátia egy másik kérdésre adott válaszból is kiérződik. A megkérdezett magyarok 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
Forrás: Forbes
Megállapodása van a kormánynak, mikor avatkozik be az üzemanyagárakba
Van egy megállapodásunk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, ezt a kormány folyamatosan ellenőrzi. Ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba – mondta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi sajtótájékoztatón.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – mint tulajdonosi joggyakorló – kedden sajtótájékoztató keretében számolt be a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Kft. (MGFÜ) tavalyi eredményeiről és idei céljairól. Ismét leszögezte: idén a kormány célja a növekedés helyreállítása, amelyet a magas nyomású gazdaság kialakításával kíván elérni.
Ehhez a tárca szerint szükség van a vállalkozások igényeire szabott, partnerségen alapuló, hozzáadott értéket jelentő szolgáltatásokra is. Nagy Márton kiemelte: a 2030-ig megfogalmazott stratégiában az intézkedések fő végrehajtója az MGFÜ lesz.
2024-TŐL KEZDŐDŐEN GINOP PLUSZBÓL 450 MILLIÁRD FORINT FEJLESZTÉSI FORRÁS LESZ KÖZVETLENÜL BIZTOSÍTVA A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA.
Az MGFÜ fókuszált programokkal segíti a kkv-k fejlődését, erre 8 milliárd forint áll rendelkezésre. Az MGFÜ öt stratégia mentén halad:
- növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése,
- a kkv-szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása,
- a kkv-k termelékenységének növekedése,
- a kkv-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése,
- a kkv-k exportképességének növelése.
Nagy Márton hozzátette: az uniós források felhasználásában is figyelembe szeretnék venni ezeket a stratégiai pontokat. „Az MGFÜ lebonyolító és szakértői műhely is egyben.” Az ESG- (Environmental Social Governance) tanács a múlt héten alakult meg, amelynek Nagy Márton lett a vezetője.
A Világgazdaság költségvetést érintő kérdéseire Nagy Márton elmondta, megszorításokra nem kerülhet sor, „az egy baloldali felvetés”. A tárcavezető szerint a februári költségvetési adatokat – részben az áfabevételek sajátossága miatt – érdemes a helyén kezelni. A kiskereskedelemben az üzemanyagból kevesebb fogyott, az élelmiszereknél stabil növekedés látható.
Úgy vélekedett, az óvatossági motívum láthatóan oldódik, a „fogyasztás fokozatos helyreállása megtörténik”, ahogy a belgazdasági szektorban is. Szerinte a kérdés az exportdinamikában lesz. „4,5 százalékos hiánypálya tartható, a kiadási oldalt át kell tekinteni.”
NAGY MÁRTON HÁROM SZÁZALÉKOT JELÖLT MEG AZ IDEI ÉVI NÖVEKEDÉSI CÉLNAK, A KORÁBBI NÉGY SZÁZALÉK HELYETT.
Az ATV kérdésére a jegybanktörvénnyel kapcsolatban annyit felelt, hogy nem kívánja kommentálni Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatát. „A jegybanktörvényről az a véleményem, hogy a pénzügyminiszter az Európai Központi Banknak küldött egy módosítást, aminek semmi köze nincs az MNB függetlenségéhez” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, és hozzátette:
AZ EGY „KAVARÁS”, HOGY A JEGYBANK FÜGGETLENSÉGÉT VESZÉLYEZTETNÉ A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA JOGKÖREINEK KITERJESZTÉSE, EZ NEM A MONETÁRIS POLITIKÁT, HANEM A TÖRVÉNYES GAZDÁLKODÁST FELÜGYELI.
A kormány a holnapi kormányülésen mérlegelheti a módosítást. Matolcsy Györggyel való kapcsolatáról kifejtette, kollegiálisan és intézményi szinten van együttműködés az MNB és az NGM között. „Ugyanakkor azt gondolom, hogy az intézmények közötti együttműködés sokkal fontosabb, mint a közvetlen kapcsolat. Nem látok semmi problémát ebben a kérdésben.”
A Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatos kérdéseket részletekben nem kívánta kommentálni, mert nem zárultak le a tárgyalások, de már nagyon közel vannak hozzá. „Ha látnának minden részletet, csodálkoznának, hogy ilyen gyorsan megy” – summázta a kérdéskört Nagy Márton. Nagyjából 5 milliárd euró a teljes eszközértéke, de nemcsak a tulajdonosokkal, hanem a hitelezőkkel is meg kell egyeznie a kormánynak. A tárcavezető szerint nyárra az ügylet lezárulhat.
A régiós ár számít az üzemanyagoknál
Lapunk az inflációval, illetve a 6,7 százalékos üzemanyagár-növekedéssel (havi adat) kapcsolatban kérdezte Nagy Mártont. A tárcavezető nem fél az infláció visszapattanásától, ahogy fogalmazott, „kiütés után ott is marad”. A miniszter hozzátette, előretekintő adatokon az élelmiszerpiacot vizsgálják, és „nincs élelmiszeripari infláció”.
A SZEKTOR NEM KÉPES EMELNI AZ ÁRAKAT, MERT AZ ALAPANYAGÁRAK CSÖKKENNEK.
„Nem látok esélyt az élelmiszer-infláció visszatérésére” – hangsúlyozta Nagy Márton, és hozzátette, az ipari termelőiár-index is mély deflációt mutat, ezt a kabinet előretekintően is vizsgálja.
Ha az alapanyagárak alacsonyak, nincs lehetőség az áremelésre.
Az NGM ezért úgy gondolja, lát teret az alapkamat árcsökkentésére. Az üzemanyagár kérdése a miniszter szerint továbbra is fontos, a kormány folyamatosan vizsgálja.
Van egy megállapodás a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, ezt a kormány folyamatosan ellenőrzi. Ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba.
Nagy Márton azzal zárta gondolatait, hogy összességében kihívást nem az infláció, hanem a növekedéssel kapcsolatban megfogalmazott célok okoznak.
Forrás: Index
Tisztázta a Szegedi Vízmű, hogy mely vállalkozásoknak kell most bejelentést tenni
Mint már korábban is megírtuk, sikeres tárgyalást folytatott a közelmúltban a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara a Szegedi Vízmű Zrt.-vel annak érdekében, hogy levegye a terhet azoknak a vállalkozásoknak a válláról, akik a kedvezményes lakossági víz- és csatornadíjat jogtalanul használták az elmúlt 5 évben és a cég visszamenőlegesen kéri tőlük a különbözet megfizetését. Most azonban az is kiderült, hogy azoknak nem kell bejelentést tenniük, akik a lakásukban nem használnak vizet a vállalkozásuk tevékenységén belül.
A Szegedi Vízmű érdeklődésünkre válaszolva azt írta szerkesztőségünknek, hogy azok a vállalkozók, vállalkozások, akik a vállalkozás székhelyét az állandóan lakott lakásukba jelentették be, ám a lakásban a vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységet nem végeznek (pl. taxis, kőműves, festő-mázoló, víz-gáz szerelő, őstermelő, tűzvédelmi szakértő stb.) a lakásukhoz kapcsolódóan nem kell a bejelentést megtenniük a Vízmű felé.
VAN, AKINEK VISZONT BEJELENTÉST KELL TENNI
Az is kiderült, hogy csak azoknak kell a Szegedi Vízműt felkeresni és a bejelentésüket megtenni, ahol a lakásukban egyidejűleg lakossági és a vállalkozáshoz kapcsolódó nem lakossági jellegű felhasználás is van (pl. családi házban, lakásban van egy fodrászüzlet, kozmetika, műköröm stúdió, autómosó, műhely, orvosi rendelő, iroda, mosószalon, apartman kiadás, fizető vendéglátás stb.).
