Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Csendben szigorította a kormány a vendégmunkás-szabályozást

Nem verte nagydobra, de már márciustól szigorította a kormány a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását, kifejezetten az olyan esetekre vonatkozóan, amikor a munkaadó már meglévő magyar dolgozói állományát igyekezne kiváltani külföldiekkel. A munkaügyi bírság összeghatárainak jelentős megemelése érinti a vendégmunkásokat jogsértő módon foglalkoztatókat is. A jövőben újabb szigorítások jöhetnek.

Március 1-jétől szigorította a kabinet a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozást. Az első lépés részeként a hatósági eszközök szigorodtak – mondta el a 24.hu megkeresésére Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

Az új szabálymódosító lényegét a következőképp részletezte: A rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben született meg az a szabályozási lehetőség – többek között a Munkástanácsok felvetése nyomán –, amely alapján a kormányhivatal a munkavállalási engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett – jogszerű indok nélkül – harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tevékenységére irányadó jogszabály úgy módosult, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciókat szigorította. A módosítás a vendégmunkás foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése esetéhez is tételes, emelt összegű munkaügyi bírságot rendel. A szigorítás másik fontos része, hogy megemeli a munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb – mérlegelés alapú – összegét, magyarázta Szabó Imre Szilárd.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) februárban közleményben jelentette be, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosul. A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint változnak a bírságtételek, minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a kiszabható összeg. Például a maximális bírságtétel a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén 25 millió forintra nő.

Újabb módosítók érkezhetnek

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében folytatódik az egyeztetés a vendégmunkások foglalkoztatását érintő szabályok szigorításáról.

A kormány elfogadta a Munkástanácsok kezdeményezését, és meg is jelent a törvénymódosító javaslat arról, hogy jelenjen meg a munkavállalói érdekképviseletek lehetősége a „kontrollra”. A javaslat alapján az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében a Munka törvénykönyvében kerülne rögzítésre, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén – amennyiben az eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának öt százalékát, de legalább a 10 főt – a foglalkoztatás előtt az üzemi tanács véleményét a munkáltatónak ki kell kérnie. Szabó Imre Szilárd szerintez ránézésre „puha” eszköz, de lehetőséget teremt legalább a folyamatok áttekintésére és adott esetben befolyásolására is a munkavállalók részéről.

Egyelőre még vita zajlik a szakszervezet egy másik kezdeményezéséről. Ez arról szólna, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete a megelőző 6 hónapban 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékben marad el az ágazatban működő, azonos létszámkategóriába tartozó vállalatok átlagkeresetétől, illetve, ha a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó vállalatnál a betölteni kívánt munkakörökben az átlagkereset 20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékben marad el a hasonló foglalkozásokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált „tarifa-keresetek” átlagától, ott kerüljön megtagadásra a munkavállalási engedély kiadása.

A VKF ülésein már tárgyaltak erről a javaslatról. Elemi elutasítottsága nem volt a javaslatnak sem a kormány, sem a munkáltatók részéről. A Munkástanácsok azt szeretné elérni, hogy ne törhesse le a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása a hazai bérszínvonalat, és ne lazítsa tovább az amúgy is – álláspontjuk szerint túlzottan – rugalmas munkajogi „sztenderdeket”.

Ez a legnagyobb félelem a munkavállalók részéről

– értékelt a szakszervezeti vezető.

Forrás: 24.hu