Azt is kiemelték, hogy alapesetben a nem lakossági tevékenységhez kapcsolódó fogyasztást külön vízmérővel kell mérni. Vannak/lehetnek azonban olyan esetek amikor ezt nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehet megvalósítani. A Szegedi Vízmű erre az esetre is biztosít lehetőséget, egy fogyasztás megosztási megállapodás megkötésével. Ehhez azonban szükséges az ügyfél személyes megjelenése, a pontosítás érdekében.
MÁR CSAP PÁR NAP VAN HÁTRA
Mint már korábban is megírtuk, sikeres tárgyalást folytatott a közelmúltban a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara a Szegedi Vízmű Zrt.-vel annak érdekében, hogy levegye a terhet azoknak a vállalkozásoknak a válláról, akik a kedvezményes lakossági víz- és csatornadíjat jogtalanul használták az elmúlt 5 évben. A céggel kötött megállapodás szerint eltekintenek az 5 éves időtartamra visszamenőlegesen érvényesített különbözet érvényesítésétől abban az esetben, ha 2024. február 13-tól számított 30 napon, azaz március 14-ig kérvényezik ezt az érintett vállalkozások.
Forrás: Szeged365
A munkaügyi perek határmezsgyéjén – 2024/5.
2024. március 13.
A határidő és az időtartam közötti különbség és munkajogi jelentősége
Talán elsőre nem is gondolnánk, de az időnek meghatározó jelentősége van a jogviszonyokban. Nincs ez másképpen a munkajog területén sem. A határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam rendeltetésének megkülönböztetése, illetve szabályainak pontos ismerete ezért kulcsfontossággal bír mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.
Egyre több vállalatnál döntenek a home office megszüntetése mellett
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.
Nem csökken a nemek közötti bérszakadék, de már bátrabban váltanak a nők munkahelyet
Az idén 12. alkalommal megjelent PwC Women in Work Index adataiból kiderül, hogy a jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék, ami a 2021-ben mért 13,2%-ról 2022-ben 13,5%-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban nőtt a bérszakadék, Magyarország bekerült a top15-be.
A nők átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában
A női vezetők száma és a nők foglalkoztatottsága is dinamikusan emelkedett Romániában.
Figyelem, változás jön a beutalóköteles vizsgálatok időpontfoglalásában!
2024. március 12.
Március elsejétől a betegek helyett a háziorvosoknak kell időpontot foglalni a beutalóköteles vizsgálatokra, ha a páciens személyesen megjelenik a rendelőben – írja az rtl.hu a háziorvosoknak kiküldött levélre hivatkozva.
Az RTL információi szerint mintegy 5700 háziorvos a héten levélben kapott tájékoztatást az új időpontfoglalási rendszerről, melynek lényege, hogy:
- beutalóval igénybe vehető vizsgálatokra a beteg helyett a háziorvos foglal időpontot, ha a beteg a rendelőben személyesen megjelenik
- ha telefonon kéri erre a páciens, akkor nem köteles a háziorvos foglalni
- beutalók nélkül igényelhető vizsgálatoknál az orvos foglalhat időpontot, de nem köteles
- a betegek mindezektől függetlenül maguk is foglalhatnak időpontot.
Az RTL úgy tudja, hogy külön idősávokat különítettek el a háziorvosoknak. A hivatalos indoklás a lépés mögött az, hogy gyorsabban és egyszerűbben ellátáshoz juthassanak a betegek. A háziorvosok szerint ez jelentős pluszterhet jelent, naponta akár egy óra pluszmunkát, és az időpontmódosítással, lemondással is nekik kell majd foglalkozniuk.
A körlevél szerint július 1-től már a betegek is közvetlenül, elektronikus úton foglalhatnak időpontot beutalóval, vagy beutaló nélkül.
Forrás: Portfolio
